Budapesti Hírlap, 1917. február-március (37. évfolyam, 32–87. szám)

1917-02-01 / 32. szám

4 Fölhasználom ezt az alkalmat, hogy Excellentei adnák megnyitsam kiváló nagyrabecsülésem kifejezését. Zimmeratann, Németország emlékirata Amerikáim Berlin, jan. 61. .Az amerikai Egyesült Államok kormányaihoz intézett jegyzékben említett emlékirat így hangzik: 19117. február 1 -étől kezdődőleg a következőkben megjelölt, Anglia, Franciaország és Olaszország körüli zárlati zónákban, valamint a Földközi-tenger keleti részében haladéktalanul mindenféle fegyverrel fogunk küzdeni bárminő tengeri forgalommal szemben. Az emlékirat itt fölsorolja ugyanazokat a zárlati zónákat és a semleges hajózásra vonatkozó elhatározásokat, amelyek az osztrák és magyar jegyzékben foglaltatnak, azután így folytatja: A rendszeres járatokat végző amerikai személyszálló gőzösök forgalma zavartalanul folytatódhatik, ha A) Fallmouth kikötőt tűzik ki céljukul, 11) ha menet és jövet a Scilly szigeteket, valamint egy 50 északi szélességi és +20 fok nyugati hosszúsági vonal felé irányíttatnak. Ezen az úton német aknákat nem fognak elhelyezni. C) Ha e hajók a következő külön, az amerikai kikötőkben részükre kizáróan megengedett jelzéseket viselik. A hajó teste és a felépítmények három méter széles függőleges sávval, fölváltva fehérrel és vörössel festendő be, minden árbocon nagy fehér vörössel szegélyezett lobog, helyezendő el, a hajó orrán pedig az amerikainemzeti zászló tűzendő ki. Sötétségben a ssemzeli isobegőt és a hajó színét lehetőség szerint távolról jól fölismerhető és a hajókat általában jól kell megvilágítani. D) Egy gőzös hetenkint minden irányban mehet, amelynek megérkezése Fallmouthban vasárnap és onnan való elindulása szerdán történik meg, és ha az amerikai kormáy garanciát ad arra nézve, hogy ezek a hajók nem visznek dugárt fa német dugárulisztok szerint). Azokat a térképeket, amelyek az elzárt területeket föltöntetik, két példányban mellékeljük. A többi semleges állam kormányainak hasonló jegyzékeket nyújtottak át, pártatlan ítéletének, amelyeknek az egész emberiség boldogulása valóban szívünkön fekszik és amelyeket nem irányít az egyik vagy a másik féllel szemben való előszeretet. Igen nagy súlyt, vetünk a nagy amerikai nép ítéletére. Amit az ön honfitársaitól kívánunk, csak az, hogy az emberiség ama nagy kérdéseit, amelyekről szó van, azzal a komolysággal és azzal a kötelességszerű elfogulatlansággal vizsgálják meg, amelyek egy amerikai zsűrit jellemeznek, fékeajánlatunkat lojálisan, becsületesen és őszintén értelmeztük, békeajánlatunk egyáltalában nem csapda vagy manőver, azt sajnáljuk és ezt nem habozunk nyíltan beismerni még azon az áron sem, hogy ezt a sajnálkozásunkat, mint annyiszor, gyengeségnek minősítik. Ellenségeink a háború kezdete óta oly sok hamis dolgot különösen áll ez Ausztria és Magyarországra — állítottak és jövendöltek, amit azután a tények megcáfoltak, hogy ők valóban már saját ítéletükkel szemben is némileg bizalmat a nők lehetnének. Bárhogyan áll is a dolog, ellenségeink magatartásával szemben, akik évszázadokon át kialakult létjogosultságunkat egyszerűen tagadják, mert önző teóriáikba nem illik bele, nem marad más számunkra hátra — és ezt minden méltányosan gondolkodó be fogja látni — mint az, hogy a végsőkig védekeztünk. A jövő beigazolja majd, hogy van annyi erőnk, hogy ezt sikerrel megcselekedjük. Ellenségeink nem akarnak közvetített békét. S ha ők arra kényszerítenek bennlünket, hogy a vérontást folytassuk, ezt maguknak tulajdoníthatják és mi komolyan reméljük, hogy ezt Amerikában belátják és e szerint ítélik majd meg elhatározásainkat. A jövő:he fogja bizonyítani, hogy az antant által hirdetett ama terv megvalósítása, hogy minket megsemmisítsenek, lehetetlenség. Mihelyt ez a meggyőződés ellenségeinknél is utat tör magának, elérkezik az a nagy és szép pillanat, amikor a béke eszméje is reális alakot fog ölteni. Akkor azután megkezdjük a béke nemes munkáját, hogy oly világot teremtsünk, amely számunkra, mint az összes többi államok számára, szabad, biztosított fejlődést tesz lehetővé és megakadályozza a világháború megismétlődését. Szerisin gróf háborús célainkról — Véttekezünk a végsőig, — Bécs, jan. 31. Czimin Ottokár gróf közös külügyminisz- Ter ma beszélgetést folytatott Schreinerrel, az ‘Associated Press of Amerika bécsi tudósitójával s a beszélgetés folyamán a következő kijelentéseket telte: Érthetetlen, hogyan állíthatják az amerikai lapok, hogy ellenségeink Wilson elnöknek küldött válaszukban ismertették békefeltételeiket, a középponti hatalmak pedig elmulasztották. A valóság az, amiről jegyzékeink szövegéből bárki meggyőződhetik, hogy békeföltételeinket éppen olyan általánosságban ismertettük, mint ellenségeink. Ma összevonjuk ellenségeink nyilatkozatainak a tartalmát, világos békeföltételeiket röviden úgy összegezhetjük, hogy Németországot területileg amputálni akarják, belső politikai tekintetben szabad rendelkezési jogától megfosztani, Magyarországot és Ausztriát szétdarabolni, Bulgáriát megcsonkítani. Törökországot pedig teljesen mégsemmisítetni. Ezzel szemben mi kijelentettük, hogy nem "hailló, hanem csupán védekező háborút folytatunk, az antant hadicéljaival szemben -tehát, ami tisztán és félreérthetetlenül védekező céljaink állanak. Amidőn kijelentettük, hogy a mi háborúnk védekező háború, hogy semmi másra nem törekszünk, mint exisztenciánk és szabad fejlődésünk biztosítására, legalább is olyan világosan szabtuk meg háborító céljainkat, mint ellenségeink a magukét. Hogy melyek azok a mérsékelt, józanabb föltételek, amelyek Európa és a civilizáció jövőjét, valamint a tartós békét jobban biztosítják, a mi föltételeink, vagy ellenségeinké, a mely föltételek a jövőbeli kibékülést lehetővé teszik és nem az örök gyűlöletet és békétlenséget jelentik, — azt, úgy hiszem, nyugodtan engedhetem át oly semlegesek Bbmksti Hiaw :=-■ ,2.) 1917. február 1. huÉptdiiifiát lss. Budapest, jan. 31. A képviselőház mai ülése összeférhetetlenségi bejelentéssel kezdődött, azután folytatták a kivételes intézkedések kiegészítéséről szóló javaslat vitáját. Délelőtt Giesswein Sándor és Eszterlázy Móric gróf szólt 11. javaslathoz, majd Sréderváry Lehel, a kinek beszédében már előrevetette árnyékát a választójogi vita, amelyet egy későbbkövetkező javaslat, tárgyalásával szándékozik rendezni az ellenzék. Ez az ellenzéki szónok követelésében még a kellő mérsékletet tanúsította és egyelőre csak arra vonatkozóan adott be indítványt, hogy a harctéren lévő választópolgárok szavazati jogát óvják meg. A jogkiterjesztésről majd csak az elkövetkezendő napokban lesz szó. Délután még Jaczkó Pál beszélt a javaslatról, aztán áttértek az interpellációkra, amelyek közül, természetesen Mezőssy Béláét várják a legnagyobb érdeklődéssel. Erről az interpellációról és a válaszról, melyet a kormány adott, más helyen tudósítunk. Ezenkívül ,Sümegi Vilmos test kérdést a gázgyárak szénnel való ellátásáról, Ábrahám Dezső az ipari cikkek maximálásáról, Szabó István a középponti szeszfőzők fölállításáról és Óváry Ferenc a Zsófia gyermekszanatórium dolgáról. Az ülés, melynek nagy része iránt csak mérsékelt érdeklődés mutatkozott, este 9 és fél órakor ért véget. filéreiálli ülés. Szász Károly elnök 11 órakor nyitolta meg az ülést. Közölte az összeférhetetlenségi állandó bizottság munkarendjét, továbbá, hogy Baross János két ügyben összeférhetetlenségi bejelentést tett maga ellen, azután, hogy a Ház engedelmévőt Óváry Ferenc ma délután sürgősen interpellál a Zsófia gyermekszanatórium ügyében. Ujjafele összeférhetetlenség. Simonyi-Semadam Sándor: Összeférhetetlenségi bejelentést tesz maga ellen, mert szintén igazgatósági tagja a Parcellázó banknak. Kimondja, hogy a háború előtt az igazgatóság megállapodott abban, hogy semmi olyan üzletet nem köt, amelyből a képviselőtagokra összeférhetetlenség széirmaznék. Ezt a megállapodást meg is tartották. A kivételes intézkedések. A napirend első szónoka Giesswein Sándor, aki a szociális kérdések sürgős megoldását kívánja. Az volna helyén, ha a törvényhozás is gyorsított tempóban dolgoznék, amint, hogy a béke ügyének sem ártana némi sürgetés. Megrótja azt az intézkedést, a mellyel a szocialisták egy gyűlésének megtiltották, hogy a béke ügyével foglalkozzék, holott katonáinktól sem idegen az a gondolat, hogy ennek az általános vérengzésnek véget kell érnie. A kauikásbiztosítás dolgával foglalkozik ezután. A háborúban, mondja, oly nagy lesz a betegek száma, hogy az egész intézmény megrendülhet. A javaslatnak a temetőkre vonatkozó részéről beszél ezután. Hőseink legszebb emléke a méltó sírhely. Ezek a hősi sírok a békét hirdetik és ilyen üzenet jött Amerikából is. A béke föltételeivel foglalkozik ezután a szónok, kívánja a kis nemzetek védelmét, a tengerek szabadságát. Legyen vége a rablópolitikának! A javaslatot nem fogadja el. (Helyeslés a baloldalon.) Esterházy Móric gróf: Számos miniszteri rendeletet sorol föl, amelyek a legnagyobb visszaélésekre adtak alkalmat. A javaslat rendkívül megnöveli a kormány diszkrecionális hatalmát, ezzelszemben a parlament feladata, hogy hasonló mértékben ellenőrizze a kormány felelősségét. Kifogásolja az első szakasz homályos és hiányos megfogalmazását. A gyorsított eljárásra vonatkozóan nélkülözi a kormánynak mihez szükséges érzékét a polgárok legelemibb érdekeinek a megértésére. Az autonóm érdekképviseletekről rendelkező negyedik szakasz túlmegy a határon és erre vonatkozóan módosítást fog beadni, végül sajnálatát fejezi ki azon, hogy a fronton levő katonák szavazói jogának kérdését még mindig nem tisztázzák. A javaslatot nem szavazza meg. (Helyeslés balról.) Héflervári Lehel: a javaslat 2. szakaszához a következő indítványt nyújtja be: Az összeíró küldöttségek és a középponti választmányok kötelesek mindazokat, akiknek választói jogosultsága az 1913. évi II-ik törvénycikk alapján megvan, de katonai szolgálatot teljesítenek, hivatalból a választói névjegyzékbe fölvenni és nem hagyható ki más, mint aki elhalálozott, vagy jogerős ítélet következtében ezt a jogosultságát elvesztette. Az új választói törvénnyel nemcsak nem nyerünk ii szavazni akat, de még az eddigi jogokat is megszorítja. Hogyan igazolhatná a fronton levő katona azt. (Jiogy írni-olvasni tud, vagy akit a Doberdoról rövidesen áttették Yolhiniába, hogy egy, évig helybeli lakott. Hogyan fogjuk hazavárni a majd megtérő keveseket, ha távollétükben még ezt az egy jogukat sem tudtuk megvédeni. Maga a belügyminiszter is érezte a törvény fogyatékosságát és ezért pótlóan rendeletet adott ki a középponti választmányokhoz a távollevő katonák jogosultságának jóindulatú kezelésére. A jóindulat magában nem jogvédelem. Tovább bírálja a rendelet hibás kiinduló pontját és hiányait. Nem lehet megnyugodni abban, hogy a törvény szavazói joguktól egyenesen megfossza a hadiszolgálatot teljesítéke. A háború tapasztalatai követelik, hogy már most új tételes törvénnyel segítsük elő a háború utáni Magyarország kialakulását. Folyton a pillanatnyi bajokkal foglalkozunk és elmulasztjuk a nagy koncepciókat. A párt a szóló indítványával sem fogja beérni. Új törvényt követel, elsősorban a korhatár leszállításával, mert aki 20 éves korában századparancsnoknak ,jó a harctéren, az arra is alkalmas, hogy válasszon a szóló és egy inkompatibilis képviselő között (Helyeslés a Baloldalon). Vérrel szerzett, joguk tesz ezeknek arra, hogy befolyjanak az ország ügyeinek intézésébe. Ez a mi mostani játékunk a háború után: meg fog szűnni az egész vonalon, mert azok, akiknek ezreit a tüntetések alkalmával gépfegyverrel tartották távol innen, azóta szintén megtanultak bánni a gépfegyverrel. A mi dolgunk az átmenetet okosan biztosítani, nehogy az rombolással járjon. (Élénk helyeslés középen és balról.) . . Az elnök az üt-t délután. 1 .óráig felfüggesztene, -i fi délutáni ülés. Adélutáni ülésen Szász Károlyelnököl. Jaczkó Pál: A javaslat burkoltan ugyan, de igen nagy és súlyos felhatalmazásokat tartalmaz és ezért nem fogadja el. Az első szakaszban több gyakorlatias érzéket várt volna. Az élelmiszerek dolgában elkövetett kihágásnál ki kellett volna ugyanis mondani, hogy az árut az eljárás befejezéséig értékesíteni kell. Az élelmezési szervezetben általában igen súlyos visszaélések történnek. A kormány ellen való bizalmatlanság miatt sem fogadja el a javaslatot, csak abban az esetben, ha a kormány megnyugtató nyilatkozatot tesz, de még inkább, ha megnyugtató módosításokat fogad el. (Helyeslés balról.) Huszár Károly kérésére megengedik, hogy holnap mondhassa el beszédét. Az elnök javaslatára a Ház holnap folytatja.