Budapesti Hírlap, 1919. november (39. évfolyam, 102–126. szám)

1919-11-29 / 126. szám

kapualjában helyeztek el. A hadügyminisztériumban levő ügyek iránt érdeklődők mindig ezt az írod­át keressék föl, mert csak az ott kapott útbaigazítás után juthatnak el az illetékes osztályba. A hadügy­­m­iniszériumban a személyzet nagy elfoglaltsága miatt kizáróan hétköznapokon délután 12 és 2 óra között adnak fölvilágositást. — (Házasság­.) Bánáss Marietta, Bánáss­­László honvédalezredes leánya és Berghoffer Károly .(Pozsony) ma déli fél egy órakor házasságot kötnek a krisztinavárosi plébánia­templomban. — (Adományok a Nemzeti Hadsereg­ ja­vára.) Szissettldról jelentik: Dunaszentgyörgy, Fadd és Paks községek 14.000 koronát adományoz­tak a Nemzeti Hadsereg javára. ..(A miniszterelnök fogadóórái.) A mi­niszterelnök, rendkívüli, elfoglaltságára való tekin­tettel, magánfeleket kizáróan hetenkint egyszer fo­gad, még pedig pénteken délután 4 órától 7 óráig.­­ (J Bécs takarékoskodik.) Ezt a hírt még nem katttotják Bécsnek büszke várából. Úgy tudjuk és ezt eléggé elsírták a bécsi lapok is, hogy a mun­kás-, katona- és más mindenfajtáju tanácsok váro­sában az uralkodó szocialisták, a­kiket erősen meg­fertőzött az Oroszországból deplántált bolyseviki­­kommun­izmus, a legbőkezűbben bánnak a közpén­zekkel, mindent megdrágítanak, a­minek megdrágí­tása ellen az átkos burzsoá­ uralom alatt kikeltek, egyébként pedig szórják a pénzt, pocsékolják a va­gyont. Persze a mások vagyonát, mint m meggyőződé­­s­es szocialista-kommunistához illik. Most azután egyszerre takarékoskodni kezdenek a bécsi városhá­zán. Elhatározták ugyanis, hogy­­ nem járatják többé a londoni Times-t, mert ennek az ára osztrák pénzben egy évre kétezer korona. Különös, hogy ilyen módon kezdik meg Bécs urai a takarékosko­dást. Az egyik bécsi lan nem is állja íz­t, hogy a következő figyelmeztetést dörgölje az intézkedik ábrához: A 7’rmes-ban sok mindenféle foglaltatik, a mi tanulmányozás céljából nem ajánlható elég melegen a mi városatyáinknak és c­sak minden-' ‘­féle közt bizonyára akad nem egy dolog, a­minek ismerete és megértése hasznot jelenthet a közjóra nézve. Tessék a város különféle kiadását vizsgáló szemmel nézni és ekkor talán rájönnek arra, hogy a közpénzzel való takarékoskodásra nem egy sok­kal jobb és kiadásaid) alkalmat elszalasztottak. Nekünk nem fáj Becsnek a­­éje, de mivel mi már hála Istennek, átestünk a m­ndent jobban tudó, az erkölcs nevében mindent erkölcstelenné tevő pro­letár-igazgatáson, őszinte sajnálkozással nézzük a bécsieket, a­kik most úsznak ennek a garázdálko­dásnak minden gyönyörűségében.­­ (Az utazás megkönnyítése.) A belü­gy­­minis­iteriumifcán tegnap Kara­fiát­h­­Jenő dr. állam­­titkár elnöklésével a külügyi, belügyi, pénzügyi,­­ke­reskedelemügyi m­in­iszteriumok és az államvasutak képviselői értekezletet­ tartottak az utazás meg­könnyítése tárgyában. Áldáson József dr. miniszteri tanácsos ismertette a háború kezdete óta, tehát több, mint öt év alatt szerzett tapasztalatok alapján azt a nagy kárt, a­melyet az útlevélkényszer, a jelentke­zési és egyéb kényszer, a határszéli vizsgálat, vasúti és egyéb ellenőrzés a gazdasági életre, az iparra, ke­reskedelemre és a közellátásra gyakorol. Adatokkal szolgált arra nézve, hogy különösen a vízumok meg­szerzése körül most már minő óriási visszaélés fo­lyik. Egyáltalán nem lehet csodálkozni, ha a keres­kedők nagyarányú drágítást űznek, mert hiszen ren­geteg összegeket kénytelenek erre áldozni. Hova­tovább csakis azok az árdrágítók és lánckereskedők utaznak, a­kik minden kellemetlenséget és zaklatást eltűrnek. A külföldtől való nagyfokú elzárkózottsá­­gunk nem utolsó sorban valutánk hanyatlását is nagymértékben előmozdítja. Közellátásunk sem ja­vulhat mindaddig, a­míg a vasúti forgalomban nem áll be nagyobb javulás. Az értekezleten elhangzottak nyomán, megállapították, hogy az útlevélkényszert ma még nem lehet elejteni, mert fentartják a körü­löttünk levő államok, de a vízumok kezelése körül lehetne némi könnyítést elérni és határozottan egy­szerűsíteni és gyorsítani lehet a határvizsgálatokat. E tekintetben az értekezlet rögtön konkrét megálla­podásokra is jutott. Karaffiáth dr. államtitkár ren­delkezése nyomást az útlevél-, podgyász- és vámvizs­gálat körül már a legközelebbi időben olyan intéz­kedéseket fognak foganatosíani, a­melyek az egyes vonalakon, így például a budapest-királyhida­­brukk-bécsi vonalon magát a vasúti utazást is két­­három órával megrövidítik, az utasokat pedig meg­kímélik attól, hogy magukat ezentúl is az időjárás viszontagságainak kitömni legyenek kénytelenek.­­ (A háztartási alkalmazottaik közvetí­tése.) A hivatalos lap mai szám­a közli a kormány rendeletét, a­mely kimondja, hogy háztartási­ alkal­mazottakat közvetítő üzletek, intézetek és munkás­szállók felszerelésükkel és berendezésükkel egyetem­ben jogszerű tulajdonosaiknak nyolc napon belül visszaadandók. A foglalkozást közvetítő és cseléd­szerző ipar gyakorlására új iparengedelmet további rendelkezésig nem szabad kiadni, még abban az esetben sem, ha a kellő szám nincs betöltve. __ (Gyászrovat.) Miller Ágoston a Budapesti Fhirlap kiadóhivatalának tisztviselője 37 éves korá­ban hosszú betegség után meghalt. Pontos és lelki­­ismeretes, szerény és szolgálatkész munkásembert vesztett el benne újságvállalatunk, a­melyet a há­ború előtt tizenöt évig mint korrektor, a háború óta pedig mint kiadóhivatali tisztviselő nagy buzga­lommal szolgált. A háborúban mint számvivő őr­mester vett részt. Przemysl elestekor orosz fogságba került és három évi keserves fogság után betegen tért haza. Azóta nem is szűnt meg betegeskedni. Két héttel ezelőtt szélütés érte és közveletlenül ez okozta korai halálát. Az elhunytban Vermes Sándor, lapunk fől­ördelője mostohafiát siratja és gyászában oszto­zik mindenki, a­ki együtt dolgozott az elhunyttal és megismerhette férfiúi derekasságát. Todoreszky Gyula dr., a régi magyar könyvek­nek az utóbbi időkben legbuzgébb é­s leglelkesebb gyűjtője, november 27-én ötvenhárom éves korában meghalt. Könyvtára a leggazdagabb gyűjteménye az 1711-ig megjelent magyar nyomtatványoknak. Te­metése 29-én, szombaton délután három órakor lesz a kerepesi­ uti temető halottasházából. Marx Pál, a ner Tag főszerkesztője és a német sajtó­­birodalmi szövetségének elnöke, mint Berlinből jelentik, meghalt.­­ (Meg­szűnik az utcai trafik.)­­ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminisztérium tudva, hogy a dohánygyártmányok utcai árusításának el­tiltása folytán a munkaképtelen hadirokkantaknak egy jelenleg dohányeladássa­l foglalkozó része kárt szenved, ezeken segíteni akar. Megengedte, hogy az Országos Hadigondozó Hivatal által javaslatba h­o­­zott és valóban méltánylást érdemlő hadisérültek egy bizonyos része engedelmet kapjon, melynek alapján ezek átmenetileg, a­min róluk másként nem gondos­kodhatnak, a magyar dohányjövedék által előállí­­tott különleges gyártmányú szivarok és szivarkák meghatározóit, nyilvános helyeken (kávéházakban, vendéglőkben stb.) a rendes árjegyzék áraim való elárusításával foglalkozhatnak. Saját gyártmányú szivarkákat, dohányt és általános gyártmányú do­­hányfajokat nekik sem szabad árulni. Ezek az enge­délyesek a dohánygyártmányokat csakis az Orszá­gos Hadigondozó Hivatal, illetve a Rokkant Bajtár­­sak Országos Szövetsége útján a fogyasztók részére megállapított árnál öt százalékkal olcsóbban szerez­hetik be, de az árjegyzéki árnál drágábban semmi szín alatt sem adhatják el, mert e cselekményük kö­vetkeztében nemcsak­­engedélyüket fogják elveszteni, hanem még jövedéki kihágási eljárást is fognak elle­nük indítani. E­ngedelem iránt való kérelmükkel az igényjogosultak az Országos Hadigondozó Hivatal­hoz forduljanak. Felkérik a közönséget, hogy az eset­leges visszaélések megszüntetése érdekében tőle tel­hetően támogassa a hatóságot.­­ (A kávéházi árak leszállítása.) Az Ár­­vizsgáló-bizottság hosszabb idő óta tanulmányozza a mostani Ággá kávéházi árakat abból az okból, hogy jelentékenyen leszállítsák. A bizottság konkrét hatá­rozatot még nem hozott, azonban el­ileg megállapo­­d­ott abban, hogy a mostani árak túl drágák és külö­nöse­­­n kávé árát lényegesen le kell szállítani. A jövő hét során bevonják a tanácskozásba a kávésok ipartestü­letét, továbbá a közélelmezésügyi miniszté­rium megbízottját is és dönteni fognak az árakról. — (A Hungária-nagyszálloda­ étterme, ká­véháza szombaton ismét megnyíltak. — (A Magyar Bank kommunistái.) Már­cius 21-én éltek a Magyar Bank kommunista érzelmű hivatalnokai, élükön Fonyó Anna, Lukács Elemér, Ruth Ervin, Sas László és Szélpál Árpád tisztvisel­ő­lökkel hatalmukba kerítették az intézetet és az épü­letet fegyveres erővel megszállották. Másnap meg­alakult a direktórium, a­melynek tagjai Fonná Anna, Melle Béla, Molnár Ede, majd Komár Félix dr. lettek, a­kik egész júliusig vezették az ügyeket, a­mikor üzleti biztosok kerültek a bank élére. A tanácskormány a bankhoz Fonyó Annát nevezte ki üzleti biztosnak. Pelle Béla a Hitelbank üzleti bizt­­tosa lett, Komár dr.-t pedig a bank bécsi fiókjához ne­vezték át. Molnár Ede mint a munkástanács tagja vett részt az ügyek irányításában, Leskó József bankszolga a bankban levő fegyveres karhatalom parancsnoka lett. A budapesti államügyészség felhí­vására a bank megtette a feljelentést, a­melyet egye­sí­te­ttek azzal a korábbi eljárással, a­melyet a bank ,Neivics Dezső és bűntársai ellen hűtlen kezelés miatt lelt. A rendőrség megállapíto­tta, hogy Nemes Bécs­ben 400 cement részvényt kótyavetyélt el és ezzel az intézetnek közel egy millió kárt okozott. Május hónapban a bécsi kommunista propaganda céljaira Nemes a népbiztosok utasítására kijárta a deviza központnál, hogy a Magyar Bank bécsi kötelezett­­ségei címén nagyobb összeget hozhasson fel Buda­pestről. Az engedélyezett 42 milliót akként teremítet­­ték elő, hogy Pelle megparancsolta a Magyar Ban­k fpénztárosának, hogy 10 milliót hozasson csökken a jegybanktól, két nappal később pedig 32 millió kékpénzt vettek fel. A főpénztáras megtagadta az engedelmességet, mire megfenyegettek, hogy elbo­csátják állásából, majd a­mikor ez nem hasznú'!', fegyveresen kényszerítették erre. A bank intézkedé­sére azzal a vonattal, a­mellyel Fenyő volt bécsi kö­vet vitte fel a milliókat, két igazgató is felutazott és intézkedtek, hogy a határon ott legyen Elfér cégve­zető, a bécsi fiók megbízható vezetője. Elfér Bruck­­ban rögtön jelentkezett a pénzért és az osztrák ha­tárrendőrség igazolás után a 42 milliót elvette Fe­nyőtől és átadta Elférnek, így sikerült az egész ösz­­szeget megmérjem. A nyomozást vezető Kéry Ká­roly dr. rendőrkapitány ma Fonyó Annát és Leskó Józsefet­­letartóztatta, őrizetben van még Muth Er­vin tisztviselő. Pelle Béla külföldre menekült, ism­e­­relten helyre. Nemes és Körmi pedig Bécsben vannak. —­ (Mennyi dohányt vittek el az oláhok?) a Magyar Távirati Iroda jelenti. Több napilapban az a közlemény jelent meg, hogy a románok a ma­gyar dohányjövedéktől 55 millió korona értékű do­hányjövedéki anyagot vittek el. A közleményben az elvitt dohánymennyiségek is föl voltak tüntetve. A ■közölt adatok azonban tévesek, a­mennyiben a most egyáltalában megállapítható kár, a­mely a dohány­­jövedéket érte, a jelenlegi piaci árak számbavételé­vel meghaladja a 100 millió koronát, a­mely ez idő szerint teljesen pótolhatatlan dohányok és gépek el­szállításával állt elő. Az a kár, a­melyet a románok a magyar dohány­jövedéknek a tiszántúli­­területen okoztak, érintkezési lehetőségek hiányában ma még nem állapítható meg. Mindezek dacára azok a do­hánymennyiségek, a­melyekről a fent érintett hír­lapi közlemények szólnak, tévesek és az így számí­tásba nem vett területeken okozott károk túlzottak.­­ (Robbanás •neg­yvenhét halottal.) Bécs­ből jelentik­. A Korrespondeisz Wilhelm jelenti: Markgraf-Neusiedel faluban, a florisdorfi t­erületben borzalmas robbanás történt, a­melynek okáról semmi biztosat sem tudnak még. A szerencsétlen­ségnek 47 ember esett áldozatul, 9-en pedig olyan súlyosan megsebesültek, hogy aligha gyógyulnak meg. A szerencsétlenség a Piaija magtermelő és gyümölcsértékesítő vállalat munkásainak egyik ba­rakkjában történt, a­mely a földig leégett. A mentők, a­kiket Bécsből hívtak a szerencsétlenség helyére, a sebesülteket kórházba vitték. A szerencsétlenség gyanús kísérőjelenségeként említik, hogy a tűz ki­törésével egyidőben feltörték a Raiffeisen-szövetke­­zet pénztári helyiségét és a pénztár egész tartalmát elvitték. A faluban és a környéken ugyanekkor más helyeken is betörtek és néhány órával azelőtt a ba­rakk közelében levő kertben ismeretlen tettesek többször rálöttek a barakk felügyelőjére.­­ (Szabadlábra helyezés.) A proletárdikta­túra idején Veres Mihály dr. hírlapíró a Szellemi Termékek Országos Tanácsánál vezető állást töltött be. Még júliusban külföldre akart utazni, állítólag új­ságpapír beszerzése ügyében. Útközben azonban le­tartóztatták és később Budapestre szállították. Az ál­amügyészség most szabadlábra helyezte. Az eljárás azonban tovább folyik­ ellene.­­ (Letartóztatták a cár egyik gyilkosát.) Bécsből­ jelentik: Az Ostrauer Morgenzeitung-nak je­lentik Varsóból, hogy ott egy általános razzia al­kalmával több kommunistát letartóztattak, köztük néhány orosz bolsevistát is. A vizsgálat kiderítette, hogy a letartóztatott oroszok egyike részes volt a cár meggyilkolásában. Megtalálták nála a cárnak né­hány fehérnemű-darabját és a naplóját. Az orosz bolsevista beismerte, hogy ő is egyike volt azoknak, a­kik a cár ellen hozott halálositéletet végrehajtották. .. (Az összelopott bútor és szőnyeg­ sorsa.) A proletárdiktatúra alatt a lakásbizottság mellett zárlati osztály létesült, a­melynek az volt a hivatása, hogy a Budapestről elmenekültek elhagyott lakásai­ból a bútort, szőnyeget, függönyt és más tárgyat összeszedje és az igénylő proletárok között haszná­latra szétossza. Az így összeharácsolt berendezés ér­téke meghaladta a két milliárdot. A­mikor a prole­­tárdiktatúra megbukott, mint minden más bizott­sághoz, ide is likvidáló bizottságot rendeltek ki, a­melynek elnöke, ifjabb Gaál Károly ipariskolai ta­nár lett. A bizottságba a rendőrség részéről Kőrös Artúr rendőrtanácsost rendelték ki, a bizottság tag­jai pedig Bodor Károly tanár és Hoffmann Jenő ke­reskedő lettek. A bizottság megállapította, honnan vittek el bútort és berendezést. A bútor legnagyobb részét sikerült is összeszedni, ugyanígy sikerült a mindenhonnan elvitt szőnyeget, a­melyet a kom­munizmus közvagyonnak jelentett ki, előkeríteni. Az összegyűjtés elvégzése után a likvidáló­ bizottság fel­­hívás­t adott ki, a­melynek alapján a kárvallott tu­lajdonosok jelentkeztek. E hónap 24-ike és 26-ika között az igénylőket személyes jelentkezésre hívtak föl és ez alkalommal tárgyaikat a jogosult tulajdono­sok visszakapták. Maradt olyan bútor és szőnyeg is, a­melynek tulajdonosa egyáltalán nem jelentkezett. A legértékesebb szőnyegeket a kommunista­ vezérek maguk között oszlották szét. A legtöbbet Kun Béla és Jancsik használta. A likvidál­ó-bizottság már a legközelebbi jövőben teljesen befejezi munkáját. — (Elmaradt lóverseny.) Az alagi novem­beri petmitingnek november 29-ére halasztott máso­dik napját nem tartják meg. — (Elitért árdrágító.) Hecht Dezső nagy­­kereskedő,a 70-es számú postahivatal beszerző­­csoportjával "szerződést kötött 350. liter rumnak a ha­tósági, 18 korona 80 filléres árral szemben 36 koro­nával való szállítására. A beszerző­ csoport éel jelén­■­lésére a VII. kerületi kapitányságon ma tárgyalták 1919 november 29. Bü9APesti Hírlap ase. «z.)

Next