Budapesti Hírlap, 1919. október(39. évfolyam, 80–101. szám)

1919-10-07 / 80. szám

Budapest, 1919. XXXIX. évfolyam, 80. szám. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árai*: Egész évre 220 korona, félévre 110 kor., negyedévre 56 kor., egy hónapra 20 kor., Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 80 fillér. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csa­ithay Ferenc Cenzúrái: Minerva Kedd, október 7. Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József­ körút 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. Károlyi Mihály. ■ .. u i *j.,­ Budapest, okt. 6. Az olvasó megdöbbenve fogja, Ká­rolyi Mihály nevét ez előkelő lelyen látni. Ezt a szégyenletes alakját korunk­nak és históriánknak, a ki, hogy sötét lelki világának korlátoltságát és hiúsá­gát kielégítse, nem az­ eferusi diána­­templomot gyújtotta föl, hanem eégette ■egész Görögországot: ezt a züllött szivű­ és elméjű magyar mágnást az előelőbb kaszinók kilökték a maguk közössgéből. És most kerül a neve a v­ércikk élére ? Igen. De nem mint politikus é s nem mint államférfié, nem mint egy Istóriai nevet viselő magyar mágnásé, hanem mint a bünkrónika rovott alakúé. Az ügyészség keresi az első magyar köztár­­saság volt elnökét. Lopás, sikk­azt­ás a vád ellene. De azonkívül a­mit pnzben és értékekben, lopott és sikkaszott, a­miért az igazságszolgáltatás a nymában van, ez a korcs mágnásivadék tőink el­lopta s elsikkasztotta hozzá méltócinkos­­társak­­segítségével Magyarorságot­ is, az ország hírét és nevét, az őrség fedd­hetetlen becsületét. A legrongyabb nemzet vagunk ma idegen nemzetek száján Európáin. Ezt cselekedte ő. Az utcai tömegek elhódí­totta a béke, a szabadság, a fügetlenség hazug kecsegtetéseivel, aztán isszavo­­nult egy hotelszobába mintegy harmin­­cadmagával, oldalán egy szándelmű, kaméleonbőrű pappal és megkelték ott nagy munkájukat. Kiszedték - i országi testéből csontjait,­ golyót röpittek el­méjébe és szivébe, mérget önttek kut­­jaiba, tagjait vérebbekkel felelhették meg, azután osztozkodtak hatmán és a pénzén. A Budapesti Hírlap állandói a köl­csönös megértés politikáját hinti. Tar­tózkodik a személyes hajszáide tiltako­zik sajtónk romboló bűne ellermely ál­talános népbaráti jelszavak kényében járt s megrontotta izgató, glösködő, pártcélokat­, egyéni ambiciókus anyagi érdekeket szolgáló közleményed a köz­erkölcsöt és közszellemet­­len volt hi­tet és tekintélyt, mig végre odjutott, a­hová jutnia kellett: a leglelkesebb és leglelkiismeretlenebb , ember bestiált patkós sarka alá maga is. Nép volt, la­kat volt a száján, halott volt,­­ csak az ország nyakára ült banda szája e szerint nem akar írni.­­ Mennyi gazság, mennyi eseri becs­telenség, kicsiben és nagyn. Ezer okunk volna boszul és megfest kia­bálni torkunk szakadtából, s mi tud­,­juk, hogy hasznosabb a frtőt oltás, mintha a gyújtogatót a tűzhetjük. Mi­­tudjuk, hogy ha nagyfontosságú a politi­kában a megtorlás, nem kisebb fontos­­ságú az, hogy az engesztelődés­ek ne ne­­mittassék. Mi tudjuk, hogy bizonyos esetekben a­ lincselésben nagy erkölcsi erő és igazság van, de a nép, vagy a köz­vélemény rögtönítélő bíróságát nem in­stallálhatjuk rendes igazságszolgáltatás­nak. Ez igaz, hogy lassan jár, de első kör­, lelhetetlenül. Amaz gyors, de jóvátehe­tetlen tévedésekkel terheli gyakran egye­sek és nemzetek lelkiismeretét. Ez a meggondolás szabja meg mint újságnak magunk tartása ösvényeit. De vannak dolgok, esetek,és emberek, a­kik­kel szemben ez a meggondolás lelki gyá­vaság lenne. Széchenyi István is, mert kevesen vagyunk, csak az apagyilkosok számára kért a közvéleménytől kegyel­met. Az anyagyilkosok számára neki sem volt megbocsájtó szava. Károlyi Mihály gróf és cinkostársai az anyjukat, Magyarországot gyilkolták meg. Ők kivételes gonosztevök. Communfque rour ia préssé. En ma qualité de membre du Sous — Comiié des Puissarces Alliées, jai em daíe du 24. et 25. cl. visiíé Siófok pour inspector l’orga­­nisation de I’Armáe Nalionale Hongroise. Pen­­dant mon séjour la, j’ai également enquelé .sHi­tes bruits qui se répandaient relativement aux mauvais trailements et a l’assasinat des juifs et aux pogroms. Je nie suis occupé de celte affaira trés a fond et j’ai eu des enírevues tant avec les juifs résidant aux alentours, qu’avcc les officiers de l’Armée Hongroise. Dans ces conditions j’ai pu étabiir que plusieurs cas bien documentés de mauvais traitements et mérne de meurtre de juifs se sont en effet produits mais qui ne pouvaienl nullement élre attribués aux aq tori lés de l’Arméc Hongroise. Tout qu contraire, ces autorités s’efforcent pour le mieux d'empéchcr toute injuslice et lous désordres sur les terriíoires placés sous leur charge. Ils cháticnt trés sévérement les délits individuels et éxaminent de la fagon la plus consciencieuse les cas qui sont rapporíés á cet effet. Bien qu'une agiiation aniisemiiique a sans doute eu lieu pár le passé, je suis convaincu, que les bruits relatifs ű la prétendue „Terreur Blanclie" manquent de fond. J’ai eu des entre­­vues avec un grand nombre d’Officiers de l’Ar­­mée Nalionale Hóm • oise et jc les ai trouvés inspirés des scnliments du vrai patriotisme, du devoir et de la jusíice. Les Juifs ou Chrétiens de bomie conduite n’ont donc rien á craindre. v' y Signé: Nátháméi Horowilz, Colonel de l’Armée des Etats Unis. ’ * " 1" Budapest, okt.­ 6. Rettenetes és sivár kép tárult az elé a bol­dogtalan halandó elé, a­kit balsorsa arra­­kész­tetett, hogy a kommunizmus ideje alatt végig­­rájja a főváros utcáit. A város, mely nemrég még a világvárosok minden erényét és hibáját fitogtatta, most csak árnyéka volt önönmaga­ A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal. Közlemény a sajtó részére. Folyó hó 24-én és 25-én meglátogattam Siófokot, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg szervezését, mint a Szövetségközi albizottság ■tagja megvizsgáljam. Ottani tartózkodásom ideje alatt megvizsgáltam a zsidók bántalmazá­sára, gyilkolására és a pogromokra vonatkozó jelentéseket. Alaposan betekintettem az ügyekbe, érintkezésbe lépvén úgy a szomszédságban lévő zsidókkal, mint a Magyar Nemzeti Hadsereg tisztjeivel és azt találtam, hogy ámbár tényleg előfordult több bebizonyított eset, melyben zsi­dókat bántalmaztak, sőt meg is gyilkoltak, ezek az esetek legtávolabbról sem vezethetők vissza a Magyar Hadsereg Hatóságaira. Ellenkezőleg, ezek a hatóságok mindent elkövettek, hogy az alájuk rendelt területeken minden igazságtalan­ságot és rendzavarást megakadályozzanak. C. Egyéni kihágásokat rendkívül szigorúan büntet-eülz­nek, ha ily kihágásról jelentés érkezik, azt ala­posan megvizsgálják. Ámbár kétségkívül, sok helyen folyt zsidó­­ellenes agitáció, meg vagyok győződve, hogy az úgynevezett „Fehér terrorra1” vonatkozó hírek alaptalanok. Személyesen beszéltem a Magyar Nemzeti Hadsereg számos tisztjével és azt talál­tam, hogy mindnyájan a hazafiasság és leg­messzebbmenő kötelességtudás és igazságosság érzelmeitől var­jak, áthatva. A jó viselkedésű zsidónak vagy keresztény­nek nincs oka tőlük tartani. Aláírva: Horowitz Náthán, az Egyesült Államok egedese. nak. A reggeltől estig bezárt üzletek, a megron­gált és feldúlt utcakövezet, a piszoktól és portól szürke házfalak közepette a gyéren szállingózó, lefogyott és szomorú emberalakok, igazán rémes látvány. Az ember szinte érezte, mint oson ki a városból az élet. De bármilyen nyomasztóan hatott is min­denkire a városnak és az országnak ez a külső képe, mindenki azzal igyekezett magát vigasz­talni, hogy a külső, félig rothadt burok mögött maradt még valami ép belső tartalom. Mint a zsidók hosszúnapkor az első csillagot, úgy vár­tuk a kommunizmus bukását, hogy megtudhas­suk, mennyit sikerült megmentenünk a belső tartalomból, az ország vagyonából és gazdasá­gából­. Tudtuk, hogy a négyéves háború és a Károlyi-féle pünkösdi királyság is mélyen nyúlt bele az ország zsebébe, s tudtuk, hogy a kommunista érvágás ezt a zsebet még job­ban és alaposabban kiürítette, de csak annál jobban vártuk az első számszerű adatot, a­mely gazdasági helyzetünkre rávilágít. Az Osztrák- Magyar Bank most egy villámcsapás képében világot gyújtott számunkra. És reméljük, hogy ez a villámcsapás, ha netalán, kezdetben el is kábítaná az embereket, végül is fel fog végre világosítani mindenkit, a­ki még idáig nem volt tisztában helyzetünkkel. Az Osztrák-Magyar Bank legutóbbi kimu­tatása szerint Magyarország tizenhat és fél mil­liárd koronával adósa a banknak. Rettentő összeg! De ez még nem minden. Ha hozzáadjuk a magyar állam adósságát hadikölcsönökben, ha meggondoljuk, hogy hány millióra rúg az az összeg, a­mellyel a külföldnek tartozunk, ha el­képzeljük, hogy mekkora összegre lesz szüksé­günk, hogy gazdasági életünk­­ gépezetét újból megindítsuk és mindennek tetejébe nem feled­kezünk meg a békeszerződésben előreláthatóan

Next