Budapesti Hírlap, 1919. február (39. évfolyam, 28–51. szám)

1919-02-25 / 48. szám

Megkezdődött a földosztás Károlyi Riirály birtokán. Kápolna, febr. 23. Sűrű eső öntötte a hevesi nagy táblafürde­ T­ct, mikor a magyar népköztársaság első elnöké-­­nek a különvonata befutott a kápolnai kopottas, öreg állomásra. Az állomás előtt bandérium, kocsitábor. A kormánybiztos köszönti az elnö­köt. Rövid, formás beszédet mond. Utána egy földnélküli János, né­v szerint Medveczki János üdvözli Károlyi Mihályt. Szép s egyszerű beszéd ez, minden erőltetettség nélkül való, a­minőt csak olyan egyszerű magyar ember mondhat, a­ki nem újságból és könyvből, hanem a fain nyel­vén beszél. — Köszöntöm az elnök urat, a ki hozza nekünk a bort, búzát és dohányt termő földet, — kezdte a földnélküli földműves. Még egy rövid beszéd, a melyre Károlyi Mihály röviden válaszol és megindul a lun­bé­­k­i­im és a kocsitábor. Az­ elnök nem a federes hintát választja, a­mit kijelöltek a rendezők, hanem egy kis parasztszekérre ül, a melyen földművesek­ és hadiözvegyek telepedtek le. A fedetlen szekéren állja Károlyi az esőt s útköz­ben elbeszélget utasaival. Az ünnepség színhelye a kápolnai honvéd­­emlék. A magaslatot alkalmi emelvénnyel tol­dották meg. Itt helyezkednek el a­ kormány tag­jai, az ünnepség funkcionáriusai, a községek-­­ szónokai.­ A nép pedig félkörben állja körül a híres csata emlékét hirdető oszlopos magaslatot. Az eső fülön szitál s a népet szinte­.eltakarja a­­sok k­i­feszí­tett ernyő. Sűrűn hangzik a szó: — Le az ernyővel! Földművesek vagyunk, nem hozzánk illő szerszám az. Egy ünneplőbe öltözött asszonynak oda­­sz­ól a szomszédja: —■ Talán cukorból vám a lelkem. De már beszélnek odafönt az emelvényen. Rövid üdvöz.lőbeszédeket mondanak a hivatalos küldöttek, majd Károlyi Mihály, beszél. A tömeg élénk figyelemmel hallgatja. — Eljöttünk hozzátok, hogy átadjuk nek­tek azt, a mi a tietek. A kezetekbe adjuk az uj zászlót, a melyre ez van írva: földet,­­szabadságot és rendet a­ népnek. Ezt a zászlót jól fogjátok, erősen tartsátok, mert azok, a kiknek ez az uj világ kárt okoz, tömörülni fognak s­­ha engedi­tek, kiragadják a kezetekből ezt a zászlót. — Nem engedjük, — zug erre a válasz. Az elnök beszéde a népkormány földre­formját magyarázza. Áhítattal, gyönyörűs­éggel hallgatják azok, a kiknek­ ez a reform földet, új életet, új életcélt jelent. Beszéde alatt sűrűn harsan föl a lelkesedés, az éljen moraja. Mikor befejezi a beszédet, hangosan ünnepült, komo­lyan, bensőséges hittel. Búza Barna mondott ezután nagy beszé­det. A földművelésügyi miniszter nagyszerű népszónok. Világos egyszerűséggel magyarázza meg, hogy mit­ jelent a fökleszk­is. Jogot is, köte­lességet is. És ha az emberek most nem­ teljesítik kötelességüket, az ország éhen vész, akkor hiába volt a kormány legjobb akarása. Közbe­szólnak, felelnek neki, közbe-közb­e a föld új várományosai. És Iritza Barna siet a válassza!. Elvegyülünk a tömeg közé s hallgatjuk a meg­jegyzéseket. Az egyik kápolnai földműves kérdi: — Hová való ez a Búza, hogy olyan­ jól beszél? — Mindegy, hogy honnan való, de jól be­szél,— feleli a másik. Nagy figyelemmel , hallgatják Csizmadia Sándor államtitkárt. Közölök való, mond is olyanokat, a­miket nem kellemes hallgatni. Meg­fedi őket a m­ni­­ért, hogy nem törődtek semmi­vel, hogy nem gondolkoztak, hogy nem szervez­kedtek. Nyíltan szemükre veti mindezt, mert neki joga van arra, hogy­­megmondja nekik az igazságot. Ő is földműves,­ a­mikor nem állam­titkár. — Megvallom, jobban értek a kapáláshoz, mint az államtitkársághoz, — mondja Csizmadia Sándor. Mikor figyelmezteti földimi­vestársait, hogy ezután másként legyen, fölzúg a felelet, hogy másként les Még Szabó István beszél. Ezután Károlyi Mihály elnök sajátkezűen vezette be az igény­­jogosultak lajstromába Antal János t a más­zen­t­­máriai földművest. Károlyi beszéde alatt elosz­lott a sűrű felhőtöm­eg s napfény sugarai árasz­tottak tavaszi enyhét a Mátravidékre. Az ünnep­ség színhelye fölött egy repülőgép jelent meg és röpiratokat szórt le mindenfelé. Mint ezer és ezer galamb röpült a sok üzenet s arról vitt h­irt a Mátrai idők népének, hogy a föld a népé lett. Fodor Oszkár, XXXIX. évfolyam, 48. szám Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Megjelenik: hétfő kivételével mindennap. feléfizstent árak: Egész évre 88 kor., félévra 48 kur.,e»gy*névr. 32 kor., egy hónapra 7 kor. 80 6­1. Egyus *r,á® ára helyben, vidéken és pályán irarokon 30 fillér. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szériák •*? n ~ Budapest, 1919. Kedd, február 25. Szerkesztőség: VHI. ker., Blikk Szl­árd-utca Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 15./ Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—841 A földosztás Ünnepe. A kápolnai ut. Azon a minsztertanácsod, a mely­ a magyar nép földhöz juttatásáról szóló nép­törvény végleges szövegét tárgyalta, jelen, volt Karom­i Mihály, a ma­gyar köztársaság elnöke s azt az, óhajtását nyilváni­­toíni, hogy a földosztást az ő birtokán kezdjék meg. A kormány természetesen készséggel járult hozzá az ehtök kivil­"ágához s most, mifitán a" népiül versy vé­grehajtása megtörténik, az első földosztás ünnep­ség keretében Károlyi Mihály gróf hevesi birtokán indult meg. A köztársaság elnökének harnyncnyolcezer hold földje van, ebből huszonnyolcezer hold Heves­­megyében. Az egész birtok egy tagban terül el a Mátravölgyben , Ludastól Katig egy órát megy a birtokon a vonal. A delnői hitbizomány ez, ennek a felosztására utazott vasárnap Károlyi Mihály Ká­polnára s az ünnepségre vele utaztak Bet­inke­y Dé­nes miniszterelnök, Garami Ernő, Búza Barna, Szabó István, Vass János miniszterek­. Hácz Gyula, Mayer János, Csizmadia Sándor, Szemző Ernő és Halász Lajos államtitkárok, Henicth József, Gellért Oszkár, Herczeg Géza miniszteri tanácsosok. Reggel negyed tíz órakor indult el a pályaudvarról az elnök különvonata. A hatvani pályaudvaron az ottani szociálde­mokrata párt szónoka, Csépány Géza, a hatvani füg­getlenségi Károlyi-párt elnöke és Várkonyi Sándor a város közönsége nevében üdvözölte az elnököt. Károlyi Mihály elnök válaszában a többi közt ezt mondta: — Azért jöttünk, hogy a­m­it eddig hirdettünk, azt valóra váltsuk. Büszke vagyok arra, hogy a földosztást­­- én birtokomon kezdhetjük meg. Ez a földosztás Kossuth Lajos eszméinek továbbvitelét jelenti. Kossuth Lajos fölszabadította a jobbágyokat, mi fölszabadítjuk a zselléreket és a gazdasági cselé­deket. A költő szavát, hogy itt élned, halnod kell, megtoldják egy szóval, azzal, hogy itt dolgoznod kell. . . Hosszas, élénk el­lenzés fogadta Károlyi elnök szavait Berinken Dénes min­iszterelnök válaszolt ezután a küldöttségnek és be­v­étjében kiemelte, hogy a­kiít művelik a földet­, most meg is szerez­­hetik. Még küzd Barna földmiveltsügyi minisz­ter és Csizmadia Sándor államtitkár intézett rö­vid beszédei a deporációhoz. Károlyi Mihály beszéde. Károlyi Mihály erre a következő beszédet in­tézte a néphez: —­Évszázados igazságtalanságot jöttünk jóvá­tenni. Alapkövét rakjuk most le annak a demokrati­kus birtokreformnak, melyet a nép akaratából alakult kormány készített a nép számára. Ez a nap egyúttal ünnepe­ az uj Magyarországnak, mert a feudális Ma­gyarország utolsó maradványait temetjük el. Ezen az új, független, demokratikus, szociális intézmé­nyekkel telítelt Magyarországon azé lesz a föld, a ki dolgozik. Mi a dolgozó Magyarországért küzdöttünk és a forradalom vívmányainak­ első ünneplő napja a mai nap. a forradalom első diadalmas zászlóbontása a mai zászlóbontás. — A földbirtokreformot­­megalkottuk. Ez azonban az alkotásnak csak egyik rész?. Most a dol­gozó nép munkájára­ van szüksége, hogy az alkotás maradandó legyen. Mert ha a nép nem lát munká­hoz, rombadől az egész alkotás és ott fog heverni a romok alatt az egész nép és a reakció kicsavarja ke­zéből a már-m­ár győzedelmes zászlót és a zászló rudtával fogja feji) ,vágni, hogy húzza tovább az igák A­ki igazán, akarja a köztársaságot, a­ki igazán akarja, hogy a föld a népé legyen, az segítse a kor­mányt nehéz munkájában. .A legnagyobb segítség pedig az, ha ásót és kapát vesznek a kezükbe, ódá­it imák az eke szarva mellé és arra törekednek, hogy többet termeljünk, mint jöi­dig. Az a legfontosabb, hogy a kisemberek is olyan belterjesen gazdálkod­janak, mint eddig a nagybirtokok, hogy a földmű­velés intenzív legyen és elérjük a többtermelést. Itt azonban nem szabad mindent az államtól várni. A kezdet nehézségei között itt-ott érezni­ fogják az ál­lam segítő kezét, azonban az állami támogatásnak­ soha sincs meg az az éltető ereje, mint annak, ha az emberek egymást támogatják. A többtermelés sikere a szövetkezéstől függ és ezért szövetkezeti alapon való együttműködésre hívom fel az ország kisbirto­kosait. Termelő, beszerzési és értékesítő szövetkeze­­­tt­el kell alakítani. — Ha meghallják az erdélyi hegyekben és a tót föld völgyeiben,­­ hogy ,itt megváltozott minden, hogy itt a földjek­nek földhöz jutottak, hogy itt a munkát megbecsülik, akkor ott lakó testvéreink nem fognak Bukarestre és Prágába vágyódni, a­hová őket csak azért akarják­ besorozni, hogy a nagybirtoko­sok és a nagytőkések jövedelmét fokozzák, hanem” azt fogják mondani, hogy nem akarnak sem a ro­mán, sem a cseh, sem a szerb imperializmus­­és ka­­pital­zmus szolgái lenni. — Mi is hódító hadjáratra indulunk most. Egy ellenséges, nagy impériumot akarunk megvalósí­tani: a munkának és a szabadságnak impériumát. A­ zászlónk fehér és a fegyverünk nem­­a puska és a kézigránát, hanem az ásó és a kapa és az eke szarva. Én mint a köztársaság ideiglenes elnöke felszólítom ■sy egész ország népét, sőt követelem, hogy adja ide a munkáját és a verejtékét. Az egyszerű földművesekből­­ álló néptümeg, mint egy ember, kiáltotta: — Megadjuk! Berinkey Dénes miniszterelnök intézett ez­után rövid beszédet a kálkápolnai néphez és ebben a munkára, rendre, egyetértésre buzdította és foclisz­­teritre. Fogadtatás Kápolnán. Délben érkezett a különvonat Kál-Kápolnára. Az állomáson Módin László, Heve­ megye kormány,­biztosa üdvözölte a vármegye közönsége nevében az elnököt és a kormányt. Utána a debrői földnélküli földmivesek nevében Medveczky János beszélt és Károlyi Mihály elnök válaszában örömének adott kifejezést, hogy együtt látja a földmivesnépet a szo­ciáldemokrata párttal. A tófalui néptanács nevében­­Csengő Rezső szólótt még, aztán megtörtént a be­­­vonulás. A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal. A honvédemléknél az ünnepség a Szózat elének­­lésével kezdőd­ik.Mayer János államtitkár üdvözölte az elnököt és­ a kormányt. Isfiúk Gyula alispán, a megye közönsége. Ben­ik Jenő szolgabiró az egri járás. Krisztián Imre Kál­­kápolna község. Csorba Mihály földmi­ves a kisgaz­dapárt részéről mondott üdvözlő beszédet. Busa Barna a nép felijéről. Búza Barna földművelésügyi miniszter követ­kezett ezután: ’ — Uj korszak, uj élet eljövetelét jöttem,hir­detni közétek — mondotta. — Azt szeretném, ha gyenge szavam végigszállna síkságon, hegyeken, fo­lyókon, az ellenséges önkényuralom fegyveres erő­szakká­ vont határvonalain át, hogy hirdesse az el­nyomatás gyötrelmei között a felszabadulás bizo­nyosságát. Hirdetni jöttem, hogy saját akaratából felszabadult a­­nép és a nép akaratából felszabadult a magn­ik­ föld. Az új törvény azt­­kiérni, hogy ez­után senki sem­ élhet ebben az országban munka nélkül a mások munkájából. .

Next