Budapesti Hírlap, 1917. augusztus (37. évfolyam, 191-217. szám)

1917-08-01 / 191. szám

4 hajó elsülyedt. Az összes tiszteket és a legény­séget megmentették, 38 ember kivételével,va­gy a robbanás áldozata lett. A­liz az a 11.150 tonnás angol csatahajó, a Tnr­.­ ról a Wolff -ügynökség tegnap jelentette, hogy­­Steinbrinck kapitány az angol csatornában torpedó­­lövéssel elsülyesztette. Az antant hadiflottája eddig 938.015 tonnát vesztett. Berlin, jut. St. ( Wolff.) A Diodem-osztályhoz tartozó cir­káló elsülyesztésével az antantnak hadihajók­ban való összes vesztesége 265 egységre és 038.015 tonnára emelkedett. Ebből csupán Angliára 166 egység jut 669.290 tonnával. A né­met flotta a háború harmadik évében egyetlen nagyobb hadihajót sem veszített, ellenben az antant nem kevesebb, mint 19 nagyobb hajót, még­pedig 8 csatahajót, két páncélos cirkálót, egy védett és 8 kisebb cirkálót veszített. Az an­tantnak hadihajókban szenvedett vesztesége mintegy 28.000 tonnával több, mint amekkora volt az amerikai hadiflotta állománya a háború kezdetekor és csak 22.000 tonnával kevesebb mint együttesen Japán és Olaszország hadiflot­tájának tonnatartalma a háború kitörése előtt. olasz harctér. Az olaszok föltétlenül követelik Trientet és Triesztet. Frankfurt, juli 31. ■— ,­ Budapesti Hírlap tudósítójának távirata. — Luganóból jelentik: Commandini minisz­ter a Battisti fölött Rómában tartott emlékbeszé­­dében kijelentette, hogy Olaszország nem egyez­het bele, hogy Trient és Trieszt népszavazással döntsön a sorsáról. (Sch.) A nagy csata Flandriában. Berlin, júl. 31. A Wolff-ügynökség jelenti: .A flandriai fronton július 11-én reggel meg­kezdődön a gyalogsági ütközet. Az erős német ellenhatást, a­mely számos angol üteget harc­képtelenné tett és az angoloknak már a flandriai csata előkészítő fázisában súlyos veszteséget okozott, az angol hadvezetőség ágyú- és hadi­­szertartalékainak a végletekig menő h­arcbave­­tésével igyekezett kiegyenlíteni. Egyre újabb üte­geket küldtek a harcba. Különösen az angol repülőgépek tettek meg mindent arra nézve, hogy felderítésekkel és bombázó repülésekkel előkészítsék a megkezdődő offenzívát. Miután az angol tüzérségi tüzelés a július 30-ról 31-re virradó éjszaka a legnagyobb hevességgel tar­tott, reggel öt órakor Steenstraate és Lys között a legerősebb pergőtüzeléssé változott. 6 óra 60 perckor az angol gyalogság az egész fronton nagy tömegekben tört elő. A csata teljes mérték­ben fellobbant. Arloisban a tüzérségi tüzelés az eddigi erős­ségben­ folytatódott. Angol támadó kísérleteket meg­semmisítő tüzelésünkkel megakadályoztunk. Az Aisne-fronton újabb támadásokat , hónap 30-án a megtizedelt francia gyalogság ú­jabb hiába­való súlyos áldozatait eredményezték. A lyoni bámu­­latot keltő szikratávírószolgálat útján a francia kor­mány július 30-án délelőtt tíz órakor a közfigyelmet ez újabb kudarctól elterelni igyekszik, a­mennyiben századszor megteszi, hogy az áprilisi és májusi har­cok fogoly- és ágrúzsákmány-adatait túlzott és tor­zított formában teszi közzé. Hogy mily rendkívüli mértékben szorítottak a német ellentámadások az Aisne-fronton, a Chemin des Dames egész frontjá­nak mentén a franciákat a támadó szerepéből a vé­dekező­ szerepébe, a­mi a francia közvéleményt kü­lönösen nyugtalanította, kitűnik ugyanannak a szik­­ratávírószolgálatnak további híradásából. A franciák nem riadnak vissza attól a vak­merő állítástól, hogy a Chemin des Dames d­tó má­sodik Verdun lett. Eddig legalább Németországban azon a nézeten voltak, hogy a németek a Chemin des Dames-on védelmi állást foglalnak el és hogy a franciák itt április 29-én a német frontot áttörni igyekeztek, hogy hatalmas offfenzívával a meg­szállt területeket fölszabadítsák és egészen a Raj­náig előrehatoljanak. A német ellentámadásoknak csupán a..­ volt a céljuk, hogy egyes fontosabb pontokat, a­melyek a támadás első napjaiban el­vesztek, visszafoglaljanak. Hogy ezt a célt mily nagy mértékben elérték, semmi sem bizonyítja jobban, mint az a francia kijelentés, a­mely az Aisne menti tavaszi csatát második Verdunnek nevezi. A német veszteségekről való adatok aligha Budapesti Hírlap­rm. 1917. augusztus­a lesznek hatással, mert a hetvenegy német hadosz­tállyal (a francia szikratávirójelentés azt állítja, hogy a németek ennyi haderőt vetettek harcba az Aisne mellett és a Champagneban) százhúsz francia hadosztályenysig állott szemben, a­melyeket a bor­zalmasan véres április és májusi francia támadá­sok folyamán legnagyobbrészt összelőtték. A nyugati harctér. Eitel Frigyes porosz királyi herceg az I. pomerániai tüzérezred főnöke. Berlin, júl. 31. (Wolff.) Vilmos császár a következő kabi­neti rendeletet intézte Eitel Frigyes porosz her­ceghez: Kinevezem királyi fenségedet az egész háború idején csapatvezetői minőségben teljesített kiváló szolgálatainak meleg elismeréséül 2. számú 1. pome­rániai tábori tüzérezredem főnökévé. Második fiam­nak a hozzá, mint Pomeránia helytartójához, kö­zelálló ezred főnökévé való kinevezését tekintse az egész tüzérség, a könnyű és a nehéz egyformán császári köszönetem­ kifejezésének azért a példás módért, a­mellyel e háború folyamán a gyalogság­gal való szoros bajtársi viszonyban lehetővé tette az ellenség valamennyi tömeges támadásának győ­zelmes elhárítását és gyakran, legutóbb is, megnyi­totta a győzelemhez vivő utat és gyors és áldozat­­kész előrenyomulásával megadta az eredmény ki­aknázásához szükséges támasztékot. Vilmos, I. R. Lloyd-George bizakodása, London, Júl. 31. (Reuter) T­loyd George egy parlamenti újság­íróval folytatott beszélgetésében a hadihely­zetről ezt mondotta: Az imént érkezik vissza Parisból és örömmel mondhatom, hogy a franciaországi hangu­lat jobb, mint valaha. Ez igen nevezetes dolog a harmadik háborús év kezdetén, ami Franciaroszágra nézve jóval többet jelent, mint ránk nézve, mert a franciák borzasztó sokat szenvedtek és az ellenség még mindig benn van országukba. Lehet, hogy az orosz hadsereg nagy összeomlása folytán csüggedés érzése állott be, de a franciák­ hangulata oly elhatá­rozott, mint a minő hangulatot Ha ott még nem ta­pasztaltam. Ha Franciaország és mi most összetar­tunk, le tudjuk küzdeni aggodalmainkat. Oly sik­eket kaptunk, hogy Oroszország össze fogja szedni magát és hatalmasabb lesz, mint Valaha. Ir kadettpárt ismét uralomra jut. Az orosz kormányválság. Milánó, júl. 31. A Corriere della Sera jelenti Pétervárról e hónap 29-éről. Tegnap délután hosszabb miniszter tanács­kozás volt, a­mely megvitatta az általános hely­zetet, a kabinet pozícióját és a­kcióképességét. A miniszterek tárcáikat Kerenszki rendelkezésére bocsátották oly célból, hogy a polgárság és kü­lönösen a kadettpárt tekintélyes képviselőit be­­vehesse a kormányba. A kadettpártot ma ismét bízvást a helyzet urának lehet tekinteni, mert a szocialista vezérek cselekedeteikkel elismerik, hogy a kadettpárt nélkül nem kormányozhat­nak. A kadettpárt elhatározta, hogy most már hivatalosan részt vesz a kormányzásban. Úgy látszik, a főtárcákat a kadettpárt számára fog­ják fentartani. Szükség esetén Terescsenko kü­lügyminiszter le fog mondani. A szocialista frakciók, Lenin pártját kivéve, belátják most annak szükségességét, hogy lemondjanak sok programpontjuk megvalósításáról és keresik az együttműködést a polgári pártokkal. A kormány elhatározta, hogy Pétervárott, Moszkvában, Kievben és Odesszában ismét helyreállítja a polgári milíciát és annak katonai jelleget fog adni. Nehézségek a kormány átalakítása körül. Bern, jul. 31. A Petit Parisiennek jelentik Pétervárról. Kerenszki és Ceretelli tanácskozást folytattak több párt vezéreivel, a kormányba való belépé­sükről. Nem hiszik, hogy a kormányt már most teljesen átalakították volna. A kadét­párt olyan követelésekkel lép fel, a­melyek megnehezítik a kormányba való belépését. Elsősorban Csernov miniszter visszavonulását és agrárius terveinek mellőzését követeli. A szocialista miniszterek nem akarják pártemvüiket föláldozni. Követeli továbbá a kadetpárt az Ukrajnára és Finnor­szágra vonatkozó egyezmény felülvizsgálását és főképen azt, hogy az alkotmányhozó országgyű­lés összeülése előtt semmiféle alaptörvényt ne hozzanak. A párisi lap azt hiszi, hogy Kerenszki­­ner Pétervárra való visszatérése előtt aligha tör­ténik végleges határozás. A kadettpárt feltételei: Laganó, júl. 31. A S­e­ani-ügynökség egy pétervári jelen­tése azokat a föltételeket közli, a­melyektől a kadettpárt a kabinetbe való belépését függővé tette. A föltételek a következők: 1. Háború mindvégig a szövetségesekkel való egyértelműséggel. 2. Megerősítése mind­azoknak a megegyezéseknek és megállapodások­nak, melyeket Oroszország a középponti hatal­mak ellen háborút viselő hatalmakkal kötött. 3. Világos és szabatos körvonalazása a belső poli­tikának. 4. Az összes szociális problémák meg­oldásának az alkotmányozó gyűlés elé való uta­sítása. 5. Végletekig menő harc az anarkia ellen. 6. A pénzügyi kérdések nacionális megoldása. A miniszterjelöltek. Lug­ánó, jul. 31. — A Budapesti Hírlap távirata. — Pétervárról jelentik: A kadétpártiak némi habozás után elhatározták, hogy hivatalosan mint párt részt vesznek a kormányban. Feltéte­leket szabtak a bel- és külpolitikában, Nyekra­­szov és Csernov minisztereknek a kormányból való kizárását, valamint azt kívánták, hogy a moszkvai nemzetgyűlést csak az új miniszté­rium végleges megalakulása és politikai pro­gramjának végleges megállapítása után hívják­ egybe. A feltételeket, úgy látszik, elfogadták. Új miniszter­jelöl­tek Nabokov, az orosz törvények egyik legalaposabb ismerője, valamint Radicsev Pétervárról és Asztrov és Kiskin Moszkvából. Úgy látszik, hogy a kadétpártiaknak fontos tár­cákat engednek át, úgymint a külügyit, a pénz­ügyit, a belügyit és az igazságügyit. Terescsenko, a jelenlegi külügyminiszter, ez esetben vissza­lépne. Az alkotmányozó gyűlést elhalasztják Berlin, júl. 31. — A Budapesti Hírlap tudósítójának távirata. — Stokholmból jelentik. Pétervári közlés szerint ott most azzal a tervvel foglalkozik hogy elhalasztják az október 13-ára tervezett alkotmányozó gyűlést. (V.) Oroszország segítséget kér­ szövetségeseitől. Rotterdam, ji^ gj A Daily Mail-hak jelentik Pétervejzt^i. Ga­­liciának küszöbön álló teljes elvesztése alkal­mából az orosz munkás- és katonatanács elha­­tározta, hogy sürgős segítségért ford­ul a szövet­ségesekhez. Tarnopol és Kolomen eleste a mun­­kástanácsban példátlan izgatott vit­a keltett. Az orosz gárda megbélyegzése. Frankfurt jul. 31. — A Budapesti Hírlap tudósítójának távirata. __ Hágából jelentik: A Morning post péter­vári levelezője jelenti, hogy Kornilov tábornok­ azt indítványozta, hogy az or­osz gárdát fosz­­szák meg előjogaitól, büntetésül azért, mert 5 indította meg az összeomlást a fronton. A halál­büntetés visszaállítása el­vésett. A helyzet ko­moly, de nem reményt­glen és katonai tekintet­ben még megmenthető. (Sch.) Vizsgálat Lenin ellen. Berlin, jul. 31.­­ — A Budapesti Hírlap távirata. — A Nationalzeitung jelenti az orosz határ­ról: Az ideiglenes kormány megindította a vizs­gálatot Lenin és társai ellen. Burzevet bízták meg a terhelő anyag összegyűjtésével, a­ki kije­lentette, hogy megcáfolhatlan bizonyítékai van­nak arra, hogy Lenint német pénzzel veszteget­ték meg és a német kormány megbízásából cse­lekedett. Kozákokat visznek Finnországba. Stokholm, júl. 31. A Ny a Daylight Allel­anda szerint Orosz­országban az a hír van elterjedve, hogy az ide­iglenes kormány a Finnországban levő ötcsapa­­tokat kozákokkal akarja fölváltani, mivel az

Next