Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)
1918-11-23 / 275. szám
1918. november 23. Budapest Hírlap (276 **.A teljes egyetértésben azonnal elkészítsék a katolikus autonómia szervezetét. A gyűlésre szóló meghívó hangoztatja, hogy míg az ország minden felekezete maga intézi egyházi ügyeit, addig a katolikusok nem folynak be sem iskoláik, sem vagyonuk kezelésébe. Az önrendelkezés jogán változtatni kívánnak ezen a megalázó helyzeten és a katolikus vagyon és a katolikus intézmények kézbevételével kellő részt akarnak venni az ország kulturális és társadalmi életében. 1s katolikus alsópapság ügyei. A katolikus püspöki kar tanácskozása tegnap véget ért. A még függő kérdések elintézése azonban szükségessé tette, hogy Persián Ádám kormánybiztos folytassa a tárgyalást a püspöki kar tagjaival. ■ Ma Várady L. Árpád kalocsai érsekkel tárgyalt és holnap még több püspökkel lesz alkalma tárgyalást folytatni, főképp a katolikus adópapság anyagi helyzetének rendezéséről. A Slapi Tanács memoranduma a nagyttazi vagyonról. A katolikus Papi Tanács ma a Nemzeti Tanácsnak és a népköztársaság kormányának memorandumot adott át, amelyben elmondja az alsópapság kívánságait és állást foglal az egyházi vagyon kérdésében. A memorandum kívánja az egyházi s alapítványi vagyon sürgős demokratizálását, de hangoztatja, hogy a leghatározottabban küzdeni fog minden olyan kísérlet ellen, amely bármilyen célzattal vagy ürügygyel elkobozni akarná a magyar katolikus vagyont. Ha valamikor kommunista világrend kerülne uralomra, az alsópapság tisztelettel meghajol előtte és alkalmazkodik hozzá,addig azonban, amíg a Nemzeti Tanács és a népkormány elismeri a magántulajdont és a vagyonbiztosság elvét hirdeti, föltétlenül ragaszkodik a magyar katolikus vagyon épségben és birtokukban való tartásához. Amíg az állam a hadimilliomosok és más tőkepénzesek újabb keletű vagyonát el nem kobozza, a legnagyobbigazságtalanság volna a katolikus nép egyetemének ezeréves vagyonához nyúlni. Minden elkobzó kísérlet ellen az alsópapság a saját érdekéből elkeseredett harcot indítana meg. A vagyon demokratizálására elegendő volna az egyházi és alapítványi javakat az azonnal létesítendő katolikus autonómia kezelésére bízni, amely a földeket igazságos áron a népkormány rendelkezésére adná birtokpolitikájának megvalósítására. A befolyó pénz vagy értékpapiros a javadalmak és alapok törzstőkéjével elegendő fedezet volna arra, hogy a négyjavadalasokat ráfizetésben részesítsék, az alsópapság anyagi helyzetét minimális alapon rendezzék és az egyházi, iskolai és kulturális szükségletet kielégítsék. Az árand Pest vármegyében. Ma délelőtt ülést tartott Pest vármegye állandó választmánya, amelyen hivatalosan bemutatkozott az állandó választmány elnöke, Kégl János úz, igazságügy minisztériumi államtitkár, akit a kormány — az állásában való meghagyása mellett — Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város főispáni teendőinek a végzésével megbízott éskormánybiztosi hatáskörrel fölruházott. A hétfőre kitűzött közgyűlés napirendjére fölvett tárgyak során Erdélyi Loránd dr. főjegyző bemutatta annak az üdvözlő iratnak a vázlatos szövegét, amelyet a közgyűlés fog a kormányhoz fölterjeszteni. Héderváry Lehel dr. üdvözli Régi kormánybiztost és javasolja, hogy az üdvözléssel kapcsolatosan Pest vármegye intézzen fölterjesztést a kormányhoz az iránt, hogy minden tőle telhető akarattal és erővel igyekezzék az ország integritását megvédelmezni s a belső rendet föntartani. Különös figyelmébe kell ajánlani a kormánynak azt, hogy a községi nemzeti tanácsoknak, mint párhuzamos közigazgatási funkcionáriusoknak a működését meg kell szüntetni, a közigazgatási hatóságoknak oda nem való tisztviselőit el kell távolítani. Földes István dr. kívánatosnak tartja, hogy a községi képviselőtestületek a helyi nemzeti tanács tagjaiból egészíttessenek ki. Székely György dr. tiszti főügyész kifejti, hogy addig, amíg újjáalakítás az adminisztrációban nincs, noha hibák voltak, a régi rendet fönn kell tartani, mert a jogrend másként megbomlik. Megtörtént az is, hogy egy helyen két nemzeti tanács alakult. Melyik hát az érvényes? Teljesen felfordul a közállapot, ha nem helyezkednek arra az álláspontra, amelyet Héderváry foglal el. Agarasztó Tivadar helyettes alispán akkor, ha Héderváry nézetét fogadják el, azt is lehetne kérni, hogy az efféle önkényes alakulásokra büntetést szabjanak ki. Ezek után hozzájárult az állandó választmány ahhoz, hogy a fölterjesztésben hangoztassa az eddigi törvényes szervek megmaradását, úgy azonban, hogy az arra alkalmatlan személyek eltávolíttassanak. Végül a közgyűlésre kitűzött ügyeket tárgyalták. A dunai flottlla. A Pol. Híradó jelenti: A hadügyminisztérium sajtóosztálya közli: A volt cs. és kir. haditengerészet osztrák-német tisztjeinek és hivatásos altisztjeinek e hónap 11-én Bécsben tartott ülésén az osztrákromán nemzeti tanács képviselője a legélesebb hangon kelt ki a Duna-flottillának a magyarok részéről történt — szerinte jogtalan — elfoglalása ellen. Szükségesnek látszik ezzel az állítással szemben megjegyezni, hogy a magyar állam a Duna-flottillát a volt császári és királyi közös hadügyminisztérium haditengerészeti osztályának — az akkori államfő parancsa alapján — kiadott D. P. K./M. S. 66 11/17. ex 1918. számú rendelete alapján vette át. Nyilvánvaló tehát, hogy az osztrák-román nemzeti tanács képviselője részéről tett kijelentésnek semmi alapja nincs és csak arra való, hogy az egyes nemzetek közötti megértést megnehezítse. A francia sajtó a magyar viszonyokról. A .V. Távirati Iroda jelenti: A francia sajtó érdeklődése Magyarország és a magyar közviszonyok iránt adandóan igen élénk. A párisi újságok annak ellenére, hogy papírhiánnyal küzdenek, bő teret szentelnek a magyarországi helyzet ismertetésének és tudósításaik örvendetesképpen hívek és tárgyilagosak, így például a L'Homme Libre. Clemenceau félhivatalos újságja november 1-i számában, két teljes hasábon át foglalkozik a magyar forradalom lefolyásának leírásával és Palongric en féle (Az ünneplő Magyarország) címmel ismerteti a magyar forradalom gyors és örvendetes sikerét. November 2-iki számában a Stupianité közli első radio-táviratunkat, amelyen a forradalom lefolyásáról a külföldet értesítettük, november 3-án pedig a Le Journal, a figaró, a Humanité, újabb radio-táviratot közölnek a magyar belső viszonyok alakuásáról. A november 1-iki párisi újságok bő tudósításokat közölnek a Nemzeti Tanácsnak arról a jelentős üléséről, melyen Károlyi Mihály miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányt a király esküje alól feloldotta. A párisi sajtó terjedemesen hozza Károlyi Mihálynak és Hock Jánosnak, a Nemzeti Tanács elnökének, beszédeit. Ugyancsak november 4-én a francia lapok tudósítanak arról a magyar óhajtásról is, hogy megszállás esetén francia és angol csapatokat küldjenek Magyarországra. November 9 én a L'Homme Libre a Magyar Távirati Iroda tudósítása alapján jelenti, hogy Budapesten, hála a kormány energikus intéz- s kedéseinek, teljes nyugalom és rend uralkodik. Damenceau újságjának ez a tudósítása annáljelentősebb, mivel román részről vagy buzgalommal igyekeztek ebben az időben és igyekeznek még ma is a párisi sajtó útján elhitetni a francia közvéleménynyel, hogy Magyarországon teljes a zűrzavar. Az Echo de Paris november 12-én tudósít Károlyi Mihály belgrádi útjáról és tudósítása teljesen fedi a tényeket. Ezek a példák is bizonyítják, hogy a francia közvélemény az ő sajtójában hű és tiszta képet nyer a magyar népköztársaság közállapotairól. Zágrábi féleefünet a jugosláv-magyar viszonyról. Budapest nov. 22. Tegnap érkezett vissza Zágrábból Balta Aladár meghatalmazott miniszter, Magyarország zágrábi követe és útjáról már jelentést is tett a kormánynak még a tegnap tartott miniszteri tanácskozásban. Munkatársunk ma fölkereste a követet, aki zágrábi tapasztaltairól ezeket mondotta: — A mostani helyzetre való tekintettel, amikor Jugoszlávia joggal vagy jogtalanul az antant szövetségesének tekinti magát, nem egészen csodálatos, ha a jugoszláv intézőkörök Magyarországgal, mint a középponti hatalmak egyik államával szemben bizonyos tekintetben tartózkodó modort mutatnak. Attól a pillanattól kezdve azonban, amikor a jugoszlávok megtudták, hogy Magyarország, mint egészen független állam, az antanttal, illetve a francia és szerb katonai parancsnoksággal megkötötte a fegyverszünetet, megenyhült ez a feszült viszony és kénytelen-kelletlen velünk most már mint semleges állammal a nemzetközi jog határain belül bocsátkoznak tárgyalásba a jövő berendezkedés dolgában. Másrészt az olasz imperialisztikus törekvések mind hangosabb és erőszakosabb megnyilatkozása folytán csak természetes, hogy a magyar állammal szemben tanúsított rideg magatartást mellőzni igyekeznek, sőt határozottan lehetővé akarják tenni a közeledést. Ez az elhatározás kifejezésre jutott a jugoszláv Nemzeti Tanácsnak abban az elhatározásában, hogy letett a Muraközbe már teljességgel megkonstruált berontásra vonatkozó szándékáról. Csapatokkal akarta ugyanis a Muraközt megszállani, hogy ott befejezett tényeket teremtsen. ** Azóta minden közgazdasági és közlekedési ügyben, a magyar állampolgárok anyagi és személyi vonatkozásaiban a legnagyobb előzőketeőséggel járnak el és pedig a hivatalos és magán kívánságok kielégítésében egyaránt. A forradalmi láz első hatása alatt megszüntették a posta, és táviróforgalmat, de alkalmasint már holnap újra megindítják egyenesen a jugoszláv nemzeti tanács kezdésére, ami természetesen újabb lépés a két nemzet közötti megértés terén. Nagy baj az, hogy a jelenleg Zágrábban kormányzó jugoszláv nemzeti tanács hatásköre nagyon ingatag és meghatározatlan, mert a jugoszláv államhoz számított Bosznia, Hercegovina és Dalmátország kormányzatának intézésében teljességgel külön úton jár. Meg kell tehát várni Jugoszlávia közjogi konszolidálását, hogy’ tisztában lehessünk, minő hatalmi faktorral állunk szemben. " Örvendetes jelenség, hogy a jugoszláv nemzeti tanács a délmagyarországi szerb kérdéssel feltűnően keveset foglalkozik és az újságok is szárazon közük a szerbeknek , élni a gyár országon való elhelyezkedését. A Nagyhorvátországért rajongó régi politikusok és a Szerbiával egyesülni kívánó jugoszlávok között az ellentét mindennap inkább és inkább kiéleződik. Ez a helyzet addig fog tartani, amíg az óriás többségben levő szerb jugoszláv államalakulat hívei az egyesülés proklamálásával tiszta helyzetet nem teremtenek. A Starcsevics-párt nemzeti hadsereget követel. Zágráb, nov. 22. A Starcsevics-párt Zágrábban gyűlést tartott, melyben főképpen arról volt szó, hogy a nemzeti hadsereget megítéli erősíteni, mert szükség lesz rá. Az olaszok egyre közelebb és közelebb jönnek, ésannyira, hogy immár az a veszedelem fenyeget, hogy egy szép napon a horvát fővárost is meg fogjál szállni. Mindez nem történhetnék meg, mondották a szónokok, ha Horvátországot mint államot már elismerték volna. Ma azonban még külön kormányok vannak a délszláv államban: a szerb kormány és a zágrábi és laibaki nemzeti tanács. Ha Horvátországnak csapatai állanának rendelkezésére, az olaszok csakhamar eltűnnének a horvát területről. Ha a korfui paktumot végrehajtanák, akkor Horvátország könnyen hozzájutna a jussához. A gyűlés Jugoszlávia és Polúr király éltetésével ért véget. Az olaszok megszállták Fiume kerületét. Zágráb, nov. 22. Az olaszok megszállták Plaset és Buccarit, s úgy rendezkednek be a két városban, hogy nehéz lesz őket onnan kimozdítani. Caiasso, nov. 22. A Havas-ügynökség jelenti, hogy az olasz csapatok a szövetséges seregek osztagaival együttesen közbiztossági okokból szállották meg Fiumét. Az antant kiutasította az olasz csapatoka: Fiusné Só?. Laibak, nov. 22. A Slovenski Narod-nak jelentik Belgrádból. Az antant balkáni hadseregének francia főparancsnoka Szalonikiból a szerb főparancsnokhoz táviratot küldött és közölte, hogy 5 a délszlávok és az olaszok ellentéte. Horvátország és az olasz veszedelem Zágráb, nov. 22. A délszláv nemzeti tanács középponti választmánya vasárnap Zágrábban értekezletet tart, mely hír szerint fontos határozatokat fog hozni. Azt hiszik, hogy ezen az értekezleten fogják kimondani a Szerbiához való legszorosabb csatlakozást. Sürgős határozatot fognak hozni állítólag a tengerpartnak az olaszok által való okkupálása dolgában is. Zágrábban feszült érdeklődéssel várják az értekezlet határozatait. Tegnap Belgrádból tíz francia tiszt érkezett ide. Kíséretükben volt Tresics-Papcsics, a Nemzeti Tanács tagja is. A tiszteket a pályaudvaron hivatalosan fogadták.