Budapesti Hírlap, 1918. december (38. évfolyam, 282–306. szám)
1918-12-01 / 282. szám
V 1918. december 1. Bsmkst! Keur (,282. sz.) —1 ■■■"»■ '■ ■.............. —I—... ■ t—la..muthiva«. TÖRNÉNYSZÉFÍI CSARNOK. — Az ügyészség védi a sajtószabadságot. Bár a sajtószabadságra vonatkozó új törvény még neki lépett életbe, a törvényszék máris ennek szellemében hozott elvi jelentőségű ítéletet. A perrendtartást életbeléptető törvény egyik szakasza kimondja, hogy tiltott közlés vétségét követi el az, aki bűnvádi vagy fegyelmi ügyben beadványt vagy hatósági iratot a hatóság engedelye nélkül közzétesz. Ez ellen a rendelkezés ellen a sajtó már annak idején tiltakozott, mert ez megbénítása a sajtó munkájának és a szabadságnak és rámutattak arra, hogy ezzel a szakasszal vissza fognak élniazok a bűnösök, akik a nyilvánosság előtti kipellengérezéstől félnek. Ez történt legutóbb is, amikor Schwarz Ábrahám háztulajdonost a budapesti rendőrség csalás vádja miatt letartóztatta. A rendőri sajtóiroda erről egyszokásos szűkszavú kommünikében értesítette a sajtót. Miután azonban a lapok hivatása a közönség részletes informálása, a lapok részletes tudósítástközöltek Schwarcz Ábrahám erre vonatkozó cselekményéről. Erre az ügyészség Schwarcz ügyvédjének, Pollák Illés dr.-nak följelentésére vádat tett tiltott közlés címén kilenc napilap kilenc munkatársa: Tarján Vilmos, Balassa Emil, Kálló Ernő, Bakonyi Endre, Halmi József, Pajzs Ödön, Pártos Bence, Kovács Arnold és Zoltán Andor ellen. Schwarz Ábrahám neve még onnan is emlékzetes, hogy ő volt az, aki annak idején Soós bírót megvesztegelte. Schwarz Ábrahámot ekkor három évre ítélték el, Soós bírónak pedig ki kellett vándorolnia Amerikába. E tiltott közlésre vonatkozó ügyet ma tárgyalta a büntetőtörvényszéken Thott dr. bíró tanácsa. A vádlottak képviseletében Erőss Vilmos dr. és Vollander Sándor dr. jelentek meg. A tárgyalás megnyitása után Várd Albert dr. főállamügyészhelyettes, a budapesti államügyészség vezetője emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a változott viszonyokra való tekintettel, de a sajtószabadság nevében is nem részesülhet bírói oltalomban az olyan panaszos, aki a sajtó kritikájára minden irányban rászolgált, ennélfogva a vádlott újságírók ellen a tiltott közlés vétsége miatt korábban tett vádat elejti. A bíróság ennek folytán mind a kilenc újságíró ellen a további eljárást jogerősen megszüntette. ___ A büntetések végrehajtásának és a lstartóztatásoknak korlátozása. Halász Lajos főállamügyész rendeletet bocsátott ki az összes államügyészségek vezetőihez, melyben utasítja őket, hogy csak azokat az egyéneket vegyék letartóztatásba, akiktől a közrendet és a közbiztosságot komolyan félteni kell. Mindenekelőtt letartóztatásba kell azonban venni a kézrekerült szökevényeket. Az olyanoknak, akik két évnél hosszabb idő óta vannak elítélve és a büntetés kitöltése végett nem jelentkeznek. letartóztatása iránt csak akkor kell intézkedni (tehát őket előállítani), ha a közrendre és a közbiztonságra veszedelmesek. Ugyanezt a szempontot kell szem előtt tartaniok az ügyészségeknek azelőzetes letartóztatásnál és a vizsgálati fogság elrendelésének indítványozásánál is. Amennyiben pedig az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése a bűnvádi eljárás sikere érdekében mellőz beteleültek mutatkozó, különös gondot kell fordítani arra, hogy tartamuk a múlhatatlan szükség mértékét a törvényszábra, korlátokon belül ne haladja meg. — Csendélet a bőrközéppontnál. Einhorn Jenő dr. ügyvéd, aki a háború alatt a Bőripari középpontnál i főtisztviselő volt, rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt pert indított Schön Géza, a bőripar középpont vezérigazgatója és Morvai Oszkár dr., a bőripari középpont igazgatója ellen. Einhorn följelentésében azt állítja, hogy Schön Géza és Morvai Oszkár igazgatók azt a hűrt terjesztették róla, hogy ő, a lé, a bőrközéppont tisztviselőinek felmentési ügyeit intézte, ezekért a felmentésekért pénzt fogadott el, továbbá, hogy a tisztviselőket a két igazgató arra bujtogatta, hogy ne dolgozzanak vele együtt. Ezt az ügyet ma tűzte ki tárgyalásra a büntető járásbíróságnál Farkas dr. járásírózó. A tárgyalásra számos tanút is beidéztek közöttük Mali Ferenc miniszteri tanácsost, Vágó József kormánybiztost és Wolfner Tivadart. Einhorn képviseletében Pallók Illés dr. jelent meg, Schön Gézát és Morvai Oszkárt pedg Dési Géza dr. és Fényes Samu dr. ügyvédek védték. Még a vádlottak kihallgatása előtt a védők azt az érdekes körülményt állapították meg, hogy a főmagánvádló az idézést kézbesítő szolgát személyesen vitte el valamennyi tanúhoz. A bíróság először Schön Géza vezérigazgatót hallgatta ki. Schön elmondotta, hogy ő Einhorn ellen semmiféle személyes pajszít nem indított. Küldességéből kifolyóan, minthogy arra megfelelő okot látott, fegyelmit kért Einhorn dr. ellen. Egyébként amit állított, azt bizonytani fogja. Morvai Oszkár dr.-t hallgatta ki ezután a biróság akibeismerte, hogy Vágó József kománybiztos előtt azt állította Finhamról, hogy pénzért katonai felmentést intézett el, továbbá hogy egy és utollo abban az ügyben, mint ügyvéd és referens szerepelt és mindezeket bizonyítani akarja. A védők előterjesztése után a bíróság elrendelte a valódiság bizonyítását, vakkant annak a megállapítását, hogy milyen fegyelmi vizsgálat folyik Einhom ellen. Ezek miatt a tárgyalást elnapolták. KÖZGAZDASÁG. Pénzügyeink jövője. — Szende Pál nyilatkozata. — A Hollandsch Nieuws Buerau tanulmányúton levő munkatársát budapesti tartózkodása során Szende Pál dr. pénzügyminiszter fogadta, akivel Magyarország mostani pénzügyi helyzetéről, valamint az állami pénzügyek jövőbeli konszolidálódásának kilátásairól hosszabb beszélgetést folytatott. — Minden erőnket megfeszítjük.— mondotta a miniszter . — valamennyi hitelezőnk kielégítésére, akár magyar, akár idegen állampolgárok azok. Az államadósságokat és kölcsönöket mind elismerjük, a kamatokat annak rendje szerint megfizetjük és a kötelezvényeket névértékükön annak idején beváltjuk. Az ország közkölcsöneit mindenütt respektálni fogják, nemcsak a radikálisok és a Károlyi-párt, hanem a szociáldemokraták részéről is. Reméljük, hogy azok az államok, amelyek az egykori Ausztria és Magyarországban alakulnak, a bankjegyforgalom aranyrészét vállalni fogják, mert híven ebben a kérdésben ők is éppen annyira érdekeltek, mint mi. Az antantnak az egykori osztrák és magyar monarkiából alakuló államok kötelességévé kell tennie, hogy az egész bankadósság fedezésére a megfelelő mértékben vállalkozniuk kell. Az új államalakulatoknak sem irányadó körei, sem hivatalos személyiségei soha nem jelentették ki, hogy ennek a kötelezettségüknek nem hajlandók eleget tenni. Ha a bankjegyforgalom kérdését megegyezés alapján megoldjuk, pénzügyi jövőnket felényire már biztosítottuk. Akkora vagyonátadást fogunk kivetni, amilyenre a magyar történelemben nem volt példa■ — 1z egyszeri vagyonátadáson kívül vagyonadót is léptetünk életbe, mégpedig progresszív átültön. Az egyszeri vagyonátadás minden magyar állampolgárra kiterjed, más alattvalókra nem, vagy csak annyiban, amennyiben Magyarországon fekvőségük, háztulajdonuk van. A vagyonátadást természetesen csak az ingatlanok tényleges értéke után fogják számítani, a jelzálogot és egyéb tényleges adósságokat le kell vonni. — Magyarországnak mindenképpen jogában áll, hogy önálló jegybankot létesítsen. Mindamellett mi a csehekkel, a jugoszlávokkal, a lengyelekkel és a többiekkel pénzügyi téren is összefogva akarunk működni. Talán sor kerül arra is, hogy a jövőben szövetségi bank vagy föderációs bank létesül, mert mi azokhoz a nemzetekhez, amelyek a Duna mentén levő területen élnek életre-halálra oda vagyunk láncolva. Állami bank létesítése lebeg szemem előtt, nem magántulajdonban levő részvények alapján működő bankra gondolok. — Én mint az önálló magyar vámterület lelkesült híve harcoltam ennek megvalósításáért, mert ebben láttam az egyetlen eszközt arra, hogy a feudális uralmat az ország politikai vezetéséből ki lehessen rekeszteni. Ámde most, amikor a latifundiumok eltűnnek, ezt a politikai eszközt már nem kell igénybe venni. Most én éppúgy, mint kabinetben társaim, köztük a szociáldemokraták is, a szabadkereskedelem híve vagyok. Magyarország képviselői a gazdasági békekonferencián a legenergikusabban fognak föllépni a szabadkereskedelmi életbeléptetése érdekében. — A Közúti Vasúttársaság sorsa. Arról értesülünk, hogy a Közúti Vaspálya Társaság igazgatósága és felügyelő-bizottsága hétfőn együttes ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy e hónap 28-ára rendkívüli közgyűlést hívnak össze és itt beszámolnak a részvényeseknek arról, hogy a társaság budapesti és helyiérdekű vasutjainak üzemvezetését s a bevételek kezelését a kormány a fővárosnak adta át. Az erről szóló rendelet kilátásba helyezte, hogy a kormány újabb rendeletet fog kiadni, amely a társaság anyagi követeléseinek kielégítésére magánjogi rendszabályokat fog tartalmazni. Miután ez a rendelkezés egyre késik, az igazgatóság már most akciót tervez, hogy az esetre, ha a kormány által megígért rendelet továbbra is késnék, a március elején tartandó évi közgyűlésen a részvényeseknek pozitív elhatározásról tudjon beszámolni. Fölmerült egyébként a társasági fölszámolásának gondolata is. Ha a rendkívüli közgyűlésen ilyen értelmű indítványt tennének, akkor az igazgatóság erre külön közgyűlést szándékozik egybehívni. — A gazdasági terményárak leszorítása. Az Árvizsgáló Bizottság új vezetősége új árpolitikát is jelent. Az újabb tárgyalásokon a bizottság ármegállapításai és egyéb akciói a kereskedelem szorosabb bevonásával történt. Új árpolitikát szándékozik azonban inaugurálni a bizottság a mezőgazdákkal szemben, amennyiben a mezőgazdasági termények árának megállapításánál — amelyet a népkormány minap rábizol! — szándékozik az árak leszorítását megkezdeni . A jegybank prágai főintézete. Bécsből jelentik. Az Osztrák és Magyar Bank főtanácsa tegnapelőtt tartott ülésén, mint a lapok jelentik, elhatározta, hogy prágai fiókintézetét főintézettéalakítja át. A csehszlovák kormányt föl ishatalmazták, hogy kormánybiztost küldjön a bank főtanácsának üléseire. A prágai főintézet ezután megkapja a bankjegyek forgalmáról, a leszámítolási- és lombardforgalomról szóló kimutatásokat. Ugyanezt az engedményt tették a délszláv államnak is, amely már régebben kívánta a bankközösség fentartását azzal a kéréssel, hogy az említett kimutatásokat a zágrábi fióknak is küldjék meg. A bank ehhez hozzá is járult. Egy másik bécsi jelentés azt adja hírül, hogy az új nemzeti államok nem sietnek saját jegyintézetek fölállításával. Inkább a közösségnek adnak előnyt. Hír szerint Gruber dr.-t, az Osztrák és Magyar Bank alkormányzóját legközelebb kormányzóvá nevezik ki. A kisiparos-kői csőnek kockázata. Az, előző kormány elhatározta, hogy a háborúból visszak, mért kisiparosok és kiskereskedőkszámára mintegy száz millió kölcsönt fog folyósítani s ennek a tranzakciónak lebonyolításával a Pénzintézeti Középpontot fogja megbízni. E hír nyomán a háborúból visszatért iparosok és kereskedők ostromolják napok óta a Pénzintézeti Középpontot és a kölcsön folyósítását követelik. Értesülésünk szerint a kölcsönre vonatkozó kormányrendeletet a P. K. már napokkal ezelőtt fölterjesztette a kereskedelmi miniszterhez és a tervezet előreláthatóan a legközelebbi minisztertanácson dől el. Az eredeti tervezettel szemben fontos eltolódás történt a felelősség kérdésével kapcsolatban. Szterenyi ugyanis a kölcsön kockázatának nagyobb részét a pénzintézetekre akarta bakintani. Ám a pénzintézetek most a kockázatai jóval nagyobbnak látják és a kölcsönök folyósítását csak úgy hajlandói átvenni, ha a nagyobb kockázatot az ■állam veszi ál■ . A felszámoló hadügyminisztérium nem fizet. A volt közös hadügyminisztérium felszámoló bizottsága közli: A közös fizetőeszközök hiánya következtében hadiskolaéktatásokért járó összes fizetéseket, valamint a ajegegyezés útján megállapított utalvány-beváltásokat és kifizetéseket a katonai pénztáraknál megszüntetik, amíg az ügyek elintézésére az egyes nemzeti kormányok közös mellenyezés alapján rendeleteket nem bocsátanak ki. — A külföld bizalmatlansága. A kiürült raktárak pótlása és a sokat nélkülözött magyar fogyasztás ellátása sürgősen megkövetelné a külső kereskedelmi relációk fölelevenítését. Erre a feladatra tudvalévően a Nemzetközi Kiviteli és Behozatali Rt. előkészületeket tett és vívumban, mihelyt a külfölddel való érintkezés megkezdése keresztülvihető, képviselőket küld ki Hollandiába, Svájcba, Dániába és Svédországba, mert az intézet ugyanis ezekben az államokban kirendeltséget szándékozik létesíteni. De sajnos, a külföldi hitelezők és általában az idegen tőke feltűnő tartózkodással viseltetik Magyarországgal szemben, amit a külföldön egyes magyar kormányférfiak ama kijelentésével okolnak meg, hogy tulajdonképpeni végső célul Magyarországon a magántulajdon megszüntetését tűzték ki. A megrendült bizalmat kellene tehát helyreállítani, hogy a behozatal s egyáltalán a külfölddel való kereskedelmi reláció egészséges alapon újból létrejöhessen. Egyébként az Import-Export Bank már a háború alatt megkezdte a különböző kereskedelmi ágazatok szervezését a behozatal és kivitel előkészítésére. De utóbb az intézet ezt a programját feladta és a fűszeres gyarmatáru behozatal érdekében tömörített hazai fűszer- és gyarmatárkereskedők szindikátusát a minap feloszlatta. Ezenkívül az Import-Export Bank tudvalévően az ukrajnai élelmiszer, továbbá az ukrajnai fémbehozatalra külön szindikátusokat létesített, de a változott viszonyok folytán eme két szindikátust is feloszlatta. — Tanácskozás a tőzsdeforgalomról. A tőzsdetanács ma Végh Károly elnöklésével ülést tarton, amelyen az értéküzleti magánforgalom kérdését tárgyalta. Beható eszmecsere után a tanácskozás folytatását hétfőn délután 6 órára halasztották. SS -IgysSz Zongorák és piamtinók SICPrp legssolitabban vásárolhatói e» bérelhető*. Wírd.z etvapviditr hírneves zongoratermibee ». ’i ■P*eressi©iy iJrejttjnYUsiescí 4 Jiír*»tíi.