Budapesti Hírlap, 1918. december (38. évfolyam, 282–306. szám)

1918-12-10 / 289. szám

1918. december 10. Bubapesti Hibiap «.> akar indítani az amerikai magyarok, visszatelepe­­désének előmozdítására, ■végül állandó érintkezést­ óhajt is énn tartani az amerikai magyarokkal és ösz­­szekötő kapocsul szolgálni Magyarország és az ame­rikai magyarság között. A túgok köztársasága. Kassán kikiáltják a tót köztársaságot. — Csat­­lakozás a nyugati tótok részéről. — Tót követ lászinát. — Külön köztársasági mozgalom Pozsony vidékén. Budapest, dec. 9. . A ki ismeri a hazai viszonyokat s ismeri különösen a felső vidék tót lakosságának,­­gon­dolkozását , és­ érzelmeit, tudhatja jól, a­mit mi ismételten megírtunk, hogy a tót népnek nincs elszakadó szándéka. A tót nép fázik a csehekkel való egyesüléstől, mert — bár szintén fellázít- ■ ható és elkeseríthető — alapjában nyugodt", jám­bor, szelíd természete idegenkedik az erőszakos, kemény fellépésű, kapzsi természetű esetiektől, füvön ragaszkodik Magyarországhoz, a magya­rokkal való közösségben keresi boldogulását s távol áll tőle az elszakadás gondolata. Ezt mi, igy tudjuk s igy tudja és vallja min­denki, a ki a Felvidék viszonyait és a tót nép haj­landóságát alaposan ismeri. A csehek fegyveres bevonulása erőszakosan teremt más látszatot, de ezzel a valóságot a tájékozatlanok előtt legfeljebb csak leplezni tudja, megmásítani nem. Vannak túlzók a tót agitátorok között, a­kik a cseh-tót egyesülésért fejtenek ki heves agitációt, de si­kert csak ott tudnak felmutatni, a­hol a­­ cseh Fegyver és a cseh pénz segíti őket. Ilyen kíséret­tel azután el tudják érni azt, hogy elenyésző kisebbséggel óriás többséggel szemben (tizen-hu­­szan — százak és ezrek ellen) kimondják a Csehországhoz vagy a cseh-szlovák államhoz való csatlakozást. Ez azonban durva m­eghamisítását jelenti a tót nép igaz érzelmeinek és a n­épek önrendel­kezési jogáról szóló wilsoni elveknek, a­melyek­nek alapjára helyezkedtünk, mert föl kellett ten­nünk, hogy nemcsak hitvallójuk veszi komolyan, hanem szövetségesei s hogy ilyformán az egész antant ezek szerint fogja berendezni a világ új arculatát. A tótok azonban, látván a csehek erősza­kos előrenyomulását , látván azt, hogy több­­rendbeli tiltakozásuk mit sem használ, elhatároz­ták magukban, hogy minden tiszteletük mellett, a melyet a nyugatról hirdetett ideális elvek iránt éreznek, (sőt épp e tisztelet hőfokától sarkalva) nem feledkeznek meg­­egy régi bölcseségről sem, a mely olyképp szól: segíts magadon s az Isten is megsegít. Nevezetesen elhatározták, hogy a cse­lekvés terére lépnek s összegyűlvén, egyértel­műen kimondották, hogy teljesen önállóan szer­­vezkednek s megalkotják az önálló tót népköz­­társaságot. Megkezdték a mozgalmat a keleti tótok, de csatlakoztak hozzájuk a nyugati tótság vidé­kéről eddig Zsolna és Ruttka. Önként érthető, hogy a cseh csapatok jelenléte akadályozza a nyugati tót vidék nagyarányú megnyilatkozását, de semmi kétség sincs az iránt, hogy Trencsén, Nyitra, Turóc, Liptó, Pozsony, Ilont a legna­gyobb örömmel csatlakozni fog a tót köztársa­sághoz. Ma délelőtt megjelent a fővárosban Jászi Oszkár nemzetiségi miniszternél Bulissa Károly dr. eperjesi ügyvéd s mint a leendő tót köztár­saság budapesti követe azt a kérelmet adta elő, hogy a magyar kormány ismerje el a tót köz­társaságot, adja át az érdekelt terület­­közigazga­tását s engedje meg, hogy ideiglenesen Kassa város lehessen az új köztársaság székhelye. Azért kérik erre a célra Kassa városát, mert ez kívül esik a csehek által megszállandó doliiar­­kácionális vonalon s hit­e szerint nem akadályoz­­­­hatják meg a tót köztársaság megalakulását. Jászi miniszter egyelőre tudomásul vette: a memorandum alakjában átnyújtott­ bejelen­tést s azzal búcsúzott Bulissa dr.-tól, hogy az eseményt a miniszteri tanácskozás elé terjeszti. A mi jelentéseink arról szólnak, hogy holnap vagy legkésőbb holnapután Kassa "ki fogja kiáltani a tót köztársaságot. Másfelől kapjuk azt a híradást, hogy Po­zsony vidékén szintén mozgalom­ban alakulóban és növekedőben, azzal a kitűzött céllal, hogy ki­kiáltják a kót köztársaságot, itt azonban nyugati­­ jelzéssel. A két köztársaság utóbb egyesülne egy­mással. Pozsony vidékén a csehek közeliek, és erőszakoskodása fűti a mozgalmat, segítve és táplálva attól a felháborodástól is, a­mely a ma­gyarság körében észlelhető arra a hirre, hogy a csehek Pozsonyt, Komáromot és a szírm­agyar Csallóközt is meg akarják szállni. Mindezekben­­a városokban és az egész vidéken teljes rend és nyugalom van s a rendet és a nyugalmat csak a csehek boríthatnák föl, ha rendcsinálás címén ide is benyomulnának. Itt megtörténhetnék az, hogy minden parancs és minden tilalom és­ a magyar kormánynak is minden óvó intézkedése ellenére a csehek mégis erős ezentállásra talál­nának, a­mit pedig lehetőleg elkerülni minden­képp kívánatos, azt hisszük, a csehek érdeké­ben is. A kormány ideiglenesnek tekinti a­­Felvidék kiürítését. A hadügyminisztérium hivatalosan közli: Felsőmagyarország katonai kiürítését a kormány természetesen csak ideiglenesnek te­kinti és így az csupán a csehek ellen kiküldött karhatalmi osztagok visszavonására vonatkozik. Az összes katonai hatóságok, póttestek, intéze­tek stb. továbbra is a helyükön maradnak és működésüket a kiadott rendeletek értelmében továbbra is folytatni tartoznak. Ennek megfe­lelő utasítást kaptak az összes érdekelt parancs­nokságok. A hadügyminisztérium jelentése a csetiekről. A hadügyminisztérium sajtóosztálya út­ján hétfőn reggel az alábbi jelentést adta ki a Magyarországon lévő cseh csapatokról: , Dévénfiló és Szered között egy ideiglenes de­­matikációnál is, vonalban állapodtunk meg a csehek­kel. A Nyírra irányában előnyomuló­ cseh csapatok Recsészi és Elecske vonalában állanak. Pozsony, Komárom, Kassa és az új demarkációs vonal* . Budapest, dec. 9. A múlt héten az antant Vix alezredes út­ján­ tudvalévően fölhívta a magyar kormányt, hogy csapatait vonja ki az ország északnyugati vidékéről. A kiürítés azóta meg is indult, mivel azonban a felszólításban nem volt megjelölve a visszavonulás határvonala, Vix alezredes az új demarkációs vonalat illetően táviratot intézett a versaillesi főparancsnoksághoz. Addig is, m­íg ez a válasz megérkezik, Bartha Albert hadügy­miniszter, Vix alezredes és Ilodzsa Milán buda­pesti tót követ között tárgyalás indult meg egy ideiglenes vonalra nézve. Ezek után tehát a szombaton létrejött megegyezést, a­melyről hírt adtunk lapunk legutóbbi számában, egyáltalán nem lehet véglegesnek tekinteni. Frodzsa Milán követ­­pa kijelentette, hogy mihelyt megérkezik az antant távirati válasza, a magyar csap­atok azonnal kénytelenek lesznek visszavonulni az új vonal mögé, a cseh-tót ka­tonák pedig lépésről-lépésre megszállják az így megjelölt területet. Ez az új vonal minden való­színűség szerint a magyar-tót nyelvhatár tesz. A megszálló csapatoknak azonban alighanem szüksége lesz az e vonalon belül fekvő egyes stratégiai fontosságú pontokra is s ezért bizo­nyosra lehet venni, hogy a cseh-tót sereg, mint fontos sztratégiai és vasúti csomópontot, meg fogja szállni Pozsonyt, Komáromt és Kassát is. A vonat előreláthatóan Ungváriig fog elnyúlni. Ez idő szerint tárgyalás van arra nézve, hogy a megszállt részeken zavar nélkül bonyolíthassák le majd a vasúti forgalmat. Egy másik forrás szerint a hadügyminisz­tériumban már most aggodalommal nézik, hogy a csehek minden megállapodás ellenére sincse­nek tekintettel a közösen megjelölt ú­j vonalra. A csehek e forrás szerint már Komárommal sem elégszenek meg, hanem meg akarják szállni a Csallóköz szinmagyar vidéket is. Pozsony város tiltakozásai P Pozsnnyból jelentik: Pozsony város memoran­dumban tiltakozott az ellen, h­ogy a magyar nép­, köztársaság testéből kihasítsák. A memorandumot Jankó Zoltán­­,kormánybiztos-főispán útján terjesz­tették fel a kormányhoz. A memorandum kapcsán Pozsony városa azt a kérelmet terjesztette a kor­mány elé, hogy a tiltakozó memorandumot a kül­­­­földön is terjesztesse . ho­ av semleses bizottság nép­­ i szavazást rendezzen Pozsony lakossága körében a város hovatartozandóságának kérdésében. Cseh*tót gimnázium Szakolcán* Szakolca, dec. 9. A cseh-szlovák kormány végérvényesen elhatározta, hogy Szakolcán megnyitja az első cseh-szlovák gimnáziumot. A megnyíló iskolá­hoz a cseh-szlovák kormány már ki is nevezte a szükséges tanerőket és a cseh-morva középis­kolák tanárai közül tizenkettőt már át is he­lyezett az új iskolához, a­melynek igazgatójává Rozim Józsefet, a megszüntetett szakolcai ki­rályi katolikus főgimnázium tanárát nevezte ki. A cseh tanárok a napokban megkezdik a taní­tást. A­­ cseh-szlovák gimnáziumot a főgimná­ziumnak néhány évvel ezelőtt restaurált­ épüle­tében helyezik el. A cseh megbízott a megszűnt magyar középiskolát gazdag felszerelésével együtt november 7-én vette át. Az intézetben október közepe óta szünetelt a tanítás, előbb a spanyol járvány, utóbb a cseh megszállás miatt. Szünetelt a Johanneum-internátus is. A tanuló­ifjúság szétszéledt, a helybeliek és környékbeliek­­egy része a cseh iskolákban folytatja tanulmá­nyát. Az intézet volt magyar tanárairól eddig semmiféle gondoskodás nem történt. A magyar tanárok közül csak Rozim József lépett cseh­szlovák szolgálatba. A cseh-szlovák kormány a főgimnáziumon felül, lefoglalta az állami elemi és az állami polgári iskolákat is. Ezekben az is­­kolákban is szünetelt eddig a tanítás, az elemi­ben azonban a napokban tót nyelven megkez­dik. A Narodni Vibor gondoskodott új tanító­testületről. Úgy ebben, mint a cseh-szlovák nem­zeti tanács fennhatósága alatt lévő többi iskolá­ban a magyar kultuszminiszter által is elren­delt tót tanítást csak azok folytathatják, a­kik hajlandók a cseh-szlovák állam tisztviselői ré­szére meghatározott honpolgári esküt, illetően hűségfogadalmat letenni, a­mivel természetesen együtt jár a magyar állampolgárság megszűnése és új állami kötelékbe való felvétel is. A tótok a csehek ellen. A tót népköztársaság követet küldött a magyar népkom­ányhoz, a­melytől azt kéri, hogy a tót nép­köztársaság kormányának engedje meg a Kassán való elhelyezkedést. A tót köztársaság követe ebben, az ügyben igy­ nyilatkozott: — A Felsővidék tótsága óriás lelkesedéssel fo­gadja az önálló köztársaság gondolatát. Napok alatt milliókra menő csatlakozással fogjuk dokumentálni a nép ebbéli akaratát. A csehek megszállása a tót népkormány működését ugyan megnehezíti, ezért kérünk a kormánytól Kassán vendég­jogot, de a tót nép hatalmasan megnyilvánuló tömörülését az eszme körül megállítani nem fogja. A különféle csomópon­tokon megindult szervezkedési munka mindenfelől óriás eredményt jelent.­­ A­ tót nép tudatában van annak, hogy szociális, kulturális és főleg gazdasági érvényesülése csak az önálló állami szervezkedés útján érhető el. Biztos benne, hogy a jövő alakulatában a népek szövetsé­­■­gében csak ilyen önálló állami berendezkedéssel­ szol­gálhatja nemcsak a saját,, de a környező államok egymással összefüggő érdekeit is. Biztos benne, hogy az önálló állami alakuláshoz való millió számra menő csatlakozások mellett az antant nem fog elzár­kózhatni a népszabadság elöl. Ennek­ tudatában van a cseh propaganda is, a­m­ely pénzzel és erőszakkal igyekszik a hangulatot a cseh bekebelezés felé fordí­tani. A­ tót nép nem ül fel a cseh félrevezető eszkö­zöknek és napok alatt nyilvánvaló lesz, hogy az igaz tót nemzeti érvényesülés ügyének egyetlen fizetett árulója sem akad. Az égbeli­ olajforrások a csehek kezén. Pozsony, dec. 9.­­ A cseh megszállás első napjaiban a Morva völ­gyén lebocsátkozott csehek tudvalévően megszállták az égbelii olajtelepet is. A megszállást cseh katonaság és csendőrlés végezte. Az olajtelep eddig a magyar állam kezelésében volt és a háború során nagyrészt innen fedezték az államvasutak olajszükségletét. A cseh előnyomulás miatt a telep műszaki személyze­tének és munkások egy részének el kellett menekül­nie. A hátramaradt személyzet tagjai sorából pedig a cseh kormány 10.000 korona fizetéssel "Il­on Ernő üzemvezetőt nevezte ki a telep igazgatójává. A tele­pen teljes erővel és sietséggel folyik tovább a munka. A kitermelt olajat hosszú vonalakban sorakozó tar­­lókban szállítják naponként Morvaországba és Cseh­országba a holicsi vasúton, a­melynek a cseh meg­szállás óta már nem Szakolca a végállomása, hanem a m­orvaországi Vészeli, (M. Kurir.)

Next