Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)
1918-11-23 / 275. szám
1918. november 23. Sül!AFESTI HIELAF (275. re.) egész északnyugati határszélen rekvirálnak a cseh csapatok, de fizetni sehol nem akarnak. Szakolcáról olyan hír érkezett, hogy ott húsz szarvasmarhát vettek el a néptől s husz-husz darab sertést vetettek ki valamennyi környező falura. Hasonlóan megfosztják a lakosságot összes gabonanemüjétől s e vandalizmus miatt általános a nép fölháborodása, különösen a mór vámenti parasztok között, a kik nyíltan hangoztatják, hogy nem akarnak Csehország mellé csatlakozni s visszakivánják a régi állapotot. A cseh bandák, hír szerint, felsőbb utasításra, buszul Csehország felé hurcolták Mednyánszky László trencsénmegyei főispánt, Frudnay István alispánt és családját. A főispán spanyol betegen feküdt. A csehek Mednyánszkyt és Rudnayt azért fogták el, mert, mint hirdetik, ők szervezték meg ellenük a védelmet és ők az oka, hogy a magyar csapatok megtámadtak és részben kiverték a cseh csapatokat az országból. A csehek Nyitra városát is fenyegetik és nincs kizárva, hogy az ottani főispánt is elhurcolják. A külügyminiszter ma tiltakozó jegyzéket küld a cseh nemzeti tanácshoz Mednyánszky és Rudtny elhurcolása miatt. A legnagyobb veszedelmet a Turócszentmártonban székelő Tót Nemzeti Tanács érthetetlen viselkedése jelenti. A magyar népkormány értesítette ugyanis a Tanácsot, hogy kész vele tárgyalni, a tótok tanácsa azonban még csak nem is felelt erre az ajánlatra. Nagyon érdekes és biztató végül a tót szocialisták megnyilatkozása. A tót szociáldemokrata, párt ugyanis legutóbb népgyűlést tartott Zólyomban s ezen a gyűlésen a munkásság és a köznép képviselői egyhangúan kijelentették, hogy a jövőben is Magyarországhoz akarnak tartozni. A cseh-szlovák egyesülést egyáltalán föl se vetették ezen a népgyűlésen. A csehek szerint a vágájhelyiek maguk foívják a cseh csapatokat. Prága, mov. 22. — A Budapesti Hírlap távirata. — A cseh-szláv sajtóiroda jelenti: Többrendbeli hivatalos okmány alapján megállapítható, hogy a vágújhelyi magyar hivatalok és a zsidók november 11-án a közeli morva helyőrségekből maguk hívtak cseh csapatokat, hogy ezek megvédjék őket a szervezett fosztogatás és pogrom ellen, amelyek folyamán az ottani főszolgabírót meg is ülték. A csehszlovák osztagok Vágújhelyen helyreállították a rendet. 11 módosított ruharendelet. Budapest, nov. 22. A kormány néhány nappal ezelőtt rendeletet bocsátott ki, amely szerint az ország minden tizennyolc évnél idősebb férfilakosa meghatározott kulcs szerint tartozik fölös számú ruházati cikkeit lerongyoltál hazatérő katonatestvéreink sürgős ellátása javára beszolgáltatni. Mivel a rendelet ellen számos oldalról fölszólaltak, a kormány a méltányos kérelmek figyelembevételével és a szegényebb sorsú lakosság érdekében több tekintetben változtatott az eredeti rendelkezésen. Ez a módosított rendelet ma jelent meg és Budapesten ki is plakatírozták. A rendelet részletesen intézkedik a beszolgáltatás rendjéről és módozatául Bizalmi férfiak választása. Budapesten minden házban, ahol legalább három lakás van, a ház valamennyi lakója haladéktaanul, de legkésőbb vasárnap, november 24-ig kötteles két-két bizalmi férfit választani, akiknek nevét a háztulajdonossal, illetve a házfelügyelővel azonnal közölni kell. A húsznál több lakással bíró házakban három bizalmi tag választandó. A két és egylakásos házban a főbérlők önállóan intézik az összeírást, szállókban, és penziókban pedig a tulajdonos. Összeíró nyomtatványok. Az összeírás céljára háromféle nyomtatvány készül: rf) összeírő cjp, melyet a föbérlő tölt ki; b) összesítő jegyzék, amelyen a ház bizalmi tagjai összesítik, hogy ki mennyi ruházati cikket szolgáltatott be; cs igény kelderítőlap, melyen a ház bizalmi tagjai javaslatot tesznek, hogy a házban leszerelő katonáknak milyen ruházati cikkre van szükségük. E nyomtatványokat november 25-én délelőtt köteles a háztulajdonos az illetékes tisztbizottságtól elhozatni, a lakók közt szétosztani és a bizalmi tagoknak bemutatni átvizsgálásra. A ruházati cikkek beszolgáltatása szerdán, november 27-én kezdődik és három-négy napon belül lebonyolódik. A ruházati cikkeket a házakból nem a hatóság fogja elszállít tatni. Ilyelmen tehát senkinek sincs joga a házban egybegyűjtött ruházati cikkek átadását követelni. A beszállításról a bizalmi tagok tartoznak gondoskodni. ők veszik át a ruháival a főbérlőtől és ők kötelesek az Értesítőn jelzett időpontban a háziéi.Ügyelőrét a lisztbizottsághoz küldeni. Ellenőrzés. A bizalmi tagok az adatszolgáltatás hűségét lelkiismertesen ellenőrizni tartoznak. Átvizsgálják a beszolgáltatás kulcsát s hiba esetén kiigazíthatják, kétség esetén pedig az adatszolgáltatás hűségéről személyesen közvetetten helyszíni szemle alapján meggyőződést tartoznak szerezni. Ha valamelyik lakó a rendeletnek részben, vagy egészben nem tesz eleget, ezt bejelentik. Egyelőre, tehát sem ellenőrzés, sem a ruházati cikkek átvétele címén senki mást a lakásba beengedni nem szabad, mint az ismert bizalmi tagokat. A különös ellenőrzéssel megbízott hatósági közegek csak a ruházati cikkek beszolgáltatása után, néhány hét múlva fogják működésüket megkezdeni s ezek majd tartoznak a hadügyminisztérium pecsétjével ellátott fényképes igazolványt felmutatni. Kikre vonatkozik a beszolgáltatás kötelezettsége. Az ország egész területén minden tizennyolc évnél idősebb, férfi lakos tartozik ruha, fehérnemű és cipőkészletének az alábbi kulcs szerint megállapított részét térítés nélkül, ingyen a hatóság rendelkezésére bocsátani. A beszolgáltatás kötelezettsége a polgári személyeken kívül kiterjed a tartalékos és szolgálaton kívüli, valamint nyugdíjas katonai személyekre is. A tényleges lisztek, (zászlósok), valamint az államrendőrség tagjai egyelőre mentesek a kötelezettség alól. Véglegesen mentesek azok, akiknek 3—3 darab ruhánál, 3 pár cipőnél és 7—7 darab fehérneműből nincsen több tulajdonukban. Mivel a kormány reméli, hogy a rendelet lelkiismeretes végrehajtása elegendő ruházati cikket bocsát a hatóságok rendelkezésére, egyelőre mentesek a kötelező beszolgáltatás alól azok is, akiknek 3—3 darabnál több, de 6—6 darabnál kevesebb rend ruhájuk, illetve 3 párnál tobb, de 0 párnál kevesebb cipőjük és 7—7 darabnál több, de 12—12 darabnál kevesebb ingük, valamint alsónadrágjuk van. Ha szükségessé válnék a rendelet hatályának kiterjesztése, mindazok a köz- és magántisztviselők, valamint munkások, akiknek a később kiadandó újabb felhívás alapján pótlóan még a négy rend ruhájukból is egyet be kell szolgáltatniuk, a kormány a tavaszi és nyári hónapokban történő nyersanyagbehozatal után egy-egy rend ruhát díjtalanul fog rendelkezésre bocsátani. A beszolgáltatás kulcsa. A ruhaneműből be kell szolgáltatni a nadrágot, mellényt, kabátot és felső kabátot. Katonai és polgári ruházati cikket egyaránt számításba kell venni, viszont nem számítandók be a frakk, szmoking, díszmagyar öltöny, vászonruha, színészek színpadi ruhája, valamint a köztisztviselőknek egy feketeszalonruhája, vagy egy fekete zsakettruhája. Felsőkabát gyanánt bunda, télikabát, átmeneti kabát, felöltő, köpeny együttesen számítandó. A beszolgáltatás mennyisége négytől 6 darabig terjedő, készletnél 1—1 darab, 0 darabig terjedő készletnél 2—2 darab, 12 darabig terjedő készletnél 3—3 darab, 13 darabnál 4—4 darab, 15 darabig 5—5 darab, 11 darabnál 6—6 darab, 20 darabig 7—7 darab, 21 darabig 8—8 darab, 22 darabnál 0—11 darab, 23 darabnál 10—10 darab, 24 darabnál 11—11 darab, 25 darabnál 12—12 darab, a harminc darabig terjedő készletnél pedig a készlet felet kell beszolgáltatni. A 30 darabon túl terjedő készletből minden, ami 15—15 darabon felül van, be kell szolgáltatni, tehát 15 rend ruhánál többet senkinek megtartania nem s rajtad. A cipők kötelező beszolgáltatásának kulcsa ugyanaz, mint a ruhaneműké. Cipő gyanánt férficipő, csizma, bakancs és félcipő együttesen számítandó, míg ortopéd és egyéb gyógycipők nem számítanak. Fehérneműkből az inget és alsónadrágot kell beszolgáltatni. Ing gyanánt nappali és hálóing együttesen számítandó. A beszolgáltatás kötelezettsége alól véglegesen mentesek azok, akiknek e cikkekből belkét darabnál nem terjed többre a készlete. A beszolgáltatás kulcsa a 8—12 darabig terjedő készletnél 1—1 darab. 18 darabig 2—2 darab, 24 darabig 3—3 darab, 25 darabnál 4—4 darab. 30 darabig 5—5 darab. 31 darabnál 6—6 darab. 30 darabig ’/•— 7 darab, 37 darabnál 8—8 darab, 42 darabig 9—9 darab. 43 darabnál 10—10 darab. 47 darbig 11—11 darab, az ezenfelül terjedő készletből minden, ami 36—30 darabon felül van, be kell szolgáltatni, vagyis senki 36 ingnél, és 36 alsónadrágnál többet meg nem tarthat. Mind e cikkekből a beszolgáltató fél a beszolgáltatandó mennyiséget készletből szabadon választhatja ki bejelentőlapot kérjen a házmestertől. Töltse ki híven a rovatokat és juttassa el a ház bizalmi tagjaihoz. Ezek megbírálják és javaslatot tesznek a hadügyminiszter kirendeltségének, mely posta utján, ajánlva elküldi a katonának a ruhautalványt. A hadügyminiszter rövid türelmet kér a katonáktól, néhány napon belül minden méltányos igény kielégítést nyer. A ruha átvételekor válogatni nem lehet, a leszerelési igazolványra pedig rábélyegzik, hogy tulajdonosa már részesült ellátásban- Aki az ily módon kiutalt ruházati cikkeket eladja, megveszi, vagy hamis adatokat szolgáltat, szóval a hatóságot megtéveszti, 2000 koronáig terjedő bírsággal vagy hat hónapi fogházzal büntethető. Büntető határozatok. Aki az összeírás céljára hamis adatokat szolgáltat, vagy akár saját, akár más készletét elrejti, illetve a hatóságot megtéveszti, annak egy rend ruhán, egy felsőkabáton és egy pár cipőn felül való ruhakészletét a hatóság az ellenőrzés alkalmával elkobozza. Hamis adatok szolgáltatása és általában a hatóságnak a kötelező beszolgáltatás, valamint a szétosztás körül való megtévesztése kihágás, melyet 2000 koronáig terjedő pénzbírsággal vagy hat hónapig terjedő fogházzal büntetnek. A rendelet végrehajtása. A rendelet végrehajtásával a magyar népköztársaság kormánya Budapesten a főváros tanácsának közreműködésével, Budapest környékéből, Csepelen, Erzsébetfalván, Kispesten, Újpesten, Rákospalotán, Pestszentlőrincen a községi elöljáróságok közreműködésével a magyar hadügyminisztert bízza meg. A vidéken pedig a belügyminiszter rendelete alapján a törvényhatóságok első tisztviselői a katonai hatóságok közreműködésével gondoskodnak a rendelet keresztülviteléről. Ki és hol tophat ruhát? Minden leszerelő katona, akinek ruházata, cipője vagy fehérneműje lerongyolódott, és akinek készlete nincs, megfelelő ruházkodásról pedig vagyoni viszonyai miatt nem tud maga gondoskodni, igényt tarthat arra, hogy abban a városban és községben, ahol állandóan lakik, a beszolgáltatott ruházati cikkekből részesedjék. E célból november 23-dtól fogva abban a házban, ahol lakik, igény Politikai események. Államtitkárok részvétele a miniszteri tanácskozáson. A Tol. Hir. jelenti: A minisztertanács Károlyi Mihály miniszterelnök a kiterjesztésére hozzájárult ahhoz, hogy Nagy Vince miniszterelnökségi és Diner Dénes József külügyi államtitkárok a minisztertanácson állandóan résztvegyenek. Fölmentett kormánybiztosok. A miniszterelnök a Budapest székhellyel közélelmezési kormánybiztosi minőségben működő Ivády Béla miniszteri tanácsost, a Nagyvárad székhellyel működő Malatinszky Lajos volt főispánt, a Temesvár székhellyel működő Inczédy Joksmann Nándor volt főispánt- a Sátoraljaújhely székhellyel működő Diószeghy János miniszteri osztálytanácsost, a Miskolc székhellyel működő Fischer Lajos báró főszolgabírót, a Fiume székhellyel működő Jekelfalussy Zoltánt és a Veszprém székhellyel működő Jankovich-Bésári Endre grófot — utóbbit saját kérelmére — közélelmezési kormánybiztosimegbízatásuk alól, e minőségben teljesített buzgó szolgálataik elismerése mellett, fölmentette. Andrássy külügyminiszteri szereplése. Bécsből jelenti tudósítónk telefonon. Egy bécsi alldeutsch lap, a Wiener Minapfeistung mai számában Beszélgetés Andrássyval ciiumel feltűnést keltő cikket közöl a volt kettős monarkia különbékét kérő jegyzékéről. A cikk szerint a beszélgetést Andrássyval Csapírty Frigyes, a Dunagőzhajós Társaság igazgatója folytatta, aki Andrássyt a volt hadügyminisztérium megbízásából családjával együtt Pozsonyig kisérte. A lap szerint beszélgetés közben Andrássy kijelentette Csatáry előtt, hogy a különbékét kérő jegyzéket saját akarata ellenére, felsőbb parancsra írta meg és küldte el. A cikk azt mondja azután: ..Valószínű, hogy az ..árulást" Németországgal szemben a ..párra a-lotaxingiaiak" legsajátabb iniciativájára követték el, azért persze, hogy maguk megmaradhassanak az uraimon." A Budapesti Hírlap bécsi munkatársa fölkereste Csatáryt, aki előtte a következőiket jelentette ki: — Magántársaságban megismerkedtem egy bécsi ügyvéddel, aki beszélgetésünk folyamán aziránt érdeklődött, várjon Andrássy podgyászába, nem vitt-e magával aktatáskákat is. Azt mondottam, hogy együtt utaztam vele,, de aktatáskákat nem láttam nála. Ez volt az egész kijelentésem. A cikk többi része egyébként szemenszedett valótlanság. .1. Est mai számában a következőket írja: Közvetetlenül Andrássy Gyula gróf közös külügyminiszteri állásáról való lemondása előtt, talán