Budapesti Hírlap, 1917. február-március (37. évfolyam, 32–87. szám)

1917-02-01 / 32. szám

4 Fölhasználom­ ezt az alkalmat, hogy Excellen­­tei adnák megnyitsam kiváló nagyrabecsülésem kife­jezését. Zimmeratann, Németország emlékirata Amerikáim Berlin, jan. 61. .Az amerikai Egyesült­ Államok kormánya­ihoz intézett jegyzékben említett emlékirat így hangzik: 1­91­17. február 1 -étől kezdődőleg a­ követke­­zőkben megjelölt, Anglia, Franciaország és Olaszország körüli zárlati zónákban, valamint a Földközi-tenger keleti részében haladéktalanul mindenféle fegyverrel fogunk küzdeni bárminő tengeri forgalommal szemben. Az emlékirat itt fölsorolja ugyanazokat a zárlati zónákat és a semleges hajózásra vonat­kozó elhatározásokat, a­melyek az osztrák­ és magyar jegyzékben foglaltatnak, azután így folytatja: A rendszeres járatokat végző amerikai sze­­mélyszá­lló gőzösök forgalma zavartalanul foly­­tatódhatik, ha A) Fallmouth kikötőt tűzik ki céljukul, 11) ha menet és jövet a Scilly szigete­ket, valamint egy 50 északi szélességi és +20 fok nyugati hosszúsági vonal felé irán­yíttatnak. Ezen az úton ném­et aknákat nem fognak elhe­lyezni. C) Ha e hajók a következő külön, az ame­rikai kikötőkben részükre kizáróan megengedett jelzéseket viselik. A hajó teste és a felépítmé­­nyek három méter széles függőleges sávval, föl­váltva fehérrel és vörössel festendő be, minden árbocon nagy fehér vörössel szegélyezett lobog,­ helyezendő el, a hajó orrán pedig az amerikai­­nemzeti zászló tűzendő ki. Sötétségben a ssemzeli isobegőt és a hajó színét lehetőség szerint távol­ról jól fölismerhető és a hajókat általában jól kell megvilágítani. D) Egy gőzös hetenkint minden irányban mehet, a­melynek megérkezése Fallmouthban vasárnap és onnan való elindulása szerdán tör­ténik meg, és ha az amerikai kormáy garanciát ad arra nézve, hogy ezek a hajók nem visznek dugárt fa német dugáruli­sztok szerint). Azokat a térképeket, a­melyek az elzárt területeket föl­­töntetik, két példányban mellékeljük. A többi semleges állam kormányainak ha­sonló jegyzékeket nyújtottak át, pártatlan ítéletének, a­melyeknek az egész em­beriség boldogulása valóban szívünkön fekszik és a­melyeket nem irányít az egyik vagy a másik féllel szemben való előszeretet. Igen nagy súlyt, vetünk a nagy amerikai nép ítéletére. A­mit az ön honfitársaitól kívá­nunk, csak az, hogy az emberiség ama nagy kér­déseit, a­melyekről szó van, azzal a komolyság­gal és azzal a kötelességszerű elfogulatlansággal vizsgálják meg, a­melyek egy amerikai zsűrit jellemeznek, f­ékeajánlatunkat lojálisan, becsü­letesen és őszintén értelmeztük, békeajánlatunk egyáltalában nem csapda vagy manőver, azt saj­náljuk és ezt nem habozunk nyíltan beismerni még azon az áron sem, hogy ezt a sajnálkozá­sunkat, mint annyiszor, gyengeségnek minősí­tik. Ellenségeink a háború kezdete óta oly sok hamis dolgot különösen áll ez Ausztria és Ma­gyarországra — állítottak és jövendöltek, a­mit azután a tények megcáfoltak, hogy ők valóban már saját ítéletükkel szemben is némileg bizal­ma­­t a nők lehetnének. Bárhogyan áll is a dolog, ellenségeink magatartásával szemben, a­kik évszázadokon át kialakult létjogosultságunkat egyszerűen tagad­ják, mert önző teóriáikba nem illik bele, nem marad más számunkra hátra — és ezt minden méltányosan gondolkodó b­e fogja látni — mint az, hogy a végsőkig védekeztünk. A jövő beiga­zolja majd, hogy van annyi erőnk, hogy ezt sikerrel megcselekedj­ük. Ellenségeink nem akar­nak közvetített békét. S ha ők arra kényszeríte­nek bennlünket, hogy a vérontást folytassuk, ezt maguknak tulajdoníthatják és mi komolyan re­méljük, hogy ezt Amerikában belátják és e szerint ítélik majd meg elhatározásainkat. A jövő:he fogja bizonyítani, hogy az antant által hirdetett ama terv megvalósítása, hogy minket megsemmisítsenek, lehetetlenség. Mihelyt ez a meggyőződés ellenségeinknél is utat tör magá­nak, elérkezik az a nagy és szép pillanat, a­mikor a béke eszméje is reális alakot fog ölteni. Akkor azután megkezdjük a béke nemes mun­káját, hogy oly világot teremtsünk, a­mely számunkra, mint az összes többi államok szá­mára, szabad, biztosított fejlődést tesz lehetővé és megakadályozza a világháború megismétlő­dését. Szerisin gróf háborús célainkról — Véttekezünk a végsőig, — Bécs, jan. 31. Czim­in Ottokár gróf közös külügyminisz- Ter ma beszélgetést folytatott Schreinerrel, az ‘Associated Press of Amerika bécsi tudósitójá­val s a beszélgetés folyamán a következő kije­lentéseket telte: Érthetetlen, hogyan állíthatják az am­eri­­kai­ lapok, hogy ellenségeink Wilson elnöknek küldött válaszukban ismertették békefeltételei­­ket, a középponti hatalmak pedig elmulasztot­ták. A valóság az, a­miről jegyzékeink szövegé­ből bárki­ meggyőződhetik, hogy békeföltétele­­inket éppen olyan általánosságban ismertettük, mint ellenségeink. M­a összevonjuk ellenségeink nyilatkozatai­nak a tartalmát, világos békeföltételeiket röviden úgy összegezhetjük, hogy Németországot terü­letileg amputálni akarják, belső politikai tekin­tetben szabad rendelkezési jogától megfosztani, Magyarországot és Ausztriát szétdarabolni, Bul­gáriát megcsonkítani. Törökországot pedig tel­jesen mégsem­m­isítetni. Ezzel szemben mi kijelentettük, hogy nem "hail­ló, hanem csupán védekező háborút foly­tatunk, az antant hadicéljaival szemben -tehát, a­mi tisztán és félreérth­etetlenü­l védekező cél­jaink állanak. A­midőn kijelentettük, hogy a mi háborúnk védekező háború, hogy semmi másra nem törekszünk, mint exisztenciánk és szabad fejlődésünk biztosítására, legalább is olyan világosan szabtuk meg háborító céljainkat, mint ellenségeink a magukét. Hogy melyek azok a mérsékelt, józanabb föltételek, a­melyek Európa és a civilizáció jövőjét, valamint a tar­tós békét jobban biztosít­ják, a mi föltételeink, vagy ellenségeinké, a mely föltételek a jövőbeli kibékülést lehetővé teszik és nem az örök gyű­löletet és békétlenséget jelentik, — azt, úgy hi­szem, nyugodtan engedhetem át oly semlegesek Bbmksti Hiaw :=-■ ,2.) 1917. február 1. hu­Éptdii­ifiát l­ss. Budapest, jan. 31. A képviselőház mai ülése összeférhetetlen­ségi bejelentéssel kezdődött, azután folytatták a kivételes intézkedések kiegészítéséről szóló ja­vaslat vitáját. Délelőtt Giesswein Sándor és Esz­­terlázy­ Móric gróf szólt 11. javaslathoz, majd Sréderváry­ Lehel, a kinek beszédében már előre­­vetette árnyékát a választójogi vita, a­melyet egy később­­következő javaslat, tárgyalásával szándé­kozik rendezni az ellenzék. Ez az ellenzéki szó­nok követelésében még a kellő mérsékletet tanú­sította és egyelőre csak arra vonatkozóan adott be indítványt, hogy a harctéren lévő választó­­polgárok szavazati jogát óvják meg. A jogkiter­­jesztésről majd csak az elkövetkezendő napok­ban lesz szó. Délután még Jaczkó Pál beszélt a javaslat­ról, aztán áttértek az interpellációkra, a­melyek közü­l, természetesen Mezőssy Béláét várják a legnagyobb érdeklődéssel. Erről az interpellá­cióról és a válaszról, melyet a kormány adott, más helyen tudósítunk. Ezenkívül ,Sü­megi Vil­mos test kérdést a gázgyárak szénnel való ellátá­sáról, Ábrahám Dezső az ipari cikkek maximá­lásáról, Szabó István a középponti szeszfőzők fölállításáról és Óváry Ferenc a Zsófia gyermek­­szanatórium dolgáról. Az ülés, melynek nagy része iránt csak mérsékelt érdeklődés mutatkozott, este 9 és fél órakor ért véget. fi­­léreiálli ülés. Szász Károly elnök 11 órakor nyitolta meg az ülést. Közölte az összeférhetetlenségi állandó bizott­ság munkarendjét­, továbbá, hogy Baross János két ügyben összeférhetetlenségi bejelentést tett maga ellen, azután, hogy a Ház engedelmévőt Óváry Fe­renc ma délután sürgősen interpellál a Zsófia gyer­­mekszanatórium ügyében. Ujjafele összeférhetetlenség. Sim­onyi-Semadam Sándor: Összeférhetetlen­ségi bejelentést tesz maga ellen, mert szintén igaz­gatósági tagja a Parcellázó­ banknak. Kimondja, hogy a háború előtt az igazgatóság megállapodott abban, hogy semmi olyan üzletet nem köt, a­melyből a kép­­viselőtagokra összeférhetetlenség széirmaznék. Ezt a megállapodást meg is tartották. A kivételes intézkedések. A napirend első szónoka Giesswein Sándor, a­ki a szociális kérdések sürgős megoldását kívánja. Az volna helyén, ha a törvényhozás is gyorsított tempóban dolgoznék, a­mint, hogy a béke ügyének sem­ ártana némi sürgetés. Megrótja azt az intézke­dést, a­ mellyel a szocialisták egy gyűlésének meg­­tiltották, hogy a béke ügyével foglalkozzék, holott katonáinktól sem idegen az a gondolat, hogy ennek az általános vérengzésnek véget kell érnie. A kaui­­kásbiztosítás dolgával foglalkozik ezután. A háború­ban, mondja, oly nagy lesz a betegek száma, hogy az egész intézmény megrendülhet. A javaslatnak a te­metőkre vonatkozó részéről beszél ezután. Hőseink legszebb emléke a méltó sírhely. Ezek a hősi sírok a békét hirdetik és ilyen üzenet jött Amerikából is. A béke föltételeivel foglalkozik ezután a szónok, kí­vánja a kis nemzetek védelmét, a tengerek szabad­ságát. Legyen vége a rablópolitikának! A javaslatot nem fogadja el. (Helyeslés a baloldalon.) Esterházy Móric gróf: Számos miniszteri ren­deletet sorol föl, a­melyek a legnagyobb visszaélé­sekre adtak alkalmat. A javaslat rendkívül megnöveli a kormány diszkrecionális hatalmát, ezzel­­szemben a parlament feladata, hogy hasonló mértékben el­lenőrizze a kormány felelősségét. Kifogásolja az első szakasz homályos és hiányos megfogalmazását. A gyorsított eljárásra vonatkozóan nélkülözi a kor­mánynak mih­ez szükséges érzékét a polgárok leg­elemibb érdekeinek a megértésére. Az autonóm ér­dekképviseletekről rendelkező negyedik szakasz túl­megy a határon és erre vonatkozóan módosítást fog beadni, végül sajnálatát fejezi ki azon, hogy a fron­ton levő katonák szavazói jogának kérdését még mindig nem tisztázzák. A javaslatot nem szavazza meg. (Helyeslés balról.) Héflervári Lehel: a javaslat 2. szakaszához a következő indítványt nyújtja be: Az összeíró küld­öt­ts­égek és a középponti választmányok kötelesek mindazokat, a­kiknek választói jogosultsága az 1913. évi II-ik törvény­­­cikk alapján megvan, de katonai szolgálatot tel­jesítenek, hivatalból a választói névjegyzékbe föl­venni és nem hagyható ki más, mint a­ki elhalá­lozott, vagy jogerős ítélet következtében ezt a jo­gosultságát elvesz­tette. Az új választói törvénnyel nemcsak nem nye­rünk ii­­ szavazni akat, de még az eddigi jogokat is megszorítja. Hogyan igazolhatná a fronton levő ka­tona azt. (Jiogy írni-olvasni tud, vagy a­kit a Do­­berdoról rövidesen áttették Yolhiniába, hogy egy, évig helybeli lakott. Hogyan fogjuk hazavárni a majd megtérő keveseket, ha távollétükben még ezt az egy jogukat sem tudtuk megvédeni. Maga a bel­­­ügyminiszter is érezte a törvény fogyatékosságát és ezért pótlóan rendeletet adott ki a középponti vá­lasztmányokhoz a távollevő katonák jogosultságának jóindulatú kezelésére. A jóindulat magában nem jogvédelem. Tovább bírálja a rendelet hibás kiin­duló pontját és hiányait. Nem lehet megnyugodni abban, hogy a törvény szavazói joguktól egyenesen megfossza a hadiszolgálatot teljesítéke. A háború tapasztalatai követelik, hogy már most új tételes törvénnyel segítsük elő a háború utáni Magyaror­szág kialakulását. Folyton a pillanatnyi bajokkal foglalkozunk és elmulasztjuk a nagy koncepciókat. A párt a szóló indítványával sem fogja beérni. Új törvényt követel, elsősorban a korhatár­ leszállítá­sával, mert a­ki 20 éves korában­ századparancsnok­­nak ,jó a harctéren, az arra is alkalmas, hogy vá­lasszon a szóló és egy inkompatibilis képviselő kö­zött (Helyeslés a Baloldalon). Vérrel szerzett, joguk tesz ezeknek arra, hogy befolyjanak az ország ügyeinek intézésébe. Ez a mi mostani játékunk a háború után: meg fog szűnni az egész vonalon, mert azok, a­kiknek ezreit a tüntetések alkalmával gép­fegyverrel tartották távol innen, azóta szintén meg­tanultak bánni a gépfegyverrel. A mi dolgunk az átmenetet okosan biztosítani, nehogy az rombolással járjon. (Élénk helyeslés középen és balról.) . . Az elnök az ü­t-t délután. 1 .óráig felfüggesz­tene, -i­ fi délutáni ülés. A­­délutáni ülésen Szász Károly­­elnököl­. Jaczkó Pál: A javaslat burkoltan ugyan, de igen nagy és súlyos felhatalmazásokat tartalmaz és ezért nem fogadja el. Az első szakaszban több gya­korlatias érzéket várt volna. Az élelmiszerek dolgá­ban elkövetett kihágásnál ki kellett volna ugyanis mondani, hogy az árut az eljárás befejezéséig érté­kesíteni kell. Az élelmezési szervezetben általában igen súlyos visszaélések­ történnek. A kormány ellen való bizalmatlanság miatt sem fogadja el a javasla­tot, csak abban az­ esetben, ha a kormány megnyug­tató nyilatkozatot tesz, de még inkább, ha megnyug­tató módosításokat fogad el. (Helyeslés balról.) Huszár Károly kérésére megengedik, hogy hol­nap mondhassa el beszédét. Az elnök javaslatára a Ház holnap folytatja­.

Next