Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)
1918-11-14 / 267. szám
1918. november 14.– A király személy® körüli minisztérium feloszlatása. Bécsből táviratoztak a Bud. Jud.-nak. A király személye körüli magyar minisztérium, a legközelebbi napokban végleg fel fog oszlatni. A Bank- Gussel palota a magyar állam tulajdonában marad és Magyarország Bécsben akkreditált diplomáciai képviselőjének székhelyéül fog szolgálni. A király személye körüli minisztérium tisztviselői karának legnagyobb része Budapestre fog visszatérni és itt működő minisztériumba nyer majd beosztást. Katonák a köztársaság mellett. Négy nagy kaszárnyában tartottak gyűlést szerdán délután a budapesti leszerelő katonák. Az 1. honv. gy. e. kaszárnyájában Kunfi Zsigmond miniszter és Pogány József, a katonatanács kormánybiztosa beszélt. A 29-es honvédek kelenföldi kaszárnyájában Landler Jenő volt a szónok, a 15. nehéz tüzérezred és a Fálk Miksa utcai kaszárnya katonái előtt Téry Tihamér hadnagy, Bokor Miksa főhadnagy és Schwarz Rikárd beszélt. Valamennyi gyűlés határozati javaslatot fogadott el, mely követeli a köztársaság azonnali kimondását és a katonák megfogadják, hogy a leszerelés után is készek a forradalom vívmányaiért küzdeni. Kimondották, hogy a katonatanács és a bizalmi férfirendszer iránt a legnagyobb bizalommal viseltetnek, a hadsereg rendjének és fegyelmének elsőrendű biztosítékát látják honne és további föntartásához föltétlenül ragaszkodnak. A magyar déli hadsereg- parancsnokság. A magyar déli hadsereg-parancsnokság Korn'héber Adolf gyalogsági tábornok parancsnoksága alatt megalakult. Feladata a harctéri kötelékeket és parancsnokságokat az antant által megállapított demarkációs vonalon innen elhelyezni és a leszerelésről intézkedni. A parancsnokság helyisége a volt honvéd főparancsnoksági épület félemeletén van. Telefon 10—227. A hadügyminiszter a tartalékos és népfölkelő tisztekhez. Bartha Albert hadügyminiszter felhívást adott ki a tartalékos és népfölkelő tisztekhez, tiszt jelöltekhez, önkéntesekhez , a szellemi munkát végző katonákhoz. Értesült panaszaikról, mondja a miniszter és megígéri, hogy minden eszközzel siettetni fogja azoknak orvoslását. Lelkes elismeréssel szól a háborúban szerzett érdemeikről és most rájuk vár a feladat, hogy békéhez segítsék az országot. Felhívja őket, tömörüljenek a már megalakított egyesületben. Felhívás a nemzetőrökhöz. Fényes László a nemzetőrség kormánybiztosa felhívást adott ki, amely többek közt a következőket mondja : Utasítom az összes nemzetőri alakulásokat, hogy a vármegyei néptanácsok és közigazgatási szervekhez avagy vármegyei kormánybiztosokhoz állományukat, munkanapjaikat, teljesítményüket bejelentsék, hogy a fentebb megjelölt hatóságoktól kijelölendő ellenőrző megbízottak pontos adatokat kaphassanak. "A nemzetőrök napidíját november 11-ig bezáróan az ellátáson kívül napi 20 koronával mindenkinek kifizetjük, onnantól kezdve a szükséghez képest fentartott állományt napi 10 koronával és ellátással. Minden nemzetőrt kérek, hogy a díjak kifizetésével türelemmel várjon néhány napig, mert az országban, fájdalom, sokan oktalanul eldugták pénzüket és csak akkor kerül vissza a forgalomba, mikor e hónap 16-tól kezdve a kormány részére fokozatosan e nélkül is kellő mennyiségű bankjegy fog rendelkezésre állni. Keleti tói nemzeti tanács. Eperjesen a vármegye tót lakosságának képviseletében megalakult a keleti tót nemzeti tanács, melynek létrejöttében vezérszerep jutott a Vihodna Slovenská Bada-nak, továbbá Uvorcsák Győző lapszerkesztőnek és Lipták Lajos evangélikus lelkésznek. A tanács dokumentálni akarja, hogy kultúrájuk, nyelvük és szokásaik elütnek a nyugati lótokétól s a magyar kultúra bélyegét még a falusi egyszerű lakosság is magán hordja, mert hisz Sáros és a szomszédos vármegyék lakossága évszázadokkal ezelőtt szinmagyar volt. A keleti tolok Sáros-, Abaúj-, Zempléni, Bereg-, Ung- és Ugricsahscanékben laknak s programjuk, amelynek megvalósulását a csetiekhez szító nyugati tótok minden eszközzel meg akarják akadályozni, a teljes autonómia, valamint a tót oktatás, közigazgatás és bíráskodás. Viszont a magyar nyelv tanítását meghagynák az iskolákban. A magyar Nemzet Tanáccsal szoros kapcsolatban Csatlakozás a Nemzeti Tanácshoz. — Köztársasági mozgalom. — Granfelder Gyula dr. Csanádi püspök levelet intézett a budapesti Nemzeti Tanácshoz, a melyben hűségnyilatkozatát terjeszti elő és kéri a Nemzeti Tanács védelmét, hogy papságával és intézetével együtt folytathassa apostoli munkáját. A Magitár Kurír jelenti: A Keresztény Szociális Szövetség kedden este tartott gyűlésén állást foglalt a köztársaság mellett. A megalakult Országos Rabbitanács nevében Hevesi Simon dr.. Adler Illés és Lebovics József főrabbik bejelentették a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást. A hajdúböszörményi függetlenségi párt csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. Zalamegye törvényhatósági közgyűlése kimondta, hogy üdvözli Károlyi Mihály gróf miniszterelnököt és a kormányt. Ungvár város és lángmegye közönsége arra kéri a Nemzeti Tanácsot, hogy Csuha István főispánt, akiben az egész megye megbízik, hagyják a helyén. Közalkalmazottak egyesítése. A közalkalmazottak szervezkedő mozgalmának eredményeképp eddig hat nagyobb csoport létesült. Az egyik a kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal bíró egyesületekben tömörült rész, a második csoport minisztériumonként kíván szervezkedni politikai pártoktól függetlenül, a harmadik a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségének csoportja, a negyedik az Országos Polgári Radikális Párt zászlóaljához csatlakozott, végül külön egységként szerepelnek a vasutasok és a postások szindikátusa. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületénekválasztmánya tegnapi ülésén elhatározta, hogy megpróbálja e csoportokat a közalkalmazottak érdekében egységes, országos szervezetbe tömöríteni. A választmány ennélfogva utasította az elnökséget, hogy a középponti bizottságot három napon belül tanácskozásra hívja össze s a konkrét tervezetet valamennyi alakulat vezetőjével megtárgyalva egyetértőim alapítsák meg a közalkalmazottak országos tanácsát. Cseh, oláh, szerb betörés. A csehek rabolnak és fosztogatnak. — Romániai csapatok magyar területre léptek. — A szerbek bevonultak Szabadkára. Budapest, nov. 13. Keleten a románok, délen a szerbek, északnyugaton a csehek lépték át a magyar határt. De a románokat — nyilván az aradi tárgyalásra való tekintetből — megállították. A szerbek ellenben, miután rövid időre kivonultak Újvidékről, visszatértek nagyobb erővel s folytatják a Délvidék megszállását. Ma már azután bevonultak Szabadkám is. Az a közlemény tehát, hogy a francia parancsnok rendelte vissza a szerbeket, csalóka illúziónak bizonyult. A csehek betörtek Felsőmagyarországba s eleinte csak a betörés maga volt fölháborító erőszakosság a fegyverletétel folytán védtelenné vált magyar terület ellen; a csapatok egyébként békésen, tisztességesen viselték magukat. De csak egy darabig, mert azután kitört a csehek ragadozó természete s most már fosztogatnak és rabomat mindenütt, ahol megjelennek. Így Trencsén városát, ezt az ősrégi büszke magyar kulturális centrumot cseh táborrá változtattak, hatalmaskodnak a magyar városban s betörve a honvéd kaszárnyába, mindenéből kifosztották. Hasonló fosztogatást vittek véghez Símlakon és Zsolnán. A nemzetőrséget és a magyar katonaságot mindenütt lefegyverzik, átkutatják a vonatokat s a postán cseh cenzúrát gyakorolnak. Ilyenformán a viruló Vágvölgye, a mely ezer éven át a magyar föld egyik féltett ékessége volt, könnyűszerrel egy pár száz vagy egy pár ezer betörő cseh katona birtokába jut s a csehek mindenütt olyképp rendezkednek be, mintha máris az övék volna minden. A magyar nemzet a tótsággal karöltve egy évezreden át óvta és védte a felső vidéket s tenger vért áldozott érte és most egyszerre megjelenik a cseh és nem törődve sem Wilson élveivel, sem joggal és igazsággal, sem a magyarság, sem a tótság tiltakozásával, megjelenik fegyverrel a kezében , azt mondja: ez a föld az enyém. Ilol van ehhez fogható lélekháborító példa a civilizált világ történetében? Ma Károlyi Mihály gróftól, a népkormány miniszterelnökétől olvasunk egy nyilatkozatot, amely olyképp szól, hogy ez a cseh betörés égbekiáltó jogtalanság. — A kormány éppen ezért — mondja továbbá — köztáviratban fordul a világ valamennyi népéhez és tudatja, hogy a csehek a fegyverletétel ellenére és az antanttal kötött fegyverszüneti szerződés nyílt megsértésével magyarlakta országrészeket foglalnak el fegyveres erővel. Mi ölhetett kézzel nem nézhetjük a csehek portyázását Magyarország földjén. Mi fegyveres erővel is megvédjük az országot a nemzetközi jogba ütköző támadások ellen és a portyázókkal szemben mi is fegyverrel lépünk fel. Ezt várja a kormánytól az egész közvélemény s a Felvidék magyarsága és túlsága egyaránt. Láthatja ezt a kormány a többi közt a nagyszombati események alábbi leírásából is. Ahol kellő számú magyar karhatalom áll a betörőkkel szemben, mint például Malackán, Pozsony fölött, ott határt tud szabni a betörők előnyomulásának. A csekély számú magyar őrségekkel azonban és a rend biztosítására alakult polgári nemzetőrökkel könnyen elbánnak. Kellően fölszerelt, erős magyar csapatokra van szükség, hogy a betolakodott cseheket ki lehessen szorítani s hogy véget lehessen vetni a további erőszakos foglalásnak. A cseh betörők kiszorítására van itt magyar katonai erő bőven, csak fel kell hívni s csak meg kell mondani, hogy a garázdálkodó csehek megrendszabályozásáról van szó. Az oláhok betörése Erdélybe. Jól őrléseit forrásból jelentik a P. L.-nak. A román királyság reguláris csapatai a békási, ojtosi, tölgyesi és gyimesi szoroson előrenyomulva magyar területre léptek. Egyelőre csak elővédekről -van szó, a csapatok zöme még nem áll magyar területen. Az előrenyomuló román hadsereg összesen nyolc hadosztályra tehető. A román csapatok előrenyomulásukban megállottak, ami, úgy látszik, az aradi tárgyalásokkal függ össze. Marosvásárhelyről jelenek•• A Tölgyes szoroson vannak és Dvorcsak a legközelebb megkezdi tanácskozásait Jászi miniszterrel. A helyzet a vidéken. Bajáról írják. Az elmúlt hét folyamán nagyban garázdálkodtak a városban és környékén a fosztogatók, akik a bajai kereskedők árukészletének nagy részét elrabolták és kifosztották a kalocsai érsekségnek a hajósi uradalomhoz tartozó három pusztáját. Ez utóbbi helyekről mintegy ötezer méter mázsa gabonát vittek el, elhajtották az állatállományt és elrabolták a teljes felszerelést. Másnap Meskó Zoltán főispán-kormánybiztos katonasággal jelent meg a fosztogatások színhelyén és energikus hrányú falragaszokon felhívta a fosztogatókat, hogy az elrablott holmit 18 órán belül vigyék vissza. A felhívás azzal az eredménnyel jár, hogy az érsekség uradalmainak készletéből valamelyes megtérült és a bajai kereskedőktől elrabolt áruk is részben megkerültek. A kereskedők kára az áruk tiszaszállítása után tizenkét millióra apadt le. A kormánybiztos a „rend fentartására katonaságot , rendelt ki. Besztercebámáról jelentik: Besztercebányán az első napon megalakult a Nemzeti Tanács Potrogally dr. elnöklésével. A nemzetőrséget rögtön megszervezték 500 taggal. A városban az első órától kezdve rendzavarás nem fordult elő, a vármegye több községiben volt nagyobb rendzavarás, a besztercebányai polgárőrség azonban tisztek vezetésével mindenhova kiszállt és rövidesen helyreállította a rendet. Néhány községben csak fegyveresen lehetett a zavargásokat elnyomni. A zavargók közül sokat beszállítottak a besztercebányai községházára. Pécsről jelentik: Pécsett tegnap délután temették el Waldfogel István hadnagyot és Baranits Jánts és Schmidt András nemzetőröket, akiket Kácsfaluban a rabló és fosztogató csőcselék golyói öltek meg. A temetésen nagyszámú közönség vett részt. Arad város törvényhatósági bizottsága szerdán közgyűlést tartott Varjasán Lajos főispán kormánybiztos elnöklésével.■ Sulik Kálmán bizottsági tag indítványt terjesztett elő az iránt, hogy a törvényhatóság foglaljon állást a köztársasági államrefomi mellett. Az indítványt elhangzása után a törvényhatósági bizottsági tagjai mint egy ember emelkedtek fel helyeikről és élénk taps és éljenzés között tüntető formában adtak kifejezést állásfoglalásuknak. Sófalva György indítványára a közgyülés a Tisza István-utat Köztársasági útnak nevezte el. A miskolci Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága ma este hat órakor tárgyalta a Magyar NemzetiTanács átiratát és egyhangúlag a köztársasági államforma mellett foglalt állást. Tízezer főre menő közönség fixült egybe a városháza előtt, ahol a bizottság ülésezett. Az ülés befejezése után a városháza erkélyéről Szentpáli István dr. polgármester, a nemzeti tanács elnöke és Grossmainn Zsigmond a szociáldemokrata párt vezető tagja, titkára közölték a határozatot a polgársággal, amely a Marseillaist énekelte és a köztársaságot éltette.