Budapesti Hírlap, 1919. február (39. évfolyam, 28–51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

% 8uoap£3Tí Hírlap (28. ss*­) 1919. február . A két függetlenségi párt versengése. A Károlyi-párt direktóriuma ma délután ülést tartott s a párt új programját tárgyalta, melyet a jövő vasárnapi nagygyűlésen hoznak nyilvános­ságra.­­ A pártnak ismét újabb konfliktusa tá­madt a Lovászer Márton elnöksége alatt álló függet­lenségi párttal Ugyanis a Károlyi-párt vezetőségé­nek ma egyik vidéki szervezete beküldöt­te azt a kör­táviratot, a­melyet a Lovászy-párt menesztett a vidéki szervezetekhez. A körtávirat szövege a kö­vetkező: Miniszterek, a­kik pártunknak tagjai voltak, a párt feloszlatását­ javasolták. A javaslatot lesza­vazták, függetlené­gi és 48-as pártot fenntartjuk. Kérjük csatlakozását Lovászy Márton pártelnök. E távirat tartalmával szemben Hock­ János a következő nyilatkozatot tette: — Ennek a köztávíratnak a szövege a vidék megtévesztésére szolgál. Mi nem a Párt feloszlatá­sát, hanem, megtisztítását kívántuk és ezt maga Lovász­ Mártott is , szükségesnek tartotta, csupán az időpont tekintetében volt közöttünk különbség Formálisan azon a nevezetes szilasztmányi ülésen­ ezt a javaslatot tettük, hogy oszlassuk föl a pártiért, majd módosítottuk ezt az­ indítványt, még­pedig úgy, hogy csupán a választmány feloszlását hatá­rozzuk el. A párt­ feloszlatásáról tehát szó sem volt. A­ki ezt állítja, az a jóhiszemű közönséget téve­désbe ejti. — Mi nem vontuk be a független­ségi párt lo­bogóját, csupán megtisztítottuk azt és az ország rövidesen látni fogja, hogy ki képviseli a Károlyi­­párt programját­, az, a ki Károlyi Mi hátul ócsárolta és megtagadta vagy pedig az, a ki pártjának elvei­hez hű maradt és, a kit maga Károlyi is saját pro­gramja letétemén­yesének tekint. A Károlyi-párt orvosi szakcsoportja révén ma kétszázhúsz orvos jelentette be a párthoz való csatlakozását. A VII. kem­­éli függetlenségi párt annak megállapítását kéri, hogy tegnap este nem az ő küldöttsége, hanem a VII. kerületi köztársasági párt küldöttsége járt fenn a Károlyi-párt közhelyi­­ségében és jelentette be csatlakozását. A kormány tárgyalása a fegyver­­szüneti bizottsággal. Mint értesülünk, a tegnapi minisztertanács határozata folytán Berinkep Dénes miniszterelnök, Szende Pál és Búza Barna miniszterek a­ fegyver­szüneti bizottsággal ma tárgyalásba bocsátkoztak azokról a brutális túlkapásokról, melyeket a meg­szálló románok elkövettek és ezzel kapcsolatban­­Apáthy István, szabadonbocsájtásáról. Nagygyűlés a polgárjogokért. A Lovászy Márton elnöklése alatt működő Polgárszövetség végrehajtó bizottsága a Koháry­ utca 4. szám alatt lévő helyiségében ülést tartott, a­me­lyen Lovászy Márton bejelentette, hogy a politikai élet ziláltsága sem hátráltathatja a Polgárszövetség produktív működését és a polgárságot a mostani el­nyomatás alól haladéktalanul fel kell szabadítani. Terror alatt van ma minden, a­mi a polgárság jo­gaira vonatkozik. A népkormány a sajtószabadságra, a gyülekezési jogra hozott ugyan már néptörvényt, de a Polgárszövetségre hárul most a kötelesség, hogy a néptörvén­ynek igazán érvényt is tudjon szerezni. A végrehajtóbizottság elhatározta, hogy országos nagy­­gyűlést rendez, a­melyen a dolgozó polgári társadalom jogos érdekeit fogják megvitatni. A német minisztérium felállítása. Junker János, a­kit a magyarországi német niemzet­i tanács a német miniszteri állásra jelölt, ma Budapestre érkezett éss Károlyi Mihály köztársasági elnökkel és Berinkey Dénes miniszterelnökkel tár­gyalt. A magyarországi németek­ minisztériumához ma a következő távirat érkezett Temesvárról: A németek autonómiájáról szóló VT. számú néptörvény kihirdetése alkalmából a­ legszívesebb ha­zafias üdvözletét küldi a bánáti sváb nemzeti tanács. A munkaügyi tanács Selati­als, Pesetákul a Munkaügyi Tanács. A tegnapi minisztertanács többek között el­határozta, hogy a legelső feladatok közzé sorozza a mankónak és a munkaalkalmaknak megteremtését. Elhatározta a kormány azt is, hogy a népjóléti és munkaügyi minisztériummal kapcsolatosan munk­a­­ügyi tanácsot létesít. A létesítendő munkaügyi tanács­nak fő célja a közmunkák fokozottabb megindítása és vezetése lesz. Bár ez a kérdés igen sürgős és égető, lesz még a munkaügyi tanácsnak egy ennél aktuáli­sabb feladata is és pedig az ipari termelés fokozásá­val munkaalkalmat adni, hogy munkához és kenyér­hez jussanak azok a munkanélküliek, a­kik főleg a megszállott területekről menekülnek az ország bel­sejébe. A Munkaügyi Tanács megalakulása néhány nap múlva fog megtörténni. Az amerikai bizottság bud­apesti tárgyalása. Az amerikai bizottság Budapesten időző tag­jai politikai tanulmányaik nagy részét már elvégez­ték és most a gazdaságpolitikai kérdésekkel fognak behatóan foglalkozni. Zerkovitz Emil miniszteri tanácsos a jövő hétre az ipari és munkásügyi kér­­dések megvitatására már előjegyezte az illetékes szakférfiak referálását. A legutóbbi napokon Mr. Storeu­xtél és Mr. Goodwin-nál a következők jelen­tek meg: a magyar bankárok országos szövetsége részéről Kohntz Adolf, Baumgarten Nándor, David­­solirt Horác, Pulitzer Gáza és Strasser József dr., az Osztrák Magyar Bank részéről Beck Lajos kor­mánybiztos, továbbá Hantos Elemér államtitkár, a postatakarékpénztár elnökigazgatója. Köröm Sán­dor miniszteri tanácsos, valutaügyi kormánybiztos és Schaesinger Károly, a­kik valamentnyien memo­randumot nyújtottak át az amerikai bizottság tag­jainak. A politikusok közül Apponins Albert, Lová­sza Márton, Zichy János jelent meg." A szociál­demokrata párt részéről, a jövő héten több vezető­­emberrel fog a bizottság tárgyalásokat folytatni. A gyermek­védelmi ügyekről Szarta Sándor dr. refe­rált, a nyerstermény behozatalról Strausz Pál Fleischl Pál és Strasser József. Erd­­élyi János romén követ megbízólevele. Erdélyi­ János dr. követ egy legutóbb tett hír­lapi nyilatkozatában mint Románia követe szerepelt. A minisztertanács foglalkozott ezzel a nyilatkozat­tal s miután Erdélyi eddig úgy szerepelt Budapesten, mint a magyarországi román nemzeti tanács követe, elhatározta, hogy tisztázni fogja Erdélyi dr. buda­pesti szereplését és felhívja, hogy mutassa be meg­bízólevelet, mert eddig még nem bizonyos az, hogy Erdélyi dr. mint Romániának, vagy mint a román nemzeti tanácsnak követe tartózkodik, működik és nyilatkozik-e Budapesten. Párisi utasítás a csbín­kuba. Vissza kell vonulniofe az antant által meglitopyiszt vonalra. Budapest, jan. 31. A Politikai Híradó jelenti: Arról értesülünk, hogy a cseh-szlová­ke kormány utasítást kapott Parisból, hogy csa­­patait az antant által megállapított vonal mögé vonja vissza. Ez a vonal Pozsonytól a Duna mentén az Ipoly torkolatáig terjed, innen az Ipoly mentén Rimaszombatig húzódik, a­hon­nan egyenes vonalban megy föl az Ung tor­kolatáig, végül az Ung mentén egészen Uzsokig. Ezt a párisi rendelkezést olyképp kell fo­gadnunk, mint bizonyos jóindulat jelét, a­mely irántunk az antant részéről meg­nyilvánul. Az ellenséges szomszédok, a­mi­dőn betörtek országunkba, már azt hit­ték, mindent megengedhetnek maguknak Ma­gyarország védtelenségével és kiszolgáltatott voltával szemben, sőt akadt olyan oláh hang is, a­mely hetykén olyan állítást kockáztatott meg, hogy az antant rendelkezése a demarká­ciós vonalról , rájuk nem is vonatkozhatik. Ez a mai érdekes jelentés, a­melyet, föntebb kö­zöltünk, fölvilágosíthatja az ellenségeinket ar­ról, hogy az antant sem tekinti a mi országunkat tisztára szabad prédának, oláhok, csehek és szerbek kapzsisága számára. Van határa a meg­szállásnak s ez a demarkációs vonal. Mi azonban ezt is csak keserűséggel és szomorú le­vertséggel fogadhatjuk el, mert színmagyar te­rületek, viruló magyar városok, a magyar kul­túra és nemzet eszme büszkeségei is beleesnek eb­be a vonalba; de van egy vigasztaló ,föntartás, hogy ezt a hadiállapotot végle­gesnek semmiképp sem nézhetjük, sem mi, sem a benyomult ellenséges szomszédok. Mi a nem­zet terület sértetlen integritásának alapján ál­lunk s remélnünk kell, hogy a békekongresszus igazságosan fog ítélni rólunk, országunkról és­­jövőnkről, a népek önrendelkezési jogának, a fejlettebb kultúra­­követelményeinek és az er­kölcsi világrend biztosságának megfelelően. A szlovén kormány Pozsonyban. Prég­a, jan. 31. A cseh-szlovák sajtóiroda jelenti: A szlo­vák kormány végleges megállapodás szerint feb­ruár 4-én érkezik Pozsonyba. Prága, jan. 31. A cseh nemzetgyűlés mai ülésének végén az el­nök bejelentette, hogy a legközelebbi ülés csak feb­ruár 26-án lesz, mert február 4-ére van kitűzve a szlovák kormány elutazása Pozsonyba. Egynapos fegyverszünet a csehekkel. Fülek, jan. 31. A vadászcsoport parancsnoksága parla­mentér útján felszólította a cseh-szlovák csapa­tok parancsnokságát, hogy vonja vissza csapa­tait a demarkációs vonal mögé és hogy Rap, va­lamint Littka községet ürítse ki. A csehek az in­tézkedés megtételére huszonnégy órás halasté­­kot kértek. Mind a két részről garantál­ták, hogy ezt az időt mik fogják csapatmozdulatra kihasz­nálni, mire az egynapos fegyverszünet létrejött. Itmarika­sseisen kinimi'á'i Magyarországnak. Prága, jan. 31. uráH prágai amerikai helyettes konzul kijelen­tette, hogy Amerika felszólította a másai kormányt, hotgy az osztráv-kamui szénbányákból juttasson Magyarországnak főleg Budapestnek szenet. Fran?»» parancs a román ellenséges­ megszentetésére. Nagyvárad, jan. 31. A nagyváradi állomásparancsnokség tegnap este hivatalos jelentést adott ki, hogy a budapesti francia­ bizottság közlése szerint Pathy francia tábor­nok január 28 déltől kezdve román részen Csucsa környékén a­ lövöldözést megszüntette. Román rész­ről tegnap délután s az éj folyamán e parancsot még nem hajtották végre, mert a délután és az éjjel mind­két részen kisebb előőrscsatározások voltak. A­meny­nyiben a románok nem lépnek fel támadóan, a tüze­lést mi is megszüntetjük. A magyar csapatokat pa­rancsban értesítették, hogy a fegyverszüneti bizott­ság a románoknak megtiltotta a tüzelést. A Máv vizsgálata a román fcegyettenkadés©!? dolgában. A tetejt­strégteljesítő mawar vasutasokat A megszálló román csapatok súlyosan bántalmazzák. Az á­ramva­sút igazgatósága most összegyűjti a sze­mélyzet ellen elkövetett barbárságok adatait, a­me­lyeket a kormány útján illetékes helyre fog eljut­tatni, egyben megtorlást kér a magyar vasutasokat ért kegyetlenkedések ellen. Toborzás Hajdu megyében Erdély megmentéséért. Debrecenből jelentik a Magyar Tudósító-pont A székely nemzeti tanács a Hajdúságban mozgal­mat indított, hogy Erdély megmentésére katonákat toborozzon. A ta­nács lelkes hangú fölhívást bocsá­tott ki. A Hajdúságot és az ország egész tiszántúli részét toborzó különítmények járják be. A mozga­lommal a székely hadosztályt akarják megerősíteni és teljes h­adilétszámra emelni. A h­ajdúvárosokban és általában az egész környéken a nép nagy lelke­sedéssel vonul a zászlók alá. A h­adügyi kormány a toborzást megengedte. A jelentkezők illetményükön kivül jó ellátást, utánpótlást, fölszerelést kapnak és családtagjaik segítéséről is a régrm is­szebbmenően gondoskodnak- Leszszen­te a román gárdát Kolozsvár, jan. 31. A város megbízásából Grandpierre Emil kor­mánybiztos-főispán vezetésével küldöttség jelent meg Pál­né francia tábornoknál, a­ki kijelentette, hogy a­mi eddig történt, semmi befolyással sincs a béke­konferenciára. Ezek az intézkedések csak átmene­tiek. A város és a lakosság érdeke megkíván­ja, hogy a közigazgatás fennakadás nélkül folytassa funkció­ját. Ezért kívánatos, hogy a tisztviselők kezdjék meg a munkát, nem a románság vagy a magyarság, ha­nem az egész város érdekében. A román gárda le­szerelése megtörténik, a­mint megjön a reguláris pótlás. Délután három órakor a tábornok az egye­temi tanács küldöttségét fogadta, a­mely arra kérte a tábornokot, hogy illetékes helyén érvényesítse be­­foly­ását a kolozsvári magyar egyetem érdekében, hogy ne vigyék el Kolozsvárról és magyar jellege továbbra is megmaradjon. A tábornok e kérés tel­jesítését megígérte, mert úgymond­­, meg van győződve, hogy az egyetem mini kultúrintézmény akar becsülettel munkálkodni és dolgozni és min­den politkáól taml­ik.

Next