Budapesti Hírlap, 1917. október-december (37. évfolyam, 244–320. szám)
1917-10-02 / 244. szám
s 1917. október 2 mehet, a melyek kultúrai fejlődésünkben nem akadályoznak". Várjon ezt is a statisztikából tudta avig a tiszteletreméltó gróf ur, nei, hiszem. Mert ezt a történetből kell megtanulni. A történet pedig azt tankja, hogy minden magyar kultúrát, ami van, a nagy nemzeti értelmiség alkotta. Ezen a tényen semmi választójog nem változtathat. A jövőre másképp alakulhat a dolgunk ha Apponyi győzni talál. .Mert a különbség a régi választójog és a radikális választójog között az, hogy a régiek alapelve volt, hogy a nemzet értelmisége vezesse a választók tömegét, a radikális választójog irányzata pedig az,'hogy a választótörvegyezecs:: 03 irányítsa a nemzeti intelligenciát. A legjobb pedig az, hogy egy másik miniszter, Batthyány Tivadar gróf Porcsonyban mondott beszédet, a melyben lejelentette a házszabályok — szigontását. Mert demokrácia ide, demokrácia oda, az általános titkos képviselőházával nem lehet tréfálni. Oda még Tisza házabálya nem elég erős. És csakugyan, nem a kolozsvári szentimentális frázisok, anem ez az igazság. Nekem, úgy tetszik, entül jobban belegabasodik Apponyi általános titkosba, a radikális választói jog régibb fanatikusainak ugyanabban a mértékben támadnak aggodalmai. Mi ? az. Talán már ők is a statisztikát nézik ? Az október 1-én kiadott jelentés így szól: Keleti harctér és fulbánia: Kincs újság. Olasz harctér : Az Isonzó-arcvonalon az olasz gyalogsági támadások elerőtlenedtek. A Baiusiszafensikon Fotllakánál csírájában elfojtottunk egy ellenséges előretörést. AHonte San Gabriele körletében és ettől északkeletre változatlan hevességgel tartanak a tüzérségi harcok. Konrád báró tábornagy hadcsoportjánál nem volt különös esemény. A vezérkar főnöke. MesMesuli olasz támerások. Repiítőinfí sikere az olasz partokon. — kisebb ütközetek a nyugati harctéren. Loncismassisis bomtázása. Vezérkarunk Jelentése. Hivatalos jelentés; kiadtak szept. 30-án. Keleti harctér és Albánia: Változatlan. Olasz harctér: A Bainsizza — Heiligengeist-fensik déli része és a Monte San Gabriele tegnap is elkeseredett harcok színhelye volt. Az olaszok sehol sem hatoltak keresztül. A vezérkar főnöke: A rcernet hivatalos jelentése .1 nagy főhadiszállásról jelentik szeptember 30-án: Nyugati harstér : A harci tevékenység kedvezőtlen Iztasí viszonyok mellett az összes hadseregeknél csekélyebb volt mint az elazo napokon, flandriában a tüzérségi harc a tengerparton és este as Ysertől a Comtees — Tpern-csatornáig erős volt. Előretörő angol felderítő osztagokat több ponton viesnavertüunk. Verdau előtt a tűz átmeneti fokozódásától eltekiaívól mérsékelt volt a feszei tevékenység. Repülőink ismét megtámadták a londoni, ramsgatei, phearneesi és margatei dokkokat és magtárakat. A bombák hatása tűzvészeken volt felismerhető. Valamennyi repülőgép véretlenül tért vissza. Keleti harctér: Nagyobb harci esemény nem volt. MacesSerolau arcvonal: Az Okrica-tó és a Cserna között élénkebb volt a tüzelés mint máskor. Ludendorff, első főszállásmester: Az október 1-én kiadott jelentés it is szól: Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös hadcsoportja. Flandriában a tengerpart mentén és az Ypern-hajtásban déltől kezdve erős volt a tüzérségi hadrc és éjjel is élénk: maradt. Angol és francia repülők az utóbbi időben bombavetéseikkel belga területen jelentékeny anyagi kárt okoztak. A támadásoknak a polgári lakosság körében is számos áldozata volt. A német trónörökös hadcsoportja: Az Aisne mentén Reimsztől északkeletre és a Champagneban a tűztevékenység többnyire felderítő ütközetekkel kapcsolatban, amelyekből foglyokat szállítottunk be, föléledt. Verdun előtt a harci tevékenység mérsékelt határok között maradt Az esti Beöntés. A Wolffrfivyflöjisfyj jelenti október 1-éie, este. FlMjdriaban és YÇpfnt) îiotl vaitsin, eroa tüzelés és ránk nézva kefiren k ersdeményt a helyi gyalogsági harcok. Kneten nem történt esemény, s végül, hol Sándort féltette tőle. Eh, ostobaság, érje immár három napja mulat fenni Bécsben nem jön haza a hét vége előtt. Még két perc ... Megint számlálni kezdte a másodperceket. Még rengethetne a szobaleánynak ... Helén, kapj szbe! Pillanatra szinte birkózott két énje benne; persze a második lett erősebb: „hunyd le a szemed és várj!" S az első szót fogadotta. Aiatal asszony hanyatt dúlt karosszékébe és mnyt szemmel várt. De azért látta az óra muntóját. Látta, leste, figyelte... És nagyot rázkódott, mikor az a mutató végre a számra ért. Ka most mindjárt... rögtön nyílik az ajtó. ,án ki is nyílt már. Helén azt hitte, eszét veszti, tik-tak világot döngető, az egész mindenséget elforgató pürölyözéssé lett a halántékán, kehében s egész énjében. Olyasmit érzett, nem éli, em élheti ezt lui!... Simó egyszerre csak meglepetten konstatálta, hogy már jó ideje érzi ezt nem élést, tehát még mindig él! Hogy lehet ez? Lehetséges? A perc valóban elmúlt és seni se jött. Vágy, féjelem, kétség. — Helén füb groll: Nem jön?! Még mindig nem India elhinni. Harag és lelődző botránkozás kavarogtak benne: — Hát a" se szerel? Ő is olyan, mint a lübli?! Az a csill' mulató Csak ment, haladt, — közönyös tik-tak — egyre jobban távolodott az italap boldogító" légyott"számától. Helén nem nézte tovább. .Silt, mint a gyerek. Hisz oly szépre festette volt maga előtt a percet, oly szomjasan vigyolt a gyöngédség után! Most vége . . . de nem, csett, bálba még sincs egészen vége? Egyszerre perregni kezdett ott künn a csengő. S vele újból hangosra, dübörgőre erősbödött a siklak pürölvözése . 4 : 0 az! ... Lehunyta a szemét: „én bolond, ostoba le, mennyi kétely pár percnyi késésért?" Aztán visszatartott lélegzettel hallgatózott. Oh, boldogság, ime minden úgy történik, ahogy elképzelte volt! Csakugyan jönnek már a léptek az előszoba felől, susog a baloldali ajtó függönye, már belépett, itt van! Halk koppanás, persze, a kalapját tette le, ahogy megálmodta, imi vár, habozik egy pillanatra, majd a szalonon át szótlanul feléje indul. Jön már, jön, közeledik, Helén jajdulna a gyönyörtől, de sehogyse mer föltekinteni, pedig Sándor már odaért hozzá, ott áll a széke fölött, hisz mámorítóan érzi homlokán a forró lehelletet . . . (Minden úgy van, ahogy gondolta!) És most, most... érzi már a gyors mozdulatot, — a két kar csakugyan a dereka körül kígyózik,— oly jó ez, hogy szinte, fáj, de még milliószor jobb, semmint álmodta! Ks most végre ajkak is. a csók mint tyv egész kad rá az ő szomjai, ajakaira , lel Helén Lie,loglít Ilin szive adta vissza e csókot. Sívogó, közelednek az tüzes égbolt sza. Sikoly, szélhimirtdan hevével igen-igen halk hang szólalt meg a süléiben: Haragszol? !Boldog vagyok . . . Eh is. Lásd, későn jövök, de tán jobb későn, mint soha, ugye? Megbocsátasz? — Meg , . . .Tudtam, tudtam! Még egy oly csókot!... Ujabb csók. Forrós sziveket, lelkeket egybeolvasztó. S utána még halkabb az a susogó férfihang: — Egyetlenem te . . . Édes kis feleségem! Riadt hang, hőkölő mozdulat: — Ah?! . . . — No, mi az, mi lett? Ne bánd meg, ne kelj föl, marad, fogadj vissza a szivedbe, szeress . . . Hohó, nem eresztlek! , Helén elképedve eszméli: őrület, képtelenség, hát a férje csókolta meg? Hogyan, a férje jött meg s ő a férje karjaiban van? De nemigen ért rá elmélkedni. Űzték azok a férfi ajkak: „még egy oly csókot! . . s el is fogták, nem eresztették többé a száját. S a szerelmes karok is csak annál szenvedelmesebben fogták át: — Szeress, szeress! , találtunk! És hát furcsa a lelkek szerkezete. Valóban kiszámíthatatlan. Ö, ki oly régóta s oly epedve vágyódott a gyöngédség után, most, a kritikus percben, sehogyse ért rá meglepődni. Főként ereje nem volt még arra, hogy ellenkezzék. Csak azt érezte, hogy édesen ölelik, forrón csókolják. S ez oly jól esett neki. Habozás, kétely, skrupulur? Elvégre hisz a férje . . . Mit tegyen? Mámorosan dült a vállára. S egészen magától jött a szó esők közbeni — Szeretlek, szeretlek" Végre egymásra Repülőink ismét bombázták London belső részeinek katonai építményeit és raktárait. Számos tűzvész, különösen hatásosnak mutatta a támadást. Más repülőgépeink sikeresen támadták meg Margatet és Dowert, mindenik repülőgépünk sértetlenül tért vissza. Tegnap 14 ellenséges repülőt lőttünk le. Güntermann hadnagy 37-dik és 33-dik, Berthold főhadnagy pedig 27-dik légi győzelmét aratta. Keleti harctér: A helyzet változatlan. Helyi gyalogsági ütközetek néhány szakaszon átmenetüe a tűz fokozódását idézik elő. Macedóniai harcvonal: Nem volt lényegesstmény, Ludendorff, első főszállásmester. ié®i támadás ©lass ferpecio-A ferrarai léghajócsarnok levegének röpítése. Hivatalosan jelentik: Szeptember 27-én tengerészek repülőgépeink hatásosan bombázták a brindissi repülőállomást és az itteni kikötőben tartózkodó torpedóegységeket és búvárhajóikat. Amint kétséget kizáróan megállapítottuk, egy rombolócsoportban két nehéz bombával célba találtunk. A többi célponton is jó eredményeket értünk el. A testi olasz léghajóművek ellen 27-én intézett már jelentette sikeres vállalkozásunkat, 29-én este tengeri repülőnknek a ferrarai léghajócsarnok ellen intézett hasonló sikerrel koronázott támadása követte, amelynek ismét egy léghajó eselt áldozatul, amely a csarnokát ért két bombatalálat után óriás magasságra szökő lángokkal égett el. Ugyanezen az estén a pontelagoseuroi gyártelepekre is sikeresen dobtunk bombákat. Az ellenség 28-án és 29-én este megismételte Tóla elleni repülőtámadásait, de sem katonai, sem magántermészetű említésre érdemes kárt nem okozott. Két matróz megsebesült. 29-én az egyik olasz repülőgépet egyik portyázó repülőnk légiharcban a tenger felett lerentette; a repülőgép égve lezuhant, a benne ülő két olasz repülőhadnagy meghalt. A hajóhad parancsnoksága.