Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-23 / 275. szám

1918. november 23. Sül!AFESTI HIELAF (275. re.) egész északnyugati határszélen rekvirálnak a cseh csapatok, de fizetni sehol nem akarnak. Szakolcáról olyan hír érkezett, hogy ott húsz szarvasmarhát vettek el a néptől s husz-husz darab sertést vetettek ki valamennyi környező falura. Hasonlóan megfoszt­ják a lakosságot összes gabonanemüjétől s e vanda­lizmus miatt általános a nép fölháborodása, különö­sen a mór vámen­ti parasztok között, a kik nyíltan hangoztatják, hogy nem akarnak Csehország mellé csatlakozni s visszakivánják a régi állapotot. A cseh bandák, hír szerint, felsőbb utasításra, buszul Csehország felé hurcolták Mednyánszky László trencsénmegyei főispánt, Frudnay István alispánt és c­saládját. A főispán spanyol betegen feküdt. A cse­hek Mednyánszkyt és Rudnayt azért fogták el, mert, mint hirdetik, ők szervezték meg ellenük a védel­met és ők az oka, hogy a magyar csapatok megtá­madtak és részben kiverték a cseh csapatokat az or­szágból. A csehek Nyitra városát is fenyegetik és nincs kizárva, hogy az ottani főispánt is elhurcolják. A külügyminiszter ma tiltakozó jegyzéket küld a cseh nemzeti tanácshoz Mednyánszky és Rudtny el­hurcolása miatt. A legnagyobb veszedelmet a Turócszentmár­­tonban székelő Tót Nemzeti Tanács érthetetlen vi­selkedése jelenti. A magyar népkormány értesítette ugyanis a Tanácsot, hogy kész vele tárgyalni, a tó­tok tanácsa azonban még csak nem is felelt erre az ajánlatra. Nagyon érdekes és biztató végül a tót szo­cialisták megnyilatkozása. A tót szociáldemokrata, párt ugyanis legutóbb népgyűlést tartott Zólyomban s ezen a gyűlésen a munkásság és a köznép képvise­lői egyhangúan kijelentették, hogy a jövőben is Ma­gyarországhoz akarnak tartozni. A cseh-szlovák egye­sülést egyáltalán föl se vetették ezen a népgyűlésen. A csehek szerint a vágájhelyiek maguk foívják a cseh csapatokat. Prága, mov. 22. — A Budapesti Hírlap távirata. — A cseh-szláv sajtóiroda jelenti: Többrendbeli hivatalos okmány alapján megállapítható, hogy a vágújhelyi magyar hivatalok és a zsidók november 11-án a közeli morva helyőrségekből maguk hívtak cseh csapatokat, hogy ezek megvédjék őket a szer­vezett fosztogatás és pogrom ellen, a­melyek folya­mán az ottani főszolgabírót meg is ülték. A cseh­szlovák osztagok Vágújhelyen helyreállították a rendet. 11 módosított ruh­arendelet. Budapest, nov. 22. A kormány néhány nappal ezelőtt rendeletet bocsátott ki, a­mely szerint az ország minden tizen­nyolc évnél idősebb férfilakosa meghatározott kulcs szerint tartozik fölös számú ruházati cikkeit leron­gyoltál­ hazatérő katonatestvéreink sürgős ellátása javára beszolgáltatni. Mivel a rendelet ellen számos oldalról fölszólaltak, a kormány a méltányos kérel­mek figyelembevételével és a szegényebb sorsú la­kosság érdekében több tekintetben változtatott az eredeti rendelkezésen. Ez a módosított rendelet ma jelent meg és Budapesten ki is plakatírozták. A ren­delet részletesen intézkedik a beszolgáltatás rend­jéről és módozatául Bizalmi férfiak választása. Budapesten minden házban, a­hol legalább három lakás van, a ház valamennyi lakója haladék­­ta­anul, de legkésőbb vasárnap, november 24-ig köt­­­teles két-két bizalmi férfit választani, a­kiknek nevét­­ a háztulajdonossal, illetve a házfelügyelővel azon­nal közölni kell. A húsznál több lakással bíró házak­ban három bizalmi tag választandó. A két és egy­­lakásos házban a főbérlők önállóan intézik az össze­írást, szállókban, és penziókban pedig a tulajdonos. Összeíró nyomtatványok. Az összeírás céljára háromféle nyomtatvány készül: rf) összeírő cjp, melyet a föbérlő tölt ki; b) összesítő jegyzék, a­melyen a ház bizalmi tagjai összesítik, hogy ki mennyi ruházati cikket szolgál­tatott be; cs igény kelderítőlap, melyen a ház bizalmi tagjai javaslatot tesznek, hogy a h­ázban leszerelő katonáknak milyen ruházati cikkre van szükségük. E nyomtatványokat november 25-én délelőtt köteles a háztulajdonos az illetékes tisztbizottságtól elhozatni, a lakók közt szétosztani és a bizalmi ta­goknak bemutatni átvizsgálásra. A ruházati cikkek beszolgáltatása szerdán, november 27-én kezdődik és három-négy napon belül lebonyolódik. A ruházati cikkeket a házakból nem a hatóság fogja elszállít­­­ tatni. Ily­elmen tehát senkinek sincs joga a házban egybegyűjtött ruházati cikkek átadását követelni. A beszállításról a bizalmi tagok tartoznak gondos­kodni. ők veszik át a ruháival a főbérlőtől és ők kötelesek az Értesítőn jelzett időpontban a háziéi.­­Ügyelőrét­ a lisztbizottsághoz küldeni. Ellenőrzés. A bizalmi tagok az adatszolgáltatás hűségét lelkiismertesen ellenőrizni tartoznak. Átvizsgálják a beszolgáltatás kulcsát s hiba esetén kiigazíthatják, kétség esetén pedig az adatszolgáltatás hűségéről sze­­mélyesen közvetetten helyszíni szemle alapján meg­győződést tartoznak szerezni. Ha­ valamelyik lakó a rendeletnek részben, vagy egészben nem tesz eleget, ezt bejelentik. Egyelőre, tehát sem ellenőrzés, sem a ruhá­zati cikkek átvétele címén senki mást a lakásba be­engedni nem szabad, mint az ismert bizalmi tagokat. A különös ellenőrzéssel megbízott hatósági közegek csak a ruházati cikkek beszolgáltatása után, néhány hét múlva fogják működésüket megkezdeni s ezek majd tartoznak a hadügyminisztérium pecsétjével el­látott fényképes igazolványt felmutatni. Kikre vonatkozik a beszolgáltatás kötelezettsége. Az ország egész területén minden tizennyolc évnél idősebb, férfi lakos tartozik ruha, fehérnemű és cipőkészletének az alábbi kulcs szerint megállapított részét térítés nélkül, ingyen a hatóság rendelkezésére bocsátani. A beszolgáltatás kötelezettsége a polgári személyeken kívül kiterjed a tartalékos és szolgála­­ton kívüli, valamint nyugdíjas katonai személyekre is. A tényleges lisztek, (zászlósok), valamint az ál­­lamrendőrség tagjai egyelőre mentesek a kötele­zettség alól. Véglegesen mentesek azok, a­kiknek 3—3 darab ruhánál, 3 pár cipőnél és 7—7 darab fehérneműből nincsen több tulajdonukban. Mivel a kormány reméli, hogy a rendelet lel­kiismeretes végrehajtása elegendő ruházati cikket bo­csát a hatóságok rendelkezésére, egyelőre mentesek a kötelező beszolgáltatás alól azok is, a­kiknek 3—3 darabnál több, de 6—6 darabnál kevesebb rend ruhá­juk, illetve 3 párnál tobb, de 0 párnál kevesebb ci­pőjük és 7—­7 darabnál több, de 12—12 darabnál kevesebb ingük, valamint alsónadrágjuk van. Ha szükségessé válnék a rendelet hatályának kiterjesz­tése, mindazok a köz- és magántisztviselők, valamint munkások, a­kiknek a később kiadandó újabb felhí­vás alapján pótlóan még a négy rend ruhájukból is egyet be kell szolgáltatniuk, a kormány a tavaszi és nyári hónapokban történő nyersanyagbehozatal után egy-e­gy rend ruhát díjtalanul fog rendelkezésre bo­­csátani. A beszolgáltatás kulcsa. A ruhaneműből be kell szolgáltatni a nad­­rágot, mellényt, kabátot és felső kabátot. Katonai és polgári ruházati cikket egyaránt számításba kell venni, viszont nem számítandók be a frakk, szmo­king, díszmagyar öltöny, vászonruha, színészek szín­padi ruhája, valamint a köztisztviselőknek egy fekete­­szalonruhája, vagy egy fekete zsakettruhája. Felső­kabát gyanánt bunda, télikabát, átmeneti kabát, fel­öltő, köpeny együttesen számítandó. A beszolgálta­tás mennyisége négytől 6 darabig terjedő, készletnél 1—1 darab, 0 darabig terjedő készletnél 2—2 da­rab, 12 darabig terjedő készletnél 3—3 darab, 13 darabnál 4—4 darab, 15 darabig 5—5 darab, 1­1 darabnál 6—6 darab, 20 darabig 7—7 darab, 21 darabig 8­—8 darab, 22 darabnál 0—11 darab, 23 da­rabnál 10—10 darab, 24 darabnál 11—11 darab, 25 darabnál 12—12 darab,­ a harminc darabig terjedő készletnél pedig a készlet felet kell beszolgáltatni. A 30 darabon túl terjedő készletből minden, a­m­i 15—15 darabon felül van, be kell szolgáltatni, tehát 15 rend ruhánál többet senkinek megtartania nem s rajtad. A cipők kötelező­­ beszolgáltatásának kulcsa ugyanaz, mint a ruhaneműké. Cipő gyanánt férfi­­cipő, csizma, bakancs és félcipő együttesen számí­tandó, míg ortopéd és egyéb gyógycipők nem szá­mítanak. Fehérneműkből az inget és alsónadrágot kell beszolgáltatni. Ing gyanánt nappali és hálóing együt­tesen számítandó. A beszolgáltatás kötelezettsége alól véglegesen mentesek azok, a­kiknek e cikkekből bel­k­ét darabnál nem terjed többre a készlete. A be­szolgáltatás kulcsa a 8—1­2 darabig terjedő készlet­­nél 1—1 darab. 18 darabig 2—2 darab, 24 darabig 3—3 darab, 25 darabnál 4—4 darab. 30 darabig 5—5 darab. 31 darabnál 6—6 darab. 30 darabig ’/•— 7 darab, 37 darabnál 8—8 darab, 42 darabig 9—9 darab. 43 darabnál 10—10 darab. 47 darbig 11—11 darab, az­ ezenfelül terjedő készletből minden, a­mi 36—30 darabon felül v­an, be kell szolgáltatni, vagyis senki 36 ingnél, és 36 alsónadrágnál többet meg nem tarthat. Mind e cikkekből a beszolgáltató fél a beszol­gáltatandó mennyiséget készlet­ből szabadon vá­laszthatja ki bejelentőlapot kérjen a házmestertől. Töltse ki hí­ven a rovatokat és juttassa el a ház bizalmi tagjai­hoz. Ezek megbírálják és javaslatot­ tesznek a had­ügyminiszter kirendeltségének, mely posta utján, ajánlva elküldi a katonának a ruhautalványt. A hadügyminiszter rövid türelmet kér a katonáktól, néhány­­ napon belül minden méltányos igény kielé­gítést nyer. A ruha átvételekor válogatni nem lehet, a le­szerelési igazolványra pedig rábélyegzik, hogy tulaj­donosa már részesült ellátásban- A­ki az ily módon kiutalt ruházati cikkeket eladja, megveszi, vagy ha­mis adatokat szolgáltat, szóval a hatóságot megté­veszti, 2000 koronáig terjedő bírsággal vagy hat hó­napi fogházzal büntethető. Büntető határozatok. A­ki az összeírás céljára hamis adatokat szol­gáltat, vagy akár saját, akár más készletét elrejti, illetve a hatóságot megtéveszti, annak egy rend ru­hán, egy felsőkabáton és egy pár cipőn felül való ruhakészletét a hatóság az ellenőrzés alkalmával el­kobozza. Hamis adatok szolgáltatása és általában a hatóságnak a kötelező beszolgáltatás, valamint a szétosztás körül való megtévesztése kihágás, melyet 2000 koronáig terjedő pénzbírsággal vagy hat hó­napig terjedő fogházzal büntetnek. A rendelet végrehajtása. A rendelet végrehajtásával a magyar népköz­­társaság kormánya Budapesten a főváros tanácsának közreműködésével, Budapest környékéből, Csepelen, Erzsébetfalván, Kispesten, Újpesten, Rákospalotán, Pestszentlőrincen a községi elöljáróságok közre­működésével a magyar hadügyminisztert bízza meg. A vidéken pedig a belügyminiszter rendelete alapján a törvényhatóságok első tisztviselői a katonai ható­ságok közreműködésével gondoskodnak a rendelet keresztülviteléről. Ki és hol tophat ruhát? Minden leszerelő katona, a­kinek ruházata, ci­pője vagy fehérneműje lerongyolódott, és a­kinek készlete nincs, megfelelő ruházkodásról pedig va­gyoni viszonyai miatt nem tud maga gondoskodni, igényt tarthat arra, hogy abban a városban és köz­ségben, a­hol állandóan lakik, a beszolgáltatott ru­házati cikkekből részesedjék. E célból november 23-dtól fogva abban a házban, a­hol lakik, igény­ Politikai események. Államtitkárok részvétele a miniszteri tanácskozáson. A Tol. Hir. jelenti: A minisztertanács Károlyi Mihály miniszterelnök a kiterjesztésére hozzájárult ahhoz, h­ogy Nagy Vince miniszterelnökségi és Diner­ Dénes József külügyi államtitkárok a minisztertaná­cson állandóan rész­tv­egyenek. Fölmentett kormánybiztosok. A miniszterelnök a Budapest székhellyel köz­­élelmezési kormánybiztosi minőségben működő Ivády Béla miniszteri tanácsost, a Nagyvárad szék­hellyel működő Malatinszky Lajos volt főispánt, a Temesvár székhellyel működő Inczédy Joksmann Nándor volt főispánt- a Sátoraljaújhely székhellyel működő Diószegh­y János miniszteri osztálytaná­csost, a Miskolc székhellyel működő Fischer Lajos báró főszolgabírót, a Fiume székhellyel működő Jekelfalu­ssy Zoltánt és a Veszprém székhellyel mű­ködő Jan­kovich­-Bésári Endre grófot — utóbbit sa­ját kérelmére — közélelmezési kormánybiztosi­­meg­bízatásuk alól, e minőségben teljesített buzgó szol­gálataik elismerése mellett, fölmentette. Andrássy külügyminiszteri szereplése. Bécsből jelenti tudósítónk telefonon. Egy bécsi alldeutsch lap, a Wiener Minapfeis­tung mai számában Beszélgetés Andrássyval ciiumel feltűnést keltő cikket közöl a volt kettős m­onarkia különbékét kérő jegyzékéről. A cikk szerint a beszél­getést Andrássyval Csapírty Frigyes, a Dunagőzhajós Társaság igazgatója folytatta, a­ki Andrássyt a volt hadügyminisztérium megbízásából családjával együtt Pozsonyig kisérte. A lap szerint beszélgetés közben­ Andrássy kijelentette Csatáry előtt, hogy a külön­békét kérő jegyzéket saját akarata ellenére, felsőbb parancsra írta meg és küldte el. A cikk azt mondja azután: ..Valószínű, hogy az ..árulást" Németország­gal szemben a ..párra a-lotaxingiaiak" legsajátabb iniciativá­jára követték el, azért persze, hogy maguk megmaradhassanak az uraimon." A Budapesti Hírlap bécsi munkatársa fölke­reste Csatáryt, a­ki előtte a következőiket jelen­tette ki: — Magántársaságban megismerkedtem egy bécsi ügyvéddel, a­ki beszélgetésünk folyamán az­iránt érdeklődött, várjon Andrássy podgyászába­, nem vitt-e magával aktatáskákat is. Azt mondottam, hogy együtt utaztam vele,, de aktatáskákat nem lát­tam nála. Ez volt az egész kijelentésem­. A­ cikk többi része egyébként szem­enszedett valótlanság. .1. Est mai számában a következőket írja: Közvetetlenü­l Andrássy Gyula gróf közös kül­ügyminiszteri állásáról való lemondása előtt, talán

Next