Budapesti Hírlap, 1917. április-június (37. évfolyam, 88–164. szám)

1917-04-10 / 95. szám

1917. április 10 iUDAPESTI HÍRLAP 95 cz.) NAPIHÍREK. — (A királyi pár húsvétja.) K­ecsből jelen­tik: Károly király és Zita királyné gyermekeikkel vasárnap délelőtt húsvéti istentiszteleten voltak a laxenburgi plébánia-templomban. A király vasárnap a szokásos jelentéseket halgatta meg és fogadta József királyi herceg vezérezredes és Lipót Szalad­tor vezérezredes látogatását. (Frigyes Károly porosz herceg meg­halt.) Berlinből jelentik: Frigyes Károly porosz herceg, a­ki március 21-én Arras és Péronne kö­zött légi harcban repülőgépével együtt az angol harcvonal mögött lezuhant és súlyosan megsebesülve angol fogságba került, a szombatról vasárnapra virradó éjjelen belső elvérzés következtében három­négy éves korában meghalt. Szüleivel, Frigyes Lipót porosz herceggel és Lujza Zsófia schleswig-holsteini hercegnővel, a császárné testvérével a szomorú hírt a spanyol király közölte, a­ki az ifjan elhalt herceg fogságának egész ideje allatt buzgón fáradosott azon, hogy minél gyakrabban értesítést küldjön Németországba. A múlt hét utolsó napjain a király aránylag kedvezőbb híreket közvetíthetett, így je­lentette, hogy a herceg állapota már megengedi, hogy a harcvonaltól hátrább fekvő kórházba szál­líthassák. Annál nagyobb megdöbbenést ke­ltett va­sárnap reggeli távirata, a­mely a herceg-pilóta ha­lálát adta tudtul.­­ (Címadományozás és kinevezés.) A ki­rály, mint a hivatalos lap közli, Magyari Miklós királyi tanácsos, szolnoki pénzügyigazgatónak, vég­leges nyugalomba helyezése alkalmából, sok évi hit és buzgó szolgálata elismeréseid, a miniszteri tanácsosi hinet adományozta és egyúttal Ládory Kálmán pénzügyi tanácsost, nagybecskereki pénz­ügyigazgató-helyettest, a­ki nag­y­­ tanácsosi dira adományozásával pénzügyigazgatóvá nevezte ki.­­ (Fontos törvényelőkészítő szakértekez­let.) A nemzet jövőjére nézve életbevágó fontosságú mozgalom sikerét van hivaltva szolgálni az a törvény­előkészítő szakértekezlet, a­mely üléseit április és május hónapokban fogja megtartani a budapesti tu­dományegyetem bőrgyógyászati klinikájának tanter­mében (VIII., Mária­ utca 41.). A nemi bajok ellen küzdő Nemzetvédő Szövetség rendezi ezt a szakérte­kezletet a belügyminiszter felhívására. Az első elő­adás április 12-én lesz, az utolsó május 25-én. E két előadás közt minden kedden és pénteken délután hat órakor lesz előadás, a­melyen a nemi életre és a vele összefüggő társadalmi kérdések minden leg­kisebb részletére is kiterjedő szakszerű fejtegetéssel fognak szolgálni egyetemi professzorok, orvosok, ügyvédek, parlamenti férfiak, társadalmi kérdések­kel régóta és sikerrel foglalkozó férfiak és nők, szó­val mindazok, a­kiknek tapasztalata és tanácsa érté­kes útmutatást adhat a háború következtében rette­netesen megnövekedett veszedelem sikeres leküz­désére. — (Április 11.) .Az 1818. évi törvénycikkeik­­szentesítésének évfordulója alkalmából szerdán, április 11-én délelőtt tiz órakor a budavári koro­názó-templom­ban ünnepi istentisztelet lesz. A fő­rendiház elnöke erről körözvény útján értesítette a főrendeket; megjelenés nemzeti diszben, a hadsereg kötelékébe tartozók részére meneteltömy szolgálati jelvény nélkül. A miniszterelnök is értesítette a képviselőházat az istentiszteletről. A képviselők is nemzeti diszben jelennek meg. . . (Tudományos előadásaik.) A Természetudo­mányi Társulat növénytani szakosztály e hónap 11-én este 0 órakor az egyetemi növényrendszertani és nö­vényföldrajzi intézet termében (Mehmed szultán­ ut­c­ a) ülést tart a következő tárgysorozattal: A jegyző évi jelentése: A szerkesztő évi jelentése; Schiller Zs.: Thalictrum-tanulmányok II. Thalictrum minus Jacq­­non L.; Mocsz G.: a) Kitaibel herbáriumának gom­bái; b) A kerti szegfű két gombabetegsége; Tuzson J.: Különbség a Fraxinus excelsior és ornus levél­erezete között; Szakosztályi ügyek — (Hazajött a hazájáért meghalni.) Egy hazáját nagyon szerető derék ember gyászos halálá­ról kapunk hírt. Rombauer Tivadar a halott neve, kit sorsa Délamerikába sodort. De mig maga ott dolgo­zott magáért és családjáért, gyermekeit mind otthon neveltette Magyarországon, csakhogy a magyar nyel­vet jól elsajátítsák. Valamikor mint sorhajóhadnagy szolgált tengerészetünkben, de otthagyván a katonai szolgálatot, mint kereskedő Rio de Janeiróban tele­pedett meg. Huszonnyolc évig élt a messzi távolban és igen nagy tevékenységet fejtett ki. H­osszú éveken át konzulunk is volt és elnöke az ott levő magyar egyesületnek, a minthogy egyáltalán védelmezője volt a Ta-avar érdekeknek. Vezérügynöke volt a ma­gyar Adria, valamint az osztrák Lloyd és Ausztro-Amerikana tengerhajóstársaságoknak. Mint keres­kedelmi tengerészkapitány ő vitte ki annak idején Délamerikába az Adria első hajóját. ötvennyolc éves volt, a­mikor a háborút kitört, de mégis önként je­lentkezett hadiszolgálatra. Az egyik fiát is magával hozta és ez a fia mint huszárfőhadnagy a háború kezdete óta egyfolytában a fronton szolgált Gibral­tárnál föltartóztatták őket, de mivel jóelőre gondos­kodtak az angolokat megtévesztő igazoló iratokról, néhány nap múlva már folytathatták útjukat haza­felé. Rombauer Tivadar, a­ki mindvégig megtartotta a szolgálaton kívüli viszonyban sorhajóhadnagyi rangját, miután jelentkezett, Pólában kapott katonai alkalmazást. Mivel nrolc nyelven beszélt tökéletesen, fontos megbízással Korfuba küldték, a­hol a fran­ciák elfogták és — mint értesülünk — most nagy szenvedés és nélkülözés utáán meghalt a fogságban. A­mikor közeledni érezte halálát, érckoporsót ren­delt magának és meghagyta, hogy h­a a­ háború vé­get ér, szállítsák haza Magyarországba és hazai föld­be temessék. Halálát nagy család és kiterjedt rokon­ság gyászolja. Huszár főhadnagy­­án kívü­l katonai szolgálatot teljesít egy m­ásik fia is, a­ki mostanában végezte a fiumei tengerészeti akadémiát. Halála gyászba borította Koós Aurél dr. budapesti kórházi főorvost is, a­kinek az elhunyt apósa volt.­­ (A németeknek is jelentkezni­ök kell.) Külföldi állampolgároknak, a német állampolgárok kivételével, irtlevelüket nyomban megérkezésük után a helyi hatóságnak személyesen be kellett mutatniuk. A miniszterelnökség ezt a kötelezettsé­get most a német állampolgárokra is kiterjesztette. A­ki e kötelezettségnek nem tesz­ eleget, 200 koro­náig terjedhető pénzbírsággal büntetik. A budapesti államrendőrség hatósága területére érkező külföl­diek útleveleit a főkapitányság (V. Ferenc József­tér 7. első emelet 71. ajtó) délelőtt 8—12-ig és délután 6—8-ig láttamozza. — (Házasság.) Keresztúri György főreális­kola­ tanár eljegyezte Balogh Irmát, Balogh Béla törvényszéki biró leányát Szombathelyen. — (Az öreg honvédeknek.) Markovits Sán­dor miniszterelnökségi miniszteri titkár két kilogram szivarvéget küldött hozzánk az öreg honvédek ré­szére. A küldeményt eljuttattuk a honvédmenedék­házba. — (A soproni felirat.) Ráhel László úr írja nekünk Sopronból. A Budapesti Hírlap a minap megrótta Sopron városnak a királyhoz intézett föl­iratát fogalmazásának magyartalan volta miatt. Nagyon helyesen. Csakugyan nagy hiba, ha még olyan irás szerkesztésére sem­ fordítunk gondot, mely a király elé kerül. Holott a hatóságok mindég iratától megvárhatjuk, hogy megérthetőségs, sza­batosság, magyarosság dolgában mintaszerű legyen. Ha van is e téren haladás, ha kevesbednek is a nyakatekert, körmon­da­tos, tatik-tetikes írásműveik, teljes magyarosságról nem lehet addig szó, míg a minisztériumok nem járnak jó példával elül, mig a sajtó a enny fegyverével nem ostorozza a hivatalos nyelv pongyolaságát, míg maga a közönség nem tiltakozik nyelvünk minden megcsúfolása ellen. De engedje meg szerkesztő úr, hogy most a soproni fölirat egyéb hibáját tegyem szóvá. A város egyik kaszárnyáját Károly királyról a­karja elnevezni, vala­mint emléktáblával jelöli meg azt a soproni házat, hol királyunk gyermeki éveiben lakott. A fölirat ezt a két dolgot jelenti be. Gyengéd figyelmesség és hódolat ez királyunk iránt. De mi szükség e föl­iratban a király magyar nyelvbeli tudását dicsér­tetni. Van abban valami rendkívüli, hogy a ma­­g­yar király magyarul is tud? Nem az volna-e in­kább csodálatos, ha nem tudna? Igaz, nem mindig tudtak. A mohácsi vész után olyan uralkodóink voltak, a­kik elszakadtak a nemzeti élet közösségé­től és magyarul sem tudtak. Nem szolgálhat ment­ségükre, de ez olyan korszakban történt, mikor a latin volt az ország hivatalos nyelve. Nemcsak ki­rályaink nem tudtak magyarul, de főuraink sem, így azután nem csodálhatjuk, hogy Széchényi Ist­ván országos föltűnést keltett, mikor 1825 október 12-én a főrendű­ táblán magyarul szólalt meg. Bol­dogult Ferenc József királyunk még királyi her­ceg korában, 1847-ben, október 16-án magyar be­széddel iktatta be Pest vármegye főispáni székébe István királyi herceget. De maga V. Ferdinánd ki­rály is magyar beszéddel nyitotta meg ugyanez­ év november 7-én a pozsonyi országgyűlést. Akkor talán helye volt a csodálkozásnak, mert Kossuth Lajos szerint ez volt „az első magyar szó, melyet a nemzet több század bánatos sóvárgása után ki­rályának ajkairól hallott zengeni". De mire való a csodálkozás­un,az, mikor ez a kérdés már majd­ egy százada tisztázva van nemzet és uralkodó között! » (Gyászrovat.) Hilvert Manó, a kereske-­­delemügyi minisztériumba beosztott vasúti és hajó­zási felügyelő Budapesten meghalt. Temetése hús­vét hétfőjének délutánján volt. Az­ államvasutak­ igazgatóságát Tolnay Kornél elnökigazgató vezeté­­sével küldöttség képviselte. A sírnál a kereskedelem­ügyi minisztérium küldöttségének vezetője, Hor­váth Károly miniszteri tanácsos mondott búcsúz­tatót.­­ (A Böhmische Industrial Bank Ügye.) A Magyar Cseh Iparbank r­­t. igazgatósága a követ­kező sorok közlését kéri: Abból az alkalomból, hogy a bécsi Böhmische Indus­trial-Bank ellen egy előt­tünk teljességgel ismeretlen ügyből kifolyóan vizsgá­lat indult meg, egyes lapok úgy állítják be intéze­tünket a nyilvánosság előtt, mintha ügyvezetésünk­ és üzleteink az említett bécsi intézettel szerves kap­csolatban állanának. Bár semmi okunk sincsen arra, hogy a Böhmische Industrial-Bank szóbanforgó ügyé­ről a vizsgálat stádiumában bármilyen irányban vé­­leményt mondjunk, tartozunk az igazságnak és jó­hírnevünknek ezzel a megállapítással, hogy intéze­tünk a Böhmische Industrial-Bank bécsi expozitúrá­jától teljesen független és a­mennyire nekünk nincs módunkban nevezett intézet ügyeire ingerenciát gya­korolni, annyira sohasem folyt be az a mi ügyeinkbe. A Magyar Cseh Iparbank r­­t. saját számlára soha­sem­­folytatott áruüzletet, sem a háborúban, sem­ azelőtt, sőt ilyenekben részesedést még közvetve sem vállalt. Árulom hard-kölcsönöket a bank — éppem úgy mint minden más pénzintézet — folyósított ugyan a háború alatt is, de csak cégbejegyzett, legá­lis kereskedőknek. Tendenciózus beállítás tehát az, a­mely a Magyar Cseh Ipsobank r.­t-ot a Böhmische Industrial-Bank valamely ügy­ével kapcsolatba hozva, olyan színben tünteti fel az intézetet, mintha az ár­drágulásban vagy áruhalnozásban része volna. Az anyag igazságához tartozik az is, hogy a Magyar Cseh Iparbank r­­t. ügyvezetése, személyzete és szer-, lenne teljesen színmagyar és csak a tények­ ismerete nélkül lehet cseh intézetnek nevezni.­­ (A Magyar Sakkvilág) című újságnak, a Budapesti Sakk-Kör hivatalos lapjának vezetését új erők vették át, Maróczy Géza lett a főszerkesztő, Abonyi István pedig a felelős szerkesztő. A most megjelent szám tartalmas, élénk, változatos és gaz­dag; minden közleménye az új vezetés tudását és ízlését dicséri.­­ (Postalopás Nagyszombatban.) Nagy­szombatban a múlt hét végén postalopás történt, a­ postahivatalból a vasúti állomásra küldött posta­kocsiból 24.000 koronát tartalmazó pénzeszsák el­­ tűnt. A zsákot egy asszony felvágva megtalálta, de a pénzt hiába keresték. A nagyszombati rendőrség azonnal megindította a nyomozást és eddig a követ­kező részleteket állapította meg: A postaikocsin hár­man voltak: Duanovics postaszolga, egy orosz fo­goly, a­ki a kocsist helyettesítette és Szabó János nénfölkelő katona, a­ki útközben kéredzett fel a ko­csira. Mind a hárman azt vallják, hogy a lopás úgy történhetett, hogy valaki hátul kinyitotta a kocsi aj­taját és hirtelen kilopta a lezárt zsákot, a­melyet másnap egy asszony üresen megtalált és a posta­hivatalban átadott. Megállapították azt is, hogy a zsákban nyolc pénzeslevél volt, összesen 24.000 ko­rona értékben, de a jelentkező feladók elmondták, hogy a levelekben nem ennyi, de 106.OOO korona volt és a többletet különböző biztosító intézeteknél biztosították. A három embert egyelőre őrizetbe vet­ték és tovább folytatják a nyomozást.­­ (A kalandornő vége.) Néhány héttel ez­előtt megírtuk, hogy az egyik Andrássy-úti kávéházá­ban elfogták Remső Rózsi szélhámosnőt, a­ki éppen katonatisztek társaságában mulatott. Nagybecskerek­­re szállították, a­hol több csalást követett el. Mint nagybecskereki tudósítónk jelenti, Remső Rózsi a fogházban törülközővel fölakasztotta magát és meghalt. JpUDER fJjj^Mim Neauwti Royal-Orfeum Erzsébet-körut 31. ksídet 7-kon TÁVIRATOK. — Legújabb hirek. — Az arrasi csata. A ma esti német Jelentés. Berlin, ápr. 9. A Wolff-ügynökség jelenti ápr. 9-én estét Arrastól kétoldalt a nap folyamán súlyos harc folyt. Az ellenség állásaink egyes részeibe benyomult. Az Aisne- és Champage-harcvo­nalon időnként erős tüzérségi harc. Keleten és Macedóniában nincs újság. Egy német repülőtiszt halála. Berlin, ápr. 9. A Wolf-ügynökség jelenti: A repülőcsapatból ismét elragadta a halál egyikét a legkiválóbbaknak. Beer főhadnagy harci repülő e hónap­j­án elesett. Repülőgépe egy légiharc során összeütközött egy bajtársa gépével. Mindkét vezető lezuhant és meg­halt.

Next