Budapesti Hírlap, 1918. október (38. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-13 / 240. szám

­1918. október II. C0DAPE571 HIRIAP (216. o.) udinei onos kijelentette, hogy legközelebb , német és magyar orvosi szaklapokban ism­e­rtetni fogja el­járásának módját és eredményét. De hát a hatóság­nak, az orvosi testületeknek, a fővárosi tiszti főor­vosi hivatalnak meg kell várnia ezt a ki tudja mikor nyomtatásban megjelenő beszámolót? A­mikor L­ei­nében is, Budapesten is kipróbálták ennek az eljá­rásnak nagy sikerét ,— legalább is nagyobbat mind­annál. smire a plakátok tanítanak — nem kellene­­ akkor rögtön, de rögtön hivatalosan is kipróbálni ezt az új módszert, hiszen — sajnos — beteg van hozzá elég és nem kellene-e a hivatal, a tudományos fórum tekintélyének pecsétjét i­ántni erre az állí­tólag szembetűnően sikeres gyógyításra? Mindenki olvassa a gyógyításról szóló hírt, mindenki bízik és remél, de hivatalos helyen mintha nem is dalaiznak a dologról. Ha nem megfelelő az eljárás, hirdessék ki, hogy ne áltassák magukat; az emberek hiába, de ha jó, akikor, ezt plakátírozzák ki és oktassák ki a kö­zönséget, hogyan szerezheti meg a szublimáló­ és hogyan használja fertőtlenítésre. De gyorsan tessék vizsgálni, gyorsan cselekedni és nem ólomlábon járni! — (Spanyol influenzás) beteg környezete Anacot-pasztiba szopogató savai óvja magát a fertő­zéstől. Minden gyógyszertárban kapható. Ara 1.80 K. — (A fööcsögkralap.) Már a háborút megelőző évben lejárta divatját a köcsögkalap, a háborúban pedig végképpen kiveszett­. Nálunk csak nagyon­­nagyon ritkán láthatni embert, a­ki fejére tenné a fekete cilindert és már jó régen hír érkezett Angliá­ból is, meg Franciaországból, hogy a köcsögkalap divatjának napja ott is leáldozott- De ime most Fran­ciaországban ritka tekintélynek örvend ez a fejre tett fényes kémény, a­melyet, mint párisi lapok írják, a frissen Leporozott újoncok viselnek kivétel nélkül. Ha m­ég oly régi, ütött-kopott, ha nagy vagy kicsiny, de kücsögkalapnak kell lennie annak, a­mit azogrufa a fejére tesz. Másként, mint cilinderrel a fején nem mutatkozik az újonc a nyilvánosság előtt, így büsz­kélkednek az utcán a tizenhét-tizennyolc éves be­sorozott fiatal katonák, a­kik a cilindert azonkívül színes papirossal vagy virággal cirom­ázzák fel. Úgy látszik, hogy bátrabbak lesznek és bizakodóbbak, ha ezt a magas kalapot teszik a fejükre. A zsibárusok most nagyon jó üzletet csinálnak a régi köcsögkala­­pokkal, mert elkapkodják tőlük és drágán meg is fizetik. Nem egy ifjú azt a cilindert hordja, a­melyet az apja vagy még a nagyapja viselt és szinte családi örökséggé vált. Ha már egy-két napig akcsitette a reg­­ruta fejét, akkor ismét visszavándorol a köcsögkalap a szekrénybe és csak akkor támad föl, ha a család valamely más tagjának vagy rokonának van szük­sége katonasorba lépésének jeléül a köcsögkalapra. — (Kimeseit a villamosról.) Csepelen, a Templom­ tér 5. szám­i ház elött Binder Albert negy­vennyolc éves tölténygyári munkás leesett egy szá­guldó villamosról. A kerek bal lábán és bal karján ment keresztül. Súlyos állapotban szállították a men­tők a Szent István-kórházba.­­ (A szökött katonák.) Özvegy (Zolt­nch Kálmánná magánzóim Nagyfuvaros­ utca 18. szám alatt levő lakásába Kogler Ferenc szökött katona be akart törni. A házbeliek azonban észrevették és rendőrnek adták át. Letartóztatták.­­— Piri Sándor és Gajár Mihály húsz éves szökött katonák, továbbá Párkányi Márton huszonnyolc éves napszámos szén­munkások azokat a pincéket figyelték, a­hol a szénen kívül más is el volt takarózva. Így kerültek Dai­idovits, Adolfné Bálvány­ utca 15. szám alatt levő pincétjébe, a­hol szalonna volt raktáron. A ház­­beliek azonban észrevették, hogy a szénmunkások a pince körül ólálkodnak, az előhívott rendőr a fő­­kapitányságra vitte étket, a­hol megváltották tolvaj szándékukat. Mindhármukat letartóztatták. — (öngyilkosság.) Bán­fi Endre huszonhét éves postatiszt ma reggel a Fővám­ téren öngyilkos­sági szándékból lizoformot ivott. Súlyos belső sérü­léssel a Szent István-kórházba szállitották a mentőik. — Ros-si-Orfeum­. Páratlan llinycukc. Kezdete 7-kor. — Bluger dr. elme- és kedélybetegek gyógytető­nek és férfiak részére. Lenke-ut (Kelenföldi villamos -'■--allú.) TÁVIRATOK. — Legújabb hirek. — Amnesztia Németországban a politikai eltölteknel. Berlin, aki 12. ( Wolff.) Vilmos császár a birodalmi kan­cellárt és a porosz igazságügy-minisztert fölha­talmazta arra, hogy oly, személyeket, a­kiket a birodalmi bíróságok, vagy­ a polgári bíróságok, a rendkívüli hadbíróságokat beleér­tve, politikai büntetések és vétségek miatt elítéltek, különösen ■ha cselekményüket sztrájkok, utcai tüntetések, élelmiszer-nyugtalanságok és hasonló kihágások által követték el, kegyelemre terjesszenek fel. Hasonló intézkedés történt a német fejedelmek és a szabad városok szenátusai részéről. A francia munkásszövetség kiáltványa. Elfogadja Wilton békepontjait. Páris, okt. 12. Az általános munkásszövetség kiáltványt tesz közzé, mely emlékeztet arra, hogy az általá­nos munkásszövetség mindig a nyilvános diplo­mácia mellett foglalt állást. Az általános mun­­kásszövetség tudatában van annak is, hogy a nép érzelmeit fejezi ki, a midőn Wilson tizen­négy pontját fogadja el s a munkásoknak a bé­kekötésnél való részvételét követeli. Éppen ez okból s eddigi magatartásának logikus következ­ményeként kijelenti a szövetség bizottsága, hogy a középponti hatalmak és Törökország javaslatá­nak elutasítása nem lenne az a válasz, melyet a munkásság kíván,­ figyelmezteti a kormányt, hogy a béke­javasl­atokat ne fogadja süket fülek­kel. A szövetség Wason elnök javaslataiban a fegyverszünet, a béketárgy­alás megkezdésének biztosítékait látja, azonban azt akarja, hogy e biztosítékok a munkásságnak garantálják azt, hogy az okozott kárt jóváteszik s a leigazolt né­peket felszabadítják és újabb háborút a lehető­séghez képest véglegesen kizárnak. E biztosíté­kokat feltételezve a szövetség nem értené meg, ha az antant-kormányok a középponti hálal­m­ak és Törökország javaslatait kategorikusan visszautasítanák. Ily elutasítás esetén a munkás­­szövetség a munkásság ítéletére hivatkoznék és ha a háborút Wilson elnök tizennégy pontos ja­vaslatának határain túl akarnák folytatni, a fe­lelősséget magától elhárítaná. A német konzervatív párt nyilatkozata, Berlin, ast. 12. A konzervatív lapok a következő közleményt tették közzé: A birodalmi gyűlés német konzervatív­­pártja a következő nyilatkozatban állapodott meg a Wilson válaszára vonatkozó tárgyalásokról: —■_ Hadseregeink még most is mélyen bent ál­lanak az ellenség földjén. A megszállott területek kiürítése a tisztességes béke és a birodalom területé­nek biztosítása előtt végzetessé válhat. A nemes te­rülétről való lemondás nem egyezik meg a német becsülettel. A nemzet széles körei várják velünk együtt a kormánynak azt a nyilatkozatát, hogy eh­hez szigorúan ragaszkodik. A német nép elhatározta, hogy a haza szent földjét a végletekig védelmezni fogja. A németek kiürítik Livland­ lengyel részét. Krastó, okt. 12. — A Budapesti Hírlap távirata. — A Csasz szerint a németek a német-orosz szerződés alapján megkezdték Livland lengyel részeinek kiürítését. Nyomban elvonulásuk után fel­fegyverzett bolysevik­ bandák bukkantak fel, a­melyek a parasztokat gyilkosságra és gyújto­gatásra lázítolták. Erre azután­ a földbirtokosok és az intelligenciához tartozók rendszeres gyilko­lása kezdődött meg. Ugyanilyen sors vár Fehér- Oroszország keleti részeire, ha Oroszország ke­zére jutnak, Arau és a velencei síkságon. Milánó, okt. 12. A Secolo jelenti, a harctérről: Négy nap óta hó­fúvás van a hegyekben s a síkságon zuhog az eső. A velencei tartomány folyói annyira megáradtak, ___________11 hogy a szigeteket és gázlókat ellepte a víz s a lövő­árkok sártengerré változtak. Az „elnyomott41 nemzetiségek kongresszusa. Bern, okt. 12. — A Budapesti Hírlap távirata. — Az elnyomott nemzeteknek kongresszusát, a melynek e hónap 10-én kellett volna Parisban megkezdődnie, a francia kormány kívánságára bi­zonytalan időre elhalasztották. Azt hiszik, hogy ez a halasztás Amerika beavatkozásának következménye, mert a kongresszusnak tárgyalásai ,Jelenleg diplo­máciai szempontból nem lennének kellemesek. A német hadihivatal főnöke: Berlin, okt. 12. A­­ V’ol­ f-ügynökség jelenti: Ita/[maiin l'liik tábornokot kinevezték a hadihivatal főnökévé. Pincérnő és szobalány. Budapest, okt. 12. A­ki békében könyvet ír majd arról, hogy" a háborúban miként éltek az emberek Budapesten és e könyvben részletesen foglalkozik majd azokkal a szokásokkal, a­melyek a háborúban divatosakká váltak, bizonyára külön fejezetben fogja ismertetni, hogy milyen gyönyörű karriert csinált a háborúban a­­ borrav­aló ... Sokan emlékezünk még arra, hogy a háború előtt, aszerint,hogy reggeliről, ebédről vagy vacsoráról volt szó, általánosságban 6—20 fillér kö­zött változott a borravaló és ha reggelizni vagy uzsonnázni tértünk be a kávéházba és a reggeli vagy uzsonna után egy koronát adtunk át a fizetőpincér­­eik, ebből az összegből nemcsak a kávé, a vajas kifli, a hat princesszász ára, hanem a fiat­ hat fillér borravaló is futotta... Most? Most a hat filléres borravalónak már csak az emlékezete él és a fiata­lok, a­kik csak a háborúban kezdtek kávéházba járni, tabui el sem hiszik, hogy volt­ valaha idő, a midőn hat fillér borravalóért is nagyságos urnák szólítottak bennünket. Akad ugyan néhány ember, a­ki újságol­vasás közben visszakalandozik a múltba és a régi emlékek hatása alatt hat fillér borravalót helyez a tálcára, de ezt a boldog álmodozót hamarosan ész­­reterili a személyzet gúnyos mosolygása... Reggelinél is, uzsonnánál­ is 10—20 fillér ma a legkisebb borravaló. Ez az összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a kiszolgáló személyzet éppen úgy érzi a drágaság terhét, mint maga a nagy­közönség, nem is sok, megfelel a mai helyzetnek, de mint minden téren, a borravaló osztogatás terén is visszás állapotokat teremtett a háború. Bízvást megállapít­hatjuk, hogy az a hatalmas tábor, a­mely a háború­ban könnyen jutott keresethez, a borravaló-adás te­rén is megnehezíti azoknak a helyzetét, a­kik ceru­zával a kezükben kénytelenek kiszámítani, hogy mennyit költhetnek egy-egy hónapban. Mind gyak­­rabban tapasztaljuk ugyanis, hogy a vacsoránál és az ebédnél állandó törzsvendégek is egy két, sőt há­rom koronás borravalót osztogatnak naponta és hogy az a vendég, a­ki csak 20 fillért hagy a tálcán, — mert többre nem telik. A legszívesebben olyan­kor távozik, mikor a pincér vagy pincérnő nincs a közelben... Különösen azóta jött divatba az egy-k­ét-há­­rom koronás borravaló-rendszer, a­mióta pincér hiányában mind több­­h­elyen alkalmaznak — pin­­cérneket. Magam tapasztal­tam­ több ízben a héten, hogy két koronás borravalót gyakrabban osztogat­nak, mint 20 fillért..— egyik-másik vendég magasan lobogtatja is a két koronát, hogy mindenki lássa, hogy milyen gavallér, — és a­mikor érdeklődtem, hogy mennyit keres egy hónapban egy ilyen pin­­cérnő, megtudtam, hogy a heti 20 korona fizetés­sel együtt a szerényen látogatott kávéházban is legalább 500—600 koronát keres hónaponként, azokban a kávéházakban pedig, a­melyek mint lá­togatott kávéházak ismeretesek, legalább is 800—900 koronára rúg a keresetük egy-egy hónapban. Arról is informáltak, hogy a pincérnőknek egy­­igen je­lentékeny csoportja azelőtt is otthonos volt a kávés­csészék és leveses tálak birodalmában, de akkor nem pincérnői, hanem szobalányi vagy mindenesi minőségben működtek. Szóval azoknak a kivételé­vel, a­kik tiszteletreméltó okokból, a háború okozta kényszerűségből voltak kénytelenek mint pincérnek állást vállalni, túlnyomó részük szobalány vagy

Next