Budapesti Hírlap, 1919. február (39. évfolyam, 28–51. szám)
1919-02-26 / 49. szám
I Budapest, 1919.XXXIX. évfolyam, 49. Szerda, február 211. «9 iBudapesti Hírlap Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Miifixatias árak: Egritétra SS kor., félávra 44 kor., n.gr a/.érra 31 kor., így hónapra 7 kor. SO 611. Egyes szám ára helyben vidéken és pályaudvarokon 30 fillér. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Adikk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-kerút 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. V 4 Magyarország földrajzi egysége. Irta Papp Károly egyetemi tanár:. Budapest, febr. 25. „Földünk nagy könyvében mily nagyszerű és büszkén Írott egy lap Magyarország lapja! A hegyek óriás amfiteátrumként környezik az országot és mindegyikök más korszakáról regél a föld történetének.14 így kezdi előszavát Elisée Reclus, a hírneves francia geográfus a Földről írott munkájának negyedik kiadásában, amelyet a Természettudományi Térfalat 1880-ban ültetett át magyarra. A népek harmóniájának prófétája — a miként Reelust kortársai nevezték — lelkesedéssel szól a magyar pusztagtómedencéjéről, geológiai múltjáról, Európa legszebb síkságáról, a melyet Petőfi Sándor látnoki lelkével oly dicsőn megénekelt. Magyarország földrajzi egységét a geográfiai kézikönyvek a földkezekség egyik legszebb példája gyanánt emlegetik. ’A Kárpátok háromnegyedes körtve, Pozsonytól Orsováig 1500 kilométeres láncolatával, egységes szerkezetű hegyvidék, a melynek Szakgatott területét a hegyi patakok, folyók és utak mind a magyar Alföldhöz kapcsolják. Országunk határa egyetlen helyen lépi át a Kárpátok ívét,tudniillik mindjárt a kezdetén, a Kis-Kárpátok nyugati lejtőjén, ahol Malacka és Szakolca között körülbelül öt járás területe kívül esik a Bús-Kárpátok gerincén. Egyébként a Magyar-Morva határhegységtől kezdve az aldunai Vasilapu-hegységig mindenhol a Kárpátok gerincéi halad az országhatára. A Kárpátok másfélezer kilométert meghaladó ivén át Pozsonytól Belgrádig mindössze 14 fővonal visz ki az országból: a hágók és szorosok összes utainkat és valutáinkat kifelé erre a 14 vonalra utalják, míg mefelé minden út a Duna és Tisza síkja felé iráinyul. Ez olyan természeti törvény, amin soha semmiféle politikai fölosztás nem változtatható. Pillantsunk eg litán vizeink hálózatára. A Duna a Kis-Kárpát-V, és a Vaskapu között megismétli felső és középső szakaszát, tehát Európa eme hatalmas folyamát Dévény és Orsova között ,még a természet is a Kárpátok számára zárta le. Északi mellékfolyói: a Vág, Nyitra, Garam és az Ipoly nyugatfelé hajló íveikkel, mint óriás karok ölelik körül. Északnyugati-felföldünket, s tükörképük a Tisza északi mellékfolyóiban, a Sajó, Hernád s Latorca kelet felé ívett karjaiban van. Vízhálózatunk egységét különösen a Tisza vízterülete mutatja. Hazánk kétharmad része a Tisza vízhálózatába tartozik. A Tisza Alföldünk tengelyén valóban a magyar föld folyója. Hiszen ezerhuszonkét esztendő telt el azóta, hogy a százezer lovast számláló magyar nép átkelt a vereckei hágón, leszállt a Tisza síkságára és Kr. u. 896-ban megalapította az új hazát. Jöbb mint ezer évet termi a Tisza síksága a magyar népdalt s a magyar erényeket és terjeszti kígyózó mellékvizei mentén, a hegységek felé amagyar szót. Keleti mellékfolyóival, a Szamos, Hármas-Kőrös és Maros vizeivel, mint a magyarság útjelzője nyúlik be Erdély bércei közé. Sőt még a Romániába siető Olt is nyolcszáz év óta székelydaloktól hangos hegységben ered,s a beléje sízakadó Fekete-üggyel együtt Csík és Háromszék friegyeiben táplálkozik. Az újabb történeti kutatások beigazolták, hogy az egykori dák és rómeai uralom nyomait Erdélyben a népvándorlás teljesen elsöpörte, s az oláhok, mint az Albániában és Dalmáciában letelepedett itáliai pásztorok utódai a XI. században kezdenek áthúzódni a Havasalföldre, a honnét lassanként ■ " ■ 11 r— ■■■" 11,1 Erdélybe is beszivárognak. A székelyek már régóta az Olt mentén éltek, a midőn az oláhok a Fogarasi Havasok aljában lábas jószágukkal megdennek; az oláhokat hazánkban először az Andreanam említi 1224-ben. Az a gyönyörű etnográfiai térkép, amelyet a Magyar Földrajzi Társaság megbízásából Bátky Zsigmond, Kogutovicz Károly és Itttka Aurél tanárok készítettek, minden statisztikai érvelésnél meggyőzőbben mutatja a magyarság uralmát a Kárpátok alján. A békekongresszusra szánt hatalmas térképen azt látjuk, hogy a miként a nagy folyók az Északi Felvidékbe és Erdély bércei közé nyúlnak, úgy terjed a magyarság vonala is megszakítatlan sávokban a hegység szívébe, míg a tótság és oláhság csak a nagy folyók között levő hegyvidéket lepi el. Néhány szász városunkat kivéve, összes erdélyi városaink a nagyobb folyók mentén épültek, s eme városok magyar polgársága nagy kultúrájával évszázadok óta vezeti Erdély társadalmi, ipari s kereskedelmi életét. Lássuk most már, hogy a geográfiai tényezők hogyan kapcsolódnak egymásba. Mezőgazdaságunk nagyarányú fejlesztése a jövőben csakis öntözéssel lehetséges. Ezért a Szurmayt és Szterényit Internálták. Holnap egy zalamegyei kolostorba viszik őket. Az internálásról szóló törvény végrehajtása. — A belügyminiszter rendelete. — Több internálás holnap fog megtörténni. Budapest, febr. 25. A félhivatalos Pál. Hír. jelenti: A hivatalos lap mai számában jelent meg az 1919. évi XX. néptörvény, amely a köztársaságra veszedelmesnek mutatkozó egyéneknek rendőri felügyelet alá helyezéséről és őrizet alá vételéről intézkedik. Egyúttal a legutóbbi minisztertanács megbízást adott az igazságügyminiszternek, hogy készítsen el egy néptörvénytervezetet, amely módot ad arra, hogy mindazok felelősségre vonassanak, akik a háború felidézésében és céltalan folytatásában bűnösök. Intézkedni fog a törvény az ítélkező bíróság fölállításáról is. Ez a törvényjavaslat most elintézés alatt áll és egyik legközelebbi minisztertanács fog vele foglalkozni. Az internálási törvény végrehajtásával a törvény a belügyminisztert bízta meg. Aagy Vince belügyminiszter e néptörvényben nyert felhatalmazásnál fogva és a minisztertanácsban tett előterjesztései elfogadása után több olyan egyént helyezett rendőri felügyelet alá, akiknek magatartása a köztársaság vívmányaira aggodalmasnak mutatkozik. Ezeken az intézkedéseken kívül a legutóbbi minisztertanács határozata alapján a budapesti állami rendőrség útján intézkedett Szurmay Sándor báró és Szterényi József báró őrizetbe vételéről, illetve internálásáról. A mai este folyamán az állami rendőrség egy-egy fő tisztviselője jelent meg a két volt miniszter budapesti lakásán és átadta nekik a belügyminiszter következő rendeletét. A minisztertanács elhatározta, hogy Önt felelősségre vonja a miatt, mert a háború céltalan folytatása körül követett magatartásával egyik fő okozója volt az ország külső politikai és gazdasági helyzete megromlásának. A vád alá helyezésről és az ítélő bíróságról külön törvény fog intézkedni, földünk az öntözés szempontjából rá van utalva a hegyvidéki folyókra. Viszont hegységeink néptörzsei az alföld gabonaneműiből, veteményeiből olcsón táplálkozhatnak, sokkal olcsóbban s közvetetlenebbül, mint az óceánon túlról szállított terményekből. Vízi erőink körülbelül 6 millió lóerőt képviselnek, s eme tetemes energiamennyiséget főképp a rohanó hegyi folyók adják, minthogy a Duna és Tisza alföldi szakaszai a csekély esés miatt nem igen számíthatók. Ha felvidéki folyóinkat völgyzárógátakkal helyenkint tavakká torlaszoljuk, akkor egyrészt hatalmas villanytelepeket létesíthetünk, másrészt a tavak vizét aszályos hónapokban az alföldi mezők öntözésére fordíthatjuk. Ha most már a hegyvidékkel nem mi rendelkeznénk, akkor a vízi erők kihasználásától végképpen elesünk. De még más bajok is származnának ebből. Tegyük föl, hogy erdőségeinket az ellenséges államok néhány évtized alatt kiirtatják. Az erdők kiirtása végzetes halású lehet a Tisza vízmennyiségére. Ugyanis a letarolt hegyvidék esős időszakokban és hóolvadáskor rettentő árvizet zúdíthat a magyarágra, viszont száraz időszakokban tetemes v... hiányt okozhat a síkságon. Erdőségünk csakis a A népköztársaság érdekeire aggályos volna, ha Ön a felelősség alól magát az országból való eltávozásával kivonhatná. Ezért a minisztertanács az 1919. évi XX. néptörvény 1. szakasza alapján elrendelte az ön őrizet alá helyezését. Ennek végrehajtásaképpen fölszólítom önt, hogy a rendeletét átadó rendőrtisztviselőnek, akit e rendelet végrehajtásával megbíztam, további utasításait saját érdekében minden ellenkezés nélkül teljesítse. Budapest, 1919. február 25-én. Nagy Vince dr. belügyminiszter. A belügyminiszternek ezt a rendelkezését Szurmay Sándornak kéri dr. budapesti rendőrkapitány, Szterényi Józsefnek pedig Iaky dr. rendőrtanácsos adta át. A megjelent rendőrtisztviselők szóbelileg közölték a belügyminiszter további rendelkezését. Kijelentették Szurmay és Szterényi előtt, hogy internálásuk a rendelet átadásával megkezdődött és internálási helyükre holnap, a kora reggeli órákban kell elindulniuk. Addig is lakásukat nem hagyhatják el és őrizet alatt maradnak. Elindulásukig elegendő idejük lehet arra, hogy a szükséges előkészületeket az utazásra megtegyék Mindkét volt miniszter internálási helyéül Nagy Vince belügyminiszter egy zalamegyei kolostort jelölt ki, ahol egy határrendőrségi felügyelő és megfelelő számú határrendőr őrizete alatt fognak állani. Az internálás szabályaira nézve a belügyminiszter ma megjelent rendelete érvényben hagyja a Tisza-kormány 1915-ben kiadott belügyminiszteri rendeletét, amely a hadiérdekeket veszedelmeztetőkkel szemben rendelte el az internálást. Az őrizet alatt állóknak a belügyminiszter rendelkezése értelmében a kijelölt kolostorban és annak kertjében lesz szabad mozgásuk. Élelmezésükről az állam gondoskodik, amit saját vagyonukból módjuk lesz javítani. Ugyanúgy, mint az említett Tisza-féle rendelet is intézkedett, az őrizet parancsnoka fogja ellenőrizni az internáltak levelezését és az esetleg engedelmezendő látogatások lefolyását. Az egyelőre rendőri felügyelet alá helyezett egyének közül néhánynak internálása alkalmasint holnap fog megtörténni. ha / sikviz- ** tvTj fF«? ?♦] A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal.