Budapesti Hírlap, 1918. szeptember (38. évfolyam, 204–228. szám)

1918-09-06 / 208. szám

1918. szeptember 6. IsjOaPESTI BmlAP (208. BZ.) a népszerűség terhe alatt nyögnek. Ilyen az An­­drássy-úti felső leányiskola, meg a Barcsay-utcai gimnázium. Ennek a két intézetnek a visszautasí­­tottjaiból két pompás és virágzó iskolát lehetne be­népesíteni. És csodálatos: ezek a zajgó, viharzó hul­lámok minden évben szépen elülnek. Erődi-Harrach Béla dr., a budapesti tankerület főigazgatója, az a­­varázslatos Neptunusz, a­ki lecsillapítja a zajgó ha­bokat, összehívja igazgatóit, megtanácskozik velük a kiszorultak elhelyezésének lehetőségeiről, és ez a nagy szinhedrion annyi szeretettel, méltósággal, megértéssel és matematikai tudománnyal intézi a maga dolgát, hogy a végén mégis csak jut hely min­denkinek. Ha nem is mindenkinek, a legtöbbnek. Minden évben megismétlődik ez a csoda. De azért minden évben növekvő erővel jelentkezik a térhiány Budapest középiskoláiban s vele a belátás, hogy itt sürgősen segíteni kell. Ez a térhiány olyan követ­kezményekkel járhat, mint a hajótér hiánya. Buda­pestet talán mégsem szabad kultúra, szellemi fej­lődés, művelődés dolgában kiéheztetni . (A cukrászok súly szerint akarják árulni a süteményt.) A cukrászok ipartestülete teg­nap délután a kereskedelmi és iparkamarában gyű­lést tartott. A gyűlés tárgya az Országos Árvizsgáló Bizottság ama határozata volt, mely a cukrászdák­­osztályozását és a cukrászsütemény legdrágább árá­nak megállapítását foglalja magában. A gyűlés elha­tározta, hogy nem kívánja a cukrászdák osztályozá­sát, hanem azt, hogy valamennyi budapesti cukrász­dában egységes legyen úgy a luxus-, mint a konzum­­sütemény ára­ Határozati javaslatot fogadtak el, a­mely szerint a cukrászok ezentúl készítményeik súly szerint való árusítását kívánják. Egy kiló luxussüte­­ményt harminckét koronáért, egy kiló leasüteményt negyven koronáért akarnak árusítani a cukrászok. Egy darab, négy dekagram súlyú konzumsütemény­­nek hetven fillér lenne az ára. Tíztagú bizottságot vá­lasztottak, hogy ez érintkezésbe lépjen az Országos Árvizsgáló Bizottsággal.­­ (A katolikusok kulturális szervezke­dése.) A Szent István-Társulat tisztelében ma délelőtt Prohászka püspök elnöklésével folytatták a Katolikus Népszövetség által rendezett és egy hétre tervezett szociális kurzust. A mai nap szónokai fő­ként a kulturális szervezkedést választották előadá­suk tárgyául. Az első előadó Banada Béla dr. jezsuita Pá­ter volt, a­ki .A katolikusok kulturális helyzete Ma­gyarországon címmel értekezett. Kifejtette, hogy kultúra alatt nem értünk számos iskolát, jó közegész­ségügyet, jó országutat, vasutat stb., hanem főképp értjük a lélek értelmi eligazodását és megszilárdulá­sát világnézeti kettesekben is és a lélek erkölcsi ki­­műveltségét. A­mi a szűkebb értelemben vett értelmi kultúrát illeti, a katolikusok — úgymond — még mindig nyögik bizonyos történelmi fejlődések ha­tásait. Így meg kell engednünk, hogy általános is­kolázottság tekintetében mi magyar katolikusok még mind­­ a hazai reformátusok mögött állunk. Az általános népműveltség terén a katolikusok még mindig vezetnek. Tagadhatatlan, hogy mi katoliku­sok, de általában a keresztények erősen lemarad­tunk a modern sajtóban, színműirodalomban és szépirodalomban is. Az eszmet­erjesztés modern in­tézményei: a sajtó, irodalom és színház tekinteté­ben nem dicsekedhetünk azzal, hogy e tereken tár­sadalmi súlyúnkat megfelelő módon érvényesítenék. E téren azonban a nemkatolikus keresztény feleke­zetek nálunk is jóval hátrább vannak. Sajnos, csak akkor kezdtünk ébredezni, mikor már úgyszólván minden területet ellepett és ellopott tőlünk az el­lenség. Egyházi életünk tunya és sablonos. Sok a szmnekura és nagy a pánhiány. Pedig a katolikus egyház nem ismer szinekurákat. Főpapi kinevezé­seink különösen a múlt század hatvanas és hetve­nes éveiben nem egyházi szellemben történtek, ha­nem sokszor rokon, főúri protekciókra és politikai­ érdemek jutalmazásaként történtek. A nagy egyházi vagyon fel nem használásánál sajnos sokszor és el­kerülhetetlenül zsidó bérlőkre vagyunk szorulva. A városi plébániák betöltése hihetetlen módon törté­nik. Ezért azután nagy a sablonizmus, többnyire a szerzetesek igyekeznek valamelyest pótolni, de ők sem tehetnek mindent, itt vannak a monstre-plébá­­niák. Mi katolikusok szokva vagyunk mindent fe­lülről kénn­ és kapni, ennek következtében az intel­ligens és a munkásosztályt tömegesen elvesztettük. Reméljük, hogy ezeken a bajokon a létesítendő autonómia segíteni fog majd. A második előadó Ernszt Sándor dr., prelátus, a Katolikus Népszövet­ség vezérigazgatója volt, a­ki a szervező középpon­tok jelentőségéről tartott előadást. A katolikus egy­házat mindenki csodálja szervezetéért. Ámde azért új szervezetek szükségessége jelentkezik a katoli­kus egyházban is, mert sok különben indifferens és ellenséges szervezet létesült mellette. A­ délelőtt utolsó előadója Vass József dr., a budapesti Szent Imre Kollégium igazgatója, a katolikus intelligencia szociális önképzéséről értekezett. Délután folytatták az előadásokat. Az első előadó Heller Farkas egyetemi tanár volt, a­ki érte­kezésében a magyar ipar jelentőségével és az indusz- trializálódás irányelveivel foglalkozott. S­zékely Já­nos keresztény szociálissá szakszervezeti titkár a keresztény szocialista szakszervezetekről beszélt. Az előadók sorát Huszár Károly országgyűlési képvi­selő zárta be, a­ki beszédében a magyarországi szo­ciáldemokráciával foglalkozott. Rámutatott a többi közt azokra az eszközökre, a­melyekkel a szoci­ál­­demokrácia a munkásifjúságot igyekszik a maga részére biztosítani. Vázolta a szakszervezetek erejét, bemutatta a párt terrorizmusát és a szociáldemok­rácia egyházellenes munkáját. A pártszervezetek is­mertetése után a magyar szociáldemokratáknak a háborúban tapasztalt viselkedését tárgyalta és a szo­ciáldemokrácia kilátásaival foglalkozván Magyaror­­szágon, rámutatott azokra a teendőkre, a­melyek a szervezkedés terén hazánk katolikusaira várna. (Mindenki számára lesz burgonya!) A burgonyaellátás kérdésében a fővárosi lakosság sok­kal kedvezőtlenebb helyzetben volt eddig a vidékkel szemben, mert a burgonyaforgalmat szabályozó idei kormányrendelet a fővárosi fogyasztók szá­mára lehetetlenné tette a vásárló igazolvány kiállí­tását. Értesülésünk szerint a közélelm­ezésügyi mi­niszter ma a fővároshoz rendeletet intézett, a­mely­iken megszünteti ezt a kedvezőtlen viszo­ vt és a budapesti fogyasztó számára is lehetővé teszi az egész évi burgonyaellátást. A rendelet szerint a fő­város mindenki számára köteles október elsejéig az egé­sz évre szóló burgonyajegyet kiadni; a bur­­gonyajegy most is tíz napi ellátásra van felosztva és teljesen a közönség tetszésére van bízva, hogy tíz naponkint, hónaponkint, vagy pedig egyszerre akarja-e az egész évre szólóan a jegyet beváltani. A Közélelemező Hivatal gondoskodott arról, hogy az ellátatlanok részére szükséges burgonya­mennyiség a legrövidebb időn belül rendelkezésre álljon, úgy­hogy még a téli hideg beállta előtt fokozott szállítás­sal a fővárosba szállítják az egész lakosság burgo­­nyaszükségletét, a­mi nagy nyereségnek tekinthető, mert igen nagymennyiségű burgonyát mentenek meg attól, hogy szállítás közben megfagyva meg­­nyomoljon. Utasítást­ kapott egyúttal a főváros arra is, hogy a burgonyaelárusításával minden élelmi­szerkereskedőnek, továbbá azoknak a kereskedők­nek, a­kik a múltban is fo­glalkoztak burgonyael­­adással, vagy hajlandó burgonyaelárusításra vál­lalkozni, vagyontételekben is utaljon ki burgonyát. Tehát a közönség egész évi burgonyaszü­kségletét a kereskedőknél is megszerezheti és ezzel elejét veszi a hatóság annak az eshetőségnek, hogy a burgonya­­vásárlással tolongás vagy ácsorgás legyen. A vidék­ről való szállítás nemcsak a dunaparti pályaudvarra történik, hanem minden pályaudvarra érkezik majd burgonyaszállítmány és a helyi fuvarozáshoz a Borvasutat is fölhasználják. A Közé­elmező Hi­vatal mintegy kétezer elárusítót szándékozik meg­bízni azzal, hogy a közönség számára a vásárlást mindenképpen megkönnyítse.­­ (A vaj, túró és sajt új maximális ára.) A Közélelmezési Hivatal a vaj, túró és sajt maximális árát újból felemelte. Az elsőrendű vaj árát a fogyasztók számára kilogramonként 27 korona 20 fillérben állapította meg, a másodrendű vaj ára 17 korona. A rendelet ér­­telmében az olvasztott vaj elsőrendinek tekintendő. A tehéntúró ára fogyasztók számára 7 korona 40 fillér. Ezenkívül huszonhárom sajtfélének a maximális árát­ is megállapítja a rendelet. A félkövér keménysajt maxi­mális ára kilogramonként 15 korona, pogácsasajt kilogra­­monként 13 korona. Déli pusztai csemegesajt ára 22 dekagram­os csomagonként 6 korona 70, 11 gramos dara­bonként 3 korona 50 fillér. A fogarasi csemegesajt ára 20 dekagram­os csomagonként 6 korona. Az Imperiál­­5 dekagramos csomagokban darabonként 1 korona 30, Pál­­pusztai 5 dekagramos darabokban 1 korona 30 állér.­­ (Jadlovkert meglopták.) Jadlovker Her­mán, a híres tenorista följelentést tett a rendőrségen, hogy tegnap délután a földalatti villamoson az Okto­gon-tér és a Városliget között valaki kilopta a zsebé­ből aranyóráját, melybe // és / belük voltak bevésve. A rendőrség a nyomozást megindította.­­ (Mindenféle árdrágítás.) Még a múlt év november 27-én történt, hogy az Asztóriában egy ven­dég a következő számlát kapta: Egy adag kecsege 16 korona, két borjusztek 24 korona, két fagylalt 12 ko­rona, két üveg sör 8 korona, egy üveg Palugyay-bor 12 korona, egy pohár sör 1 korona 40 fillér és egy ke­nyér 10 fillér. Összesen 73 korona 50 fil­lér. E borsos számla dolgában följelentést tet­tek az Asztúria ellen. A rendőrség az ügyet átküldte a Középponti Átvizsgáló Bizottsághoz, a­mely meg­állapította hogy az Asztória a bortusz­okért, a két üveg sörért és a fagylaltért túldrága árat számított. A IV. kerületi rendőrkapitányságon ma tárgyalta az ügyet Naszády rendőrtanácsos és az Asztória képvise­letében megjelent Sebes Sándor igazgatót 400 korona pénzbüntetésre ítélte. Az igazgató az ítéletben meg­nyugodott. Elítélték továbbá Vacovszky Sándort, a Klotild,Vendéglő és kávéház tulajdonosát 5 napi elzárásra és 400 korona pénzbüntetésre, mert egy darab őszi barackért 2 korona 50 fillért számí­tott, egy dekagrammot tartalmazó vajadagot 90 fillérért árusított, egy darab töltött paprikáért 6 ■koronát irt az étlapjára, egy almát 2 korona 50 fillérért adott el, két adag teáért 2 korona 60 fil­­­­lért számított és­.végül egy elkobzott étlapján a dén 3 menühöz nem illa föl, hogy levest is joga van a vendégnek kérni. A Hungária-szálló igazgató­­ját, Bürger Károlyt tíz napi elzárásra és 1000 korona pénzbüntetésre ítélték, mert a harmad­rendű helyiségnek megfelelő söntésben egy­ borjúraguért 2 koronát, egy süliért 12 koro­nát követelt. Megvádolták a szállót azzal is, hogy akkor, a­midőn a menü ára 5 korona 80 fil­lérben volt megállapítva, a Hungáriában 6 korona 50 fillért követeltek. A Belvárosi­ kávéház tulajdo­nosát, Rónai Ödönt 200 korona pénzbüntetésre ítél­ték, mert egy pohár fagylaltért 1 korona 50 fillér tájékoztató ár helyett 1 korong 60 filért kért.­­ Ugyancsak a IV. kerületi rendőrkapitány­ságon ma tárgyalták Fáth Gyula kereskedő rend­ek-levc­l­ ügyét, a­ki Epplinger Juliska hivatal­­noknőnek egy pár női selyemharisnyáért ötvenöt ko­ronát számított. Az átvizsgáló bizottság véleménye szerint a harisnya értéke csupán ötven korona s ezért a kereskedőt h­atszáz korona pénzbüntetésre ítélték. Elítélték Plánk Kálmánná élelmiszerárust (Aranykéz­­utca 5) három i­­ pi fogházra és 300 korona pénzbün­tetésre, mert egy negyedkiló vajat 12 korona 50 fillér­ért és egy félkiló liptói túrót 8 korona 50 fillérért adott el.­­ (Rejtelmes mérgezés.) Buelm­üher Ad­ára ötvenhat esztendős ács a Molnárul Ica 19. számú há­zában albérletben lakott feleségével együtt. A házi-* asszonynak, Papó Annának feltűnt­, hogy a házas­pár ma reggel nem jelentkezett. Bezörgetett a zárt a­tón, azonban nem kapott választ. Erre aztán rend­őrért ment, a­ki betörette az ajtót. A kis szobában az ágyon öntudatlan állapotban feküdt az asszony, a földre terített szalmazsákon pedig a férf­ A rendőr értesítette a mentőket, a­kik megállapították, hogy az asszony meghalt, a férj pedig veszedelmes álla­potban van. Buchmüller­t nyomban a kórházba vit­ték, a­hol eszméletlenül fekszik és még nem l­ehetett kihallgatni. Az orvosok megállapították, hogy súlyos mérgezés­ről van szó, de hogy a méreg hogy került a szerencsétlen emberek szervezetébe, nem tudják. Valószínű, hogy ételmérgezésről van szó, mert a há­zaspár már két napja, hogy folytonosan a gyom­rára panaszkodott. A rendőrség folytatja a vizsgá­latot. TÁVIRATOK. — Legújabb h­írek. — A londoni bolysevik követ őrizetbe vétele. London, szept. 5. (Reub­r.) A kormány Litvinov londoni bolose­­vik követet őrizetbe vette, a­míg valamennyi brit diplomáciai képviselőt Oroszországban szabadon nem bocsátják és nem adnak nekik engedelmet arra, hogy Finnországba utazzanak. Maurice azt hiszi, hogy Németország felajánlja Elzász-Lotaringiát. Rotterdam, szept. 5. A Nieuwe Rotterdamsehe Courant londoni ért­­tesülése szerint Maurice tábornok a Daily Chr°nicle­­ban inti a közönséget attól, hogy a legutóbbi nyugati győzelmek hatása alatt ne ragadtassa el magát túl­­nagy reményekbe, mivel ezzel későbbi csalódásoktól óvja meg magát. Maurice azt hiszi ugyan, hogy a szövetségesek fognak véglegesen felülkerekedni és képesek lesznek a békefeltételeket Németországra kényszeríteni, azonban Németország mindent meg fog tenni, hogy megbirkózzak az antanttal. Maurice lehetségesnek tartja, hogy Németország e tél folya­mán javaslatba hozza Elzász-Lotatingia visszaadását és Belgium helyreállítását, ha ezzel szemben szabad kezet hagynak neki Oroszországban. Maurice, miként Sidebothas a 7’cmps-ban, óva int ettől a megoldástól, mely Poroszországnak és a német militarizmusn­ak hatalmát gyengítés nélkül meghagyná. FŐVÁROSI ÜGYEK. 1. Ortopédiai kórházi osztály nyílik meg. Csupor József dr. tanácsos, a közegészségügyi osa­­tály vezetője, a nyáron előterjesztést tett a közgyű­­l­­ésnek, hogy az Uj Szent János-kórházban ortop I­pédiai osztályt állítsanak föl. A közgyűlés az előter­jesztést elfogadta és a belügyminiszter a közgyűlés­i határozatát jóváhagyta. Ennek az osztálynak külö­nösen most, a háborúban van nagy jelentősége és az a feladata, hogy a harctérről visszatért és a pol­gári társadalomban már elhelyezkedett beteg, a­ki­nél izületi baj vagy csontrövidülés jelentkezett, megfelelő gyógykezelésben részesüljön. Az új osz­tály az első kórházi ortopéd-osztály Magyaror­szágon.­­ Meglesz a kórházi ág­ynyilvántartó. A közgyűlés tudvalévően már a múlt évben elhatá­rozta, hogy kórházi ágynyilvántartót létesít. Ezt a határozatot azonban a belügyminiszter nem hagyta jóvá és a közgyűlés most a nyári szünet előtt újabb határozatot hozott ennek a hivatalnak létesítésére. Ezt az újabb határozatot a belügyminiszter jóvá- 7 . ..... ....................... nr. ■ . ................

Next