Budapesti Hírlap, 1917. április-június (37. évfolyam, 88–164. szám)

1917-05-13 / 123. szám

14 BOOâPESTS HlRUP (123. 1017. május 13. kitartó törekedésünk sikerétől. A váratlanul nya­kunkba szakadt szerencse: ez az a kukorica, melyről a nagyvárosi lud álmodik, ezt mutatta meg szinpa­dono, bár nem ő először, Újhelyi Nándor s ez az, mit a Magyar Színház közönsége ma este az elragad­tatásának olyan kitöréseivel fogadott, melyek az Őfensége kcrlapia cimü bohózatot mcnlen a sikert aratott darabok sorába avatták. Újhelyi Nándort, a ki most jelent meg először a színpadon, ismerjük korábbi írásaiból, főképpen novelláiból. Kétségtelenül komoly törek'vésü író, fejlett és finomult ízléssel és abban sincs kétségünk, hogy telt volna tőle, a mint hogv még fog telni, darab, mely súlyosabb és mélyebben hasit. De éppen, mert öntudatosan haladó embernek látszik, cl kell fogadnunk, hogy első bemutatkozásnak ezt szánta, ezt akarta. A szertelenségig torzitva mutatni meg a társadalmi stréberkedés komikumát, de olyan mese keretében, mely kedves a közönségnek. A siker iga­zolta; a közönség, mely nyílt jelenetekben is ritka bőkezűséggel osztogatta tapsait, elfogadta ezeket a végletekig túlzott karrikaturákat, mint a hogy elfo­gadta a bankgyakornoki föllendülés képtelen moti­yumát. Ä mese vékony, és sekély, az ötlet nyilván nem uj, a karrikirozásnak ez a fajtája sem az; de bemutatkozásnak csakugyan meglepő és sokat igórő a teknikai készségnek az a gazdagsága, az az egyen­letesség és teljesség, melyről Újhelyi Nándornak ez az első darabja tanúskodik. A közönség kitűnően mulatott s meg is értette a tréfát. Ez elég. A szerző, a ki tavasz derekán ezt a vidám estét hozta nekünk, megérdemli, hogy sikeréről szivesen emlékezzünk meg. Az előadás pedig perdült, mint a jó kézzel haji­tot kugligolyó. Z. Molnár volt a szerencsés bankgya­kornok és az volt hajszálnyira, a mily ennek a kö­zönség lelkéhez nőtt alaknak lennie kell. Szimpati­kus, megnyerő, "találó megfigyeléseiben és humorá­ban szinte kifogyhatatlan. Kitűnő alakot mutatott Kabók, Vágó, Boross, Simon Marcsa, négyük szerep­lése nyomán néha percekre megakasztotta az elő­adást a kacagás. Kedvesen és ügyesen játszott YoT land Hedda és Bátori Gizella. A siker, mint mondot­tuk. kétségtelen, (n. s.) • (Eötvös Loránd báró előadása.) Nagy­crdc'kü előadást tartott Eötvös Lonánd báró a Mate­matikai és Fizikai Társulat csütörtöki ülésén. Ez al­kalommal oly kísérletet is bemutatott, a mely méltó érdeklődést fog kelleni mindazok közt, a kik a min­denség szerkezetének kérdései iránt érdeklödnek. Eötvös egészen uj elv alapján oly mérlegel szerkesz­tett, a mely megmutatia, hogy a testek síulya nyugat felé tartó mozgásuknál pedig kisebbedik..Ei a kísér­let egyszersmind a föld forgásának közvetetten kísér­leti bizonyítéka, mely a forgási sebesség lemérését is lehetővé teszi, tçhât méltón sorakozik Foucault hires inga kísérlete mellé. Előadásában Etövös az eszköz keletkezésének történetét is elmondta. A németor­szági földmérők több éven át a legnagyobb gonddal mérték a nehézségi erő értékeit az indiai és atlanti óceánok különböző pontjain. A mikor e mérések eredményei nyomtatásban is megjelentek, Eötvös ézsrevette, hogy a nehézségi erőnek azt a változását, a mely a hajó mozgása következtében előáll, figyel­men kivül hagyták. Eötvös figyelmeztetésére a Fekete-tengerre 1909-ben uj expedíciót küldtek ki, a mely Eötvös következtetéseit mérésekkel igazolta. Így jutott Eötvös arra a gondolalíra, hogy olyan mérlegel szerkesszen, a mely ezt a tényt egy szoba .szűk terében is lemérhetővé teszi. A mérleget óramű forgatja és a nyugat, illetve kelet felé történő moz­gásnál előálló súlynövekedés, illetve fogyás a mérleg rúdját lengésbe hozza. A sulykülönbség valójában igen csekély és csak az Eötvös kigondla elmés mód­szerrel válik mérhetővé. * (A színházak és mozik sérelme.) Kz uj záróóra-rendelet a vendéglők és kávéházak nyitva­tartásit éjjeli tizenkét óráig engedelniezi; a színházak, mozik és mindennemű mutatványosok záróóráját el­lenben este tiz órában állapította meg. A színházak és mozikra rendkívül sérelmes ez a megállapítás és most mindannyian külön-külön és együttesen lé­ipést teszntík az iránt, hogy ezt, a nekik mérhetetlen anyagi károkat okozó rendelkezést megváltoztassák. A színházak elsősorban azzal érvelnek, hogy a vilá­gítás megtakarítása ennél a rendelkezésnél nem le­het irányadó, mert hiszen mindegyik színház és va­rieté nézőtere és szinpada teljesen sötét és a mennyi ben ott előadást tartanak, a napnak bármelyik órájá­ban ugyanaz marad a világítási szükséglet. Viszont a hét órai kezdés, a mely voltaképpen hat órának telel meg, ekiaszlja a közönséget a színházak láto­gatása lói. A varieték és a mozgósziliházak fölemlítik azt is, liogy őket az eng edel mi dijak ehnén olyan magas kiilün adók és illetékek terhelik, u melyek a mostani redukált üzem mellett semmiképpen sem 'fedezhetők. À színházak, varieték és mozik hozzá­vetőleges számítás szerint százezernél több embernek adnak kenyeret Magyarországon, már pedig a válla­latok vezetői kénytelenek lennének az üzemet teljesen beszüntetni és alkalmazottaikat elbocsátani, ha a a záróóránaik eme rájuk nézve káros, de senkire nem hasznos rendelkezéseit meg nem változtatják. Sé­relmeik ismertetése céljából monsztrc-küldöllséget menesztenek a belügyminiszterhez és miniszterelnök­höiz. Elhatározták azt is, hogy szükség esetén meg­kísérelik, hogy kérésükkel a király elé járulhassanak. * (Kitüntetés.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király a háborúban a művészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművésznek a Ferenc József-rend Jiadidiszitményes lovagkeresztjét adományozta. * (Jótékonycélu hangverseny.) Május 17-én, áldozócsütörtökön tartja meg a király védőscgével a 19. gyalogosezred hangversenyét rokkant hősei javára. A szereplők Antalffy Zsiross Dezső orgona­művész, Flittncr Rózsika dalén eke snő. Kerékjártó Gyula hegedűművész, Nagy Ibolyka a Nemzeti Szín­ház tagja és £omogyi Adrienne zongoraművésznő lesznék. Jegy a Harmóniánál kapható. * (Ennek a hétnek) minden estéjén váratla­nul vidám tavaszi műsorát ismétli a Modern Szín­pad. Áldozó; csütörtökön- és jövő. vasárnap mérsékelt helyáru délutáni előadások keretében is ez a műsor kerül színre. félhárom órai kezdettel. * (Robert Warwick-hét a Royal-Apollo­ban.) A főváros legelőkelőbb mozgóképszínháza, mielőtt nvári szünetét megkezdené, egv eredeti és előreláthatóan fényes sikerű újítással lepi meg a mozi barátait. Naponkénti műsorváltozással az el­múlt szezon 'legnagyobb filmslágereit mulatja be. Az első repriz-hét május hónap 14-től 20-ig, hétfőtől va­sárnapig tart és az esztendő legjobb Robert Warwick­fllmjei kerülnek előadásra. A programterv, melynek részletes műsorrendjét lapunk mai számában közli a 'Royal-Apoltó igazgatósága, páratlan a maga ne­mében. Előadásra kerül a teljes Király tigris-sorozat, melynek címszerepével Warwick megalapozta nagy népszerűségét, .4 sors embere, A fölfelé ziillők. Mis­ter Robinson és A gárdista: mindmegannyi mérföld­köve Robert Warwick fényes tehetségének. A nagy­stílű programok keretében mindenkor egy-egy má­sik 1 sláger egészíti ki a kétórás előadást és a kiegé­szítő műsor képei is kivétel nélkül atlrakciószámba mennek: A boszu éjszakája. P. Menichellivel A nös­ténytigris, Boston cézárja. Az éhes város. Bohém­világ és ,1 tavasz ébredése fogiák fokozni a Warwick­hét sikerét. Tekintettel arra. liogy a további reprizek miatt minden film visszavonhatatlanul csak eau na­pig marad műsoron, az érdeklődés előreláthatóan olyan impozáns mértékben fog megnyilatkozni vá­rosszerte. hogy tanácsos jegyekről elővételben gon­doskodni. A rákövetkező május 20—27-iki héten Clara Kimball-Young-sorozatol mutat be a Roual­Apolló. * (Eredménytelen pályázat,) Május 11 én döntött az Iparművészeti Társulat bi rá ló-bizottsága a hálószolba és ebédlőbulor terveire hirdetett pályá­zat dolgában. Beérkezett összesen hatvanegy pálya­mű. A bizottság elhatározta, hogy a pályadijak egyi­két sem adja ki, hanem megismétli a pályázatot. Az ujabb pályatervekét szép tomber 10-éig kell bekül­deni. A pályatervük megtekinthetők az Iparművészeti Múzeumban (IX., Üllöi-ut 33—37.) hétfő és péntek kivételével délelőtt kilenctől egy óráig. * (Uj zenemüvek.) A Magyar Zenetár Huber Sándor átírásában, három füzetben összesen hetvenöt válogatott magyar népdalt adott ki kezdők részére. Egy-egy ' füzet ára két korona ötven fillér. * (Hangverseny.) A Liszt Fcrenc-tér 4. számú háziban lévő zeneiskolában ma este hangversenyt rendeztek, a melyen szép sikert aratott Székely Gi­zella zongora játéka. Mozart Szonátáját játszotta igaz megértéssel és komoly átgondolással. Kívüle még Harmati Annának. Monyold Honának, Tymauer Er­nának ¥64t szép sikere. EHÜsi®. 'uUtol.'gdura 2 Egy szerzetes regénye 4felvonásban. A főszerepben: Alwin Neuss«. IL ÜÉÍÍ i§ Hilf LI H Hz Ü h8Z3. — Bulla Ignác regénye. — A könyvpiacon uj regény jelent meg. Az uj re­gény irodalmat jelent. írója, Balla Ignác már rég­óla beszél hozzánk finom, ízléses, franciásan kedves szóval. Hol fölényes, hol élmélyedő, néha megáll egy gondolatnál, máskor könnyedén csapong és le­helletszerű vibrációval kápráztat, a nélkül, hogy ügyeskedni akarna. Ügyeskedése művészet: ismeri az emberi szív minden rezdüléséi, minden ütemére föl tudja hangszerelni a melódiát. Észrevétlenül oda­surran hozzá, megtölti érzéssel, fölthangolja, megter­mékenyíti. Ezek a kvalitások érvényesülnek minden írásában, melyekkel irodalmi cél felé halad minden­koron. Regénye, melyet most adott ki. nagyszabású kompozíció. Az első pillanatra megtéveszti az olva­sót lágyságával. lirai tónusával, finom szubjektív hangjával, holott a regény magva dráma, erőtel­jes, minden részében lendítő erővel teli dráma. A lira hangszerelés csupán, ebből a finoman szőtt szimfóniából azonban kizokog az alapmotívum, vé­gigömlik minden instrumentumon, megtölti az egész kompozíciót, mely kerek, egész és egyensúlyozott. A hang, melyet megütött, uj. Lirai regény, melyben a külső akciót a lélek belső akciója helyet­tesíti. még kevés .jelent meg. Mit eddig a nemben ol­vastunk. kiforratlan tapogatódzás. Balla Ignác egyéni formát talált és ezzel megformálta a lírai regényt, mely színgazdagságával, ritmusával emel­kedik ki az átlagtermés szintjéből. Az ö keze olva­sása közben egy jAllanatra sem kapcsolódik ki a tragikus alapgondolat, hogy az elvesztett boldogság ott marad velünk mindig. Magunkkal hurcoljuk egy életen át, a behegedt sebet föltépjük, Iiocv kibugy­gyanjék megint a vér. A tragédia csak az időben van határokhoz kötve, de a lélekben folytonos. Ott pilla­natnyi erupció, emitt azonban folyamatos lávaöm­lés. A belső harc és vívódás ott marad bennünk, ha már lecsitultak dull vonásaink, ha kiakadt is sze­münkből a köhy. A lelki összeomlások ritkán kap­csolódnak bele külső cselekménybe, a lélekrajz tehát a mese rovására elhalaványodik az Írásban. Balla Ignác a férfifragikum hurrendszerét szo­laltatja meg. A férj, ki ezer ellenzésen keresztül teszi asszonyává azt, kiért egjész ifjúságában égett, rájön arra, hogy az asszony elfordult tőle. Kíváncsiság­ból, belső ösztönből, idegeinek hatalma alatt, me­lyek kaland felé sodorják, hűtlen lesz hozzá. Csak 1 lélekben, de a férj összetörik ez alatt. Elhagyja az asszonyi, kinek hófehér, finom keze, az ö keze összetörte mindazt, a mit együtt építettek. Ez a kéz mint valami recitativ, minden untalan hozzányúl iaz akcióhoz. Még akkor is, a mikor az asszony már a múlté és a férti elmegy keresni a multai. Az ö keze egy nagy szimbólum. Szimbóluma az asszonyi erő­nek. mely fértisorssal játszik. Az ő keze többé-ke­vVésbbé mindannyiunkkal játszott' alig van közöt­tünk valaki, a kinek életéhez ne nyúlt v olna asszonyi kéz, a férfi sorsának ai&lkítója. A regény fájdalmas akkorddal végződik: a hűt­len asszony eldobja magától az életet, mert rájön, hogy élete összeforrott a múlttal, a férfival. És ha­lálával megint a férjjé lett egészen, letisztult homlo­káról az a folt. A férfi megroppan, a múltnak és aí múltban él s fölötte fehérlik tragédiájának szimbó­lumaként: az ő keze. A regényt, mely irodalmat ád, Singer és Wolf­ner adta ki. Ízléses címlapját Gara rajzolta. Három novella. Moly Tamás bocsátott ki ezzel a címmel egv kőtelet. Az író neve nem isme­retlen. Elmélyedő, alnálizisre hajló, biztos itéletü és kezű író, a ki a mikor romantikus elemeket visz tollára, a való élet színeivel keverve ad uj hatáso< kat. Hároin hosszabb elbeszélésén megérzik tehet­sége és az anyaggal való bánni tudás bizlo.sága, A könyvet Kner Izidor adta ki Gyomán. Jártomban, véres földeken. Ez a cime Szudu Elemér Aradon megjelent testes könyvének. 'A cim beszél a könyvért: a merre a szerző járt, olt csakugyan vér folyt, folyik még ma is és S'zudy Ele­mérnek helyenként nemcsak érzése, hanem hangja is van hozzá, hogy .fájdalmas tapasztalatainak és lá­tomásai bűvöletének' lekösse a figyelmünket. A könyv túlnyomó része naplószerűen Íródott és meg­figyeléseinek gazdagságáért, hangjának őszinteségéért a nagytermésü háborús irodalomban is figyelmet ér­demel. Az ára 4 korona. A magyar háborús jog évkönyve. A Magyar JogászegyesÜlct Magyar Jogi Évkönyv ki­adását határozta el. Az évkönyvek sorozata a há­borús jog évkönyvével «.vilik meg, a mely mintegy harminc ívnyi terjedelemben ez év nyarán jelenik meg. Az évkönyv föl fogja öletni rendszeres földol­gozásban a háborúra vonatkozó egész joganyagot s különösen foglalkozni fog a háborús jogalkotással, a háborús joggyakorlattal és a háborús jogiroda­lommal. Az anyag földolgozásában jogéletünk legki­válóbb képviselői vesznek részt. A szerkesztői leen-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék