Budapesti Hírlap, 1918. január (38. évfolyam, 1–26. szám)

1918-01-15 / 13. szám

1918. január 15. ßtfSAPESTI SÍ1BUP (13 ». pátékokkal együtt 1000 koronán alul ne lehessen, to­vábbá, hogy a drágaság) pótlék ne legyen lefoglal­ható. A fizetésrendezést, tekintettel a tagok nyomo­rúságos helyzetére, 1917. július 1-től visszamenően kérik, valamint kérik azt is, hogy az új szerződések ezen progresszív drágasági pótlék alapján köttesse­nek meg. A memorandumot a közeli napokban átad­ják Bán­ff­y Miklós gróf főigazgatónak. * (Balladaest.) Magr Rikárd kamaraéneke-a január 20-iki dal- és balladaestjére gyönyörű mű­sort állított össze. Az est iránt, a­mely kétség nélkül az évad egyik művészeti eseménye lesz, nagy ér­deklődés nyilvánul. * (Baba primAdonna» ) Medgyaszay Vilmá­nak, a na­pa kabaréművésznőnek párja akadt a baba-kiadásban. A Modern Baba­ Színpad előadá­sain Katina Magdának, a tízéves kis dizőznek ének­száma után, a ki zongora- és csellókisérettel báty­jának, Kedina Lászlónak melodrámáját adja elő, a felnőtt vendégek igy kiáltanak fel: No, ebből a kis­lányból Medgyaszay Vilma lesz! — Igazán megér­demli a kis művésznő azt a meleg elismerést a mellyel minden előadáson fogadják. (Mi!­barátok Köre.) A Műbarátok Köre ja­nuár 18-án, pénteken délután fél öt órakor hangver­­senyt rendez az Iparművészeti Múzeumban. Közre­működnek: Koncz János, Krau­sz Mihály, Hartmann Imre és Pachner Szilárd báró vonósnégyese. * (Hang­versenyek.) Tegnap, vasárnap este a Zeneakadémiában Morini Erika hegedült A fiatal művésznő teknikájával ez alkalommal is szép sikert aratott.­­ Ma este ugyanott Weingarten Pál dr. mutatkozott be. A bécsiek kedvelt művésze igen jó muzsikus. Kiforrott teknikájával sok jó tulajdon­ság párosul, de a közönséget még sem tudta magával ragadni, mert játéka telve volt fakó színekkel és hiányzott belőle a poézis. Schubert, Beethoven, Brahms és mások szerepeltek műsorán. * (Jótékonycélú hangversenyek.) A Vigadó nagytermében ma este a nálunk élő, hadba vonult német alattvalók családtagjai javára nagyszabású hangversenyt tartottak. Az előkelő közönség sorá­ban József királyi herceg, valamint Auguszta és Zsófia királyi hercegnő is ott volt. A nagyszínvonalú hangversenyen ,Vedet Anna, Schwarz József porosz kamaraénekes, Cleving Károly, a berlini udvari szín­ház tagja, Frankenstein Kelemen báró, a bajor ud­vari operaház főintendánsa s Dienzl Oszkár műkö­dött közre nagy sikerrel.­­ A Kelenföldi Evangéli­kus Templomépítő Egyesület alapja javára szintén ma este tartották meg a Deák­ téri templomban a hangversenyt, a­melynek középpontja Sándor Erzsi és­ Szemere Árpád közreműködése volt. Az est sike­rében még De­ges Frigyes, Mustetz György és a Budai Daloskör osztozott .­­ (Dalest.) Engel­ Brigit, az berlini udvari Opera koloratur-primadonnája, napjaink legünne­peltebb dalénekesnője. január 16-iki dalestjén Schu­bert, Mendelssohn, Schumann, Brahms és Wolf leg­szebb dalait adja elő. * (A Harmónia hangversenyei.) Huber­man Broniszláv harmadik szólóestje január 31-én lesz a Vigadóban. Szántó Tivadar, a külföldön élő világhírű zongoraművész, a­ki hosszú évek óta szer­zett dicsőséget London­ban, Parisban és Ameriká­ban a magyar zeneművészetnek, február 5-én tartja egyetlen szólóestéjét a Zeneakadémiában. Hubermann Broniszláv, az ünnepelt hegedűművész Neddal Osz­kárral, a világhírű brácsaművésszel együttesen adja elő február 6-án Mozart örökéletű hegedű-brácsa­versenyművét a Vigadóban. A szimfonikus estén Sluberman külön versenyművet is előad. Ez a hang­verseny az évad egyik legnagyobb művészi ese­ménye. H­uber­man Broniszláv, Fischer Edvin zon­goraművész és Schuster Sándor gordonkaművésszel február 8-án, 12-én és 15-én tartja Brahms—Beetho­ven trió-estéit a Zeneakadémiában. Sauer Emil har­madik szóló zongorahangversenye február 11-én lesz a Vigadóban. Baán Gizella február 16-án tartja ária- és dalestjét a Zeneakadémiában. A fiatal és nagytehetségű művésznőnek külföldi tanulmányaira és nagy sikerei után ez lesz első budapesti bemutat­kozása. Bender Pál, a világhírű bajor kamaraéne­k­es elhalasztott ballada- és áriaestje február 26-án lesz a Vígadóban. Dux Klára, a berlini Operaház primadonnájának február 28-iki hangversenye naev érdeklődést kelt a közönség körében. * (A Cabirla befejezése.) Holnap utoljára kerül bemutatásra a Royal­ Apollóban a szenzációs sikerű Cabirla első része. A­kik tehát eddig nem tud­tak jegyet kapni az előadásokhoz, még holnap meg­nézhetik ezt a példátlanul nagysikerű fl­net, mert már holnapután a Cabirla folytatása és befejezése kerül sorra. A holnapi premier iránt nagy érdeklő­dés nyilvánult meg városszerte és a Royal-Apolló elővételi­ pénztárát szakadatlanul ostromolják azok, a­kik jegyet a­karnak biztosítani maguknak minden idők legmonumentálisabb filmalkotásának második részéhez. A holnapi előadásokra már csak korlátolt számban kapható jegy. Itt említjük meg, hogy a­mire eddig még nem volt példa moziban, ma ünnepli a Royal­ Apolló a Cabiria első részének századik elő­adását. * (Bel­üni és Psilander.) ... a két híres shmnagyság játsza az Uránia új műsorának főszere­peit. Kőadások kezdete 5. 7. 9 óra FŐVÁROSI IlOYSK. — Kitüntetés a fővárosnál. Jelentettük már, hogy a király a főváros tanácsosait az elsőosztályu polgári érdemkereszttel tüntette ki. Mint ma félhiva­talosan jelentik, ugyane kitüntetés II. osztályát kap­ták a kerületi elöljárók, a tanácsjegyzők, továbbá az árvaszék, tiszti ügyészség, műszaki ügyosztály, a számvevőség, kórházi és tiszti orvosi kar, a vásár­csarnok, a fertőtlenítő­ intézet, statisztikai hivatal, a közvágóhíd számos alkalmazott­ja és több polgári és elemi iskolai igazgató.­­ A helyilletékről szóló szabályrendele­tet nem hagyták jóvá. A belügyminiszter leiratá­ban tudatta a fővárossal, hogy a helyilletékről, va­lamint a kikötő- és rakodódíjakról alkotott sza­bályrendeletet nem hagyja jóvá. A leirattal szerdán foglalkozik a közgazdasági bizottság. — A kórházak költségvetése. A közegész­ségi osztály most adta ki a közkórházi alap 1918 évi költségelőirányzatát. Az előirányzat szerint 796.065 koron­a bevétellel szemben 15.541.665 korona kiadás szerepel, vagyis 14.725.901 korona az az összes, a nyelvet a betegápolási adóból és az ápolási díjak­ból fedezni kell­ A napi ápolás díját 7 korona 68 fil­lérben kellene megállap­ítani, hogy a kórházi alapnak ne legyen deficitje. A költségvetést Farkas Lajos fogalmazó előadásában ma tárgyalta a kórházi bi­zottság s ahhoz hozzájárult Elfogadta a bizottság a­zt az előterjesztést is, hogy az ápolószemélyzet illetményét 1017 november 1-től emeljék. Hogy iparvállalat itttelőbbi belépésre keres­etállítási ügyekben jártas tisztviselőit, a­ki nasyobb üzemben szerzett hosszabb S «vakor­at »s rendelkezik. — A­ján­latokat. „Dan »Mal 7155" je­ kcévei a kiadóhivatal továbbit. Pensiónak alkalmas tiz-hu«» szobás bebutorozott házat klimatikus helyen bérelnék. Fürdőigazgató­ vag­y gondnoki álust vállalnak. Predes'inalva' jeligére Blocknerhez, Senmelw­eis­ utca 4. szám. 7181 1W a® » aUi kezetfcedelxm iskolát végzett és több évi gyakorlattal bir, asonnal, belipda mellett alkalmazást nyer. Javadalmi-Bass: 4900 K palUetn*. 1900 K d­rágasáfii pallék és alai­szabély szerü­­nt a léír. PályázAtok binomitványnipad­atokkal az alábbi ci­tara küldendői : 717 Ceglédi Bortermelőn Első Pinceszövetkezete. Vîiîam©s késs- és zseblámpa gombra is arcasatható) 50 mm. lencsével és csava­ros s­ramk­apcsolóval, rendkívül csinos tartry, föl­szerelve I!­0 korona. Tarrak­k­olein 3­50 korona. 7147 Hunssinger Frigyes, Ujverbásas. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Kinevezés. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Szász János dr. itélőtáblabirói cimmel és jellegg­el felruházott temesvári törvény­széki bárót a temesvári ítélőtáblához bíróvá, Válii Pál belleni járásbirót, Keresztessy Gyula dr. pan­csovai törvényszéki bírót, Bernhard Károly dr. be­tétszerkesztő birót, Patai I B­éla törökbecsei, Tor­mássy Géza szilágy cseh­ és Szongott Tivadar felső­visói járásbirákat, Steinharzer Alajos betétszerkesztő birót, Sennovitz Kálmán késmárki és Csépány Ele­mér lévai járásbirákat. Pu­ch Ernő sátoraljaújhelyi törvényszéki birót, Zefferovits János máramaros­szigeti járásbirót, Jákó Gyula sátoraljaújhelyi és imets Illés nagyváradi törvényszéki bírákat. Porá­zik János zsolnai járásbirót Nagy Béla szabadkai törvényszéki birót, Rusz János pécsi és Hoffmann Amád lévai járásbirákat, Szmertnik István dr. és Thassy Ádám budapesti törvényszéki bírákat, vala­mint Németh Jenő budapesti középponti járásbirót jelenlegi székhelyükön a VII. fizetési osztályba so­rozott járásbirákká, törvényszéki bírákká, illetve betétszerkesztő bírákká. Bozzay Rezső marosvásár­helyi törvényszéki bírót a nyárádszeredai járás-Iáróságh­oz a VII. fizetési osztályba sorozott járás-í­­­róvá. Gavrilovics István nagybecskereki törvény­széki jegyzőt a törökkanizsai­ Bistyák Ferenc dr. szabadkai törvényszéki jegyzőt a szabadkai­ Dezső Gergely dr. nagyszebeni törvényszéki jegyzőt a f­almi és Tószegi Dezső dr. nagykikindai gyakorló­­ügyvédet a nagykikindai járásbírósághoz járás­birákká nevezte ki. — Csalás résgáliccal. Harmadéve Csapó József több lapban hirdette, hogy műszaki és keres­kedelmi irodája tetszés szerint való mennyiségben szá­lló­olajat, mezőgazdasági gépet és különösen réz­gán­cot. A megrendelők tömegesen jelentkeztek. KÖZGAZDASÁG. — A Hitelbank tőkeemelése. Hetek óta el van terjedve gazdasági körökben. Hogy a Magyar Általámos Hitelbank legközelebb tőkéjének újabb fölemelésére készül. Felvilágosítás céljából a legille­tékesebb faktorhoz. Ullmann Adolf főrendiházi tag­­hoz, a Hitelbank vezérigazgatójához fordultunk, a­ki kérdésünkre a következő választ adta: A tőkeemelés ez idő szerint nincs tervb­en, sőt még nem is tárgyaltunk erről a kérdésről. — A Depotktenbank magyarországi tér­foglalása. Értesülésünk szerint ez a bécsi intézet terjedelmes magyarországi érdekeltségét ismét nö­vel­te, a­mennyiben a minap a Nasici Ipar és Fa­kereskedelmi R.-­T. részvényeit megvásárolta. — Élesztői­pari bizottság. A hivatalos Iup­áia kormányrendelettel élesztőipari bizottságot ala­kít. A bizottság feladata a katonai, valamint a ma­gánipar és a közfogyasztás szükségletét biztosítani. Feladata továbbá a sajtolt élesztőgyártáshoz szük­séges nyers- és segédanyagok mennyiségének meg­állapítása, felosztása, az árszabályozás, stb. — Választási mozgalom a tőzsdén. A tőzs­dén ugyan jó idő óta csönd van, az üzlet szűk ke­retekben mozog, a hivatatlan elemek tolongása meg­szűnt s a balekfogás nem jár sikerrel, mert a naiv közön­ség nem ül föl többé a ravasz tőzsdei rókák csábításának. Ezt az időt némelyek arra használják, hogy választási mozgalommal űzzék el az unalomnak hosszú napjait. Jótékony reális szám­vetés lépett a tőzsdén a hazárd spekuláció helyébe, a­mely azelőtt szabadon tombolt a megkopasztás­nak szánt gyönge ügyfeleik köriVM-­­ s a megvál­tozott helyzettel némelyek eledetlenek. Ezek mozognak és összeesküsznek a tanács ellen, a­mely megrontotta busás üzle­teiket. Meg akarják buktatni a tanácsot, de buzgóságukat talán maguk sem ve­szik túlságos komolyan. A tőzsdetagok általában bizonyos humorral, de idegenkedéssel is szemlélik ezt a különös mozgalmat, mert minden számottevő komoly embernek az az álláspontja, hogy a hábo­rúban tartózkodni kell minden kísérlettől is, a­mely fölforgatná a tőzsde rendjét és nyugalmát.­­ Nagy áremelés a vasplacon. Értesülé­sünk szerint a magyar vasipar nagyarányban föl­emelte az árakat. A négy budapesti vasnagykeres­kedő cég szintén megdrágította az áruit. Az új ár­szabás szerint a rudvas nagyban métermázsánként 65 koronáról 86 koronára, az acél ára 69 koroná­ról 90 koronára, a durvalemez ára­ 81.50 koronáról 102.50 koronára, a horganylemez ára 130 koroná­ról 150 koronára növekedett Rendkívül megdrágul­tak a mezőgazdasági eszközök is: a sajtolt lapát 150 koronáról 195 koronára, az ekevésé 110 koro­náról 153 koronára emelkedett 100 kilogramonkén­t. Itt említjük meg, hogy a kormány a polgári fo­gyasztás rendelkezésére álló vasanyagot legköze­lebb külön elosztó bizottságra fojtja rábízni. --- f­öldbérlők nagygyűlése. Az Országos Ma­gyar Földbér­ Egyesület tegnap délelőtt György Endre elnöklésével rendkívüli köz­gy­ű­­lést tartott, a­melyen be­jelentették, h­ogy a jelenlegi vezetőség több tagja, a­kik a földbérlők szövetkezetének igazgatóságában is helyet foglalnak, tisztségéről lemondott. Új elnökül Borbit­ János nyugalmazott miniszteri tanácsost választottak meg; alelnök Páttkay Béla dr., Essenyi Jenő, Rosenberg Mátyás és Solym­ossy Lajos báró lett. A megválasztottak nevében Pátkay Béla mondott köszönetet, a sután Ktúi Sándornak a modern talajmű­velésről csaló értekeidét ol­vasták fel. Ugyancsak az egyesület az ország földbérlőit i­s délelőttre nagygyűlésre hívta egybe. Erzenyi Jenő alel­nök megnyitóbeszédében utalt a mezőgazdaság nagy Há­borús­ feladatára. Panaszolja, hogy a nagy terheket most az új adójavaslat még fokozza, mert a haszonbérlőket ál­talában négyszer-ötször akkora adókkal sújtják, mi­nt az u­ryanazon vidéken hasonló minőségű­ földön gazdálkodó földbirtokost. Ezután Pátkai Béla dr. alelnök határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a haszonbérlők jövedelmi és hadinyereségadója az" önkezelte földbirtokok jövedel­mivel teljesen egyenlő elv alapján állapít­ssék meg. Kí­vánatosnak mondotta, hogy a háború okozta költségü­ket a bérlő és a bérbeadó arányosan viseljék. Rosenberg Mátyás a­lelnök indítványára kimondta a nagygyűlés hogy a bérlők sérelmeiket az egyesület elnöksége útján­ eljuttatják a pénzügyminiszterhez. — Az ipar részeltetése a hadsereg teaserelé­sében. A budapesti kereskedelmi és iparkamara átme­netgazdasági szakosztálya Heinrich, Ferenc elnöklésével ülést tartott, a­melyen Kovalóczy Rezső dr. előadó a had­sereg dologi leszerelésére nézve részletes előterjesztést tett.. Ennek keretében beható vita indult a Magyaror­szág részére juttatandó anyagok és áruk célszerű és igazságos elosztása felől. Végül az elnök összegezte a kereskedelem kívánságait, a­mely szerint ha az elosztás elvi alapja a kvóta lenn­te,­a rekvirált anyag és árti • rek­virálás származási országai közti arány szerint oszta a m ért­ezét. Magyar szempontból különös figyelem lenne fordí­tandó az építkezésekre és a beépített anyagokra, melyek­ből Ausztria részére sokkal több jutott mint itagyi-**­eztgro. Különösen h&ng*»tstt4 & »saicsoport, hogy a 7 pénzt is küldtek, de árut egyikük sem kapott. A pestvidéki büntető törvényszék hatesztendei fegy­házra és 2300 korona pénzbüntetésre ítélte a csalót. A királyi tábla ma ötesztendei fegyházra szállította le a büntetést.

Next