Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-24 / 276. szám

ittis. november 24 huuAprisTi Hírlap Klisée Reem­s és Magyarország. Budapest, nov. 23. Vajúdó nap­iLumujau, mikor államok hullanak •w., hogy helyükön újak keletkezzenek, mikor Európa tarka térképén az országokat jelentő szinek uj csoportosulásra készülődnek, megint kezembe került Kliséé­ikolus Nouvelle Géographie Universelle című sorozatos művének 1877—1878-ban megjelent harmadik köt­ete, mely Közép-Európát tárgyalja. Már régen nem olvastam a nagy francia geográfus­­nak Magyarországról irt, jórészt személyes tapaszta­latain alapuló földrajzi jellemzését; most valósággal bdémmarkoltak a tudományos elfogulatlansággal és páratlan földrajzi éleslátással irt sorai és négy hábo­rús év nemzeti alakító eseményei után sz­ite meg­döbbentett a bennük megnyilvánuló látnoki erő. Ma, a­mikor zsákmányra éhes szomszédok már elérke­zettnek vélik az időt, hogy kapzsi kezükkel a Kár­­pátok koszorúján is átnyúljanak, mindenkit érde­kelni fog, hogyan gondolkozott rólunk és jövőnkről 1877-ben m­áfogmatlan francia tudós. Magyarországnak — írja Reclus — nagy előnye a­ Lajtán inneni tartományokkal szemben, hogy va­lóságos geográfiai egységet alkot. A magyar királyság Európa ama részeinek egyike, a mely az egymás m­ellé körüli, fajok különfélesége mellett is a legho­­raogénebb és legtoillérebb egész. Magyaros tatn a la­kosság számára és c­vilizációjára nézve alantabb áll ugyan a monarkia német részeinél, de viszont ezek­kel szemben, politikai tekintetben jóval felsőbb ál­lást foglal el területének alakjánál és népeinek cso­portosulásánál fogva. Míg Ausztria és Magyarország Lajtán inneni része a Haj­na partjaitól kezdődve fej­lődik a Dnyeszter falé, egy hegyek és síkságok al­kotta hosszú szabálytalan szalag alakjában, mely folytonosa bizarr alakokban hol kiszélesed­b, hol meg össze szorul. — maga Magyarország úgy mu­tatkozik a kontinens középpontjában, mint egy csak­nem teljesen szabályos lojásdad terület, síkságok­kal a közepén, melyeket hegyes bástyái foglalnak körül. E világosan körülhatárolt ország közepét egy nagy, valaha beltengert alkotó síkság foglalja el, egyéb másodrendű medencék: nyugaton a pozsonyi, keleten az erdélyi, alkotják a roppant amfiteátrum többi részét, de szorosan hozzácsatlakozva a közéép- Ponti Magyarország síkságaihoz a talaj lejtése által , öntözve egyszersmind ezeket vizek áradatával. Hasonlóképpen az ország legjelentékenyebb népfaja, mely a kard hatalma által éppúgy, mint a nyelv, intézmények és szokások befolyása által év­századok óta gyakorolja a feldhatóság jogait a Kárpá­tok vidékein, a Duna két partján elterülő nagy sík­ságot foglalja­­. mig a többi népesség köröskörül van diszolva és minden anyagi érdekeivel mintegy az uralkodó nemzet felé gradilál. Hogy Magyarország különböző népei, az in­váziók és háborúk mellett s a nemzeti gyűlölkö­dések ellenére mindezideig — erőszak által bár vagy önkéntesen — egy csoportban megmaradtak egy azon politikai uralom alatt, azt szintén hazájuk ne­vezetes területi egységének köszönhették. Szabadulva a török, később az osztrák iga alól, most megint együtt egy önálló autonóm államban vannak egye­sülve, büszkeséggel telték el, hogy sikerült hazájuk függetlenségének külső jeleit is visszaszerezni. Mi lesz ez ország jövendő sorsa? Szorongva ■várjuk az egyensúly ama nagy változását, melynek Európa dunamenti részeiben lehetetlen el nem kö­vetkeznie, de bármilyen legyen is a Kelet népeinek politikai csoportosulása a jövendőben, a Kárpátok övezte arónát elfoglaló nemzetnek mindenkor a leg­­agyobb befolyása lesz az általa szerzett és megvédel­­mezett területen. Gyakran hangoztatták, hogy a vi­láguralomnak az árja-faj népeire kell átháramlania és hogy a többi népcsaládoknak ezeknek kell ma­gukat alávetniük, mindenesetre jól van az emberiség jövendőjének érdekében, hogy magában Európában és a kontinesnek egy életképes részében éppen egy nem-árja fajú nemzet legyen az, a­mely — ámbár a kereszteződések által az Európa több népével már nagyon rokonná vált — ama részeken a főszerepet játssza. Az indoeurópaiak nagy jó követeléseire a magyarok történelmükkel felelnek. Nagy fogyatko­zásaik voltak, az igaz, de mindazáltal váljon ki az szomszédaik között, a­ki náluknál jelesebbnek mer­né magát mondani értelemben, vitézségben, vagy akár a szabadság szeretetében is? « Ha élne még Reclus, így írna-e rólunk ma is, vagy beállt volna ő is ama tudósok sorába, kik a tudományt megcsúfolva tudományos meggyőződésü­ket is a nemzetek közötti gyűlölködés szolgálatába állították, nem tudom. Az elfogulatlan tudós elfo­­gulalan ítélete csak megnyugtathat bennünket. Azt mondják, ellenségeink részéről, irántunk magyarok iránt bizonyos jóakarat észlelhető. Nem tudom, ez a jóakarat nem azoknak a népek sorsát most és a jövőben­ mindenkor eldöntő hatalmas történelmi, etnográfiai és geográfiai tényezőknek ellenségeink részéről való intuitív megérzésére ve­zethető-e vissza, melyeket Reclus idézett soraiban olyan mesterien fejtett ki. G. E. dr. Politikai esem­ények. Miniszteri tanácskozás. — .4 tanitók fizetésrendezése. — A kormány ma este a már fölépült Károlyi Mi­hály gróf miniszterelnök elnöklésével miniszteri ta­nácskozást tartott és a folyó ügyeket intézte el. Ezek között értesülésünk szerint a tanítók fizetés rendezé­sével foglalkozott és a kormány Lovásza Márton kultuszminiszter előterjesztését elfogadta Elkészült az uj sajtó* és esküdtszék! törvényjavaslat. lengyel Aurél dr. miniszteri tanácsos, a­k­H *megbiztak az uj sajtótörvény és esküdtszék! törvény tervezetének elkészítésével, már elkészült a két nagy­­fontosságú törvény­tervezett­el. Az új sajtótörvény, a­mely az 1848-iki III. törvénycikk szellemében ké­szült, mindössze három-négy szakaszból áll, a­melyek a legszabadelvűbb elveken épülve, a teljes sajtósza­badságot biztosítják. Az­ új törvény végrehajtását az igazságügyminiszter szabályozza­ Az új esküdtszéki törvény megszünteti mindazokat a rendelkezéseket, a­melyeket Balogh Jenő volt igazságügyminiszter léptetett életbe. Eltörlik azt az intézkedést, hogy az esküdtbíróság elnöke az esküdtekkel együtt vissza­vonul tanácskozásra. A­ jövő hét folyamán összeülő ankéten bemutatják­ az új sajtótörvény tervezetét. Párisaervenkedés. A Károlyi­ párt szombaton este tartotta alakuló nagygyűlését a Lipótvárosban. A gyűlés a tőzsde nagytermében volt, melyet a Lipótváros mindhárom kerületének választói zsúfolásig megtöltöttek. Beck Lajos államtitkár, a jegybank kormány­­biztosa hosszabb elnöki megnyílóra­ vezette be a gyűlést. Kifejtette, hogy az állam rendje, a kor­mányzat nyugalma két kérdésen fordul meg. Az egyik a szociáldemokrácia bölcs belátása, a másik a polgári pártok előre látása. A szociáldemokráciának — mondotta — meg kell értenie, hogy Magyaror­szág ma még hét­izedében agrárország és nem szabad soha szem elől tévesztenie azt a minden or­szágok proletárjainak lelkében élő vágyakozást a tu­lajdon után, mely ha kiterjesz­dik az ország legsze­gényebb polgáraira is, a megelégedésnek és a meg­állapított rendnek vágyát általánosítani fogja. A szociáldemokrácia nagyszerű eszményeit akkor fogja közelebb hozni a megvalósuláshoz, ha megérti, h­ogy egy újabb forradalom megrázkódtatást jelent, mely bolcsevizípusra vezetne. Viszont a pol­gári pártoknak bölcs lemondással elébe kell menniök a feltartózhatatlan, hömpölygő" hullám­verésnek, belátni, hogy ma már csak olyan társa­dalmi és gazdasági világrend lehetséges, a­mely a munka diadalával a herék alkonyát jelenti, a­mely kiegyenlíti a nagy vagyonok szülte egyenlőtlenséget és véget vet a lelketlen kizsákmányolásnak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után r­egala­­kultnak jelentették ki a lipótvárosi Károlyi-pártot, megválasztották a tisztikart.. Ennek Beck Lajos mű­, ügyvezető elnök Aigner Adolf, helyettes ügyvezető elnök pedig Vadász Sándor dr. Stock János mondott ezután nagy tetszéssel fo­gadott hatásos beszédet a melyet a következőképpen kezdett meg: — ürömmel látom, hogy a Lipótváros is for­radalmi térre lépett. (Derültség, és taps.)­ Pedig a forradalmat sohasem szokták jólakott emberekkel csinálni. Kijelentette, hogy a Károlyi-párt feladata most képviselni azt a mérsékelt irányt, mely ú­jabb felforgatás nélkü­l biztosítja a kivívott eredményeket. Vadász Sándor dr­ .indítván­yozta, mondja ki a nagygyűlés, hogy az­ új Magyarország kiépítésének munkájából kiveszi részét és az ujoknál megalakult párt el van löktel­ve­ arra,­ hogy a törz.-törtököktől a­ vonnyomorító a főváros ügyeinek ntezesében gyö­­keresen rendet teremt. A határozati javaslatot a nagy­gyűlés elfogadta. A IV. kerüli. ...jgellenségi érzelmű választói vasárnap délután öt órakor tartják szervezkedő nagy­­gyűlésüket az Újvárosháza nagytermében. A gyűlé­sen megjelenik Hock­ János, Bu­za Barna, Lovászy Márton és Bérinkey Dénes miniszter, Abrahám Dezső, Juhász Nagy Sándor és Vasa János­­államtitkár. A III. kerületi függetlenségi párt tegnap gyű­lést tartott, a­melyen elhatározta, hogy csatlakozik­ a Károlyi-párthoz. A Radikális J...­ tó, választókerületi (erzsé­betvárosi) szervezete holnap, vasárnap délután há­rom órakor nagygyűlést tart a Peterdi­ utcai, iskola tornatermében. A gyűlésen Szende Pál dr. államtit­kár, a pár alelnöke is nyilatkozni fog a politikai helyzetről. A Radikális Pártba tömörülő nevelőmunkások szakcsoportja holnap, vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor a párt helyiségében fontos értekezletet tart. A kelenföldi lágymányosi választókerület ra­dikális pártja vasárnap, december 1-én délelőtt tizen­egy órakor a Fehérvári út 25. szám alatt levő iskola nagytermében tartja meg rendes évi nagygyűlését. A nagygyűlésen megjelenik Szende Pál dr. pénzügyi államtitkár. A Fővárosi Kereskedők és Iparosok országos szervezetének nagygyűlése vasárnap délután három órakor lesz. A keresztényszociális néppárt programja. A keresztény szociális néppárt ma kiadta 41 pontba foglalt új programját. A program nagy részé­ben olyan követeléseket állít föl, a­melyeknek meg­valósítását a kormány is feladatának tartja. A nép­párti program az új választójogi törvény mellett követeli a kisebbség képviseletét is, továbbá mélyre­ható reformoknál a népszavazás (ad referendum) meghonosítását. Kívánja a leszerelést, a kötelező nemzetközi bírósági döntést, a külügyi politika par­lamenti ellenőrzését, a tengerek szabadságát, a nem­zetiségek széleskörű autonómiáját, a felekezetek autonómiáját, a munkástársadalo­m védelmét a nagy­tőkével szemben. Kívánja továbbá a párt a középosztály, a szel­lemi munkások védelmét, az uzsora, csalás hivatal­ból való üldözését, az oktatás szabadságát, a köz­­egészségügy államosítását, az adórendszer gyökeres reformját, a háborús nyereségek nagyarányú meg­adóztatását visszamenően is,. Külön pontokban állítja fel a párt követeléseit mezőgazdaságunk megvédésére. Ehhez szabott keres­kedelmi szerződéseket kíván, továbbá olyan birtok­politikát, a­mely növeli az önálló gazdaságok szá­mát. Erre a célra sajátítsa , ki az állam a parcellá­zásra szükséges ingatlanokat. Kívánja a mezőgazda­­sági hitel rendezését, mezőgazdasági kamarák fölállí­tását s ezenkívül számos népjó­éti intézkedés életbe­léptetését. Ugyancsak követeléseket állít föl az ipar és a kereskedelem védelmére, az ipari és kereske­delemi munkások jóléte érdekében. A keresztény szociális néppe­­ ma este Szmre­­csányi György elnöklésével ülést tartott, melyen ezt a fehnebb ismertetett programot elfogad­." főispánom és kormailsálatosok kinevezése. A kormány Kutkafalvy Miklós dr.-t, budapesti ügyvédet. "Bereg vármegye, Kán Béla volt országgyű­lési képviselőt Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal fölruházott város. Szabó arészt dr. osztály­tanácsosi címmel és jelleggel fölruházott belügymi­nisztériumi miniszteri titkárt Apu vármegye, Vo­­lenszky Kálmán dr. nagyszőlősi ügyvédet I Ugocsa vármegye főispáni teendőinek ellátásával megbízott kormánybiztosává kinevezte. A kormány Justh Jánost, Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal fölruházott város főispánját, Csuha Istvánt, Bereg vármegye és Uármegye főis­pánját, Bolgár Ferencet, Máramaros vármegye főis­pánját ez állásától saját kérelmére fölmentette. A fejérmegyei főispán búcsúja. Károlyi József gróf főispán a törvényhatóság legutóbbi közgyűlésén búcsúzott el Fejérmegye kö­zönségétől. Nagyobb beszédet mondott és százezer koronát ajánlott föl egy létesítendő földm­űves isko­lához. • Nők az alkotmányban. Az egyik este megjelenő lap értesülése szerint a magyar köztársaság svájci követének Uehy- Schwimmer Rózát fogják kinevezni. Mivel az új választójogi törvény a nőknek is biztosítja az aktív és passzív választójogot, a femi­nisták széleskörű akciót indítottak. Az a szándé­kuk, hogy úgy a fővárosban, mint a vidéken női képviselőjelölteket állítanak.­­ Csütörtökön, e hó­nap 28-án este 6 órakor a régi országházban a feministák nagygyűlést tartanak. Magyarország helyzetének ismertetése a külföld előtt. " Évtizedes mulasztást kell pár hét alatt helyre­hozni, hogy helyzetünket, nemzetiségeinkhez való viszonyunkat megértessük még a béketárgyalás előtt a külfölddel, a­minek eddig Ausztria imperialisztikus törekvése mindig gátat vetett. Legjobb mód erre az antant-körökben olyan külföldi mű terjesztése, a­mely világosan föltárja politikai fejlődésünket, még­pedig az ő soraikból jövő angol ember tollából. Ilyen a c. m. KnatehbulHrugzxsea könyve: The political

Next