Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-23 / 275. szám

1918. november 23. Budapest­ Hírlap (276 **.A teljes egyetértésben azonnal elkészítsék a katolikus autonómia szervezetét. A gyűlésre szóló meghívó hangoztatja, hogy m­íg az ország minden felekezete maga intézi egyházi ügyeit, addig a katolikusok nem folynak be sem iskoláik, sem vagyonuk kezelésébe. Az önrendelkezés jogán változtatni kívánnak ezen a megalázó helyzeten és a katolikus vagyon és a katolikus intézmények kézbev­ételével kellő részt akarnak venni az ország kulturális és társadalmi életében. 1s katolikus alsópapság ügyei. A katolikus püspöki kar tanácskozása tegnap véget ért. A még függő kérdések elintézése azonban szükségessé tette, hogy Persián Ádám­ kormánybiz­tos folytassa a tárgyalást a püspöki kar­ tagjaival. ■ Ma Vár­ady L. Árpád kalocsai érsekkel tárgyalt és holnap még több püspökkel lesz alkalma tárgyalást folytatni, főképp a katolikus adópapság anyagi helyzetének rendezéséről. A Slapi Tanács memoranduma a n­agyttazi vagyonról. A katolikus Papi Tanács ma a Nemzeti Tanács­nak és a népköztársaság kormányának memorandu­mot adott át, a­melyben elmondja az alsópapság kí­vánságait és állást foglal az egyházi vagyon kérdé­sében. A memorandum kívánja az egyházi s alapítványi vagyon sürgős demokratizálását, de hangoztatja, hogy a leghatározottabban küzdeni fog minden olyan kísérlet ellen, a­mely bármilyen célzattal vagy ürügy­gyel elkobozni akarná a magyar katolikus vagyont. Ha valamikor kommunista világrend kerülne ura­lomra, az alsópapság tisztelettel meghajol előtte és alkalmazkodik hozzá,addig azonban, a­míg a Nem­zeti Tanács és a népkormány elismeri a magántulaj­dont és a vagyonbiztosság elvét hirdeti, föltétlenül ragaszkodik a magyar katolikus vagyon épségben és birtokukban való tartásához. A­míg az állam a hadi­­milliomosok és más tőkepénzesek újabb keletű va­gyonát el nem kobozza, a legnagyobb­­igazságtalan­ság volna a katolikus nép egyetemének ezeréves va­gyonához nyúlni. Minden elkobzó kísérlet ellen az alsópapság a saját érdekéből elkeseredett harcot in­dítana meg. A vagyon demokratizálására elegendő volna az egyházi és alapítványi javakat az azonnal létesítendő katolikus autonómia kezelésére bízni, a­mely a földeket igazságos áron a népkormány ren­delkezésére adná birtokpolitikájának megvalósítá­sára. A befolyó pénz vagy értékpapiros a javadalmak és alapok törzstőkéjével elegendő fedezet volna arra, hogy a négyjavada­lasokat ráfizetésben részesítsék, az alsópapság anyagi helyzetét minimális alapon ren­dezzék és az egyházi, iskolai és kulturális szü­kségle­­tet kielégítsék. Az á­­rand Pest vármegyében. Ma délelőtt ülést tartott Pest vármegye ál­landó választmánya, a­melyen hivatalosan bemutat­kozott az állandó választmány elnöke, Kégl János úz, igazságügy minisztériumi államtitkár, a­kit a kor­mány — az állásában való meghagyása mellett — Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét tör­vényhatósági joggal felruházott város főispáni teen­­­­dőinek a végzésével megbízott és­­kormánybiztosi ha­táskörrel fölruházott. A hétfőre kitűzött közgyűlés napirendjére fölvett tárgyak során Erdélyi Loránd dr. főjegyző bemutatta annak az üdvözlő iratnak a vázlatos szövegét, a­melyet a közgyűlés fog a kor­mányhoz fölterjeszteni. Héderváry Lehel dr. üdvözli Régi kormánybiztost és javasolja, hogy az üdvözléssel kapcsolatosan Pest vármegye in­tézzen fölterjesztést a kormányhoz az iránt, hogy minden tőle telhető akarattal és erővel igyekez­zék az ország integritását m­egvédelmezni s a belső rendet föntartani. Különös figyelmébe kell ajánlani a kormánynak azt, hogy a községi nemzeti tanácsok­nak, mint párhuzamos közigazgatási funkcionáriu­soknak a működését meg kell szüntetni, a közigazga­tási­ hatóságoknak oda nem való tisztviselőit el kell távolítani. Földes István dr. kívánatosnak tartja, hogy a községi képviselőtestületek a helyi nemzeti tanács tagjaiból egészíttessenek ki. Székely György dr. tiszti főügyész kifejti, hogy addig, a­míg újjáala­kítás az adminisztrációban nincs, noha hibák voltak, a régi rendet fönn kell tartani, mert a jogrend más­ként megbomlik. Megtörtént az is, hogy egy helyen két nemzeti tanács alakult. Melyik hát az érvényes? Teljesen felfordul a közállapot, ha nem helyezked­nek arra az álláspontra, a­melyet Héderváry fog­lal el. Agarasztó Tivadar helyettes alispán akkor, ha Héderváry nézetét fogadják el, azt is lehetne kérni, hogy az efféle önkényes alakulásokra büntetést szab­janak ki. Ezek után hozzájárult az állandó választmány ahhoz, hogy a fölterjesztésben hangoztassa az eddigi törvényes szervek megmaradását, úgy azonban, hogy az arra alkalmatlan személyek eltávolíttassanak. Vé­gül a közgyűlésre kitűzött ügyeket tárgyalták. A dunai flottlla. A Pol. Híradó jelenti: A hadügyminisztérium sajtóosztálya közli: A volt cs. és kir. haditengerészet osztrák-német tisztjeinek és hivatásos altisztjeinek e hónap 11-én Bécsben tartott ülésén az osztrák­­román nemzeti tanács képviselője a legélesebb han­gon kelt ki a Duna-flottillának a magyarok részéről történt — szerinte jogtalan — elfoglalása ellen. Szük­ségesnek látszik ezzel az állítással szemben megje­gyezni, hogy a magyar állam a Duna-flottillát a volt császári és királyi közös hadügyminisztérium hadi­tengerészeti osztályának — az akkori államfő pa­rancsa alapján — kiadott D. P. K./M. S. 66 11/17. ex 1918. számú rendelete alapján vette át. Nyilvánvaló tehát, hogy az osztrák-román nemzeti tanács képvi­selője részéről tett kijelentésnek semmi alapja nincs és csak arra való, hogy az egyes nemzetek közötti megértést megnehezítse. A francia sajtó a magyar viszonyokról. A .V. Távirati Iroda jelenti: A francia sajtó érdeklődése Magyarország és a magyar közviszonyok iránt adandóan igen élénk. A párisi újságok annak ellenére, hogy papírhiánnyal küzdenek, bő teret szentelnek a magyarországi helyzet ismertetésének és tudósításaik örvendetesképpen hívek és tárgyilago­sak, így például a L'Homme Libre. Clemenceau fél­­hivatalos újságja november 1-i számában, két teljes hasábon át foglalkozik a magyar forradalom lefolyá­sának leírásával és Pa­longric en féle (Az ünneplő Magyarország) címmel ismerteti a magyar forrada­lom gyors és örvendetes sikerét. November 2-iki számában a Stupianité közli első radio-táviratunkat, a­mel­yen a forradalom lefolyásáról a külföldet ér­tesítettük, november 3-án pedig a Le Journal, a figaró, a Humanité, újabb radio-táviratot közölnek a magyar belső v­iszonyok alaku­ásáról. A november 1-iki párisi újságok bő tudósításokat közölnek a Nemzeti Tanácsnak arról a jelentős üléséről, melyen Károlyi Mihály miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányt a király esküje alól feloldotta. A párisi sajtó terjede­mesen hozza Károlyi Mihálynak és Hock Jánosnak, a Nemzeti Tanács elnökének, beszé­deit. Ugyancsak november 4-én a francia lapok tu­dósítanak arról a magyar óhajtásról is, hogy meg­szállás esetén francia és angol csapatokat küldjenek­­ Magyarországra. November 9 én a L'Hom­me Libre a Magyar Távirati Iroda tudósítása alapján jelenti,­­ hogy Budapesten, hála a kormány energikus intéz- s kedéseinek, teljes nyugalom és rend uralkodik. D­amenceau újságjának ez a tudósítása annál­­jelen­tősebb, mivel román részről vagy buzgalommal igyekeztek ebben az időben és igyekeznek még ma is a párisi sajtó útján elhitetni a francia közvélemény­­nyel, hogy Magyarországon teljes a zűrzavar. Az Echo de Paris november 12-én tudósít Károlyi Mi­hály belgrádi útjáról és tudósítása teljesen fedi a tényeket. Ezek a példák is bizonyítják, hogy a fran­cia közvélemény az ő sajtójában hű és tiszta képet nyer a magyar népköz­társaság közállapotairól. Zágrábi féleefünet a jugos­láv-magyar v­iszonyról. Budapest nov. 22. Tegnap érkezett vissza Zágrábból Balta Aladár meghatalmazott miniszter, Magyarország zágrábi követe és útjáról már jelentést is tett a­­ kormánynak még a tegnap tartott miniszteri tanácskozásban. Munkatársunk ma fölkereste a követet, a­ki zágrábi tapasztaltairól ezeket mondotta: — A mostani helyzetre való tekintettel, a­mikor Jugoszlávia joggal vagy jogtalanul az antant szövetségesének tekinti ma­gát, nem egé­szen csodálatos, ha a jugoszláv intéző­­körök Magyarországgal, mint a középponti hatalmak egyik államával szemben bizonyos tekintetben tartózkodó modort mutatnak. Attól a pillanattól kezdve azonban, a­mikor a jugoszlávok meg­tudták, hogy Magyarország, mint egészen füg­getlen állam, az antanttal, illetve a francia és szerb katonai parancsnoksággal megkötötte a fegyverszünetet, megenyhült ez a feszült viszony és kénytelen-kelletlen velünk most már mint semleges állammal a nemzetközi jog határain belül bocsátkoznak tárgyalásba a jövő berendez­kedés dolgában. Másrészt az olasz imperialiszti­­kus törekvések mind hangosabb és erőszako­sabb megnyilatkozása folytán csak természetes, hogy a magyar állammal szemben tanúsított rideg magatartást mellőzni igyekeznek, sőt ha­tározottan lehetővé akarják tenni a közeledést. Ez az elhatározás kifejezésre jutott a jugoszláv Nemzeti Tanácsnak abban az elhatározásában, hogy letett a Muraközbe már teljességgel meg­konstruált berontásra vonatkozó szándékáról. Csapatokkal akarta ugyanis a Muraközt meg­­szállani, hogy ott befejezett tényeket teremtsen. ** Azóta minden közgazdasági és közleke­dési ügyben, a magyar állampolgárok anyagi és személyi vonatkozásaiban a legnagyobb előző­­keteőséggel járnak el és pedig a hivatalos és ma­gán kívánságok kielégítésében egyaránt. A forra­­dalmi láz első hatása alatt megszüntették a posta, és táviróforgalmat, de alkalmasint már holnap újra megindítják egyenesen a jugoszláv nemzeti tanács kezdésére, a­mi természetesen újabb lépés a két nemzet közötti megértés terén.­­ Nagy baj az, hogy a jelenleg Zágráb­ban kormányzó jugoszláv nemzeti tanács ha­tásköre nagyon ingatag és meghatározatlan, mert a jugoszláv államhoz számított Bosznia, Hercegovina és Dalmátország kormányzatának intézésében teljességgel külön úton jár. Meg kell tehát várni Jugoszlávia köz­jogi konszolidálását, hogy’ tisztában lehessünk, minő hatalmi faktor­ral állunk szemben. "­ Örvendetes jelenség, hogy a jugoszláv nemzeti tanács a délmagyarországi szerb kérdés­sel feltűnően keveset foglalkozik és az újságok is szárazon közük a szerbeknek , élni a gyár or­szágon való elhelyezkedését.­­ A Nagyhorvátországért rajongó régi po­litikusok és a Szerbiával egyesülni kívánó jugo­­szlávok között az ellentét mindennap inkább és inkább kiéleződik. Ez a helyzet addig fog tar­tani, a­míg az óriás többségben levő szerb jugo­szláv államalakulat hívei az egyesülés prokla­­málásával tiszta helyzetet nem teremtenek. A Starcsevics-párt nemzeti hadsereget követel. Zágráb, nov. 22. A Starcsevics-párt Zágrábban gyűlést tartott, melyben főképpen arról volt szó, hogy a nemzeti hadsereget meg­ítéli erősíteni, mert szükség lesz rá. Az olaszok egyre közelebb és közelebb jönnek, és­­annyira, hogy immár az a veszedelem fenyeget, hogy egy szép napon a horvát fővárost is meg fog­jál­ szállni. Mindez nem történhetnék meg, mondot­ták a szónokok, ha Horvátországot mint államot már­ elismerték volna. Ma azonban még külön kor­mányok vannak a délszláv államban: a szerb kor­­mány és a zágrábi és laibaki nemzeti tanács. Ha Horvátországnak csapatai állanának rendelkezésére, az olaszok csakhamar eltűnnének a horvát terület­ről. Ha a korfui paktumot végrehajtanák, akkor Horvátország könnyen hozzájutna a jussához. A gyűlés Jugoszlávia és Polúr király éltetésével ért véget. Az olaszok megszállták Fiume kerületét. Zágráb, nov. 22. Az olaszok megszállták Plaset és Bucca­­rit, s úgy rendezkednek be a két városban, hogy nehéz lesz őket onnan kimozdítani. Caiasso, nov. 22. A Havas-ügynökség jelenti, hogy az olasz csapatok a szövetséges seregek osztagaival együt­­tesen közbiztossági okokból szállották meg Fiumét. Az antant kiutasította az olasz csapatoka: Fiusné Só?. Laibak, nov. 22. A Slovenski Narod-nak jelentik Bel­­grádból. Az antant balkáni hadseregének fran­cia főparancsnoka Szalonikiból a szerb főpa­rancsnokhoz táviratot küldött és közölte, hogy 5 a délszlávok és az olaszok ellentéte. Horvátország és az olasz veszedelem Zágráb, nov. 22. A délszláv nemzeti tanács középponti vá­lasztmánya vasárnap Zágrábban értekezletet tart, mely hír szerint fontos határozatokat fog hozni. Azt hiszik, hogy ezen az értekezleten fog­ják kimondani a Szerbiához való legszorosabb csatlakozást. Sürgős határozatot fognak hozni állítólag a tengerpartnak az olaszok által való okkupálása dolgában is. Zágrábban feszült ér­deklődéssel várják az értekezlet határozatait. Tegnap Belgrádból tíz francia tiszt érkezett ide. Kíséretükben volt­­ Tresics-Papcsics, a Nemzeti Tanács tagja is. A tiszteket a pályaudvaron hi­vatalosan fogadták.

Next