Budapesti Hírlap, 1918. március (38. évfolyam, 51–77. szám)

1918-03-19 / 66. szám

1918. március 19. JuDAFESTI HiRlAP (C6. sz.) — (A herceg­prímás Budapesten.) Csernoch­­ János dr. bíboros-hercegprimás hétfőn este székhe­lyéről a fővárosba érkezett, a­hol több napig fog időzni. Csütörtökön elnököl a hetvenéves Szent Ist­ván Társulat hatvannegyedik rendes közgyűlésén, a­melyen ő mondja a m­egnyitóbeszédet. (Mackensen bolgár kitüntetése.) Szófiá­ból jelenlik : Ferdinánd király Mackensen tábornagy­nak a Sándor-rend első osztályát adományozta a kardokkal. Radoszlavov miniszterelnök Tantilov tá­bornok és Stancsev kíséretében tegnapelőtt adta át Bukarestben a rend jelvényeit Mackensennek.­­ (A kalocsai érseki helynök helyettese.) Kalocsáról irják. A kalocsai főegyházmegye nagy­arányú teendőinek ellátásában az érseknek az érseki helynök, Kleiner Lajos v. püs­pük, nagyprépost segéd­kezik. Várady L- Árpád dr. érsek most Macskovics P. prelátus-kanonokot az érseki vikárius helyette­sévé nevezte ki provikárius cimmel és feladatává­­tette, hogy a vikáriust akadályoztatása esetén az egyházmegyei kormányzatában helyettesítse.­­ (Közjegyzők közgyűlése.) A Magyarországi Kis Közjegyzők Országos­ Egyesülete tegnap, vasár­nap tartotta évi közgyűlését. Szabó Albert budapesti kir. közjegyző megnyitó­­szavaiban Rupp Zsigmond­nak, a kamara elhunyt elnökének érdemeiről em­lé­kezett meg. Szécsi Ferenc dr. főtitkár az egyesület középponti bizottságának múlt évi működé­séről szóló jelentését terjesztette be. Indítványára elfogadták azt a javaslatot, hogy az ország összes kamaráinak és az egyesületnek kiküldötteiből olyan országos középponti kebelbeli szervet létesítenek, a­mely fon­tosabb ügyekben a kamarák egységes állásfoglalását az igazságügyi kormány előtt­ kifejezésre juttassa. ]J­ezső, Zsilinszky Mihály, Petri Elek é­s Nagy Károly. —­ (A Szurmay Sándor honvédalap jelvényei.) A Szurmay Sándor báró honvédalap javára művészi ki­vitelű jelvényt és plakettet h­ozott forgalomba a Hadse­gítő Hivatal. A jelvényeket Székely Károly szobrászmű­­vész, tartalékos hadnagy tervezte. A sapkajelvényt 2 ko­ronáért, a nagy bronzplakettet pedig a0 koronáért áru­sítja a hivatal. Az ország védelmében elesett k­iss honvé­dekért a legkevesebb a­mit a hálás utókor tehet,­­ hogy go­ndtalan ellátást és nyugalmas jövőt ad elárvult hozzá­tartozóinak. A jelvényeket a Hadsegítő Hivatal közép­ponti elárusító helyiségében (V., Akadémia­ utca 17.) és városi üzletében (IV., Kossuth Lajos­ utca 15.) árusítják.­­ (A vallás és tanulmányi alap új ellen­őrző tagja.) A király Zichy János gróf titkos taná­csos, országgyűlési képviselőt a vallás- és tanulmányi alapra felügyelő és kezelését ellenőrző időleges bi­zottság tagjává 1919. évi október 31-ig, a mennyiben pedig a nevezett alap kezelésének ellenőrzése iránt másnemű intézkedés tétetnéik, annak életbeléptéig terjedő időre kinevezte.­­ (A Katolikus Sajtóeg­yesület közgyű­lése.) A katolikus lapok segítésére és terjesztésére alakult Katolikus Sajtóegyesület tegnap tartotta Mailáth József gróf elnöklésével tizedik évi köz­gyűlését. Az elnök megnyitójában a katolikusok együttműködését sürgette a sajtóügy terén, majd előterjesztette az egyesület múlt esztendei zárószám­adását. Az elkölthető bevétel 197.216 korona, az el nem költhető s a sajtóalapot gyara­­pító bevétel 29.467 korona, a kiadás pedig 116.349 korona volt. Ebből az összegből az egyesü­let lapok segítésére 94.992 koronát fordított. A sajtóalap 403.236 koronára szaporodott, a jövő évi költségvetés fedezésére való készpénzmaradvány pedig 169­ 564 korona. A felügyelőbizottság jelenté­sének elfogadása után az egyesület főtitkára. Rutin­kan Antal Szent-Ferenc-rendi tartományi főnök az egyesület tíz éves történetét ismertette hosszasan. Beszámolója előtt kifejtette, hogy azért vállalt el­foglaltságot a Középponti Sajtóegyesü­letnél is, mert a két intézmény nem azonos célú és az új vállal­kozás a sajtókérdést oly módon igyekszik megol­dani, a­mint ő az utolsóelőtti katolikus nagygyűlé­sen indítványozni készül. Annak idején azonban beszédének idevágó részét nem mondhatta el. Tíz év alatt az egyesület a katolikus újságokat 664.106 koronával támogatta s e célra az 1918. évre 142.078 koronát irányzott elő. Az egyesület tagjainak száma 4219. Végül a közgyűlés köszönetét tolmácsolta Prohászka Ottokár püspök, elnöknek és Malcsiner Emil szerkesztő, irodaigazgatónak az egyesület ér­dekében kifejtett nagyértékű munkásságukért.­­ (Grecsák Károly Versec város díszpol­gára.) Versecről jelentik: Versec város törvényható­sági bizottsága mai közgyűlésén Grecsák Károly volt igazságügyminisztert, mint a város szülöttjét, a­ki szülővárosa fejlődését mindenkor előmozdította, Hoffmann Sándor munkapárti elnök egyetlen szava­zata ellenében a város díszpolgárána­k választották.­­ (Radetzky a német-porosz szövetség­mellett.) Bécsből jelentik nekünk: Morva-Schön­bergben Radetzky tábornoknak Milánóban 1849 áp­rilis 17-én kelt brosúrájának számos példányát ta­lálták, a mely annak idején ismeretlen okból nem kerülhetett szétosztásra. Radetzky a Habsburg-Ho­henzollern-szövetség mellett foglalt benne állást s a porosz királyi gárda tisztjeinek részéről hozzáinté­zett föliratra adott válaszul irta a porosz hercegnek a brosúrát.­­ (Jubiláns iskolaigazgató.) A kiszuglói angol-utcai elemi iskola tanítószemélyzete és tanuló­serege vasárnap meleg ünneplésben részesítette igaz­siatóját, Jakub­a Sándort negyvenéves szolgálata al­kalmából. A főváros nevében Varosa Gyula­ dr. taná­csos, az iskolaszék nevében Bakonyi Kálmán dr., a zuglói polgárság nevében pedig Vadász Aladár üdvö­zölte a jubilánst.­­ (A franciaországi nagy robba­nás.) Lapunk legutóbbi számában már h­írt adtunk arról a borzalmas robbanásról, a­mely Páris környékén történt, nagy pusztítást okozva magában a franciák fővárosában is. Az ember­életben történt veszteségről, az anyagi kár nagy­ságáról és a pusztulásról a háborús viszonyok, az ilyen katasztrófákat féltékenyen titkoló francia cenzúra következtében megbízható és ha képet adó tudósítást egyelőre nem várha­tunk, de azokból a hírekből, a­melyek Svájcon át eljuthatnak hozzánk, elegendőképpen követ­keztethetünk a szerencsétlenség nagyságára. Ezer és ezer a sebesült, több millió a kár. Bernből jelentik. A tegnapi párisi és lyoni lapok szerint a Courtneuveben történt robbanás borzalmas pusztítást vitt végbe. A Courtneuvevel határos vá­rosrészek, Aubervilliers és Bourget olyanok, mint egy bombázott város Courtneuveben kő kövön nem maradt. Több kilométer szélességű körzetben több m­ár nagyon megrongálódott és kénytelen volt üze­mét megszüntetni. A gyárakban sok munkás meg­halt és sokan megsebesültek. A jelentésekből kide­rül, hogy a hatottak száma jelentékenyen nagyobb, mint a hivatalos adatok mondják. A sebesültek száma több ezer. Páris északi kerületeiben szintén nagy pusztítást vitt végbe a robbanás. Egész Paris­ban mindenütt eltörtek az ablaküvegek. Az utcákat elborítja a sok üveg- és gránátszilánk. A roppant erejű légnyomás Versaillesben és Doullomiéresben is benyomta az ablaktáblákat. A párisi nemzeti könyvtár kupolája összeomlott. Tegnap délután há­rom órakor még egymást követték a robbanások. A robbanás fészkét nem lehet megközelíteni. A szom­szédos községekből sok családot, a­mely hajléktalan maradt, Párisban kellett elhelyezni. A népet irtóza­tos rémület fogta el. — Luganóból jelentik, hogy az olasz lapok nagyon ellentétes híreket közölnek a courneuvei robbanás nagyságáról. A bourgeti gyá­rakban öt ember meghalt s több száz súlyosan meg­sebesült. Nubevilleben hét gyermek az utcán vesz­tette életét, három ijedtében halt meg. Courneuve és Bourget közt, Páris északi részében a föld alatt a szabad mezőn, meglehetősen messzi a lakott részek­től volt elhelyezve a gránátraktár. Páris k­örnyékén és Versaillesben körülbelül egy millió gránát rob­bant föl. A robbanás eleinte úgy hatott, mint valami heves földrengés, a­melyet azután irtózatos robaj követett.­­ (Márciusi ünnep.) A Református Inas­otthon, a­mely mint a magyar iparfejlesztésnek fon­tos kulturtényezője, más vallásnak, árvák (hadiár­vák is!) bevonásával, mintegy hetven iparosinast élelmez és nevek március 15-én ünnepet tartottuik az Otthonban. Mindegyik inas aznap már a mű­helybe nemzetiszínű jelvénnyel ment. Este az ün­nepen hazafias dalokat énekeltek és Gál Lajos igaz­gató, református lelkész ecsetelte az ünnep jelentő­ségét. Rámutatott arra, hogy a nemzetet az új vá­lasztójogi törvényjavaslattal minő veszedelem fenye­geti. Fölhívta a növendékeket, hogy mindig igaz ma­gyar iparosok tegyenek, a­kiknek nem mindegy, hogy oláh, vagy rác parancsol-e. Végül a haza élte­tésével befejezte az ünnepet.­­ Az I. kerületi Isten­hegyi Népmivelő Egyesületben a szabadság emlék­ünnepét vasárnap délután az iskola tornatermé­ben tartották meg. Tóth Kálmán, az egyesület intéző igazgatója nyitotta meg az ünnepet. Utána a közön­ség a Himnuszt énekelte el. Glatz Ernő dr. keres­kedelmi akadémiai tanár emlékbeszédet mondott. Az 1848—49-iki szabadságharcnak folytatását látja — úgymond — azokban a nagyszerű haditényekbe, a melyeket a magyar nemzet fiai ugy a Kárpátok­ban, mint egyebütt, nemzetünk szabadságáért harcol­tak végig. Az ünnep a Szózat éneklésével ért véget. Az ünnep a hadiárvák javára közel 300 koronát jövedelmezett.­­ (Szabad néhányneműt félretenni.) Ujabb intézkedés szerint a kistrafikosnak megengedték, h­ogy rendes vevőközönségét dohánnyal ellássa? Tíz szivart vagy ugyan­ily arányban cigarettát vagy dohányt elké­szíthet és visszatarthat a trafikon vevői részére, csak az üzérkedés van szigorúan tiltva. . .­ (Enyhítik a telefonforgalmi korláto­zást.) A posta és távíró igazgatósága rendeletet bo­csátott ki a postahivataloknál levő,és a nyilvános helyeken levő telefonállomásokhoz, hogy a telefon­forgalom ezentúl az ország egész területére szabad.­­ (honvédnapok Kecskeméten.) Április 1­­2. és 3-án a Kecskemét és vidéki jótékony nő- és leányegyesületek vezetői a kecskeméti 30. honvéd gyalogezred hőseinért özvegy- és árvaalapja javára vaárs­ rahásu ünnepséget rendeznek. 1-PAZ mluün­nep, sátorvásár, a­hol a "vitéz fokosezred háborús emléktárgyait venni lehet vagy kisorsolják, katona­banda, cigányzene, díszelőadás a városi színházban, ünnepi nagy kabaré, hangverseny és utána tánc.­­ (Gyászrovat.) Pejacsevich­ Katinka grófnő temetése ma délután fél négy órakor volt az Andráss­y­út 77. számú házból nagy részvét mellett. Az el­hunyt grófnő a kilencvenes évek irodalmi, művészeti és társadalmi mozgalmaiban jelentős részt vett és­ Justh Zsigmonddal és Csák­y Albinna grófnéval együtt a Műbarátok Körének alapítása körül szerzett igen nagy érdemeket. A temetésen ott volt Tisza István gróf, Andrássy Gyula gróf, Károlyi Mihály gróf a feleségével, Andrássy Sándor gróf, Jósika Samu báró, Lukács László és felesége, továbbá Ber­náth Gézáné és még igen sokan. A Műbarátok Köre Pekár Gyula és Iralás Béla nyugalmazott főispán al­elnökök vezetésével testületileg jelent meg. Az egy­házi szertartás után a holttestet a kerepesi temetőbe vitték és ott helyezték örök nyugalomra. Kaposi Molnár Gyula magyar királyi honvéd­ezredes életének hetvenkettedik évében március 18-án meghalt. Temetése szerdán délután fél öt óra­kor lesz a farkasréti temető halottasházából. Pálinkás Géza­­.­­ kanonok, szentszéki ülnök, alsósági esperesplébános Budapesten március 11-én meghalt. Ladits Nándor, a kolozsvári egyetem gondnoka hatvanh­atéves korában március 4-én meghalt. Weszelovszky Dezső gyógyszerész huszonkilenc­éves korában Aracson meghalt.­­ (A Bajtársi Szövetség közgyűlése.) A Magyar Bajtársi Szövetség vasárnap délelőtt tizen­egy órakor tartotta meg fennállása óta első rendes közgyűlését. Az ülés az újvárosháza dísztermében volt, nagyszámú érdeklődő részvételével. Az elnöki emelvényen Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert és Vámbéry Rusztem foglalt­ helyet. A közgyűlést Andrássy Gyula gróf nyitotta meg és beszédében örömmel állapította meg, hogy már most is, a háború közepette, beszélnek arról, hogy a háború után meg fog alakulni az államok társadalma, az államok olyan szervezete, a­mely ki­zárja ezentúl a háborút és módot nyú­jt arra, hogy az ellentéteket birói után intézzék el. Ez a gondolat párhuzamos a szövetség törekvéseivel. A nagy tet­széssel fogadott megnyitó beszéd után kegyeletes szavakkal emlékezett meg elnöktársának, Héderváry Károly grófnak haláláról. Vámbéry Rusztem igaz­gató tette ezután meg­jelentését a szövetség kétéves működéséről. Az évi jelentéshez Polónyi Géza, Márkus Miksa és Apponyi Albert szólalt föl és figyelmeztette a szövetséget, hogy több német lap­ban és folyóiratban jelent meg olyan közlemény, a­mely bántó és sértő a magyarokra. Berzeviczy Al­bert, az irodalmi és tudományos szakosztály elnöke jelentette, hogy a szakosztály már több ízben eljárt az ilyen lapoknál és mindig igyekezett megfelelő céfolatot megjelentetni. Radványi László azt kérte, hogy a valuta, kereskedelmi és vámpolitikai kérdé­sekre nagyobb gondot fordítsanak. A Héderváry Ká­roly gróf halálával megüresedett egyik elnöki ál­lásra megválasztották Beöthy László titkos taná­csost, az elnöki tanácsot pedig kiegészítették Mada­rassy-Beck Gyula báróval. Az újonan fölállított szo­ciálpolitikai osztály elnökévé Szterényi József ke­reskedelemügyi minisztert, titkárává Kis Adolfot vá­lasztották meg; a tanulócsere szakosztály elnöke Neményi Imre államtitkár, az orvosi szakosztály elnöke Grósz Emil lett. Végül a szövetség titkár állak sorába megválasztottak Káldor Gyula drt.­­ (A ruhaellátás szervezése.) A hivatalos lap tegnapi száma több rendeletet közöl a ruházati­­ügyek intézéséről, a­melyek lehetővé teszik a már, régóta várt népruházati részvénytársaság megalakí­tását. A rendelet alapján a részvénytársaság a nye­részkedés kizárásával alakul meg, értesülésünk sze­i­erint kétmillió korona alaptőkével, a­melyet a külön­böző minisztérimiok fognak befizetni. Az évi oszta­­lék a befizetett részvénytőke öt­ százalékát nem halad­hatja meg. Felszámolás esetén a fönmaradó vagyont a kereskedelmi miniszter által megjelölendő közcélra kell fordítani. Egy másik rendelettel a kereskedelmi miniszter a ruházati ügyek intézésére Maty F­er­en­c dr. miniszteri tanácsost bőr- és textilügyi meghatal­mazottá nevezte ki, a­melynek működése a polgári textil- és textilkonfekció-ipar, továbbá a bőr- és bőr­feldolgozó-iparon kívül kiterjed a katonai igazgatás ruházati cikkekkel való ellátás anyagának biztosítá-­­sára vonatkozó ügyekre is. Ezenfelül Maly tanácsos feladata a bőr- és textilügyekkel kapcsolatos közép­i­­pontok összes ügyeinek kormányhatósági intézése is, ellenben e középpontok ügykezelésének és számvitel­­ének ellenőrzésére a miniszter külön szervet fog föl­állítani. Másik két rendeletben kinevezte a miniszter a Népruházati Bizottság mellett működő szakbizott-­­ságok tagjait és közölte a különböző érdekképviselet­­eknek a népruházati bizottságba delegált képviselő­­jét. Értesülésünk szerint legközelebb megtörténik a ruha- és cipőjegyr­endszer behozatalára az intézkedés. Minden ruha vásárlására szóló jegy kiadása ellenében, az, a­ki elsőrendű ruhát akar, köteles lesz egy rend ócska ruhát beszolgáltatni. Ez alól azonban a szegé­nyebb osztályok tagjait, így a munkásokat mentesí­teni fogják. A kiutalás a miniszteri meghatalmazott ioea lesz, természetes azonban, hogy a bizottság iga­ z

Next