Budapesti Hírlap, 1918. október (38. évfolyam, 229–255. szám)
1918-10-01 / 229. szám
Megjelenik hétfő kivételével mindennap. JErcSietési árak: Égés?, évre 32 kor, félévre 25 kor, negyedévre 13 kor, ■ •ry fccnapra 4 kor. 60 610 Egyes sitai ára fcelyben ételSétcoa 13 fillér, pályaudvaron 20 üll. Hirdetések nlllinéter sikáltás sál, dijarabáe szarin. Főszerkesztjő: Rákosi Jenő Felelős szerkesztő: Csajthay Ferenc 4(VESTI XXXVIII. évfolyam, 229. szám Budapest, 1918 Budapesti Hírlap Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. & teossár zavar. Budapest, szept. 30. Külöttös eset történt Budapesten .szemjeni-vasárnap. Szombaton a miniszterelnök úr magához kérette a fővárosi újságokat, hogy tekintettel a Bolgárország végzetes lépése folytán előállott éppen nem kecsegtető helyzetre, a nyilvánosság e képviseletit útbaigazítsa, felvilágosítsa vagy kitanítsa, nehogy a közönség akár ijedtében, akár tájékozatlanságból elveszítse a fejét vagy legalább a lelki nyugalmát. Az újságírók egy része ellenben nyilván félreértve a miniszterelnök hazafias intencióit, gyorsan továbbadta Wekerle Sándor közléseit, de olyan fornában, hogymár szombatról vasárnaapra éjjel, még inkább vasárnap, sőtmég ma, hétfőn is a legizgatóbb és legfeketébb hírek száguldottak be a fővárost s a"lélek és a börze nyugalmának olyan esztelen felfordulását idézték elő, hogy aminiszterelnök úr kénytelen volt a megingott erkölcsi rend ielyreállására hajlatlaozatot leadni arról, amit szombat este igazán mondott, s Ebben a nyilatkozatban most már benne van, hogy védelmi vonalunk a Balkánon teljesen biztosítottnak mondható, hogy a békét, akarjuk ugyan, de minden erre való lépést Németországgal egyetértve teszünk meg; az idő komoly, de csak kellő óvatossággalszabad a rossz híreket fogadni s hogy végül a harctéri helyzetnek nincsen közvetetlen befolyása gazdasági életünkre, mert gazdasági helyzetünk és értékeink biztosítéka e helyzet és értékek belső értékében rejlik. Persze, ez a közlés elkésve jött arra, hogy a könnyelmű híresztelések rombolásán segítsen. Azt már enyhíteni nem,csak jóvátenni lehet talán, de nem nyilatkozatokkal, hanem harctéri helyzettel, melynek, talán csakugyan nincsen befolyása a gazdasági helyzetre és értékekre, de igen ,nagy befolyása van a telkekre és a polgári élet és forgalom szükséges nyugalmára. Jótékony hatása lesz erre azoknak a híreknek is, amelyek ma érkeztek a bolgár válságról. Mindinkább olyan színe van a dolognak, mintha a bolgár fordulat kormánycsíny lett volna. Mintha Malinov miniszterelnök megirigyelte volna Venizel ősz babérait. Egyébként ma ült összea bolgár országátvülés, ahol nem látszik -meg lógnak ■ mérkőzni a volt miisztereiunk, Radoszlav,tv.és a népstáfti. Azt islehetne tánt mondani, hogy Közép-Európa is az antant. Amit Németország, Ausztria és M Magyarország gyors katonai intézkedéseiről hallunk egyfelől, ami az antant által a bolgár ajánlatra adandó választól másfelől eddig kiszivárgott, az mindenik alkalmas arra, hogy a bolgár elhatározást visszazökkentse a bajtársi hűség nyergébe, amelyben egyébként, mint több oldalról jelentik, Ferdinánd király nem szűnt, meg szilárdan ülni. Este jött a skkre annak, hogy az antant elfogadta a bolgárok által fölajánlott fegyverszünetet. Eddig a szaloniki hadsereg főparancsnokának minden jelentés szerint az volt az álláspontja, hogy fegyverszünetet nem ad. Hogy most hirtelen mást határoztak, annak két oka van. Egy katonai és egy politikai. Az antantseregek a terep nehézségeitől csak nehezen tudnak előre menni, ez a katonai okuk. A politikai pedig az, hogy a bolgár kormány hirtelen békeajánlkozásának olyannagy ellenhatása támadt Bulgáriában, hogy antantok szükségesnek látták megpróbálni, nem lehetne-e e mozgalmat jótékonyan befolyásolni, ha kissé előzékenyebb húrokat pendítenek meg. Innenmessziről, a fogyatékos postai közlekedés m mellett is természetesen nem lehet érvényesen megítélni a helyzetet. Nem lehet huszonnégy órára is hozzávetni, hogy mi fordulatot vesznek a dolgok. De készen kell állanunk nyugodtan minden fordulatra. Ésbíznunk kell a felsőbbrendű erkölcsi tényezők hatásában is. Ebben a lefolyt rettenetes öt évben nagy és váratlan, meglepő és csodás dolgokat látott a világ. Ellenségeink azt hitték és hirdették. Ausztria és Magyarország a háború első lökésére széthull. Nem hullt szét,sőt a széthullásra kikészített elemek árulása mellett is nagy cselekedeteket tud Cervantes. — Körösi Albin tanulmánya. — Két évvel ezelőtt kettősemlékünnepet ült a citrazált világ: 1916 április 23-án volt, háromszáz éve annak, hogy Shakespeare és Cervantes meghalt. Két ellenséges táborra bomlott már akkor is Európa. De Shakespeare géniuszának volt annyi ereje, hogy megtörje az ellenségeskedés szellemét azokban az országokban is, amelyek ádáz harcban vannak Shakespeare nemzetével: a németek és mi, magyarok is gyönyörű és jelentős ünnepségben , áldoztunk a halhatatlan iránti kegyeletnek. Cervantes semleges hazája, Spanyolország, maga sem ünnepelhető!S úgy, ahogy békés vimonyok közt lehette volna, de nagy fiának élő emléke minden kulturált országban is fénnyel lobogott föl, alkotása uj magyarázókat és csodátokat szólaltatott meg, élete uj lelkes biográfusokat osztönozött kutatása. Ez ai éklrók sorában különös helyületi meg Körösi Albint, a spanyol nép, irodalom, történelem egyik legalaposabb ismerőjét hazánkban. Cervantestanulmánya az első nagyobb összefoglaló mű a Don Kihote örökeselű költőjéről, de Kőrös:nem éri be a másoktól !'önlási anyag -és földolgozott adatokösszefogl.lását', hanem önállóan kutat, uj eredményeket állapit meg, uj szempontokból ítéli meg Cervantes jeli elitét ésalkotásait. Körösi könyvéből , mindenekelőtt kedves közvetlenséggel, plasztikusan és elevenen lép elénk Cervantes, az ember. A fiatal katolia a nevezetes leprantói tengeri ütközetben (1571) három sebet kap. A huszonnégy éves fiásalemkert nyomorékká lövik: a balkaria béna lesz egész életére. Csonkán is, bénán is tovább harcol vitézül és becsületesen. Hazatérő útjában kalózok elfogják hajóját, Algírba hurcolják, őt földalatti börtönben tartják és kínozzák. Családjának csak annyi pénze van, hogy szintén fogságba jutott, bátyját, Rodrigot váltsa ki. Don Miguel, a mi hősünk továbbra is rabszolgaságban marad. Kétszer is megkísérli a menekülést, de mindig rajta veszt. Minden meddő kísérletét rettentő kínzásokkal torolják meg tömlöctartói. Végre öt évi keserves rabság után kiszabadult. Újra beállt közkatonának, de a szerencse egyre csak kerüli. Kifáradtam kiábrándultan lemond a spanyol nemes a harci dicsőségről, és a kard helyett a tollat ragadja meg. Kern valami korán, éppen nem elhamarkodottan vagy készületlenül lép az írói pályára. Harminchat éves korában írja első művét, a Galatea című juhtor regényt. Ez a műfaj a 16. és 17. században épp oly divatos és népszerű, mint a pásztorjáték, ez az édeskés, mesterkelt színpadi idill, amelyből később az opera fog fejlődni, s amelyet maga Shakespeare is Leleil'osztelt níme 1.' vígjátékéba. A külső ízzel a szerelmeskedő regénnyel gálánsul udvarolt szíve választott hölgyének, Donna Catalina de Palacios Salazar y Vozmediano úrhölgynek, akit egy évvel később nőül is vett. A házasság boldog volt, bár a fiatalok anyagi helyzete ugyancsak szerény. A költő szorgalmasan dolgozott és zsengéit kihordozta az irodalmi piacra, Madridba, aholmegismerkedett kora ragyjaival, köztük Lope de Vegá-val, a roppant termékenységű drámaíróval, Hernando de Ilerrerá-val, azis.cni-nek nevezett lírikussal, tanítványával, a derűs kedvű Alcazar-ral, Gongorával, a mesterkélt stílusú, tújzoltan pompázó poétával, az estik adta megalapítójával. Fényes társaság volt ez, életükben halhatatlan lángelmék párat hitről díszes gyülekezete, egy egész irodalomtörtészet sok kötetének kész anyaga. De készül én,: mennél kevesebb volt a zsebükben. A viszony írók és kiadók közt akkor egészen más volt, mint manapság: az írók éheztek, a kiadók meggazdagodtak. Ma .. Pénze nem volt Don Miguel Cervinlesnek sem. •A dicsőségből pedig nem lehetett asszonyt, csalódó: eltartani. A költő tehát merész elhatározással lekanyarodott a regényírói pályáról és drámaíró lett. A drámát akkor is már jobban űzették. Itt vagy 20—30 színdarabot, egyik sem ér sokat. Kényszerűségből készült, ihletesen, vásári munkák voltak, el is vesztek. Aköltő még mindig lázasan kereste, dt, nem találta meg önmagát, valódi írói énjét. Kétségbeesésében otthagyta az irodalmat és szállító ügynök lett, így nyomorgott hat évig, 1521-ig. Mikor véget ért ez a rabszolgamunkája és le kellett számolnia, valami hiány mutatkozott. A költői ágenst letartóztatták és csaknem három hónapig vizsgálati fogságban tartották. Azután szabadon bocsátolták, de még sokáig feje fülől függött a Damoklész kartja. Aszállitóügy nőkből aztán adó, szedő, magántitkár, meg ispán is lett. Közbe írogatott és előkelő iróbarátaival velő ismeretségét is ápolta. Világraszóló művének a Don Kihaienett megírását valószínűen vizsgálati fogságában kezdte meg. Ő maga írja előszavában, hogy,, ez a fiu ..börtönben jött világra, ahol minden kényelmetlenségnek megvan a maga helye és minden szomorú nesznek a maga zuga."* A regény híressé vált, mielőtt nyomulásban megjelent. Sokan olvasták kéziratban és minden olvasója csodálattal szólt róla. Az ajánlást — hosszú habozás után — Beját herceg fogadta el. A A Budapesti Hírlap mai száma 16 oldal.1