Budapesti Hírlap, 1918. október (38. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-13 / 240. szám

'­10 Budapesti Hírlap (240. sz.) 1918. október 13. " —----------------------------------------------------------­ vény. 4. Politikai Korkép. 5. A postainkét nő alkal­­mazottainak uj szakvizsgálata és előmenetele. 6. Az állami alkalmazottak pragmatikája. — (A feözérdekli mező- és erdőgazdasági fölmentések meghosszabbítása.) A honvédelmi miniszter és füksm­ivelégügyi miniszter egyetértőiig akként rendelkeztek, hogy a közérdekből szükséges mező- és erdőgazdasági fölmentések, a­mennyiben november 30-ával lejárnak, az eddigi elvi megálla­podásokat , és rendelkezéseket minden tekintetben érintetlenül hagyva, az eddigi gyakorlati eljáráshoz képest egyszerű­bbn­ telt alakban terjesztessenek föl a névjegyzékével szerkesztő és a vélem­ény­ező hatósá­gok által. A személyes vagy megbízott útján való érdeklődésre szükség azért sincsen, mert a novem­ber 30-án lejáró mező- és erdőgazdasági fölmentések közül azok, a­melyek meghosszabbítását az első­fokú közigazgatási hatóságok javaslatba hozzák, liz bed bevárási engedelemmel vannak egybekötve, úgy a fölmentett és polgári munkájuknál elfoglalt kato­natisztekre és tisztjelöttekre, valamint az altisztekre és legénységi állománybeli egyénekre is. A jogérvé­­nyesen­­fölmentett katona tehát 1918 november 30-ától 1919 február első hetéig zavartalanul meg­­g­aradh­at polgári foglalkozásában, ha fölmentésében­­már megelőzőleg végérvényesen döntés nem történik s a mennyiben otthonában, — nem pedig attól távol tartózkodik. Ez utóbbi esetben legkönnyebben meg­történhetik ugyanis vele, hogy mint kijelölt munka­helyéről távozó, önmaga nyújt módot felmentése érvénytelenílésére.­­ (A spanyol járvány terjedése.) Tegnap kiél újabb megbetegedést jelentettek be. A Szent Gellért-kórházba felvettek 42 beteget, 6 férfit és 36 nőt, a Zita-kórházba 123 bteget, 26 férfit és 97 nőt. Meghalt összesen 02 ember, még­pedig magánhá­zakban 39, a Szent­­Johért-kórházban 11,­­5 férfi és 6 nő, a Zita-kórházban 12­­10 férfi és 2 női. Gyó­gyultan távozott tegnap 26 egyén. A kezelésben lévő betegek kórházi létszáma illő. A Szent Gellért­­kórházban a nehéz tüdőlobbos betegek számára 65 üres hely van, a Zita-kórházban pedig 300. Október 1-től máig f­rrfi megbetegedésről és 385 halálesetről van tudomása a hatóságnak. A vidékről a követ­kező jelentések érkeztek: Ar­id: A m­egbetegedések száma ijesztő mó­don növekszik. Az iskolák szünetét meg fogják hosz­­szabbítani. Iluidubös­zörmény: A spanyol betegség egyre terjed, a betegek számát azonban nem lehet ponto­san megállapítani, mert a betegségre nem rendelték el a bejelentés kötelezettségét. Valamennyi iskolát bezárták. A városban 223 vérhasmegbetegedés­­ történt tíz halálozással. Kaposvár: Az iskolákat október 28-ig bezárták. Kecskemét: A református tanítóképző intézet huszonöt növendéke kapta meg a spanyol beteg­séget. A munkássá­g körében sorra szedi áldozatait a jár­vány. Kolozsvár: Egész Kolozs megyében terjed a járvány. A kolozsvári fogházakban eddig hit l­akis­­es­et történt. Eláradult éssz­igei. a város területén igen nagy mértékben lépett fel a betegség. A betegek szám­a meghaladja a hétszázat és ezek közül száznak sú­lyos az állapot­a. O­kóber 21-ig bezárták az iskolákat. Ezt a határidőt azonban valószínűen meghosszab­­bíták. iXafuisbeeskerel: Tegnap négyen haltak meg spanyol betegségben. A járvány valósággal dühöng a városban. Szakolcat Szakolcán és a járás több közsé­gében nagyon terjed a spanyol betegség. A városban eddig kétszáz ember betegedett meg. A járvány sze­rencsére enyhébb lefolyású, a halálozás száma nem nagy. A betegek javarésze 10. és 20. év között van. Valamennyi iskolát bezárták e hónap 20-áig. Fogaras: Fogarasrét-m­egye területén szintén járványszerűen lépett föl a spanyol­­betegség, lefo­lyása azonban legtöbb esetben enyhe. Az alispán iiségb, hogy a járvány terjedését meggátolja, elren­delte Valamen­yi iskola bezárását és mindenféle nyil­­v­ános összejövetel megszüntetését. A törvényhatóságok területén ma távirati in­tézkedésre közhírré tették, hogy a belügyminiszté­riumban október 31-éig, a járványra való tekintet­tel, nem fogadják a tömegesen jelentkező érdeklő­dőket, a­kik ki­lönösen felmentés ügyében tudako­zódnak. Szálkáti Gyula dr., az Országos Kneipp-egye­­sület elnöke ezt írja nekünk a spanyol­ járvány el­len való házi védekezésről: Kneipp páter, a­kinek a neve fogalommá vált, járványok ellen való védeke­zésül reggel, délben és este evés előtt három-öt bo­­rókabogyószem rágását ajánlja, a­mi szerinte szinte immunissá teszi a szervezetet. A Kneipp ehhez a ta­pasztalathoz úgy jutott, hogy három állatot mart meg egy veszett, kutya, tehenet, disznót és kecskét, a két előbbi belepusztult, a kecske épen megmaradt. A kecske borókafenyővel sűrűn táplálkozott, ez igen­ tette meg a veszettségtől. Kneipp későbbi kísérletei az embereken a borókabogyó áldásos hatását iga­zolták, és mert borókabogyót, minden gyógyszertár­ban, drogériában kapni, em­bemeretetem paran­csolja, hogy Kneipp követésére buzdítsam ezúttal is embertársaimat. Szedjünk borókaszemeket és na fél­jünk. Itt Pedig a lázas állapot bekövetkeznék, mi­: orvos nem jön, a testet hidegen mossuk le s erős bepólyázást alkalmazzunk. — (Áthelyezés a rendőrségen.) Sándor László dr. főkapitány a budapesti államrendőrség tisztikarában a szolgálat érdekéből a­­következő át­helyezéseket rendelte el: Stefkovits Ferenc rndőrta­­nácsost, az útlevél­osztály vezetőjét, a fogház- és to­­loncügyosztály vezetőjévé, Székely Vladimír rendőr­­tanácsost a közigazgatási osztály vezetőhelyettesévé és az úllevélosztály főnökévé, Roidt Rezső rendör­­fogalmazót az idegeneket ellenőrző­­hivatal vezető­jévé rendelte ki. Szimon István dr. rendörfogalra­a­­zót a II­. kerületből a VI. kerületbe. Ste­hly Kálmán dr. rendörfogalmazót pedig a VIIl. kerületből a II­. kerületbe helyezte át. — (Gyersáruforgalo­ni korlátozása.) A Fo­lyam- és Tenger­ha­jós­ Részvény­tár­saság közli, hogy a zim­ony—orsovai vonal állomásainak egymás­közt való gyorsár­uforgalmát rögtönös érvénnyel megszünteti. — (Szociálpolitika és hadigondozás.) E­z a címe egy rendkívül értékes s az egész társadalmat érdeklő füzetnek, melyet gyakorlati tapasztalatok alapján Teleki Pál gróf, az országos hadigondozó hivatal elnöke adott közre. A füzet, mint a szerző előszavában mondja, elsősorban a népirodák veze­tőinek szól és célja, hogy megismertesse őket a hadi­gondozottaknak a polgári életbe való visszavezeté­sének eljárásával. A füzet azonban voltaképpen az egész társadalomnak szól. Nem rendelet, nem utasí­tás a tartalma, hanem egy tömegkísérlet leírása, mely a szerző nézete szerint egészben véve sikerült és nagy vonásokban irányadója a hadigondozó hivatal mai munkájának. A szerző alapos hozzáértéssel tárgyalja a hadigondozás fontos szociálpolitikai és ném­et­ gazdasági jelentőségét és megállapításai méltók arra,­­ hogy ne csak a népirodák, hanem az egész társada­­l­­om bölcsösségtudását áthassák és irányítsák. A ha­­j­digondozonak jövő életének kérdése egyike a leg­­­­nehezebben megoldható s a legfontosabb problémá­nál,­ mely az emberirtó világháboruból kisarjadzon. Helyesen mondja a szerző, hogy ennek a kérdésnek a megoldásánál arra kell törekedn­ünk, hogy a hadi­gondozottakat nemzetgazdaságilag erős egyedikké tegyük, nem pedig a nemzetgazdaságnak alamizsná­val tartós­ ballasztjává. Arra kell törekednünk, hogy olyan egzisztenciát teremtsünk neki, olyan gazda­sági alapot adjunk alája akár munkalehetőségben, akár vagyonban, akár szellemi erőben, hogy ezen állva maga jól megkereshesse étetbentartását. A szerző részletesen és behatóan ismerteti a hadigon­dozás körébe tartozó minden kérdést, a munka­­közvesítést, a rokkantak pályaválasztását, a va­­gyonrendezést stb. s minden fejezetnél számot ad a hadigondozó hivatalnak ezen a téren tett tapasz­talatairól s hasznos irányelveket állapít meg a nép­­irodák részére. A füzet, mint említettük, első­sorban a népirodáknak szól de nagy haszonnal forgathat­juk mindnyájan, a­kiknek a nemzet sorsa igazán a szivén fekszik.­­ . . (Kutyakiállítás és mű­kotorékverseny.) A Magyar Ebtenyésztők Egyesülete vasárnap nyilvá­nos kutyakiálítást és mükotorékversenyt rendez a városligeti Iparcsarnokban. A kiállítás reggel nyolc órakor nyiult meg, a kotorékverseny tizenegy órakor kezdődik. Belépődíj­­két korona. (Női gazdasági, középfo­iű szakiskola, hadiárvák és özvegyek részére.) Az Országos Hadigondozó Hivatal a Középponti Textilipar R. T. félmilliós hadialapítványából Budán, a Pasaréten in­­ternátussal egybekötött középfokú női gazdasági és kertészeti szakiskolát létesített és vezetésére Fuchs Leó vezérigazgató feleségét kérte föl. Ebben az inté­zetben tisztek leányárváit, esetleg tiszteli, özvegyeit is fölveszik és gazdasági oktatásban részesítik. A szakiskolában több betöltetlen ingyenes hely van még, a­melyre olyan hadiárva leányok és tiszti özvegyek jelentkezhetnek, a­kik a polgári leányis­kola négy osztályát elvégezték. Jelentkezni a szak­iskola igazgatóságánál (Budapest, II. ker. Stázmán­­yk­a 10. szám alatt) lehet.­­ (Ár díjszabás-változás.) A Folyam­­is Tenger­­hajós Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy a helyi árdíjszabás I. rész B) szakasz B) fejezet 9. pontja, és 1. Külön díjszabás II. fejezet 0. pontja és a 2. Külön díj­szabás II. fejezet 0. pontja alapján 1918. október 15-étől kezdődően további intézkedésig az I. rész B) szakasz D) fejezet XIII. pontjában, illetően ez 1. külön díjszabás AI. fejezet VIII. pontjában, illetően a 2. külön díjszabás IV. fejezet A­. pontjában foglalt várakozási illetékeket az össírakományoknak a fuvardíjszámítás alapjául szol­galó engíti súlya után minden napért és minden uszály­ért a következő összegekre emeli fel: 4000 métermázsiá­nál kisebb rakpom­ánynál 130 korona, illetve arany frank­, illetve márka, legalább 4000, de 0500 métermássánál ki­sebb rakománynál ló0, legalább 6800 métavmizsis rako­mánynál 170 korona. A várakozási illetékre vonatkozó egyéb hatérozmányok változatlanul maradnak.­­ (Gyássrovat.) Kiss Sándor esperesplébénos október 4-én ötvenkilenc éves korában Kaidon el­hunyt. • Szász Károl­yt, a képviselőház elnökét súlyos csapás érte. Katica leánya, a­ki Lupkovics György hadnagy, törvényszéki jegyzőnek a menyasszonya volt, kilenc napi betegség után spanyol betegségben ma elhunyt. Hétfőn délután három órakor temetik a kerepesi­ uti temető halottasházából. Mattyusovszky Jenő dr. székesfővárosi tanács­­jegyző ma, harmincöt éves korában meghalt. Az el­hunyt, a­ki legutóbb az elnöki ügyosztályban a fel­­mentési ügyeket intézte, egyike volt a főváros leg­kitűnőbb tisztviselőinek. Korai halála mély részvétet keltett a városházán, a­hol általánosan szerették. A szombaton délelőtt spanyol betegségben el­halt Csorba Lajos fővárosi tanítót és feleségét ma temették el nagy részvéttel. A két koporsót az An­gyalföld szegény lakosságán­­kívül az­ elhunytak pá­lyatársai állotják körül. Megjelent a végső tisztességen Vázsonyi Vilmos dr. titkos tanácsos, volt igazság­­ügyminiszter, a főváros tanácsát Déri Ferenc dr. al­polgármester és Vácsy Gyula dr. tanácsos képvisel­ték. A pályatársak nevében Benkő Ede fővárosi ta­nító mondott búcsúbeszédet. A gyászszertartást Ulay Béla angyalföldi plébános végezte. Az Operaház énekkara gyászdalokat adott elő, a­mely után a két koporsót elhantolták. Márkus István bárod megyei görög katolikus plébános huszonnyolc éves korában spanyol beteg­ségben meghalt. Irisz Józsefné ötvennégy éves korában rövid szenvedés után meghalt. Irisz József baromfi-bizo­mányos és nagykereskedő feleségét gyászolja az el­hunytban. Temetése hétfőn délután két órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben.­­ (Ólomlábon.) A legjobb akarattal sem állítható, hogy az a plakát, a­melyet a polgármester fü­ggesztetett ki a spanyol járvány ellen való véde­kezés dolgában és azok az intézkedések, a­melyek eddig történtek, valami nagyot változtattak volna a helyzet veszedelmességén. Sőt, a­mint látjuk, a betegség egyre terjed, a halottak száma napról­­n napra növekszik (tegnapelőtt ötvenegy, tegnap már hatvankettő volt a halottak száma) és mivel az or­vosok maguk sem látják tisztán a betegség kelet-, kezesének okát, elterjedésének módját, a gyógyítás eszközét, ennek következtében az emberek csak ta­pogatóznak, ijedeznek és mindenféle rémhírt ter­jesztenek. A polgármester is, a­ki jogászember, de a tiszti főorvos is, a­ki ért a dologhoz, mint hírt adtunk róla, többször kijelentette határozottan, hogy az az elterjedt hír, mintha pestisről lenne szó, teljesen valótlan; ez a kijelentés azonban, a­mint látjuk, semmi hatással nincs a járványra. Látjuk, hogy a hatóság valamit tesz — ha nem is mindent, a­mit megtehet,­­ de nagyon is ólomlábon jár és a­t­tól tartunk, hogy előbb-utóbb mégis csak kényte­len lesz megtenni azokat az intézkedéseket, a­me­lyektől most még húzódozik és sutba kell ma­jd dob­nia az óban felemás rendelkezéseket, a­minő pél­dául a mozik bezárása volt, továbbá az iskolák be­zárásával kapcsolatban a napközi otthonok nyitva­­tartása. A­­jó tanácsok közül, a­miket eddig a közön­ség kapott, kettő ragadt meg leginkább az emberek emlékezetében; az egyik az, hogy­ ne csoportosul­jon; a másik, hogy tartsa tisztán a kezét, mossa meg többször is napjában és öblögesse gyakran a szájat. A jó tanácsot azonban nem kísérte a meg­valósítást könnyűvé és eredményessé tevő hatósági intézkedés, mert a mozik és az iskolák kivételével mindenütt­ lehet, sajnos, sokszor kell is csoporto­sulni és a vízvezetéket, a­­mely amúgy­­is sokszor csak Isten kegyelméből adja a vizet, éjjelre most is elzárják, most, a járvány idején, a­mikor a minél nagyobb tisztaságot prédikálják. De van még egy igen szembetűnő dolog, a­mely a hatóságok a hely­zetnek meg nem felelő lassú eljárását bizonyítja. Udinéből híre jött, a hírt mi is közöltük, hogy az ott katonai orvosi szolgálatot teljesítő Leitner Fü­­löp dr. kolozsvári egyetemi tanársegéd a legnagyobb sikerrel, szinte biztos eredménnyel gyógyítja a spa­nyol betegséget egy­ ezrelékes szabu­mat oldat hár°m miligramjának a vérbe való fecskendezésével; ma azt halljuk, h­ogy ugyanezt az eljárást sikerrel al­kalmazza Budapesten Bognár Dániesné dr...a­ki vagy harminc esetben meggyógyította a nag­ybeteget és az ily enyhe szublimátoldalal fertőtlenített lakásban a beteg környezetéből senki sem betegedett meg. Az S­panyol nátha ellen Hatásos ellenszer a Keglevich cognac

Next