Budapesti Hírlap, 1919. március (39. évfolyam, 52–71. szám)

1919-03-01 / 52. szám

Megjelenik hétfő kivételével mindennap. ára k: Egén «tt« SS kor., félén* 44 kor.n«*y»dérr« 33 k«r., *tr hón»pr» 7 k«b 80 SU. Egyen szita ára helybe*, vidéken és pályaudvarokon 30 fillér. Hirdetések azUUnitar arámb­áaial, dUexabis nérint. Belyettee­te szerkeszti: Csajthay Ferenc Szombat március­­ Szerkesztőiség: Vili, ker. Rékk Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili, ker., József-ku­rut 5. szám, Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal.­ ­ Hock János. Budapest, febr. 28. Félhivatalosan közük, ho­gy Károlyi Mihály köztársasági elnök fölajánlotta Hock Jánosnak, a Nemzeti Tanács elnö­kének a váci püspökség megüresedett székét s Hock János ezt a díszt elhárí­totta magától azzal a gondolattal, hogy ránézve ma az egyházfejedelmi süveg­nél, hatalomnál és fénynél fontosabb az az állás, melyet a közéletben betöltenie adatott. Ez cézári gesztusnak látszik, de valójában inkább polgári erkölcs. A­ki oly szerepet tölt be, minő Hock Jánosnak ju­tott e történelmi napokban, annak hin­nie is kell a maga küldetésében és az nem élhet meg a nélkül a meggyőződés nél­kül, hogy ő reá a hazának szüksége van. Hock János tehát nem akarhat a papi hierarchiában emelkedni, nem mehet éleivé a maga személyes érdekének az ösvé­nyén, a­mikor polgári s hazafias köteles­sége mást parancsol neki. Azt tartom, ezt jelenti a valóság, hogy minden további gondolkozás nélkül elutasította magától a váci pásztorbotot. Nincsen kétség abban, hogy a kis magyar glóbusznak a fórumán sürgő­forgó alakjai között Hock János nem­csak egyik legerősebb és legérdekesebb alakja, hanem egyetlen, rivális nélkül álló alakja is. Már magában az, hogy papi ember létére, mint egy egyszerű külvárosi plébá­nos, vezére, lelke s legfőbb tekintélye lett­­egy világi forradalomnak, egyetlen jelen­ség a maga nemében. A katolikus egyház históriai szelleménél, hagyományainál és szervezeténél fogva a tekintélyen alap­szik; feje a világi szuverenitást csatolja csalhatatlan egyházi tekintélyéhez, min­den törvényes intézmény tiszteletének, és föntartásának elvét vallja. És ime egy szerény papja itt a fővárosunkban vezér­alakja a mozgalomnak, a­mely mind­ezzel szembeszáll, mind ennek helyébe a vele ellenkező eszméket, intézményeket és irányzatokat, ülteti a nélkül, hogy papi hivatásától eltávolodnék, papi funk­cióit nem hogy megtagadná, de a nél­kül, hogy csak el is hany­agolná. Ez oly látszólagos ellentét vagy el­lenmondás, a­melynek megfejtése izgatni fogja azokat, a­kik majdan a mi jelenünk históriáját lesznek hivatva megírni. Mi annyit mondhatunk ma, hogy ezt a sze­repet így, a­hogy mi közéletünk színpa­dán eddig eljátszva láttuk, eljátszani nem lehet, nagy egyéni jellem- és lélekbeli tu­lajdonságok és rendkívüli szellemi képes­ségek nélkül. Valósággal úgyis van, hogy az elszánt akaraterőinek, a szt­ggasztív lelki hatalomnak, a szónoklat­ bűvölő tit­kának és az ítélet gyors és átható éle­i­nek külömb próbáit ez időben nálánál senki sem adta. Nem nagy, cicerói szó­noklatokról van itt a szó, hanem alkalmi megszólamlásokról, egyeseknek, csopor­tokhoz, pártokhoz intézett nagyobbrészt rögtönzésekről, melyeknek oly formát és annyi­ tartalmat tud adni az ő csodálatos, fogékony inspirációja, hogy hivatva van­nak arra, hogy hosszan túléljék az alkal­mat, a­melyben fogantattak és születtek. Kétségkívül ő a spiritusz rektora a forra­dalomnak. Nem a nyers ereje, de az a benső erő, mely a mozgalomba indított, külső erőket a maga felsőbbségével egyensúlyban tartja s elhárítja azt, hogy Az alkotmányos nemzet­gyűlés választása. A mai minisztertancos határozata. — 418­­tap­­viselő. — 235 mandátum a mag nem szállott termeten. — A választási eljárás. — A jelölés és szavazás. Budapest, febr. 28. A Pol. Hir. jelenti: A ma éjszakai minisz­tertanács tárgyalta Nagy Vince belügyminiszter és a szakreferensek előadásában az alkotmá­ny azó nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló javaslatot. A nemzetgyűlés tagjainak száma 418 lesz. Ebből a meg nem szállott területre kö­rülbelül 235 mandátum esik. A mandátum tar­tama két év. A választás az arányos képviseleti rendszer alapján történik. Az alkotmányozó nemzetgyű­lés tagjait választási kerületenként választják. Minden kerület székhelyén választási hivatalt állítanak föl. A hivatal elnökből, elnökhelyettes­ből, négy ülnökből és két helyettes­ ülnökből áll. A választási hivatal elnökét és helyettes-elnökét a választókerület székhelye szerint illetékes ítélőtábla területén működő bírák, sorából a minisztertanács jelöli ki, a tagjait pedig az el­nök nevezi ki. A szavazás községenkint, szavazatszedő­­bizottság előtt­­történik. Minden szavazatszedő­­bizottság elnökből és a megállapított lajstromok számával egyenlő számú ülnökből áll. Ha vala­mely városban vagy községben a választók száma 1500-nál több, annyi szavazatszedő-bi­­zottságot kell alakítani, hogy minden 1500 vá­lasztóra egy szavazatszedő-bizottság essék. A jelölési ajánlatot írásban legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon kell a választási hivatal elnökének átadni. Egy jelölési ajánlatban nem ajánlható több jelölt, mint a­hány képviselő választandó az illető vá­lasztási kerületben. A jelölési ajánlatot legalább 500 olyan választónak kell aláírni, a­kik az illető kerületben bírnak választójoggal. A jelölési ajánlatban a pártállást és a jelöltek személyi adatait fel kell tüntetni. A jelölési ajánlatiján­látj­elöltek is ajánl­hatók. A pótjelöltek száma az ugyanabban az ajánlatban szereplő tényleges jelöltek számánál és 5-nél nagyobb nem lehet. Ita azonban a tény­leges jelöltek száma a 10-et meghaladja, annyi pótjelöltet lehet ajánlani, hogy a 10-en felüli minden 10 tényleges jelöltre egy pót­jelölt­essék. Egy választó ugyanarra a választásra vo­natkozóan csak egy jelölő a­jánlatot írhat alá. Minden jelölt csak egy választási kerületben le­het jelölt és mint ilyen esnik egy lajstromban szerepelhet. Ha csak egy lajstromot ajánlottak egymásba gázoljanak. Merném állítani, hogy valamiképpen senki ki nem nézte Hock Jánosból husz-harminc év óta, mióta itt él velünk, tesz-vesz és mozog közöttünk, — ezt a pozíciót, a­melyre úgyszólván mintha máról holnapra, egy éjszakán át emelke­dett volna, — azonképpen ma sem lát­juk még mivoltát minden dimenzióiban. Valamiképpen rejtelmes egyéniségét ta­lán megfejti még az idő. Ha a megfejtés az utókorra marad, megesik, az lesz a té­tel, hogy Hock János mint ember, mint pap és mint politikus nem históriai, ha­nem filozofikus agyrendszer v­olt, és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számát még nem haladja, a választási hivatal az összes jelölteket megválasztott képviselőknek, a pótjelölteket pedig megválasztott pótképviselők­­nek nyilvánítja. Ha több lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számánál nem nagyobb, a választási hivatal az összes jeölteket megválasztott képviselőknek, a pótjelölteket pedig megválasztott pótképviselők­­nek nyilvánítja. A szavazólapon az összes lajstromokat sorshúzás útján meghatározott sorrendben kell elhelyezni. Az utolsó oszlopokba kerülnek az egyedüli jelöltek. Minden egyedüli jelölt is kü­lön lajstromként számít. A lajstromok mind­egyike felett a szavazat kifejezésére egy négyszög szolgál. A négyszög felett a párt elnevezése és arab számjeggyel a lajstrom sorszáma is feltü­n­­tetendő. A választókat reggel 8 órától esti 6 óráig kell szavazásra bocsájtani. Írni-olvasni nem­ tudó választó kívánságára az elnök fölvilágosítja arról, hogy az egyes lajstromok mely párt jelölt­jeit tartalmazzák. A választó a szavazólap átvé­­tele után a szavazófülkébe megy, ott kifejezésre juttat­ja szavazatát, a szavazólapot elhelyezi a bo­rítékba. A fülkét elhagyván, a lezárt borítékot az elnöknek átadja, a­ki azt az urnába teszi­ A sza­vazás úgy történik, hogy a választó a fülkében a lajstrom feletti üres négyszögbe egy keresz­tet tesz. A választási hivatal legkésőbb a szavazás napját követő negyedik napon kezdi meg a sza­vazólapok megszámlálását. Miután az egyes lajstromokra eső érvényes szavazatok összege megállapítást nyer, következik annak megállapí­tása, hogy az egyes lajstromokra hány mandá­tum esik. A mandátumokat a lajstromok (pár­tok) között a rájuk esett szavazatok arányában kell fölosztani. Ennek kiszámítása a belga D'Hendt-féle rendszer szerint történik. Az alapgondolata a rendszernek az, hogy egyik párt se kaphasson további mandátumot, a­míg egy másik párt több szavazatára mandá­tum nem jutott. A pártok készülődése. .Arra a hírre, hogy elrendelik a nemzetgyűlési választásokat, eleven élet költözött a pártokba,­­ azokba is, a­melyek csak most vannak keletkező­ben. A kormány három pártja, a Károlyi-párt, a szociáldemokrata és a radikális párt már a mai nap folyamán tanácskozott bizonyos választás­technikai kérdésekről, ezek a tárgyalások azonban mélyebbre nem bocsátkoznak, mert a szocialisták semmiféle vá­­lasztási paktumba sem mennek bele. A választási mérkőzést egészen önállóan csinálják végig és pedig nemcsak a városokban, hanem tiszta agrár­vidéke

Next