Budapesti Hírlap, 1918. október (38. évfolyam, 229–255. szám)
1918-10-13 / 240. szám
'10 Budapesti Hírlap (240. sz.) 1918. október 13. " —---------------------------------------------------------- vény. 4. Politikai Korkép. 5. A postainkét nő alkalmazottainak uj szakvizsgálata és előmenetele. 6. Az állami alkalmazottak pragmatikája. — (A feözérdekli mező- és erdőgazdasági fölmentések meghosszabbítása.) A honvédelmi miniszter és füksmivelégügyi miniszter egyetértőiig akként rendelkeztek, hogy a közérdekből szükséges mező- és erdőgazdasági fölmentések, amennyiben november 30-ával lejárnak, az eddigi elvi megállapodásokat , és rendelkezéseket minden tekintetben érintetlenül hagyva, az eddigi gyakorlati eljáráshoz képest egyszerűbbn telt alakban terjesztessenek föl a névjegyzékével szerkesztő és a véleményező hatóságok által. A személyes vagy megbízott útján való érdeklődésre szükség azért sincsen, mert a november 30-án lejáró mező- és erdőgazdasági fölmentések közül azok, amelyek meghosszabbítását az elsőfokú közigazgatási hatóságok javaslatba hozzák, liz bed bevárási engedelemmel vannak egybekötve, úgy a fölmentett és polgári munkájuknál elfoglalt katonatisztekre és tisztjelöttekre, valamint az altisztekre és legénységi állománybeli egyénekre is. A jogérvényesenfölmentett katona tehát 1918 november 30-ától 1919 február első hetéig zavartalanul meggaradhat polgári foglalkozásában, ha fölmentésébenmár megelőzőleg végérvényesen döntés nem történik s a mennyiben otthonában, — nem pedig attól távol tartózkodik. Ez utóbbi esetben legkönnyebben megtörténhetik ugyanis vele, hogy mint kijelölt munkahelyéről távozó, önmaga nyújt módot felmentése érvénytelenílésére. (A spanyol járvány terjedése.) Tegnap kiél újabb megbetegedést jelentettek be. A Szent Gellért-kórházba felvettek 42 beteget, 6 férfit és 36 nőt, a Zita-kórházba 123 bteget, 26 férfit és 97 nőt. Meghalt összesen 02 ember, mégpedig magánházakban 39, a SzentJohért-kórházban 11,5 férfi és 6 nő, a Zita-kórházban 1210 férfi és 2 női. Gyógyultan távozott tegnap 26 egyén. A kezelésben lévő betegek kórházi létszáma illő. A Szent Gellértkórházban a nehéz tüdőlobbos betegek számára 65 üres hely van, a Zita-kórházban pedig 300. Október 1-től máig frrfi megbetegedésről és 385 halálesetről van tudomása a hatóságnak. A vidékről a következő jelentések érkeztek: Arid: A megbetegedések száma ijesztő módon növekszik. Az iskolák szünetét meg fogják hoszszabbítani. Iluiduböszörmény: A spanyol betegség egyre terjed, a betegek számát azonban nem lehet pontosan megállapítani, mert a betegségre nem rendelték el a bejelentés kötelezettségét. Valamennyi iskolát bezárták. A városban 223 vérhasmegbetegedés történt tíz halálozással. Kaposvár: Az iskolákat október 28-ig bezárták. Kecskemét: A református tanítóképző intézet huszonöt növendéke kapta meg a spanyol betegséget. A munkásság körében sorra szedi áldozatait a járvány. Kolozsvár: Egész Kolozs megyében terjed a járvány. A kolozsvári fogházakban eddig hit lakiseset történt. Eláradult ésszigei. a város területén igen nagy mértékben lépett fel a betegség. A betegek száma meghaladja a hétszázat és ezek közül száznak súlyos az állapota. Okóber 21-ig bezárták az iskolákat. Ezt a határidőt azonban valószínűen meghosszabbíták. iXafuisbeeskerel: Tegnap négyen haltak meg spanyol betegségben. A járvány valósággal dühöng a városban. Szakolcat Szakolcán és a járás több községében nagyon terjed a spanyol betegség. A városban eddig kétszáz ember betegedett meg. A járvány szerencsére enyhébb lefolyású, a halálozás száma nem nagy. A betegek javarésze 10. és 20. év között van. Valamennyi iskolát bezárták e hónap 20-áig. Fogaras: Fogarasrét-megye területén szintén járványszerűen lépett föl a spanyolbetegség, lefolyása azonban legtöbb esetben enyhe. Az alispán iiségb, hogy a járvány terjedését meggátolja, elrendelte Valamenyi iskola bezárását és mindenféle nyilvános összejövetel megszüntetését. A törvényhatóságok területén ma távirati intézkedésre közhírré tették, hogy a belügyminisztériumban október 31-éig, a járványra való tekintettel, nem fogadják a tömegesen jelentkező érdeklődőket, akik kilönösen felmentés ügyében tudakozódnak. Szálkáti Gyula dr., az Országos Kneipp-egyesület elnöke ezt írja nekünk a spanyol járvány ellen való házi védekezésről: Kneipp páter, akinek a neve fogalommá vált, járványok ellen való védekezésül reggel, délben és este evés előtt három-öt borókabogyószem rágását ajánlja, ami szerinte szinte immunissá teszi a szervezetet. A Kneipp ehhez a tapasztalathoz úgy jutott, hogy három állatot mart meg egy veszett, kutya, tehenet, disznót és kecskét, a két előbbi belepusztult, a kecske épen megmaradt. A kecske borókafenyővel sűrűn táplálkozott, ez igen tette meg a veszettségtől. Kneipp későbbi kísérletei az embereken a borókabogyó áldásos hatását igazolták, és mert borókabogyót, minden gyógyszertárban, drogériában kapni, embemeretetem parancsolja, hogy Kneipp követésére buzdítsam ezúttal is embertársaimat. Szedjünk borókaszemeket és na féljünk. Itt Pedig a lázas állapot bekövetkeznék, mi: orvos nem jön, a testet hidegen mossuk le s erős bepólyázást alkalmazzunk. — (Áthelyezés a rendőrségen.) Sándor László dr. főkapitány a budapesti államrendőrség tisztikarában a szolgálat érdekéből akövetkező áthelyezéseket rendelte el: Stefkovits Ferenc rndőrtanácsost, az útlevélosztály vezetőjét, a fogház- és toloncügyosztály vezetőjévé, Székely Vladimír rendőrtanácsost a közigazgatási osztály vezetőhelyettesévé és az úllevélosztály főnökévé, Roidt Rezső rendörfogalmazót az idegeneket ellenőrzőhivatal vezetőjévé rendelte ki. Szimon István dr. rendörfogalraazót a II. kerületből a VI. kerületbe. Stehly Kálmán dr. rendörfogalmazót pedig a VIIl. kerületből a II. kerületbe helyezte át. — (Gyersáruforgaloni korlátozása.) A Folyam- és Tengerhajós Részvénytársaság közli, hogy a zimony—orsovai vonal állomásainak egymásközt való gyorsáruforgalmát rögtönös érvénnyel megszünteti. — (Szociálpolitika és hadigondozás.) Ez a címe egy rendkívül értékes s az egész társadalmat érdeklő füzetnek, melyet gyakorlati tapasztalatok alapján Teleki Pál gróf, az országos hadigondozó hivatal elnöke adott közre. A füzet, mint a szerző előszavában mondja, elsősorban a népirodák vezetőinek szól és célja, hogy megismertesse őket a hadigondozottaknak a polgári életbe való visszavezetésének eljárásával. A füzet azonban voltaképpen az egész társadalomnak szól. Nem rendelet, nem utasítás a tartalma, hanem egy tömegkísérlet leírása, mely a szerző nézete szerint egészben véve sikerült és nagy vonásokban irányadója a hadigondozó hivatal mai munkájának. A szerző alapos hozzáértéssel tárgyalja a hadigondozás fontos szociálpolitikai és német gazdasági jelentőségét és megállapításai méltók arra, hogy ne csak a népirodák, hanem az egész társadalom bölcsösségtudását áthassák és irányítsák. A hajdigondozonak jövő életének kérdése egyike a legnehezebben megoldható s a legfontosabb problémánál, mely az emberirtó világháboruból kisarjadzon. Helyesen mondja a szerző, hogy ennek a kérdésnek a megoldásánál arra kell törekednünk, hogy a hadigondozottakat nemzetgazdaságilag erős egyedikké tegyük, nem pedig a nemzetgazdaságnak alamizsnával tartós ballasztjává. Arra kell törekednünk, hogy olyan egzisztenciát teremtsünk neki, olyan gazdasági alapot adjunk alája akár munkalehetőségben, akár vagyonban, akár szellemi erőben, hogy ezen állva maga jól megkereshesse étetbentartását. A szerző részletesen és behatóan ismerteti a hadigondozás körébe tartozó minden kérdést, a munkaközvesítést, a rokkantak pályaválasztását, a vagyonrendezést stb. s minden fejezetnél számot ad a hadigondozó hivatalnak ezen a téren tett tapasztalatairól s hasznos irányelveket állapít meg a népirodák részére. A füzet, mint említettük, elsősorban a népirodáknak szól de nagy haszonnal forgathatjuk mindnyájan, akiknek a nemzet sorsa igazán a szivén fekszik. . . (Kutyakiállítás és műkotorékverseny.) A Magyar Ebtenyésztők Egyesülete vasárnap nyilvános kutyakiálítást és mükotorékversenyt rendez a városligeti Iparcsarnokban. A kiállítás reggel nyolc órakor nyiult meg, a kotorékverseny tizenegy órakor kezdődik. Belépődíjkét korona. (Női gazdasági, középfoiű szakiskola, hadiárvák és özvegyek részére.) Az Országos Hadigondozó Hivatal a Középponti Textilipar R. T. félmilliós hadialapítványából Budán, a Pasaréten internátussal egybekötött középfokú női gazdasági és kertészeti szakiskolát létesített és vezetésére Fuchs Leó vezérigazgató feleségét kérte föl. Ebben az intézetben tisztek leányárváit, esetleg tiszteli, özvegyeit is fölveszik és gazdasági oktatásban részesítik. A szakiskolában több betöltetlen ingyenes hely van még, amelyre olyan hadiárva leányok és tiszti özvegyek jelentkezhetnek, akik a polgári leányiskola négy osztályát elvégezték. Jelentkezni a szakiskola igazgatóságánál (Budapest, II. ker. Stázmányka 10. szám alatt) lehet. (Ár díjszabás-változás.) A Folyamis Tengerhajós Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy a helyi árdíjszabás I. rész B) szakasz B) fejezet 9. pontja, és 1. Külön díjszabás II. fejezet 0. pontja és a 2. Külön díjszabás II. fejezet 0. pontja alapján 1918. október 15-étől kezdődően további intézkedésig az I. rész B) szakasz D) fejezet XIII. pontjában, illetően ez 1. külön díjszabás AI. fejezet VIII. pontjában, illetően a 2. külön díjszabás IV. fejezet A. pontjában foglalt várakozási illetékeket az össírakományoknak a fuvardíjszámítás alapjául szolgaló engíti súlya után minden napért és minden uszályért a következő összegekre emeli fel: 4000 métermázsiánál kisebb rakpománynál 130 korona, illetve arany frank, illetve márka, legalább 4000, de 0500 métermássánál kisebb rakománynál ló0, legalább 6800 métavmizsis rakománynál 170 korona. A várakozási illetékre vonatkozó egyéb hatérozmányok változatlanul maradnak. (Gyássrovat.) Kiss Sándor esperesplébénos október 4-én ötvenkilenc éves korában Kaidon elhunyt. • Szász Károlyt, a képviselőház elnökét súlyos csapás érte. Katica leánya, aki Lupkovics György hadnagy, törvényszéki jegyzőnek a menyasszonya volt, kilenc napi betegség után spanyol betegségben ma elhunyt. Hétfőn délután három órakor temetik a kerepesi uti temető halottasházából. Mattyusovszky Jenő dr. székesfővárosi tanácsjegyző ma, harmincöt éves korában meghalt. Az elhunyt, aki legutóbb az elnöki ügyosztályban a felmentési ügyeket intézte, egyike volt a főváros legkitűnőbb tisztviselőinek. Korai halála mély részvétet keltett a városházán, ahol általánosan szerették. A szombaton délelőtt spanyol betegségben elhalt Csorba Lajos fővárosi tanítót és feleségét ma temették el nagy részvéttel. A két koporsót az Angyalföld szegény lakosságánkívül az elhunytak pályatársai állotják körül. Megjelent a végső tisztességen Vázsonyi Vilmos dr. titkos tanácsos, volt igazságügyminiszter, a főváros tanácsát Déri Ferenc dr. alpolgármester és Vácsy Gyula dr. tanácsos képviselték. A pályatársak nevében Benkő Ede fővárosi tanító mondott búcsúbeszédet. A gyászszertartást Ulay Béla angyalföldi plébános végezte. Az Operaház énekkara gyászdalokat adott elő, amely után a két koporsót elhantolták. Márkus István bárod megyei görög katolikus plébános huszonnyolc éves korában spanyol betegségben meghalt. Irisz Józsefné ötvennégy éves korában rövid szenvedés után meghalt. Irisz József baromfi-bizományos és nagykereskedő feleségét gyászolja az elhunytban. Temetése hétfőn délután két órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. (Ólomlábon.) A legjobb akarattal sem állítható, hogy az a plakát, amelyet a polgármester függesztetett ki a spanyol járvány ellen való védekezés dolgában és azok az intézkedések, amelyek eddig történtek, valami nagyot változtattak volna a helyzet veszedelmességén. Sőt, amint látjuk, a betegség egyre terjed, a halottak száma napróln napra növekszik (tegnapelőtt ötvenegy, tegnap már hatvankettő volt a halottak száma) és mivel az orvosok maguk sem látják tisztán a betegség kelet-, kezesének okát, elterjedésének módját, a gyógyítás eszközét, ennek következtében az emberek csak tapogatóznak, ijedeznek és mindenféle rémhírt terjesztenek. A polgármester is, aki jogászember, de a tiszti főorvos is, aki ért a dologhoz, mint hírt adtunk róla, többször kijelentette határozottan, hogy az az elterjedt hír, mintha pestisről lenne szó, teljesen valótlan; ez a kijelentés azonban, amint látjuk, semmi hatással nincs a járványra. Látjuk, hogy a hatóság valamit tesz — ha nem is mindent, amit megtehet, de nagyon is ólomlábon jár és attól tartunk, hogy előbb-utóbb mégis csak kénytelen lesz megtenni azokat az intézkedéseket, amelyektől most még húzódozik és sutba kell majd dobnia az óban felemás rendelkezéseket, aminő például a mozik bezárása volt, továbbá az iskolák bezárásával kapcsolatban a napközi otthonok nyitvatartása. Ajó tanácsok közül, amiket eddig a közönség kapott, kettő ragadt meg leginkább az emberek emlékezetében; az egyik az, hogy ne csoportosuljon; a másik, hogy tartsa tisztán a kezét, mossa meg többször is napjában és öblögesse gyakran a szájat. A jó tanácsot azonban nem kísérte a megvalósítást könnyűvé és eredményessé tevő hatósági intézkedés, mert a mozik és az iskolák kivételével mindenütt lehet, sajnos, sokszor kell is csoportosulni és a vízvezetéket, amely amúgyis sokszor csak Isten kegyelméből adja a vizet, éjjelre most is elzárják, most, a járvány idején, amikor a minél nagyobb tisztaságot prédikálják. De van még egy igen szembetűnő dolog, amely a hatóságok a helyzetnek meg nem felelő lassú eljárását bizonyítja. Udinéből híre jött, a hírt mi is közöltük, hogy az ott katonai orvosi szolgálatot teljesítő Leitner Fülöp dr. kolozsvári egyetemi tanársegéd a legnagyobb sikerrel, szinte biztos eredménnyel gyógyítja a spanyol betegséget egy ezrelékes szabumat oldat hár°m miligramjának a vérbe való fecskendezésével; ma azt halljuk, hogy ugyanezt az eljárást sikerrel alkalmazza Budapesten Bognár Dániesné dr...aki vagy harminc esetben meggyógyította a nagybeteget és az ily enyhe szublimátoldalal fertőtlenített lakásban a beteg környezetéből senki sem betegedett meg. Az Spanyol nátha ellen Hatásos ellenszer a Keglevich cognac