Budapesti Hírlap, 1918. szeptember (38. évfolyam, 204–228. szám)

1918-09-20 / 220. szám

1918. szeptember 20. Budapesti Hírlap (220 bz.) i — (Személyi hírek.) Belátódból jelentik: Frigyes Ágost szász király és György trónörökös Szófiából hazatérőben ideérkeztek. A király, a­ki kirándulást tett Szendrő várába, vacsorára a kato­nai kormányzó vendége volt és még az est folya­mán folytatta útját Drezda felé.­­—■ Szterényi József báró kereskedelemügyi miniszter, titkára kíséreté­ben ma reggel Bécsből visszaérkezett Budapestre. — (A szultán trónralépésének bejelentése Bécsben.) Bécsbe ma éjszaka rendkívüli kiv­etség érkezett Konstantinápolyból, hogy bejelentse his„ halálosan VI Mehemed szultán trónralépését. A török küldöttség tagjai a Ilofburgban szálltak meg. Vezető­­jük Abdul Rahim herceg, a volt szultán fia, a tagok pedig l­ evfik basa volt nagyvezér, Zekki basa főhad­­segéd, Izmail trakki bég őrnagy, a szultán veje és Arif Miszem bég és Edhem bég, Abdur Rahim h­er­­ceg szárnysegédjei. A király ma délben fogadta a kül­döttséget, a­melynek vezetője­ utóbb a királynénál is megjelent kihallgatáson. Ezután reggeli volt, a­me­lyen a küldöttség tagjain kívül a külügyminiszter és több udvari méltóság is részt vett.­­ (Prohászka püspök születésenapja.) Az Országos Pázmány­ Egyesület tegnap tartott ülé­sén elhatározta, hogy Prohászka Ottokár székes­­fehérvári püspöknek, az egyesület elnökének hat­­vanadik születésenapját októberben országos­­ ke­retekben ünnepli meg. Az ünnepség előkészítés­ére háromtagú bizottságot küldtek ki.­­ (A király képviselője az orvos­­ ülé­­sen.) A király a Bajtársi­ Szövetség orvosi szakosz­tályainak szeptember 21-én és 22-én Budapesten tar­tandó üléseire a maga képviseletével József­ Ferenc királyi herceg, századost bizta meg. A királyi her­ceg ez alkalomra a frontról érkezik haza Buda­pestre.­­ (Kitüntetés az Aug­uszta-kórházban.) Kostanjeváci Bogát István gyalogsági tábornok, Bu­dapest katonai parancsnoka ma délelőtt Pausz Béla dr. vezértörzsorvos, egészségügyi­ főnök kíséretében megjelent az Auguszta-darak kórházban, hogy szemé­lyesen adja át Byk Oszvald dr. főtörzsorvosnak, a kórház parancsnokának a hadidiszitményes Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Gellért Elemér dr. ezred­­orvosnak a hadidiszitményes signum laudist, továbbá Hajnik Emil dr. és Ungár Dezső dr. ezredorvosoknak a koronás arany érdemkeresztet a hadiékitménnyel. Ugyanez alkalommal adták át a legénységi állomány­hoz tartozó négy katonának a második osztályú ezüst vitézségi érmet.­­ (A német újságírók Wekernéhez.) Zsol­náról, a magyar földről való távozásuk előtt­ a német újságírók a következő táviratot intézték Wekerler Sándor dr. miniszterelnükh­öz Budapestre: A ném­et sajtó kiküldött képviselői a magyar földről távozásukban, a­hol megadatott nekik, hogy a barátság felejthetetlen, napjait tölthessék, Nagy­­mélóságodnak tisztelettel teljes és legmelegebb kö­szönetet mondanak utazásuk jóindulatú támogatásá­ért és azért, hogy Nagyméltóságod látogatásukból személyesen is kivette részét. Munkánkhoz annak boldog tudatában térünk vissza, hogy nem csak az érdek, hanem szívbeli közösség is fűzi Magyarorszá­­got és Németországot egymáshoz, és azzal az eltö­kélt szándékkal, hogy az Ausztria és Magyarország és Németország közti szövetséget publicisztikai te­vékenységünk vezérlőcsillagául tekintsük. Rippler Jrenrik elnök. — (A tanítók fizetésrendezése.) Zichy Já­nos gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter elké­szítette javaslatát a tanítók fizetésrendezése dolgá­ban. A tervezet eltörli a kétezer koronán alul lévő fizetést és három új­ osztályt léptet életbe: a X., IX. és VIII. osztályt. A X. osztályban a legkisebb fizetés 2000, a legnagyobb 2400, a IX. osztályban a leg­kisebb 2600, a legnagyobb 3200, végül a VIII. oszt­­ályban a legkisebb 3600, a legnagyobb 4200 ko­rona­ A VIII. osztályba a tanítók 20, a IX-ikbe 40, a X-ikbe szintén 40 százaléka kerül. A fizetésrende­zés nemcsak az állami tanítókra, hanem a felekezeti és községi tanítókra is kiterjed. A lakásbér egye­lőre­ a régi marad, mert az a terv, hogy a lakás­­bért háború után külön rendezik az akkori lakás­­viszonyok alapján. A tanítók a törzsfizetésen kívül megkapják továbbra is eddigi családi pótlékukat, megmaradnak továbbá 75 százalékos háborús se­gítségük birtokában és kapnak ezer korona ruha­­segítséget is. A pénzügyminisztériumban most folyik a számítás a rendezés pénzügyi részéről.­­ (Kinevezés és címadományozás a kul­­tuszminisztériumban.) A király a kultuszminiszté­rium következő tisztviselőit, úgymint: Radnai Rezső dr. miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruhá­zott miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá és Edvi-Illés Zoltán dr. miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkárt mi­niszteri osztálytanácsossá kinevezte, továbbá Rupcsay Felicián dr., Gerlóczy Károly dr. és­ Greszler Jenő miniszteri titkároknak a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget, Körsig György dr. és Gyulai­­József dr. miniszteri segédtitkároknak a miniszteri titkári címet és jelleget adományozta. — (Newyork érseke meghalt.) Chiassóból jelentik: Az Osservatore Romario Farley kardinális­nak, N­ewyork érsekének halálát jelenti. Farley Íror­szágból származott. — (Tanítóképzőintézeti igazgatók előlép­tetése.) A király Amberg József temesvári, Geöcze Sarolta budapesti II. kerületi és Párvy Sándor stub­­nyafürdői állami elemi népiskolai tanító-, illetve ta­­nítónőképzőintézeti igazgatókat a VI. fizetési osz­tályba kinevezte.­­ (Házasság.) Farkas Pál országgyűlési kép­viselő, tartalékos tüzérszázados és Radó Klára ma Budapesten házasságot kötöttek. (Minden külön ér­tesítés helyett.) . Farkas Sándor és B. Papp Lillyke a rákospalo­tai evangélikus templomban szeptember 22-én, va­sárnap délután fél négykor tartják esküvőjüket.­­ (A Budapesti Újságírók Egyesületének) választmánya ma, csütörtökön délután ülést tartott Gerő Ödön elnöklésével. A választmány az alakítandó fegyelmi tanács szabályait letárgyalta és a tervezetet elfogadta. Ezután a szociális bizottságba Szilágyi Géza dr.-t küldte ki a legközelebbi közgyűlésig tartó meg­bízatással.­­ (Kitüntetés.) A király, mint a hivatalos lap mai száma jelenti, Baloghy Ernőnek, Bács- Bodrogmegye főispánjának a már régebben adomá-­­nyozott Lipót-rend lovagkeresztjéhez a hadidiszit­­ményt, Szmrecsányi György, Pozsonymegye és Po­zsony város főispánjának a Lipót-rend hadidiszitmé-­ nyes lovagkeresztjét, Diószeghy János belügyminisz­tériumi osztálytanácsosnak a hadidiszitményes III. osztályú vaskorona-rendet, Szilassy György gazda­sági felügyelőnek, Mikecz István szabolcsmegyei fő­jegyzőnek és Gortvay Andor­­ zemplén megyei fő­szolgabírónak a Ferenc József-rend hadidiszitményes lovagkeresztjét, Bernátfi Béla és Nemes Sándor zem­plénmegyei, Nozdroviczky Pál szabolcsmegyei fő­szolgabírónak, Bencs Kálmán nyíregyházai polgár­­mesternek és Kauzsay Tibor gazdasági felügyelőnek a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet, Kossuth Pál zemplén megyei tiszteletbeli főszolgabírónak és Füzesséry Pál varannói körjegyzőnek a III. osztályú polgári hadiérdemkeresztet, Schuster Ferenc nyu­galmazott főintézőnek a vitézségi érem szalagján vi­selendő koronás arany érdemkeresztet adományozta.­­ (Vadásznap.) Az Isonzó csaták hősei, a 24-es vadászok.­­22-én, vasárnap délután vadászna­pot rendeznek a Margitszigeten. Auguszta­­királyi hercegasszony és József királyi herceg vezérezredes, a­ki a doberdói küzdelmekben vezényelte a szín­tiszta magyar vadászzászlóaljat, vállalták a fő­­védőségét. Kerti ünnep, vándorkabaré, élelmiszer tombola, halászcsárda, sóskifli-vásár, virágkorzó, sétahajózás és tűzijáték tarkítja a programot. Az ünnep délután három órakor kezdődik. A vadásznap látványosságai közt kimagasló szám a regatta. Négy évi szünet után vasárnap rendez először a magyar evezősegyesületek országos sport­szövetségi­ nagy regattát. Eddig a­ Pannónia, Neptun, Nemzeti Hajós Egyesület, Műegyetemi E. E. és a M. A. K. nyolcasai neveztek. A verseny, melynek végküz­delme a Margitszigeti hadi­kiállítás területén fölál­lított célbírói páholy előtt fog lefolyni, minden kü­lön belépődíj nélkül tekinthető meg.­­ (A vének a szószéken.) A fővárosi re­formátus templomban múlt vasárnap Szabó Imre segédlelkész egyházi beszédje témájává tette a véneket. Egy barátunk föl­jegyzése szerint a beszéd gondolatmenete ez volt: Az elmúlt héten egy vezércikk jelent meg ezen a cím­en, hogy a „vének“, mely elsősorban halálát kívánja a véneknek, mert tompa ínyük nem ízleli az ételek izét, kiéget szemük nem látja a leányok libbenő fiatalságát . . . remények, tervek, boldog akarások nem melengetik lelküket, a holnap nekik nem vágy és szerelem beteljesülése ... s a­mi most csírázik, erjed, indul, az nekik gyűlöletes, mint a szegénynek a gazdagok, kincse. Valami mélységes undor és elemi tiltakozás szakad föl az ember szí­vében a sorok hallatára, ez nem a magyar ifjú hangja, nem ez akar lenni, ez az ausztráliai benn­szülött érzülete, a­ki lebunkózza szüleit, ha megvén­­hedlek. íme, k, testvéreim, azt jelenti, hogy nincs a­ magyar társadalomnak erkölcsi ideálja. Azt je­lenti, hogy nincs célja az emberi életnek s nem is szabad törekedni semmire sem, nincs célja a mun­kának, verítéknek, csak a pénz, a­mit megkeresel, nincs célja a tanulásnak, csak a hivatal, az állás, a­mit elnyerhetsz vele, nincs értelme, hogy a becsü­letért döntő küzdelmet vívj. Azt jelenti, hogy ebben a világban úgy jár és úgy néz, mint a­hol csak egyszer élsz, éld ki annak minden élvét, a­mit nyújt, mert minden élvezeti cikk idegen neked­ itt,, min­denki, mint egy idegen ország hoteljében, a­kivel üzletet kötsz s nem ismered többé. Azt jelenti, hogy nem függsz senkitől, nem köt senkihez semmi, nem köszönöd az életet senkinek, nem tartozol senkinek, önmagad se tartozol becsülettel a szavadnak, es­küdnek, igéreteidnek, érzéseidnek. Nem vagy fele­lős milyen nyomot hagyott életed hátra. Azt jelenti, hogy, lehet erkölcsi ideál nélkül élni, e földre lépni semmiért, a földöm élni senkiért, e földről elmenni semmibe. Az emberiség gonosztevői, a­kik a leg­nagyobb gonosztettet követik es elszakítják a lát­ható világot a láthatatlantól. Ezekről mondja Jere­miás próféta: Átkozott az a férfi, a­ki emberben bízik és testbe helyezi az ő erejét, az Úrtól pedig el­távozik a szive, mert olyanná lesz, mint a hangafa a pusztában s nem látja, hogy jó következik, ha­nem szárazságban lakik a sivatagban a sovány földön.­­ (A bolgár hadikiállításból.) Apponyi Al­bert gróf szerdán meglátogatta a városligeti Mezőgaz­­dasági Múzeumban rendezett bolgár hadikiállítást, a­hol Sztojanovics meghatalmazott railziszter, bolgár főkonzul fogadta. Apponyi gróf egy óra hosszat idő­zött a kiállításon, a­melynek gazdagságát és művészi színvonalát nem győzte eléggé dicsérni.­­ (Gyászrovat.) Varjas Endre szatmár-egy­­házmegyei áldozópap, Szatmárnémeti kir.­kat- , fő­­gimnáziumi hittanár, a szatmár-egyházmegyei ol­táregyesület igazgatója negyvenkét éves korában meghalt. Pápán temették el. Várady János királyi ítélőtáblás biró, életé­nek 56-ik évében a halotti szentségek fölvétele után elhunyt Tamásin. Az elhunytban Várady Géza prelátus cs. és kir­­tábori főpap a testvérét gyá­szolja.­­ Tegnap délután helyezték örök nyugalomra Zöld Adorján drt, a Kúria váratlanul elhunyt ki­váló biráját. Az egyházi szertartást a Zsigmond­­utca 6. számú házban P­ Vérn Jakab plébános vé­gezte. A temetésen a legfelsőbb bíróság tagjai Ráth Zsigmond másodelnök vezetésével teljes szám­ban jelentek­­meg, de számosan voltak ott a fővá­ros bírái és ügyvédei is. Az egyházi szertartás befe­jezése után a holttestet a farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Szentgyörgyi Máriát, a Belvárosi Színház el­hunyt ifjú művésznőjét ma délután temették pálya­társainak és ismerőseinek meleg részvételével. A­ temetésen ott volt az elhunyt bátyjának, Sturm Dénes 4. honvédhuszárezredbeli kapitány ezredének tiszti küldöttsége, továbbá a gyászba borult Palu­­gyay­, Törley- és Szentgyörgyi-családok. Az egyházi szertartást a kerepesi­ úti temető halottasházában Hock János plébános, országgyűlési képviselő vé­gezte, a nyílt sírnál pedig Bárdos Artúr dr. igazgató mondott búcsúztató beszédet.­­ (A spanyol nátha­ erősen terjed ismét a­ fővárosban és ezúttal - különösen az iskolás növen­­dékek közt. Minden jel arra vall, hogy a vidéki nyaralásból visszatért gyermekeik magukkal hozták a betegséget, a­mely miatt már fölmerült az isko­lák ideiglenes­­bezárásának eszméje is. Az Erzsé­­bet-nőiskolában már meg is szüntették a tanítást. Sűrűbb a megbetegedés a váci­ utcai leánygimnázium­­ban és mint értesülünk, igen nagymértékű az Alko­­tás­ utcai Állami Gyógypedagógiai Nevelőintézetben, de egyátalán alig van iskola, a­hol feltűnő számú megbetegedés nem történnék. Szabó Sándor tiszti főorvos ezt mondta a betegségről: A spanyol náthának bejelentése nem kötelező és így a megbetegedések pontos számát nem tud­juk. Iskolák egyáltalában nincsenek bezárva a spa­nyol nátha miatt, csak egyes osztályokban szüntet­tük meg a tanítást, azokban, a­melyekben nagyobb számmal lépett föl a betegség. Ám azért aggoda­lomra ok nincsen, mert a betegség könnyű lefo­lyása és terjedése csupán a vidékről hazatérő­­em­berek levegőváltozásának és az őszi idő beálltának tulajdonítható. Védekezni ellene nem tudunk, nem­ ismerjük sem a betegséget okozó mikrobákat, sem­ az in­fluenzaszerű nátha terjedésének útját. Való­színűleg a levegő által terjednek a spanyol nátha mikrobái. Mi csak annyit tehetünk meg, hogy, olyan esetekben, a­mikor a spanyol náthás bete­gek ápolása a körülmények miatt nem lehetséges, gondoskodunk a beteg kórházba szállításáról és a kórházban, mint minden fertőző betegségnél tör­ténni szokott, a beteg elkülönítéséről A tiszti főor­vosi hivatalhoz spanyol nátha miatt való halálozás bejelentése nem érkezett. Várossy Gyula dr. tanácsos, a közoktatás­ügyi osztály vezetője kijelentette, hogy ha nagy­ mértékben lépne föl a spanyol járvány és az egyes tantestületekben egyszerre sokan kapnák meg a be­tegséget, szó lehet arról, hogy pár napra felfüg­gesztik a tanítást, mivel oly rövid időre a helyet­tesek behívása a tanítás egyöntetűségének érdeké­ben nem kívánatos. Megemlítjük itt, hogy Spanyol­­országban ismét veszedelmesen terjed a baj, a­mely, sok esetben halállal végződik és hogy Svédország­ban a járványszerűen terjedő spanyol nátha követ­keztében elmarad az őszi hadgyakorlat.­­ (Árdrágító milliomos.) Nagybecskerek­­ről táviratoztak: Berényi Bódog nagybecskereki milliomos vaskereskedőt följelentették a rendőr­ségen, hogy tizennégy koronáért árusítja a ki­csinyben vásárló vadászoknak azt az öt koronára maximált nyulserétet, a­melyet a k­a­sp­áos hivatal

Next