Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-01 / 256. szám

Budapest, 1918., november 1. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetéti árak: Egész évre 88 kor., félévre 44 kor.,negyedévre 22 kor., egy hónapra 7 kor. 80 fill. Egyes szám ára helyben és vidéken 30 fillér, pályaudvarokon 40 fillér. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint Felelős szerkesztő: Csajthay Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körút 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. " a Budapesti Hírlap csatlakozott a Magyar Nemzeti Tanácshoz• Rákosi Jenő főszerkesztő kivált a Budapesti Hírlap kötelékéből• A forradalom győzelme. A Nemzeti Tanács a hatalom birtokában. — Károlyi Mihály gróf a miniszterelnök. —­­Budapest nagy napja. Tisza István grófet agyonlőtték. Budapest, okt. 31. A­mit a Budapesti Hírlap tegnap a homlokára írt, az illetékes tényezőket , szólítván gyors elhatározásra, az ma tetté vált. A múlt éjjel mozgalmai, egy győzedelmes forradalom, monumentális határkövet állított a múlt és a jövő közé. A Nemzeti Tanács mozgalma diadalmas­kodott az egész vonalon. Károlyi Mihály grófot, a király ki­nevezte miniszter­elnöknek, minden, a­mi eddig volt, mindenki, a­­ki eddig ha­talmon volt, mától fogva a történelemé; a ügyelem a jövő, az érdeklődés az új emberek felé fordul és mindenki az elé a kényszerűség elé került, hogy leszámol­jon magával, múltjával és jövőjével. Eb­­­­ben a pillanatban nem lehet többé hátra nézni, csak előre. Tegnapról-m­ára mint egy varázsütésre minden megváltozott: a­ki élni, dolgozni, a közérdek szolgála­tában használni akar és hivatva is van rá, annak kötelessége­ úgy elhelyezkedni, hogy ereje, képessége, hazaszeretete és munkája a nemzetre nézve kárba ne vesszen. Helyzetünk fényből és sötétség­ből van szőve. Feladatunk a fér­át inten­­­­zívebbé tenni, a sötétségeket az emberi erő lehetőségéig elenyésztetni. A fény is, a gond és sötétség is sza­­batosan van körülírva a Nemzeti Tanács proklamációiban, a­melyek a nap folya­mán megjelentek. Három oszlopos érdeket említenek a pr­oklamációk. E három érdek van az új fordulat új embereinek a gondjára, a lel­kiismeretére bízva: Magyarország füg­getlensége, az ország határainak­ a rég­i dehne és a közrend, megóvása. Három olyan érdek, a­melytől magyar hazafi meg nem tagadhatja segítő kezét. .Se régi pártállás, se régi meggyőződés, se személyes összeköttetés, semmi kötelék a világon nem ment föl senkit ma az alól a kötelesség alól, hogy tettre és szolgá­latra készen álljon. "S­aló, hogy a­ magyar függetlenség jóformán az ölünkbe hullott, azt immár akárki mint érett gyümölcsöt leszakít­hatta volna, ellenben való az is, hogy a­kik e két utolsó esztendőben a hatalmat gyakorolták, e hatalommal nem tudtak úgy élni — a­mi alatt nem a hatalmas­­kodást, hanem a kormányzó képességet és rátermettséget kell érteni — tehát nem tudtak úgy kormányozni, hogy a ha­loom nyomása és kegyetlen fordulatai alatt a lelkek megingott egyensúlya meg ne billenjen. A laza kezekből kiesett a gyeplő s a szilaj lovakat, melyek, már­­már elragadták az ország szekeret, csak az erősebb akarat képes megfékezni. A­­ Nemzeti Tanács elszánt, következetes és­­ szilárd magatartásával előbb a tömegek­­ szimpátiáját, majd a bizalmát nyerte­­ meg és az utolsó két napon úrrá lett az állami kormányzás oszlopos intézmé­nyein is, úgy hogy a közhatalom már az ő kezében volt, a­mikor a hatalom tény­leges kezelői még egyre a régi sablonok szerint, szaladgáltak ide-oda, hogy va­­lami rendcsináláshoz láthassanak. Mind a független Magyarországnak, mind a sikeres határvédelemnek pedig első föltétele, hogy a közrend, a nemzet cselekvő képessége­ gyorsan helyreálljon. Erre pedig nem képes csak az az emberi erő, a melyre a tömegek hittel néznek, a melyet bizalmukra méltónak tartanak. És ez ma csakis a Nemzeti Tanács, élén Károlyi Mihály gróffal. A meggondolás, elemi kötelességeink parancsa diktálta a Budapesti Hírlapnak is, hogy­­­adt­artás nélkül csatlakozzék oda, a­hol n.ost az ország sorsát vitázik. A jelen p*dlanat föl­adatai, tetézve még a békekor,.­.. gond­jával is, erkölc­si lehetetlenséggé teszik, hogy a‘■legcsekélyebb erőt­ is elvonjuk azok szolgálatától, a­kikre a közbizalom ellenállhatatlan erővel ruházta rá az or­szág gondját. Meg kell menteni a­­jeleid, hogy örökre el ne vesszen a jövő. Buda­pest utcáin lángol ez a lelkesedés, kihá­gás, rombolás, a­mivé máskor oly köny­­nyen fajultak el kisebb érdekekért szer­vezett tüntetések, alig csúfították el ezt a históriai jelentőségű mozgalmat. Ezt a magyar munkásság érdemkönyvébe le­het beléinál. Az új idők kapuit, melyeket oly hosszú időn át annyi kitartással dön­gettek, a­mikor végre sikerült be is tör­niük, azt komoly, önérzetes küzdőkhöz méltó módon cselekedtek meg. Ma Károlyi Mihály kabinetje már meg is alakult. Élő emberek mind, a­kik uj időkért küzdöttek. Nekünk az uj idő mértéke annyi lesz, a­mennyire magyar lesz. Az uj emberek dicsőségének a fénye attól függ, hogy méltó utódaik legyenek a magyarságért és a nemzetért küzdött és vérzett régi nagy embereinknek. Az egész világ népessége: az angol, a fran­cia, a német, a lengyel, a cseh, a rutén, a szerb — mind, a­hány csak van — mind azért küzd és verekszik, hogy nem­zet legyen, de cseh nemzet, lengyel nem­zet, finn nemzet és így tovább. Magyarország igazi függetlensége is az, ha nemzetnek és magyarnak marad a magyar. A­ki a mai világkáoszból idevisz bennünket, akárki legyen, arany betűk­kel kerül a neve történelmünk könyvébe. Ezzel a gondolattal lépjük át mi, Buda­pesti, Hírlap az új idő küszöbét, nem nézve hátra, csak előre­ felejtve azt, a­m­i tegnap volt és csak azt nézve, a mi holnap lesz. A Budapesti Hírlap mai száma 12 oldal. Károlyi — miniszterelnök: Az kormány megalakulása. Budapest, okt. 31. Végre elkövetkezett, a­minek már jóval korábban meg kellett volna történnie s a­mit mi magunk is ismételten óhajtottunk és sür­gettünk: a király Károlyi Mihály grófot kine­vezte miniszterelnökké. Még az éjszakai forra­dalmi események beállta előtt kifejeztük e he­lyütt kétségünket az iránt, hogy — noha már a miniszteri listáját is kolportálták — egyáltalán létrejön-e a Hadik­ alakította új kabinet. És az a villamos feszültség, a­mely az utolsó napok­ban úrrá lett a lelkeken­, az éjszaka folyamán oly vészes erővel tört ki és oly eseményeket hozott létre, a­melyekkel szemben a Hadik-kor­­mány létéről szó sem lehetett többé. A Károlyi­­név fogalommá k­-­ s oly varázs vette körül, a mely feléje vonzotta a háborúban kifáradt és tömérdek bajtól elkeseredett tömegnek s a ka­tonaságnak is bizalmát, várakozását és remény­ségét. így most már a legfelső helyen is megér­tették, hogy az egyedül lehető megoldás: Ká­rolyi Mihály kinevezése s megbízása arra, hogy a háborút likvidálja s a belső rendet megóvja az összeomlástól. Az éjszakai forradalom oly értékekért és oly eszmékért viharzott, a melyekért egész éle­tü­nkön át lelkesedtünk s a melyeknek békés megvalósításáért fáradoztunk, beváltunk és dol­goztunk. A magyar nemzet önállósága és füg­getlensége, magyar államiságunk teljességének kiépítése, a hadsereg magyarsága és önállósága, a nemzet páratlan gazdag tehetségeinek érvé­nyesítése az élet minden vonatkozásában, egyen­lőség, testvériség, szabads­ác, megannyi ideál, a­mely egész életünk munkásságát áthatotta s a mely életünkre melegséget és fényt árasztott. Ezeknek az eszméknek meg­valósítása tehát a na szivünket is ujjongó örömmel tölti s hozzá a béke áhitozása s az öldöklő harcoknak lehető gyors megszüntetése, ki az, is ki a béke biztató reménységét ne üdvözölné. És még egy vonzó vonását emelhetjük ki a lezajlott forradalomnak: magyar nemzeti szí­­nezetét, mert minden mozdulatát hárm­aszinti

Next