Budapesti Hírlap, 1919. február (39. évfolyam, 28–51. szám)
1919-02-25 / 48. szám
Megkezdődött a földosztás Károlyi Riirály birtokán. Kápolna, febr. 23. Sűrű eső öntötte a hevesi nagy táblafürde Tct, mikor a magyar népköztársaság első elnöké-nek a különvonata befutott a kápolnai kopottas, öreg állomásra. Az állomás előtt bandérium, kocsitábor. A kormánybiztos köszönti az elnököt. Rövid, formás beszédet mond. Utána egy földnélküli János, név szerint Medveczki János üdvözli Károlyi Mihályt. Szép s egyszerű beszéd ez, minden erőltetettség nélkül való, aminőt csak olyan egyszerű magyar ember mondhat, aki nem újságból és könyvből, hanem a fain nyelvén beszél. — Köszöntöm az elnök urat, a ki hozza nekünk a bort, búzát és dohányt termő földet, — kezdte a földnélküli földműves. Még egy rövid beszéd, a melyre Károlyi Mihály röviden válaszol és megindul a lunbékiim és a kocsitábor. Az elnök nem a federes hintát választja, amit kijelöltek a rendezők, hanem egy kis parasztszekérre ül, a melyen földművesek és hadiözvegyek telepedtek le. A fedetlen szekéren állja Károlyi az esőt s útközben elbeszélget utasaival. Az ünnepség színhelye a kápolnai honvédemlék. A magaslatot alkalmi emelvénnyel toldották meg. Itt helyezkednek el a kormány tagjai, az ünnepség funkcionáriusai, a községek- szónokai. A nép pedig félkörben állja körül a híres csata emlékét hirdető oszlopos magaslatot. Az eső fülön szitál s a népet szinte.eltakarja asok kifeszített ernyő. Sűrűn hangzik a szó: — Le az ernyővel! Földművesek vagyunk, nem hozzánk illő szerszám az. Egy ünneplőbe öltözött asszonynak odaszól a szomszédja: —■ Talán cukorból vám a lelkem. De már beszélnek odafönt az emelvényen. Rövid üdvöz.lőbeszédeket mondanak a hivatalos küldöttek, majd Károlyi Mihály, beszél. A tömeg élénk figyelemmel hallgatja. — Eljöttünk hozzátok, hogy átadjuk nektek azt, a mi a tietek. A kezetekbe adjuk az uj zászlót, a melyre ez van írva: földet,szabadságot és rendet a népnek. Ezt a zászlót jól fogjátok, erősen tartsátok, mert azok, a kiknek ez az uj világ kárt okoz, tömörülni fognak sha engeditek, kiragadják a kezetekből ezt a zászlót. — Nem engedjük, — zug erre a válasz. Az elnök beszéde a népkormány földreformját magyarázza. Áhítattal, gyönyörűséggel hallgatják azok, a kiknek ez a reform földet, új életet, új életcélt jelent. Beszéde alatt sűrűn harsan föl a lelkesedés, az éljen moraja. Mikor befejezi a beszédet, hangosan ünnepült, komolyan, bensőséges hittel. Búza Barna mondott ezután nagy beszédet. A földművelésügyi miniszter nagyszerű népszónok. Világos egyszerűséggel magyarázza meg, hogy mit jelent a fökleszkis. Jogot is, kötelességet is. És ha az emberek most nem teljesítik kötelességüket, az ország éhen vész, akkor hiába volt a kormány legjobb akarása. Közbeszólnak, felelnek neki, közbe-közbe a föld új várományosai. És Iritza Barna siet a válassza!. Elvegyülünk a tömeg közé s hallgatjuk a megjegyzéseket. Az egyik kápolnai földműves kérdi: — Hová való ez a Búza, hogy olyan jól beszél? — Mindegy, hogy honnan való, de jól beszél,— feleli a másik. Nagy figyelemmel , hallgatják Csizmadia Sándor államtitkárt. Közölök való, mond is olyanokat, amiket nem kellemes hallgatni. Megfedi őket a mniért, hogy nem törődtek semmivel, hogy nem gondolkoztak, hogy nem szervezkedtek. Nyíltan szemükre veti mindezt, mert neki joga van arra, hogymegmondja nekik az igazságot. Ő is földműves, amikor nem államtitkár. — Megvallom, jobban értek a kapáláshoz, mint az államtitkársághoz, — mondja Csizmadia Sándor. Mikor figyelmezteti földimivestársait, hogy ezután másként legyen, fölzúg a felelet, hogy másként les Még Szabó István beszél. Ezután Károlyi Mihály elnök sajátkezűen vezette be az igényjogosultak lajstromába Antal János t a mászentmáriai földművest. Károlyi beszéde alatt eloszlott a sűrű felhőtömeg s napfény sugarai árasztottak tavaszi enyhét a Mátravidékre. Az ünnepség színhelye fölött egy repülőgép jelent meg és röpiratokat szórt le mindenfelé. Mint ezer és ezer galamb röpült a sok üzenet s arról vitt hirt a Mátrai idők népének, hogy a föld a népé lett. Fodor Oszkár, XXXIX. évfolyam, 48. szám Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Megjelenik: hétfő kivételével mindennap. feléfizstent árak: Egész évre 88 kor., félévra 48 kur.,e»gy*névr. 32 kor., egy hónapra 7 kor. 80 61. Egyus *r,á® ára helyben, vidéken és pályán irarokon 30 fillér. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szériák •*? n ~ Budapest, 1919. Kedd, február 25. Szerkesztőség: VHI. ker., Blikk Szlárd-utca Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 15./ Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—841 A földosztás Ünnepe. A kápolnai ut. Azon a minsztertanácsod, a mely a magyar nép földhöz juttatásáról szóló néptörvény végleges szövegét tárgyalta, jelen, volt Karomi Mihály, a magyar köztársaság elnöke s azt az, óhajtását nyilvánitoíni, hogy a földosztást az ő birtokán kezdjék meg. A kormány természetesen készséggel járult hozzá az ehtök kivil"ágához s most, mifitán a" népiül versy végrehajtása megtörténik, az első földosztás ünnepség keretében Károlyi Mihály gróf hevesi birtokán indult meg. A köztársaság elnökének harnyncnyolcezer hold földje van, ebből huszonnyolcezer hold Hevesmegyében. Az egész birtok egy tagban terül el a Mátravölgyben , Ludastól Katig egy órát megy a birtokon a vonal. A delnői hitbizomány ez, ennek a felosztására utazott vasárnap Károlyi Mihály Kápolnára s az ünnepségre vele utaztak Betinkey Dénes miniszterelnök, Garami Ernő, Búza Barna, Szabó István, Vass János miniszterek. Hácz Gyula, Mayer János, Csizmadia Sándor, Szemző Ernő és Halász Lajos államtitkárok, Henicth József, Gellért Oszkár, Herczeg Géza miniszteri tanácsosok. Reggel negyed tíz órakor indult el a pályaudvarról az elnök különvonata. A hatvani pályaudvaron az ottani szociáldemokrata párt szónoka, Csépány Géza, a hatvani függetlenségi Károlyi-párt elnöke és Várkonyi Sándor a város közönsége nevében üdvözölte az elnököt. Károlyi Mihály elnök válaszában a többi közt ezt mondta: — Azért jöttünk, hogy amit eddig hirdettünk, azt valóra váltsuk. Büszke vagyok arra, hogy a földosztást- én birtokomon kezdhetjük meg. Ez a földosztás Kossuth Lajos eszméinek továbbvitelét jelenti. Kossuth Lajos fölszabadította a jobbágyokat, mi fölszabadítjuk a zselléreket és a gazdasági cselédeket. A költő szavát, hogy itt élned, halnod kell, megtoldják egy szóval, azzal, hogy itt dolgoznod kell. . . Hosszas, élénk ellenzés fogadta Károlyi elnök szavait Berinken Dénes miniszterelnök válaszolt ezután a küldöttségnek és bevétjében kiemelte, hogy akiít művelik a földet, most meg is szerezhetik. Még küzd Barna földmiveltsügyi miniszter és Csizmadia Sándor államtitkár intézett rövid beszédei a deporációhoz. Károlyi Mihály beszéde. Károlyi Mihály erre a következő beszédet intézte a néphez: —Évszázados igazságtalanságot jöttünk jóvátenni. Alapkövét rakjuk most le annak a demokratikus birtokreformnak, melyet a nép akaratából alakult kormány készített a nép számára. Ez a nap egyúttal ünnepe az uj Magyarországnak, mert a feudális Magyarország utolsó maradványait temetjük el. Ezen az új, független, demokratikus, szociális intézményekkel telítelt Magyarországon azé lesz a föld, a ki dolgozik. Mi a dolgozó Magyarországért küzdöttünk és a forradalom vívmányainak első ünneplő napja a mai nap. a forradalom első diadalmas zászlóbontása a mai zászlóbontás. — A földbirtokreformotmegalkottuk. Ez azonban az alkotásnak csak egyik rész?. Most a dolgozó nép munkájára van szüksége, hogy az alkotás maradandó legyen. Mert ha a nép nem lát munkához, rombadől az egész alkotás és ott fog heverni a romok alatt az egész nép és a reakció kicsavarja kezéből a már-már győzedelmes zászlót és a zászló rudtával fogja feji) ,vágni, hogy húzza tovább az igák Aki igazán, akarja a köztársaságot, aki igazán akarja, hogy a föld a népé legyen, az segítse a kormányt nehéz munkájában. .A legnagyobb segítség pedig az, ha ásót és kapát vesznek a kezükbe, ódáit imák az eke szarva mellé és arra törekednek, hogy többet termeljünk, mint jöidig. Az a legfontosabb, hogy a kisemberek is olyan belterjesen gazdálkodjanak, mint eddig a nagybirtokok, hogy a földművelés intenzív legyen és elérjük a többtermelést. Itt azonban nem szabad mindent az államtól várni. A kezdet nehézségei között itt-ott érezni fogják az állam segítő kezét, azonban az állami támogatásnak soha sincs meg az az éltető ereje, mint annak, ha az emberek egymást támogatják. A többtermelés sikere a szövetkezéstől függ és ezért szövetkezeti alapon való együttműködésre hívom fel az ország kisbirtokosait. Termelő, beszerzési és értékesítő szövetkezettel kell alakítani. — Ha meghallják az erdélyi hegyekben és a tót föld völgyeiben, hogy ,itt megváltozott minden, hogy itt a földjeknek földhöz jutottak, hogy itt a munkát megbecsülik, akkor ott lakó testvéreink nem fognak Bukarestre és Prágába vágyódni, ahová őket csak azért akarják besorozni, hogy a nagybirtokosok és a nagytőkések jövedelmét fokozzák, hanem” azt fogják mondani, hogy nem akarnak sem a román, sem a cseh, sem a szerb imperializmusés kapitalzmus szolgái lenni. — Mi is hódító hadjáratra indulunk most. Egy ellenséges, nagy impériumot akarunk megvalósítani: a munkának és a szabadságnak impériumát. A zászlónk fehér és a fegyverünk nema puska és a kézigránát, hanem az ásó és a kapa és az eke szarva. Én mint a köztársaság ideiglenes elnöke felszólítom ■sy egész ország népét, sőt követelem, hogy adja ide a munkáját és a verejtékét. Az egyszerű földművesekből álló néptümeg, mint egy ember, kiáltotta: — Megadjuk! Berinkey Dénes miniszterelnök intézett ezután rövid beszédet a kálkápolnai néphez és ebben a munkára, rendre, egyetértésre buzdította és focliszteritre. Fogadtatás Kápolnán. Délben érkezett a különvonat Kál-Kápolnára. Az állomáson Módin László, Heve megye kormány,biztosa üdvözölte a vármegye közönsége nevében az elnököt és a kormányt. Utána a debrői földnélküli földmivesek nevében Medveczky János beszélt és Károlyi Mihály elnök válaszában örömének adott kifejezést, hogy együtt látja a földmivesnépet a szociáldemokrata párttal. A tófalui néptanács nevébenCsengő Rezső szólótt még, aztán megtörtént a bevonulás. A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal. A honvédemléknél az ünnepség a Szózat eléneklésével kezdődik.Mayer János államtitkár üdvözölte az elnököt és a kormányt. Isfiúk Gyula alispán, a megye közönsége. Benik Jenő szolgabiró az egri járás. Krisztián Imre Kálkápolna község. Csorba Mihály földmives a kisgazdapárt részéről mondott üdvözlő beszédet. Busa Barna a nép felijéről. Búza Barna földművelésügyi miniszter következett ezután: ’ — Uj korszak, uj élet eljövetelét jöttem,hirdetni közétek — mondotta. — Azt szeretném, ha gyenge szavam végigszállna síkságon, hegyeken, folyókon, az ellenséges önkényuralom fegyveres erőszakká vont határvonalain át, hogy hirdesse az elnyomatás gyötrelmei között a felszabadulás bizonyosságát. Hirdetni jöttem, hogy saját akaratából felszabadult anép és a nép akaratából felszabadult a magnik föld. Az új törvény aztkiérni, hogy ezután senki sem élhet ebben az országban munka nélkül a mások munkájából. .