Budapesti Hírlap, 1919. október(39. évfolyam, 80–101. szám)
1919-10-07 / 80. szám
4 Budapesti Hírlap (80. sz.) 1919 október 7. Németország már 1915-ben békét akart Oroszországgal. Berlin, okt. 6. A Hamburger Nachrichten egyik számában Spickernagel dr. Németországnak 1915. júliusában történt orosz békekisérletéről számol be. A porosz évkönyvek kiadójának, Delbrück professzornak, kérdésére Beethmann Hollweg volt birodalmi kancellár ezzel kapcsolatban a következőket jelentette ki: Spickernagel adatainak majdnem valamennyi lényeges része téves. Téves mindenekelőtt az a véleménye, mintha a legfelsőbb hadvezetőség kezdésére lett volna szükség előbb ahhoz, hogy Pétervárral a békekötés tárgyában érintkezésbe lépjünk. Már jóval 1915. júliusa előtt különböző közvetítőink révén kitapogattuk a flétervári hangulatot. Ami különösen a cikkben említett Andersen dán államtanácsost illeti, ennek a rendkívül nagyérdekű embernek tudomásunkkal és kívánságunkra folytatott fáradozásai egészen 1915 .év elejéig nyúlnak vissza. Andersennek júliusi pétervári látogatása épp oly eredménytelen maradt, mint előző utazásai az orosz fővárosba. Terves az, hogy minden pillanatban megvolt a kedvező tárgyalási hangulat. Ellenkezőleg, kiderült, hogy Péhrvárott katonai eredményeinket nem becsülték oly nagyra, haim a különbéke irányában a megteendő lépést tanácsosnak tartották volna. A cár szilárdan ragaszkodott ahhoz, hogy szava köti és csak a szövetségesekkel együtt írhatja alá a békét. A katonai körök a német békéről csak akkor akartak valamit tudni, ha Németországot megsemmisítik. A közvélemény még teljesen a nyugati hatalmak hangulatának uralma alatt állott és minden közeledést elutasított. (MTI.) művész nem mint virtuóz, hanem mint a félkezű emberek vigasztalója, tudását a világháború által szenvedő társaivá lett hadirokkantak szolgálatába állította. Az egyetem Auditórium Maximumában jelent meg akkoron a magyar mágnás, és bemutatta az osztrák-magyar segítő-egyesület s a városi hadirokkantok segítése javára, magyarázó előadást bocsájtván előre, mindama bámulatraméltó kézi ügyességeket, melyekre példátlan kitartásával, félkarjával szert tett s melyeket megírt a szerencsétlenek elbusult kedvét uj bátorságra serkentő művében. A félkezü ember könyve így lett áldássá ezreken és ezreken az 5 szerencsétlensége, mely mint tizennégy éves fiút sújtotta valamikor. Jótékony mentőnek fogják magasztalni a félkezüek önzetlen tanítómesterét, a meddig láthatók lesznek Európa gyilkos katasztrófájának a nyomai. A félkezű zongoravirtuóz játékáról mint hihetelen meséről fognak beszélni távol esztendők múlva is. És nem fognak megfelejtkezni a zeneszerzőről sem. Mert alkotásaiból, elsősorban a Rákócziról, a magyar nemzeti hősről irt. Rodostó című opera-trilógiájában hazája lelke, a magyar néplélek valósággal és oly eredetien lélekzik, hogy művei a maguk külön megillető helyét mindig meg fogják tartani a zenei művészet világában, mert Zichy Géza „a magyar Grieg. M. L. Zichy Géza. Budapest, okt. 6. A latin mondás, hogy nemo próféta in patria Sua, egy kicsit most Zichy Géza grófról is beteljesdett. Ezúttal nem egészen a Pátria hibájából, mert akármi más sors sanyargatta volna is a Hazát, a grófi művésznek annyi a, Ilivé és barátja s tisztelője ez országban, hogy számukból kitelt volna egy dicsőséges országos ünnep. Nemrég írtunk cikket azokról a jelesekről, a kik a kommunista zsarnokság alatt halván meg, úgyszólván titokban voltak kénytelenek sírjukba menekülni. Ehez hasonló érte a még élő halhatatlanokat is, a kik életük vagy pályáink valamely nevezetes fordulójához értek s kénytelenek voltak átlépni a díszes küszöböt a nélkül, hogy maguk szólhattak, vagy tisztelőik a nemzet élén őket üdvözölhettékvolna. Zichy Géza gróf most julius 22-én érte el élete hetvenedik esztendejét. A nagy nyilvánosság ezt a napot tudomásul sem vehette, mert a mi újság volt a fővárosban, az a munkásokat és a proletárdiktatúrát szolgálta s más dolga volt, hogy egy hosszú, nevezetes munkában: a művészet és jótékonyság egybekapcsolt munkáiban eltöltöit érdemeséletre pazarolja elismerő szavait. De Németországban még a Spartakuszi harcok alatt sem volt gúzsba kötve a Bajtó s ott, a mennyit eddig össze tudtunk számlálni, vagy hatvan uiság ünnepelte megemlékezésében a nagy mágnás-kompozitort, költőt és virtuózt, a ki Istentől nyert adományait sohasem magának értékesítette, hanem mindig a jótékonyságra vagy közpollokra fordította s a háború idején a kórházakat járta és segítségét és vigaszt hordott szerte a csonka Vitézeknek, a kiket kitanított azokra az ügyességekre, melyekkel ő maga kora ifjúságában elvesztett jobb karját oly megdöbbentő eredménnyel pótolni tudta. Mi teljes szivünkből csatlakozunk német kollégáink ünnepléséhez és mutatónak belőle ide igtatjuk a Münchener Neueste Nachrichten szép sorait. Íme: A magyar tanácsköztársaság vak dühe megfosztotta Magyarországot egy ünnepnapjától is, amelytől megdobogott volna minden szive ennek a muzsika iránt már a természet adományából oly nagyon fogékony országnak. Zichy Géza gróf, a meghökkentő virtuozitásával egymagában álló félkezü zongoraművész, tanítványa és barátja Lisztnek, a finom szellemű költő szóban és zenében, kinek írásai, kompozíciói, de különösen színpadi művei a korabeli magyar művészet delelőjét jelentik: július 23-án ünnepli hetvenedik születésnapját, távol a világ minden vásárjától, balra merülve az egykor oly büszke Magyarország kultúrájának lehanyatlásától. Münkben már többször köszöntötte lelkesedéssel — már három évtizednél régebben — a koncerttermek e nagyúri jelenségét, de legmegindultabban bizonyosan, hogy 1915 május havában, mikor a BUDAPESTI HÍRLAP, 1919 október 1ével lapunkra új előfizetést nyitottunk. Az előfizetés díja nem a régi. Drágább lesz a lapunk. Az újságkiadók egyetemessége határozta el az áremelést, amelyre nyomós okok kényszerítették. Ha másra nem hivatkoznánk, mint a papiros, a festék és minden más anyag rengeteg áremelkedésére, akkor is érthető lenne a lapok megdrágulása. De mindezeken kívül az újság előállítása, szerkesztése, kiadása akkora költséggel jár, hogy a régi áron teljességgel lehetetlen a közönségnek újsággal való ellátása. Kérjük helybeli és vidékit. olvasóinkat, hogy az előfizetés összegét megfelelő időre kihordóink vagy külfitpie útján, illetve postán mi- előbb átutalni szíveskedjenek, hogy a lapot megindíthassuk és zavartalanul küldhessük. Előfizetési árak: Egy, hónapra » « 1 20.—kor. Negyedévre «f •b. 56.—* Félévre . . . * * * no.— 9* Egész évre . . . . 220.— *» NAPIHIREK. fl galíciai zsidók ellen. — Tüntető gyűlés Bécsben. —. Bécs, okt. L Az antiszemita Szövetségnek a városháza előtt rendezett tüntetése, amelyen körülbelül 15.000 ember vett részt és amelyen a galíciai zsidók kiutasítását követelték, hatalmas arányúvá fejlődött, de minden incidens nélkül folyt le. A gyűlésen Volkert tartománygyülési képviselő felszólalt és a többi közt ezt mondotta: — Mi nem akarunk pogromot rendezni, felőlünk élhetnek a galíciai zsidók ahogy akarnak, csak legyenek minél messzebb tőlünk. Ellenben valóságaz, hogy a galíciai zsidók szellemi pogromot rendeznek az egész kereszténység ellen. A kormány éppen most közölte velünk, hogy a saját zsidó bankárjaink az amerikaiakkal együttesen egy milliárd korona hitelt szereztek nekünk élelmiszerek vásárlására. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a letelepült zsidóság részt akar venni tanácskozásainkon és segítségünkre van a nép nyomorúságának enyhítésében, ez azonban semmit sem változtat a galíciai zsidókkal szemben elfoglalt álláspontunkon. Több antiszemita szónok beszéde után határozati javaslatot fogadtak el, amelyben ultimátumszerűen felszólítják a kormányt, hogy egy hónapon belül szemelje ki és távolítsa el a kellemetlen idegeneket, mert ellenkező esetben a gyűlés résztvevői nem vállalták a felelősséget az antiszemita mozgalom további fejleményeiért és az önvédelem eszközéhez fordulnak. A gyűlés résztvevői ezután zárt sorokban elvonultak, majd a Schwarzenberg-téren szétoszlottak. A gyűlés után fegyelmezetlen tömegek és fiatalkorú egyének utcai tüntetést rendeztek. Ezzel kapcsolatban hivatalos kommünikét adtak ki, amely szerint nem lehet kívánni az államtól és a közrend őrzőitől, hogy állandóan készenlétben legyenek az utcai tüntetések miatt. Ezek a tüntetések a Bécsben levő külföldi missziók figyelmét is magukra vonták és kétségtelen, hogy az ilyen tüntetések nem alkalmasak arra, hogy a német-osztrák államnak megszerezzék a nagyhatalmak oly szükséges rokonérzését, s hogy az állam hitele szempontjából elengedhetetlenül szükséges bizalmat megszerezzük. Ennek folytán a bécsi rendőrfőnökség a legközelebbi időben semmi esetre sem fog hasonló utcai tüntetéseket megengedni. (Október 6.) Az aradi vértanuk emlékezetének hagyományos kegyelettel áldozott ma a főváros közönsége. Délelőtt tíz órakor a Ferenc - rendiek belvárosi templomában rekviem volt, amelyen megjelentek a hatóságok és a köztestületek képviselői. A függetlenségi és 48-as párt Lovász Márton elnök vezetésével nagyobb küldöttséggel vett részt az istentiszteleten. Gyászistentisztelet volt délelőtt a Bazilikában az egyetemi és a főiskolai ifjúság részére. Itt Schutz Antal dr. mondott ünnepi beszédet. A főváros iskoláiban ma nem volt előadás, ellenben ünnepség keretében magyarázták meg a növendékeknek a nap jelentőségét. A Magyar Országos Védőegyesület is méltóságteljes gyászünnep keretében adózott az aradi vértanuk emlékezetének. Az új városháza díszhelyiségében, amelyet színüktig megtöltött a katonatisztek és hölgyek ünneplő tömege, az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt, majd Gömbös Gyula vezérkari százados, a MÜVE elnöke, rövid megnyitóbeszédet mondott. Ezután Kováts István református teológiai tanár mondott nagyszabású emlékbeszédet. Méltatta az aradi úrtanok hősiességét, hazaszeretetét és csodálatra késztető nagyságát. — Tanuljunk hitet — úgymond — az aradi vértanuktól, mert ők hittek benne, hogy az Isten ezer esztendővel ezelőtt nem hiába vezérelte a magyart a forgószél szárnyain Európa kellős közepére. Hittek a magyar nemzet hivatásában, hitték, hogy Istennek különös akarata, hogy ezen a helyen hazát alapítottunk. Tanuljunk reménységet az aradi vértanuktól, mert ők remélték, hogy a nemzet kivívja függetlenségét és szabadságát még akkor is, amikor az ország romokban hevert. Ahelyett, hogy építenének, marcangoljuk és tépjük egymást. Tanuljuk meg az aradi vértanuktól szeretni egyórást és a hazát. Beszédét igy fejezte be: Ez a mai nap, a vikor a tizenhárom aradi vértanú emlékének áldozlazát. Beszédét igy fejezte be: A mai nap, a saizunk, történelmi nevezetességű nap. Nekünk, akik magyar keresztény országot akarunk, hinnünk kell, hogy az aradi tizenhárom halála engesztelő áldozat volt. A mély hatást keltett emlékbeszéd után Kálmán Sári elszavalta Petőfinek Magyar vágyak című virsét, azután Seifert Sándor ezredes beszélt. Párhuzamot vont az 1949-diki és az 1919-diki események között. Hódolnunk kell — úgymond — a régi és az új bitófák előtt, amelyek összefűzik a magyar szíveket. Áldozunk az aradi vértanuk emlékének és áldozunk Fajtársaink emlékének, akik meghaltak a hazáért. Ők is magukra vették a marikomság töviskoszorúját, de minden dicsőségét is megszerezték. Gömbös Gyula zárószavai után az egybegyűltek elénekelték a Szózatot, mire az ünnep véget ért. " — (A belga király Amerikában.) 4 Reuters irodának jelentik Newyorkban A belga királyi pár a George Washington gőzössel Newyorkba érkezett. A király partraszállva, örömét fejezte ki a fölött, hogy Amerikát láthatja. (MTI.) (Az osztrák műkincsek eladása.) Az osztrák államtulajdonban levő műkincseknek eladását külön bizottság intézi, amelynek Enderes osztályfőnök áll az élén. A Burgban székelő bizottság a jövő héten kezdi meg munkáját. Első dolga a kastélyokban és kincstári épületekben felhalmozott műkincsek leltározása lesz. A bizottság áruba bocsátja az egykori császári udvartartás nagyértékű asztalneműit és evőeszközeit és sokat elad az udvari ezüstneműből is. Szemlét tart a bizottság a volt minisztériumok palotáiban is, mert itt is sok értékesithető műtárgyat gyűjthet össze. A gyors lebonyolítás szándékával működő bizottság munkája iránt a külföldi műkereskedők hírében- igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, Angliából és Franciaországból már számos ismert műkereskedő érkezett Bécsbe. (Kérelem Budapest asszonyaihoz.) A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége magára vállalta, hogy a hazatérő foglyok fogadásánál közre,működik és állandó kirendeltséget szervezett tagjai sorából a pályaudvarokon. Felkéri Budapest asszonyait, legyenek segítségére pénz-, élelem- és dohányadományaikkal. Minden adományt a szövetség helyiségébe (VIII., Mária utca 7. I. em.) kell küldeni. (Búcsú a Ferencvárosban.) Vasárnap ünnepelte meg a IX. kerület lakossága védőszentjének, Szalézi Szent Ferencnek emlékünnepét. A búcsú egyházi része féltíz órakor ünnepi nagymisével kezdő-