Budapesti Hírlap, 1919. október(39. évfolyam, 80–101. szám)

1919-10-10 / 83. szám

G­ ögyőr is, a­kik azonnal megállapítják a jövedéki­­kihágást, megindítják az eljárást és megbírságolják az árdrágító utcai árusokat.­­ (Az osztrák műkincsek eladása.) Bécs­ből jelentik: Az Extrablatt jelenti Berlinből. A Deutsche Allgemeine Zeitung hágai távirata szerint .la Baron Brothers newyorki műkereskedő-cég tárgyal­ az osztrák kormánnyal az eladható összes műkin­csek megvételéről. A cég tíz-tizenöt millió dolár előleget akar fizetni s azonfelül a vételárat jelenté­kenyen megh­aladó értékesítés esetén százalékos nyereségrészesedést. Az üzlet megkötése majdnem biztos. (M. T. I.) — (Keresnek eg­y csalót.) A budapesti bün­tetőtör­vény­szék elfogató parancsot adott ki Gerő (Goldstein) Gábor 41 éves nyugalmazott szá­zados ellen, a­ki az Egyetem­ tér 5. számú házban lévő Astoria-penzió tulajdonosa véd. Gerő ez év április elején, a­mikor a tanácsköztársaság az ék­szer bejelentésére rendeletet adott ki, az ugyan­abban a házban lakó özvegy Török József grófné tábornoknét rábírta, hogy ékszerét értékesítse és úgy a vörösöktől mentse meg. A grófné engedett a rábeszélésnek és átadta közel egymillió koronát érő ékszerét a századosnak, a­ki vételár fejében né­hány nap múlva 22.000 koronát adott át a grófné­­nak. A grófné nem mert Gerő ellen eljárni, mert ez a vörösökkel szoros összeköttetésben volt, így ■Apponyi Sándorné grófnénak Lengyeliben (Tolna­megye) lévő birtokát kommunizálni akarta, de a grófné béresei és bérlői kiverték. Gerő nagylábon élt egész családjával Zamárdiban, a Balaton mel­lett nyaralt, a­hol már üldözött ezenforradalmár­­nak adta ki magát. A­mikor a proletárdiktatúra megbukott, Gerő, a­ki erre a célra már zsebében készen tartotta útleveleit, Lovranába szökött. Tö­rök grófné följelentést tett ellene és a nyomozás megállapította, hogy a grófné ékszereit 500.000 ko­ronáért értékesítette, a különbözetet megtartotta magának­­A csaló közepes termetű, barna arcszínű,­­jól táplált és elegáns megjelenésű ember. A rendőr­­iség körözi. • __ (Öngyilkos kommunista ügyvéd.) Han­csók Kálmán dr. ügyvéd egy évvel ezelőtt került vissza orosz fogságból. A proletárdiktatúra kitörése után Kun Béláéknál jelentkezett, — a­kikkel orosz fogsága idején ismerkedett össze — és állást kért a népbiztosoktól. Kun Béláék nagy bizalommal vol­ta­k Háncsok ügyvéd iránt és rábízták a siffre-osztály vezetését. A proletárdiktatúra bukása után Háncsok ügyvéd megszökött egy darab időn át bujdosott, de később megmérgez­te magát és meghalt. .. (Megszökött rabok.) A budapesti büntető­­törvényszék fogházából, a fogházfelügyelőség értesí­tése szerint, megszökött Csóka István nyolchavi büntetését töltő, huszonegy éves kovács. A szökés­­október 6-án történt. Személyleírása: Nagysága 160 centiméter magas, arca szegletes, arcszíne sápadt, haja barna, homloka alacsony, szeme szürke, ba­jusza pelyhedző.­­ Ugyancsak 6-án megszökött lopás miatt egyévi börtönre ítélt Vancsura Sándor huszonegy éves sütőmunkás. Személylepása: 160 centiméter magas, erős, arca hosszas, arcszíne barna, haja felfelé fésült göndör barna, szemöldöke barna,­­homloka magas, orra balra hajló. Különös ismertető jele: baloldalán egy borda hiányzik.­­ (A kétféle szemű ember.) A veszprémi rendőrség gyilkosság kísérlete és rablás miatt keresi­­ Roffa László királyszentmiklósi lakost. Személyleirása a következő: Középtermetű, ovális arcú, barna arc­színű, fekete hajú, csikós vagy pepita nadrágot, fe­kete kabátot, gumimi esőköpenyeget és bársony ka­lapot viselt. Különös ismertető jele, hogy jobb szeme világoskék, bal szeme barna. Magosi István névre szóló hamis iratok vannak nála.­­ (A terrorista, a­ki már tisztázta magát.) Róna Lajos detektivfőfelügyelő, mint a terroristák nyomozásával megbízott egyik csoport vezetője, raz­ziát tartott a VII. kerületben. A­mikor a detektiv­főfelügyelő az Alsóerdősor­ utcában a hírhedt Zöld­­­koszorú-szálló elé ért embereivel, abban a percben lépett ki az ajtón egy régi ismerőse, Turánszky Já­nos rovott multú kereskedősegéd, a­kiről tudta, hogy a proletárdiktatúra beköszöntével a terroristák csa­patába szegődött és egész sereg­rablásban, sőt gyil­kosságban volt része. Turánszky János, amikor a detektívek megállították, a zsebébe nyúlt és mint a­kinek teljesen rendben van a szénája, írást nyúj­tott át a főfelügyelőnek ezekkel a szavakkal: \ ) Én már tisztáztam magamat a­­fehéreknél, tessék elolvasni. Az írás valóban arról szólt, hogy Turánszky János Kaposvárott, a fehér gárda nyomozása sze­rint, kommunista üzelmekben ártatlannak bizonyul­ván, elbocsájtatott. A detektivfőfelügyelő ezt kér­dezte : —* És megmondtad, hogy terrorista voltál? !­­ — Nem kérdezték tőlem, — mondotta ravaszul —mosolyogva Turánszky — és igy én nem kötöttem az orrukra. A detektívfőfelügyelőnek további kérdezősködé­sére azután elmondta, hogy a proletárdiktatúra bu­kása után kézigránátjait lerakta, elutazott Kapos­várra. Áruló írása arról, hogy a politikai terrorosz­tálynak tagja volt, nem volt és így hamarosan el­hitték neki, hogy a kommün alatt nem volt szerepe. A detektívfőfelügyelő beszállította az elfogott terrorlistát a Margit-körúti katonai fogházba. Adatok vannak arra nézve is, hogy a június 24-iki ellenforradalom alkalmával, a­mikor a Váci-után négy ellenforradalmárt megöltek, Turánszky is a gyilkosok között volt. — (Elhalasztott beh­atások ) Az ideiglene­sen Sopronban működő magyar bányászati és erdé­szeti főiskolán az 1919—20. első félévi behatásokat bizonytalan időre elhalasztották. A főiskola ugyanis szénkészlettel nem rendelkezik és a szénszállítás a közeljövőben alig indulhat meg. Az oktatás folyto­nossága így a fűtőanyag hiánya miatt nem volna biztosítható. Ennek következtében az új tanévet 1919 március 1-je előtt előreláthatólag nem kezdhe­tik meg. A rendes és pótló vizsgálatokat azonban folytatólagosan megtartják. OODAPESTI HIHLAF (83. sz.) 1919 október 10. Sok­ mi muunkanélküli kap munkát. Nagyarányú közmunkák Budapest környékén Budapest, okt. 9. A­­Magyar Távirati Iroda jelenti: Az építőipar­ban és a gyáriparban elsősorban Budapesten jelentkező nagy munkanélküliségen a kormány szüü­kségmunkáknak, vagyis olyan munkáknak megindításával iparkodik enyhíteni, a­melyeknek végzését nem befolyásolják azok az akadályok, a­melyek a normális munkának ma útjában állanak, a minő akadály , hogy mást ne említ­sünk, tudvalévően a nyersanyaghiány és szénhiány. Arra a remélhetőleg rövid átmeneti időre, míg az ipari munka teljes lendülettel újra meg­ nem indul­hat, ezekkel a szükségmunkákkal akarja és re­méli átsegíteni a kormány az ipari munkásságnak azt a részét, a­mely a mai lecsökkent ipari termelés­ben el nem helyezkedhetik. Kétségtelen, hogy ez a szükségmunka, a­mely­nél a gazdaságosság szempontja a munkáltatóra, ez esetben az államra is, csak másodrangú jelentő­ségű, míg az elsőrendű szempont az, hogy a munka­nélküli munkás kenyérhez jusson, bizonyos áldoza­tot igényel, attól a munkástól is, a­ki szakmabeli munka hiányában a szakmáján kívül eső ilyen mun­kára is kénytelen vállakozni. A kormány abban a meggyőződésben van, hogy az érdekelt munkásság méltányolni tudja a helyzetnek nehézségeit, a­me­lyekért — nevezetesen az ipari termelés megbénulá­sáért — ez a kormány felelőssé bizonyára nem te­hető. A szükségmunkák irányítását a kormány a kereskedelemügyi miniszter kezébe tette le, a­ki e munkákkal a keresetnélküli ipari munkásokról, ezek közt is elsősorban a keresetüktől elesett bu­dapesti és környékbeli ipari munkásokról kíván gondoskodni. A kereskedelemügyi miniszter a kor­mány által rendelkezésére bocsátott összegekből 30 milliót a főváros környékén létesítendő új vas­útvonalak földmunkáira, 7 milliót pedig ugyancsak a főváros közvetetlen kezetében lévő államvasúti vonalak fenntartási munkáinak sürgős végrehajtá­sára fordít. Megkezdődik haladéktalanul a Szentendre— visegrádi, a gödöllő—aszódi, a nagytétény—érdi villamo­svasú­tvonalak építése és rendelkezés történt a farkasréti vonal második vágányának megépíté­sére is. Ezeket a vonalakat állami felügyelet mellett és egyelőre államköltségen a Budapesti Egyesített Városi Vasutak igazgatósága fogja végeztetni. Az államvasutak viszont a nógrádmegyei selyp— bujaki, a Szolnok—füzesabonyi és gyöngyös— szurdokpüspöki, helyiérdekű vasutak építésének megkezdésére nyertek utasítást. Az említett vasútépítő munkálatok megindítá­sával egyidejűen azonban utasította a kereskedelem­ügyi miniszter az összes államépítési hivatalokat is a sürgősen foganatba vehető útépítési és javítási munkálatoknak haladéktalan megindítására. Ezek a munkálatok szintén sok ezer munkás­nak adnak kereseti lehetőséget. Több száz új mun­kásnak sürgős beállításán dolgoznak a csepeli kikötő munkálatainál és a Margitszigeten, több ezer munká­sénak, a fővárosnak szintén már néhány napon be­lül meginduló utcasza­bályozó és rendező munkál­tatnál. Ezrekre rúg végül azoknak a munkásoknak száma is, a­kiket a rendelkezésünkre álló erdőterü­letek szükségmunkaszerű, fokozottabb kitermelésé­­vel kapcsolatban a földmivelésügyi miniszter fog szintén már a legközelebbi napokban munkába állí­tani. A szóban levő munkaalkalmak megteremtése, az ezekhez szükséges előmunkálatok természetesen bizonyos időt igényelnek. A munkások nem állhatnak addig munkába, a­míg elhelyezésükről, élelmezé­sükről, sőt, a­mi a mai viszonyok között szintén nem valami egyszerű feladat, a kellő munkaeszközökről gondoskodás nem történt. Bizonyos előkészületet igényel továbbá az itt szóba jövő nagy munkástö­­megek megmozgatása is, azonban az állami munka­közvetítő hivatalnak bevonásával ezek a munkála­­tok is immár teljesen elő vannak készítve, úgy, hogy az első felhívások a munkásoknak munkába állására már a legközele­­bi napokban megjelennek. Az eddigi előkészületek alapján mindenesetre remélhető, hogy mélyen sújtott munkásságunk tisztességes szociális feltételekhez kötött munkájával át fogja segíteni magát a legközelebbi nehéz hó­napokon. TÁVIRATOK. Egy hét alatt tizenhat merénylet Moszkvában. Bécs, okt. 9. A Wiener Mittag jelenti Ber­linből revüli távirat alapján: Moszkvában egy héten belül nem kevesebb, mint tizenhat me­rényletet követtek el vezető bolusevikiek ellen. Megerősítik, hogy Peters lett festőt meggyilkol­ták. Hire jár Moszkvában, hogy a legtöbb szo­­cialista és szociálforradalmár elhatározta, hogy a vörös terrorra ugyancsak terrorral felelnek. Közben a bolusevikiek a legnagyobb brutalitás­sal szállanak szembe az ellenállókkal. (M. T. 1.) A néme francia hadiállapot megszűnése. Bécs, okt. 9. (A Al. T. I. magánjelentése.) A Neues Wiener Journal estilapja jelenti Ber­linből. A francia kamara tegnap azzal a tör­vényjavaslattal foglalkozott, a­mely az ellensé­geskedés befejezésének és ezzel együtt az os­tromállapot és a cenzúra megszüntetésének idő­pontjáról szól. Az Echo de Paris szerint poli­tikai körökben azt hiszik, hogy talán már a jövő­­héten megszűnik a hadiállapot Franciaország és Németország között és megkezdődik a diplo­máciai viszony a két ország közt. “Bizonyos, még meghatározandó ideig szükséges lesz egyszerű útlevél a Franciaországból Németországba vagy Németországból Franciaországba való utazás­hoz. A­mint a párisi lapok jelentik, a két francia megszálló hadsereg, a­melyeknek Mainzban és Landauban vannak a parancsnokságai, felosz­lik. A Rajn­a-vidéken lévő egész francia meg­szálló sereget Degoute tábornok parancsnoksága alá helyezik. Mangin tábornokot már vissza­hívták és legközelebb visszahívják Gerard tá­bornokot is. Írország alkotmánya. Paris, okt. 9. (Szikratávirat.) Londoni je­lentés szerint kedden Lloyd George elnöklete alatt fontos minisztertanács volt. A miniszter­­elnök a dominionok alkotmányához hasonló al­kotmányt akar adni Írországnak. Ulster vagy népszavazás útján tiltakozik az új közigazgatási kerülethez való csatolás ellen, vagy külön állam­titkárt kap. (MTI.) Páris, okt. 9. A Chicago Tribunenak­ je­lentik Londonból: Lloyd George a két hét múlva összeülő parlament elé új, Írországra vonatkozó javaslatot fog terjeszteni. Ellenkező esetben ugyanis az annak idején elfogadott home-rubea Törökországgal, mint utolsó hadviselővel tör­tént békekötés után, tehát körülbelül hat hét múlva automatice hatályba lépne. (MTI.) Vörös gárda Amerikában. Páris, okt. 8. A Newyork Herald jelenti New yorkból: Nyugatvirginiában egy százhúsz főből filló vörös gárdát amerikai csapatok megtámadtak és arra kényszertettie, hogy az amerikai lobogót meg­csókolják. A gárda tagjait erre megverték és veze­tőiket letartóztatták, mert bolysevista iratokat, osz­togattak. (M. T. I.) Toretta márki nyilatkozata. Bluest okt. 9. A Potitische Korresponden­z tudósítója előtt Torretta­ márki, Olaszország pre­­zumptiv bécsi követe a következő kijelentést tette: — A béke országaink között immár alá van írva és kormányom azzal a megbízással küldött Bécsbe, hogy a mai helyzetnek, a­mely a fegyver­­szünet következménye, vessek véget, hogy az elmúlt háború minden emléke megszűnjék, s hogy az olasz­ és az osztrák nép barátságos viszonyát megteremt­sük. Ennek a tevékenységnek fogom a mai naptól fogva minden képességemet lelkesedéssel szentelni

Next