Budapesti Hírlap, 1918. december (38. évfolyam, 282–306. szám)
1918-12-10 / 289. szám
1918. december 10. Bubapesti Hibiap «.> akar indítani az amerikai magyarok, visszatelepedésének előmozdítására, ■végül állandó érintkezést óhajt is énn tartani az amerikai magyarokkal és öszszekötő kapocsul szolgálni Magyarország és az amerikai magyarság között. A túgok köztársasága. Kassán kikiáltják a tót köztársaságot. — Csatlakozás a nyugati tótok részéről. — Tót követ lászinát. — Külön köztársasági mozgalom Pozsony vidékén. Budapest, dec. 9. . A ki ismeri a hazai viszonyokat s ismeri különösen a felső vidék tót lakosságának,gondolkozását , és érzelmeit, tudhatja jól, amit mi ismételten megírtunk, hogy a tót népnek nincs elszakadó szándéka. A tót nép fázik a csehekkel való egyesüléstől, mert — bár szintén fellázít- ■ ható és elkeseríthető — alapjában nyugodt", jámbor, szelíd természete idegenkedik az erőszakos, kemény fellépésű, kapzsi természetű esetiektől, füvön ragaszkodik Magyarországhoz, a magyarokkal való közösségben keresi boldogulását s távol áll tőle az elszakadás gondolata. Ezt mi, igy tudjuk s igy tudja és vallja mindenki, a ki a Felvidék viszonyait és a tót nép hajlandóságát alaposan ismeri. A csehek fegyveres bevonulása erőszakosan teremt más látszatot, de ezzel a valóságot a tájékozatlanok előtt legfeljebb csak leplezni tudja, megmásítani nem. Vannak túlzók a tót agitátorok között, akik a cseh-tót egyesülésért fejtenek ki heves agitációt, de sikert csak ott tudnak felmutatni, ahol a cseh Fegyver és a cseh pénz segíti őket. Ilyen kísérettel azután el tudják érni azt, hogy elenyésző kisebbséggel óriás többséggel szemben (tizen-huszan — százak és ezrek ellen) kimondják a Csehországhoz vagy a cseh-szlovák államhoz való csatlakozást. Ez azonban durva meghamisítását jelenti a tót nép igaz érzelmeinek és a népek önrendelkezési jogáról szóló wilsoni elveknek, amelyeknek alapjára helyezkedtünk, mert föl kellett tennünk, hogy nemcsak hitvallójuk veszi komolyan, hanem szövetségesei s hogy ilyformán az egész antant ezek szerint fogja berendezni a világ új arculatát. A tótok azonban, látván a csehek erőszakos előrenyomulását , látván azt, hogy többrendbeli tiltakozásuk mit sem használ, elhatározták magukban, hogy minden tiszteletük mellett, a melyet a nyugatról hirdetett ideális elvek iránt éreznek, (sőt épp e tisztelet hőfokától sarkalva) nem feledkeznek megegy régi bölcseségről sem, a mely olyképp szól: segíts magadon s az Isten is megsegít. Nevezetesen elhatározták, hogy a cselekvés terére lépnek s összegyűlvén, egyértelműen kimondották, hogy teljesen önállóan szervezkednek s megalkotják az önálló tót népköztársaságot. Megkezdték a mozgalmat a keleti tótok, de csatlakoztak hozzájuk a nyugati tótság vidékéről eddig Zsolna és Ruttka. Önként érthető, hogy a cseh csapatok jelenléte akadályozza a nyugati tót vidék nagyarányú megnyilatkozását, de semmi kétség sincs az iránt, hogy Trencsén, Nyitra, Turóc, Liptó, Pozsony, Ilont a legnagyobb örömmel csatlakozni fog a tót köztársasághoz. Ma délelőtt megjelent a fővárosban Jászi Oszkár nemzetiségi miniszternél Bulissa Károly dr. eperjesi ügyvéd s mint a leendő tót köztársaság budapesti követe azt a kérelmet adta elő, hogy a magyar kormány ismerje el a tót köztársaságot, adja át az érdekelt területközigazgatását s engedje meg, hogy ideiglenesen Kassa város lehessen az új köztársaság székhelye. Azért kérik erre a célra Kassa városát, mert ez kívül esik a csehek által megszállandó doliiarkácionális vonalon s hite szerint nem akadályozhatják meg a tót köztársaság megalakulását. Jászi miniszter egyelőre tudomásul vette: a memorandum alakjában átnyújtott bejelentést s azzal búcsúzott Bulissa dr.-tól, hogy az eseményt a miniszteri tanácskozás elé terjeszti. A mi jelentéseink arról szólnak, hogy holnap vagy legkésőbb holnapután Kassa "ki fogja kiáltani a tót köztársaságot. Másfelől kapjuk azt a híradást, hogy Pozsony vidékén szintén mozgalomban alakulóban és növekedőben, azzal a kitűzött céllal, hogy kikiáltják a kót köztársaságot, itt azonban nyugati jelzéssel. A két köztársaság utóbb egyesülne egymással. Pozsony vidékén a csehek közeliek, és erőszakoskodása fűti a mozgalmat, segítve és táplálva attól a felháborodástól is, amely a magyarság körében észlelhető arra a hirre, hogy a csehek Pozsonyt, Komáromot és a szírmagyar Csallóközt is meg akarják szállni. Mindezekbena városokban és az egész vidéken teljes rend és nyugalom van s a rendet és a nyugalmat csak a csehek boríthatnák föl, ha rendcsinálás címén ide is benyomulnának. Itt megtörténhetnék az, hogy minden parancs és minden tilalom és a magyar kormánynak is minden óvó intézkedése ellenére a csehek mégis erős ezentállásra találnának, amit pedig lehetőleg elkerülni mindenképp kívánatos, azt hisszük, a csehek érdekében is. A kormány ideiglenesnek tekinti aFelvidék kiürítését. A hadügyminisztérium hivatalosan közli: Felsőmagyarország katonai kiürítését a kormány természetesen csak ideiglenesnek tekinti és így az csupán a csehek ellen kiküldött karhatalmi osztagok visszavonására vonatkozik. Az összes katonai hatóságok, póttestek, intézetek stb. továbbra is a helyükön maradnak és működésüket a kiadott rendeletek értelmében továbbra is folytatni tartoznak. Ennek megfelelő utasítást kaptak az összes érdekelt parancsnokságok. A hadügyminisztérium jelentése a csetiekről. A hadügyminisztérium sajtóosztálya útján hétfőn reggel az alábbi jelentést adta ki a Magyarországon lévő cseh csapatokról: , Dévénfiló és Szered között egy ideiglenes dematikációnál is, vonalban állapodtunk meg a csehekkel. A Nyírra irányában előnyomuló cseh csapatok Recsészi és Elecske vonalában állanak. Pozsony, Komárom, Kassa és az új demarkációs vonal* . Budapest, dec. 9. A múlt héten az antant Vix alezredes útján tudvalévően fölhívta a magyar kormányt, hogy csapatait vonja ki az ország északnyugati vidékéről. A kiürítés azóta meg is indult, mivel azonban a felszólításban nem volt megjelölve a visszavonulás határvonala, Vix alezredes az új demarkációs vonalat illetően táviratot intézett a versaillesi főparancsnoksághoz. Addig is, míg ez a válasz megérkezik, Bartha Albert hadügyminiszter, Vix alezredes és Ilodzsa Milán budapesti tót követ között tárgyalás indult meg egy ideiglenes vonalra nézve. Ezek után tehát a szombaton létrejött megegyezést, amelyről hírt adtunk lapunk legutóbbi számában, egyáltalán nem lehet véglegesnek tekinteni. Frodzsa Milán követpa kijelentette, hogy mihelyt megérkezik az antant távirati válasza, a magyar csapatok azonnal kénytelenek lesznek visszavonulni az új vonal mögé, a cseh-tót katonák pedig lépésről-lépésre megszállják az így megjelölt területet. Ez az új vonal minden valószínűség szerint a magyar-tót nyelvhatár tesz. A megszálló csapatoknak azonban alighanem szüksége lesz az e vonalon belül fekvő egyes stratégiai fontosságú pontokra is s ezért bizonyosra lehet venni, hogy a cseh-tót sereg, mint fontos sztratégiai és vasúti csomópontot, meg fogja szállni Pozsonyt, Komáromt és Kassát is. A vonat előreláthatóan Ungváriig fog elnyúlni. Ez idő szerint tárgyalás van arra nézve, hogy a megszállt részeken zavar nélkül bonyolíthassák le majd a vasúti forgalmat. Egy másik forrás szerint a hadügyminisztériumban már most aggodalommal nézik, hogy a csehek minden megállapodás ellenére sincsenek tekintettel a közösen megjelölt új vonalra. A csehek e forrás szerint már Komárommal sem elégszenek meg, hanem meg akarják szállni a Csallóköz szinmagyar vidéket is. Pozsony város tiltakozásai P Pozsnnyból jelentik: Pozsony város memorandumban tiltakozott az ellen, hogy a magyar nép, köztársaság testéből kihasítsák. A memorandumot Jankó Zoltán,kormánybiztos-főispán útján terjesztették fel a kormányhoz. A memorandum kapcsán Pozsony városa azt a kérelmet terjesztette a kormány elé, hogy a tiltakozó memorandumot a külföldön is terjesztesse . ho av semleses bizottság nép i szavazást rendezzen Pozsony lakossága körében a város hovatartozandóságának kérdésében. Cseh*tót gimnázium Szakolcán* Szakolca, dec. 9. A cseh-szlovák kormány végérvényesen elhatározta, hogy Szakolcán megnyitja az első cseh-szlovák gimnáziumot. A megnyíló iskolához a cseh-szlovák kormány már ki is nevezte a szükséges tanerőket és a cseh-morva középiskolák tanárai közül tizenkettőt már át is helyezett az új iskolához, amelynek igazgatójává Rozim Józsefet, a megszüntetett szakolcai királyi katolikus főgimnázium tanárát nevezte ki. A cseh tanárok a napokban megkezdik a tanítást. A cseh-szlovák gimnáziumot a főgimnáziumnak néhány évvel ezelőtt restaurált épületében helyezik el. A cseh megbízott a megszűnt magyar középiskolát gazdag felszerelésével együtt november 7-én vette át. Az intézetben október közepe óta szünetelt a tanítás, előbb a spanyol járvány, utóbb a cseh megszállás miatt. Szünetelt a Johanneum-internátus is. A tanulóifjúság szétszéledt, a helybeliek és környékbeliekegy része a cseh iskolákban folytatja tanulmányát. Az intézet volt magyar tanárairól eddig semmiféle gondoskodás nem történt. A magyar tanárok közül csak Rozim József lépett csehszlovák szolgálatba. A cseh-szlovák kormány a főgimnáziumon felül, lefoglalta az állami elemi és az állami polgári iskolákat is. Ezekben az iskolákban is szünetelt eddig a tanítás, az elemiben azonban a napokban tót nyelven megkezdik. A Narodni Vibor gondoskodott új tanítótestületről. Úgy ebben, mint a cseh-szlovák nemzeti tanács fennhatósága alatt lévő többi iskolában a magyar kultuszminiszter által is elrendelt tót tanítást csak azok folytathatják, akik hajlandók a cseh-szlovák állam tisztviselői részére meghatározott honpolgári esküt, illetően hűségfogadalmat letenni, amivel természetesen együtt jár a magyar állampolgárság megszűnése és új állami kötelékbe való felvétel is. A tótok a csehek ellen. A tót népköztársaság követet küldött a magyar népkományhoz, amelytől azt kéri, hogy a tót népköztársaság kormányának engedje meg a Kassán való elhelyezkedést. A tót köztársaság követe ebben, az ügyben igy nyilatkozott: — A Felsővidék tótsága óriás lelkesedéssel fogadja az önálló köztársaság gondolatát. Napok alatt milliókra menő csatlakozással fogjuk dokumentálni a nép ebbéli akaratát. A csehek megszállása a tót népkormány működését ugyan megnehezíti, ezért kérünk a kormánytól Kassán vendégjogot, de a tót nép hatalmasan megnyilvánuló tömörülését az eszme körül megállítani nem fogja. A különféle csomópontokon megindult szervezkedési munka mindenfelől óriás eredményt jelent. A tót nép tudatában van annak, hogy szociális, kulturális és főleg gazdasági érvényesülése csak az önálló állami szervezkedés útján érhető el. Biztos benne, hogy a jövő alakulatában a népek szövetsé■gében csak ilyen önálló állami berendezkedéssel szolgálhatja nemcsak a saját,, de a környező államok egymással összefüggő érdekeit is. Biztos benne, hogy az önálló állami alakuláshoz való millió számra menő csatlakozások mellett az antant nem fog elzárkózhatni a népszabadság elöl. Ennek tudatában van a cseh propaganda is, amely pénzzel és erőszakkal igyekszik a hangulatot a cseh bekebelezés felé fordítani. A tót nép nem ül fel a cseh félrevezető eszközöknek és napok alatt nyilvánvaló lesz, hogy az igaz tót nemzeti érvényesülés ügyének egyetlen fizetett árulója sem akad. Az égbeli olajforrások a csehek kezén. Pozsony, dec. 9. A cseh megszállás első napjaiban a Morva völgyén lebocsátkozott csehek tudvalévően megszállták az égbelii olajtelepet is. A megszállást cseh katonaság és csendőrlés végezte. Az olajtelep eddig a magyar állam kezelésében volt és a háború során nagyrészt innen fedezték az államvasutak olajszükségletét. A cseh előnyomulás miatt a telep műszaki személyzetének és munkások egy részének el kellett menekülnie. A hátramaradt személyzet tagjai sorából pedig a cseh kormány 10.000 korona fizetéssel "Ilon Ernő üzemvezetőt nevezte ki a telep igazgatójává. A telepen teljes erővel és sietséggel folyik tovább a munka. A kitermelt olajat hosszú vonalakban sorakozó tarlókban szállítják naponként Morvaországba és Csehországba a holicsi vasúton, amelynek a cseh megszállás óta már nem Szakolca a végállomása, hanem a morvaországi Vészeli, (M. Kurir.)