Budapesti Hírlap, 1917. április-június (37. évfolyam, 88–164. szám)

1917-04-24 / 107. szám

1917. április 24-(107. SÍS.) Hivatalos jelentés. Eonstantinápoly, ápr. 23. A főhadiszállásról jelentik április 22-én: Irak-arcvonal: A Tigris jobbpartján új harcok kezdődtek, a­melyek még nem fejeződ­­tek be. A balparton egyik előretolt különítmé­nyünket néhány kilométernyivel visszavonták. Szinai arcvonal: A Gazánál megvert el­lenség még hátrább vonta jobbszárnyát és védelmi állásának kiépítésével foglalkozik. Jobbszárnyának védelmére több új állást épí­tett. Utólagosan jelentik, hogy Gazánál száz ,­s­eb­esületlen foglyot szál­lt tő­­lünk be. A foglyok­­aránylag csekély számát az az elkeseredés ma­gyarázza, a­mellyel mindkét részről harcoltak. Nagyszámú fegyvert és néhány önműködő fegyvert zsákmányoltunk. " Azokból a nehéz páncélos automobilokból, a­melyeket az ellen­ség a harcba vetett, hármat elpusztítottunk. $ raimár8*®r®$s harctér. Ferdinánd román király bizakodása. Frankfurt, ápr. 23. — .4 Budapesti Hirlap tudósítójának távirata. — Genf be­­jelentik: Ferdinánd román király a Figaro egyik munkatársának kijelentette, hogy semmi ok­a sincs megbánni, hogy az antanthoz csatlakozott és hogy ma is rendületlen­l bízik Románia győzelmében és jövő nagyságában. A király ezután ecsetelte azt a lelki küzdelmet, a­melyet le kellett győznie, hogy személyes érzel­meit elfojtsa és csak Románia érdekeit tartsa szembőtt. Meg van győződve, hogy az ő helyén családjának minden tagja úgy cselekedett volna, mint a­hogy ő cselekedett. Aztán szó szerint ezt mondotta: — Milyen különös az élet! Azoknak­ a tisz­teknek a nagy része, a­kik csapataim ellen har­coltak, személyes barátaim, ezredbeli bajtár­saim. Jól ismerem Mackensent, a­ki most úgy látszik, az én bukaresti palotámban lakik és jól ismerem Falken­haynt is. Ellenfeleim azt hiszik, hogy ebből az ismeretségből a román királyra valami kötelezettség származhatik. Hát nem tudják, hogy van a kötelességeknek egy hierar­ci­ája, és hogy nem rajtunk áll, hogy ezekben a kötelességekben válogassunk?,Nem tudják, hogy az a kötelesség, a­mely reám háramlott, az volt, hogy megvédelmezzem Romániát, hogy biztosít­sam függetlenségét a jelenben és jövő nagyságát? A németek azt mondják: Németország minden előtt! Én pedig azt mondtam: A kötelességem minden előtti (Sch.) munkás a parlament előtt. Stokholm, ápr. 23. A svéd országgyűlés második kamarájá­nak ülésén részletes jelentést tett Spartz minisz­ter az élelmezés kérdéséről. Megnyugtató kije­lentéseket tett a kenyér- és burgonyakészletről, a húskivitelről, a beszéd végén azonban mégis arra intette az országot, hogy a szükséges áldo­zatokat nyugalommal és megfontolással viselje el. Közvetetlenül beszéde után körülbelül 20.000 munkás vonult az országgyűlés épülete elé, hogy az élelmezés fogyatékossága miatt tüntessen. A munkások bizottságot alakí­tottak, a­mely kí­vánságaikat közölni fogja a kormánnyal. Bran­ting megnyugtató beszédet mondott és kijelen­tette, hogy az új kormány mindent megtesz, a­mi módjában van. A tömeg ezután nyugodtan szétoszlott.­­ k­enyeret és burgonyát . Kopenhág­a, ápr. 23. A Politiken híradása szerint e hónap 17-én Westerwick városban kétezer munkás viharos tüntetést rendezett. A munkások kihirdették a­z általános sztrájkot s azután az elöljáróságra mentek, a­mely a kenyér eloszlásáról gondosko­dik. A munkások benyomultak a hivatalba. Az elöljáró megígérte, hogy mindent el fog követni, a­mi hatalmába áll, hogy a munkások több ke­nyeret kapjanak. A tömeg azután a molnárok és a gabonanagykereskedők elé vonult. A piacon beszédeket mondtak és egy bizottságot választot­tak, a­mely a munkások követeléseit írásba fogja foglalni és a hatóság elé fogja terjeszteni. A s­evülés felhívá­st intézett Svédország vala­mennyi munkásához, hogy több és olcsóbb élel­miszert követeljenek, esetleg sztrájk útján. Ha­sonló tüntetések voltak más városokban is, így Halmstadtban, Baaban, Kalmárban és másutt. A munkások mindenütt kenyeret és burgonyát követeltek. Matrózok tüntetése, Kopenhága, ápr. 23. A Berlíngske Tideiuk­ jelenti Stokh­olmból, hogy ott tegnap hagy föltűnést keltett, hogy két­száz matróz fölebbvaló nélkül fölvonult a Söder­malme-térre les azután zárt sorokban gyülekező­helyükre vonultak, a­hol Bergeyreen szocialista­agitátor beszédet mondott. Ilogy minden eshe­tőségnek elejét vegyék, egy fegyveres matróz-osztagot rendeltek ki. Beavatkozásra azonban nem volt szükség, mert a gyűlés után a 200 matróz ugyanolyan tüntető módon, de nyugod­tan vonult el, mint a­hogyan fölvonult. Ilir sze­rint a matrózok nincsenek megelégedve a sza­badságolással és ezért tüntettek. A gyülekezés 70 résztvevője a szabadságidő túllépése miatt ugyanis büntetés előtt áll­ fel a S. Sirat és a Száború folytatására. Pétervár, ápr. 23. A pétervári távirati ügynökség jelenti Minszkből: Ma ült itt­ össze Rodziankónak, a duma elnökének és trucsko a hadügyminiszternek jelenlétében a nyugati front csapatai képviselői­nek kongresszusa, a­melyen a legénység, a tisz­tek és a honvédelem munkájában résztvevő munkások 1200 képviselője volt jelen. A kon­gresszust Posener, a munkások és katonák minszki tanácsának enöke, nyitotta meg. Meg­nyitó beszédében kifejtette, hogy a kongresszus az új Oroszország katonai és polgári elemeinek szoros egyesülését és a frontnak a mögöttes országrésszel való teljes harmóniáját jelképezi. A kongresszus elnökéül Posenert választották meg. Alelnök Szorokolatov nevű katona lett, a­ki tábori formaruhában, fegyverrel kezében lépett az emelvényre, a­mit a kongresszus tarijai élénk hurrá­ kiáltással fogadtak. Rodzianko, a­ duma elnöke, beszédet mon­dott, a­melyben ki­jelentette azt, hogy a múlthoz való minden visszatérés lehetetlen. Ezután Rodirsev képviselő beszélt. Felszólí­totta valamennyi hadsereget, hogy egyetlen erővé egyesüljön, legyőzni nemcsak Oroszország, hanem a népek szabdsága ellenségét. Esküdjünk meg, hogy az ellenséget eltapossuk. Az egész gyülekezet ezzel a kiáltással válaszolt: Esküszünk! Ezután Rampon francia ezeredes egy annak idején Verdunnél állott ezred volt parancsnoka, szólt és ezeket mondotta: Katonáik, ne feledjétek, hogy a német császár hadseregeivel álltok szemben. Ha tehát Szabadsá­gotokat meg akarjátok szilárdítani, vitéz, engedel­mes katonáknak kell lennetek. Kevesebb politikát vizetek, teljesítsétek inkább katonai kötelességteket s emlékezzetek arra, hogy a nagy francia forrada­lom idején is a nagy hadseregek nem­ űzik poli­tikát. Egy angol őrnagy emelkedett szólásra ezután s felszólítottal a katonákat, hogy szeressék a sza­badságot, s ha kell haljanak meg érte. Gur­kó, a nyugati fronton parancsnokló tábornok azt mondta, hogy ha a katonák az ifjú szabadság megmentésére nem tesznek nagy erőfeszítéseket, el fog pusztulni. A német militarizmusnak, a­mely a béke örök fe­nyegetése, véget kell vetni. A belső zűrzavar női­elent­ése. Berlin, ápr. 23. — A Budapesti Hírlap tudós­it­ójának távirata. — A Vossische Zeitung jelentése szerint­ Orosz­országban egyre szaporodnak a bomlás jelei. Kosztroma kormányzósági városnak duma-kép­viselői kijelentették, hogy Kosztroma független kö­ztársasággá kiáltotta ki magát. Az orosz mu­nd­ógyárak­ban a munka igen lassan folyik. A tulai fegyvergyárban a munkások, elhatározták, hogy mindaddig szünetel a munka, míg a kor­mány gyárai nem válnak a munkásság kollek­tív tulajdonaivá. A munkció­gyárak munkásai közül még hatvan százalék nem dolgozik, a má­sik részük azonban nagyobb szünetekkel foly­tatja a munkát. A Pétervár mellett levő szesz-szorezki fegyvergyárban a munkások te­tktóztat­ták az ellenőrzésükre küldött liszteket és meg­szüntették a munkát. , Letartóztatolt tábornok. Stokholm, ápr. 23. — A Budapesti Hirlap távirata. — A legiftbb letartóztatott tábornokok között vala Szelivanov népszerű tábornok is, a przemysli hős, a­kit Taskendlijin tartóztattak le, mert feltűnő ellenszenvet tanúsított a forradalom iránt. — Az orosz kele­ti tengeri flotta MJ parancsnok­a. Frankfurt, ápr. 23. — Budapesti Hírlap tudósítójának távirata. —­ Pétervárról táviratozzák: Lesiez­ki tábor­nok, az orosz csapatok fővezére a román fron­­ton, állásáról lemondott. Jolcsak admirálist, a fekete-tengeri flotta parancsnokát az orosz ke­leti-tengeri flotta parancsnokává nevezték ki. (Sd­.) A semlegesek vériák az antant keresetét a békeajánlatokra. Berlin, ápr. 23. — A Budapesti H­írlap tudósítójának távirata. —• Semleges forrásból arról értesülök, hogy azok után a tanácskozások után, melyeket Wil­son az angol, valamint a francia küldöttekkel Washingtonban folytat, az antant részéről a semleges külföldön új nyilatkozatot várnak a középponti hatalmak békeajánlatára. A tegnap­előtti tanácskozás Lloyd-George, Ribot, Sonnino és Boselli -között részben az előbb említett nyilat­kozat előkészítésével foglalkozott, részben pedig az olasz aggodalmak lecsillapítására szolgált, a­melyeket szép szóval többé nem lehet elintézni. Balfour, Villiam­ és Joffre utazása Washingtonban kétségtelenül nagy reményt keltett az antant or­szágaiban. A külföldön kétségbe vonják, hogy, Amerika és az antant között formális szövetség fog létrejönni. Az utóbbi esetben az antant kény­telen volna hódítási törvénete nagy részéről le­mondani, a­mi kétségkívül újabb lépést jelen­tene a­ békéhez. Amerikának az antanttal való együttműködése, előtt, még­pedig a stokholmi szocialista konferencia előtt, Amerika nyilatko­zatát várják arról, hogy milyen hadicélokat akar Európában támogatni. Ezzel, a mai általános helyzetnek sok zavaros része küszöböt tennék ki, és az egész világban kezdetét venné a békekérdés általános tárgyalása. (V.) A lengipszorosok és a béke kérdése. Iingana, ápr. 23. Angol politikai körök megelégedéssd ve­­­szik tudomásul, hogy Oroszország beérné a ten­gerszorosok nemzetközivé tételével. Úgy hiszik­, hogy ehhez a középponti hatalmak is hozzá­járulnak. Ezáltal a béke kérdése nagymértékben egyszerűbbé lesz. Londonban rendkívül jelen­tősnek tartják az ideiglenes orosz kormány nyi­latkozatait. Oroszországnak remélhető lemon­dása Kelet-Európában való területi engedmé­nyekről újabb lépés a háború gyors befejezése felé. Ha igaz, hogy­ a középponti hatalmaik h­aj­landók hozzájárulni a tengerszorosok nemzet­­közivé tételéhez, a békekötés lehetősége csu­pán az európai harcterek katonai műveleteinek ered­ményeitől függne. Az orosz szocialista forradalmárok határozata. Stokholm, ápr. 23.­ ­ - A Budapesti Hirlap távirata. — A szocialista forradalmároknak Kerenszlo igazságügyminiszter jelenlétében kedden meg­tartott kongresszusán határozatot hoztak, a­melynek érlelésében a szociáldemokraták vala­mennyi országbeli elvtársaikhoz azt a felszólí­tást­ intézik, h­ogy az annexió nélküli békéért szálljanak síkra. Azt is követelik, hogy az ideig­lenes kormány tegye közzé azokat a szerződése­iket, a melyeket a cár­­kormánya a szövetségesek­kel kötött. Kis angol munkások a békéért. Berlin-­áj/r. 23. — '.I Budapesti Hirlap távirata. — A Lokalanzeiger jelenti Stokh­olmból: A Pravda, a forradalmárok lapja, kijelenti, hogy­ illetékes helyről föltétlenül hiteles fikzeket kapott

Next