Budapesti Hírlap, 1919. december (39. évfolyam, 128–152. szám)

1919-12-03 / 129. szám

Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 330 korona, félévre 10 kor., negyedévre 20 kor­, egy hónapra 20 kor., Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 80 fillér. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József­ körút 5. szám. Telefonszámok: József 53, József 63, József 23—84. ■xír7K A marhavásár.Ls Budapest, dec. 2. Szeretném, ha minisztereink és poli­tikusaink kevesebbet beszélnének, de többet mondanának. Jóformán semmit se mondanak abból, a­miről mi, nyomo­rult publikum szeretnénk valamit hallani és nem szűnnek meg szónokolni, magu­kat meginterviúvoltatni dolgokról, a­me­lyek őket érdeklik. Mi pesti újságok ezen a téren már nem is tudunk­ nekik elégsé­get te­mi. Minduntalan átszaladnak a szomszédba, hogy bőbeszédűségüket el­helyezzék. Még valahogy megértettük régi minisztereinket, mikor a királyunk, a kül- és hadügyminiszterünk Bécsben tanyázott s az európai diplomácia világa is ott volt, akkor a szegény magyar mi­niszter és politikus csak ut-b érezte azt, hogy a világ szeme előtt jár és beszél, ha bécsi újságban nyilatkozik. De miért látnak-futnak ma is Bécsbe, azt már nehezebb megérteni. Ma éppen­séggel az új miniszterelnök adja le mon­danivalóját a N. Fr. Presse hasábjain. Erről se szólnánk..ha­ egy kis része, nem izgatott volna föl bennünket. Ez a kis rész így szól: Éli életem legnagyobb­ eredményének tar­tom, hogy az első általános, egyenlő és titkos —­­mondhatnám az első igazi választás — emléke az én nevemhez fog fűződni. Az eddigi magyar­­országi választások feltűnően a marhavásárok­hoz hasonlítottak, a­hogy az országos vásárok idején estek meg megfelelő muzsikaszóval, dalolással, pénzszórással, ökör­sütéssel, bepálin­kázott állapotban.. Annak a lélekvásárnak, a meggyőződésben való árdrágításnak vége lesz azokkal a választásokkal, melyeket 1920. január 25-én fogunk megtartani. Egy miniszterelnök is ezt a pártklub­ban, vagy kortesgyűlésen itthon még el­mondhatja. Nem nagy ízlés lesz, mert mi­niszterelnök ezeknek az elmondását bát­ran ráhagyhatja korteseire. Tőle magától mást vár az ország. De kimenni az ország határán túl, éppenséggel egy nép közé, a mely évszázadokon át a testét a mi bú­zánkon s ökrünkön hizlalta, elmésségét pedig a mi költött, vagy valódi hibáin­kon köszörülte: (egész kötetre való bécsi vicc és adoma van a buta magyarról), nem lehet egy m­agy­ar miniszterelnök feladata. Megkérdezhetnék a miniszterelnö­köt, hogy ő maga hány éven keresztül képviselt gyönyörű parlamenti­ épüle­tünkben egy-egy ilyen­­ marhavásárt? Persze, ő azt fogja rá felelni, hogy az ő kerülete kivétel. De hát melyik a négy­száz kerületből a marhavásár? Ugy­e, hogy egyenként véve, valamennyi kivé­tel. Pedig bizonyos, hogy volt kerület,­a­melyet meg lehetett venni; volt, a­melyre rá lehetett licitálni; volt, a­hol etetésfel­­itatással győzték az atyafiakat és így to­­­v­ább. Voltak pártkasszák", kistör­vényszékek, pénzügyi igazgatóságok el­helyezése, görbe , vakartak, egyetemek, sőt i^letQk»*^iegyeiela­dások, bérletek, fepd­­jetefl^s iihmdományozások és ki tűrniá elsorolni mind a visszaéléseket,-- a 'tnc-1 lve^éliöl^d­lasztás jár. Hiszen Angiig ^»ffi'i az alkot­ gnyil^osság ideális földjének szintén voltak marhavásárjai, melyeket rotten borough-nak neveztek. Ezek elismerésével elhárítom ma­­gamrp­l azt a gyanút, mintha e sorokban a v­álasztási­ visszaéléseket akarnám men­teni, vagy éppen a visszaéléses választá­sokat próbálnám pártolni. De ki kell mondani, hogy a régi választási rend mellett isg voltak lélekemelő, diadalmas választások, a­melyek elsöpörtek minden visszaélést. Vannak idők, a­mikor vala­mely eszme, vagy irány, vagy valamely nagyszabású államférfit­ szellemi, vagy­­erkölcsi tulajdonságai áthatják az egész nemzet gondolkozását s lehetetlenné tesz­nek minden furfangot és maki­nációt. Kossuth ismételten választott úgy, hogy csak „törpe minoritást" maradt vele szem­ben. Deák Korea­cet hatvanötben az egész nemzet követte a választáson. A koalíció a nemzeti vívmányok politiká­jával egy húszéves rendszert irtott ki,a képviselőházból gyökeresen. Szóljak ar­ról, hogy hazánkban vannak s nem kis számban választókerületek, a­melyek, év­tizedeken át fehér zászló alatt vonultak az urnákhoz, jeléül annak, hogy ott a függetlenség elvének hívei sohasem tán-, torodtak meg! Az országot, a­melynek közelmúlt­jában ilyen példái vannak, nem tanácsos megcsúfolni azzal, hogy országos válasz­tását marhavásárnak nevezze el a minisz­terelnöke. A választási korrupció nem magyar találmány. Nincsen is a cenzusos válasz­tójoghoz kötve. Franciaországban a há­ború előtt állandó bizottság foglalkozott azzal a problémával, hogy miként lehetne az általános, titkos és egyenlő választó­jog mellett tiszta és csakugyan titkos vá­lasztást csinálni. És Franciaországban mondottak le nevezetes politikusok man­dátumukról azzal a megokolással, hogy az általános titkos választójog alapján álló parlamentben nem lehet az országos érdekeket szolgálni. Itt is áll: sohasem a rendszerben van a hiba, hanem az emberekben. Kétségbe merem tehát vonni, hogy a Huszár Ká­roly januáriusi választása legyen az első igazi választás. A tömegeknek csak nagy időkben vannak nagy és erős meggyőződései. Kö­­zömbös­ebb időkben a­ nemzet nádmező, melyet­ a szellő ide-odahimbál. Súlyos időben a nemzet tölgyerdő, melyet hiába csapkod a vihar. Ha­­ki kell mondani, kimondhatnám, mi a különhián a régi és az uj választási­­ reg­tönzö­tte.A régiben a nemzet értelmi­­t népjea h­enizgw- hagyományok, a históriai Hiúnknak orváéi és eszméi körül vivtca meg ■ harcait s a választáson ezek tunyában vezette A népet. .Vezette, be­folyásolta, megígérte szóval, a­hol nem­ ment, ott illetéktelen­­ eszközökkel is. Hi­szen minden emberi dolog így megy végbe. De ha az ellenzék, ha a többség győzött, a nemzet szolgálatában állott értelmiség győzött és vezetett. És tessék összehasonlítani a múlt század parla­mentjeinek a nívóját a legújabbakéval, melyekben már nem a nemzeti áramlatok dicső csatája folyik, hanem a modern vi­­lágeszmék bajnokai obstruálnak. Ha pedig a miniszterelnök úr komo­lyan veszi azt a dicsőséget, a­mely nevé­hez fog­ fűződni az első általános, titkos választással, akkor nagyon kell kívánom neki, hogy ki ne ábrándul­jon ebből a ké­tes dicsőségből. Mert én­ tud­om, hogy ez­zel a választással is lehet szép és mint ő mondja igazi választást csinálni, ha va­lamely nemes eszme elkapja és viszi el­lenállhatatlanul a sokaság lelkét; de tu­dom azt is, hogy éppen ebben a rendszer­ben a bomlásnak, zavarnak, züllésnek, tehetetlenségnek sokkal több veszedelme rejlik, mint az okos és igazságos cenzu­­sos rendszerben. A pálinka, az ökörsütés és a kis bankó egy napi mámorban tartja­ a gyengébb elméjű és kisebb ellenálló­­képességű választót. Az izgatás, a­ szerte­len s be­ nem váltható ígéretek, az utó­piáknak műveletlen elmékbe és szivekbe beleplántálása, szóval a demagógia válo­­gatatlan­ eszközei egy-egy város piacán és kibérelt, korcsmáiban több rombolást visznek véghez még a műveltebb osztá­lyokban is, mint a­mennyit huszonnégy­ órán belül kiheverni lehet. Avagy nem­ láttuk ezt mostanában legelrettentőbb­ alakjában? Mikor százezereket cserdítet­­tek az utcára s ott egy párszor huszon­négy óra alatt eltöröltek egy ezeréves alkotmányt, ledöntötték a trónt, szétsza­­lasztották a hadsereget, köztársaságot csináltak, kormánytanácsot állítottak föl, elnököt­ válsztottak s végül belehaj­tották Hungária asszony nyakát a tanács­­köztársaság kandinumi igája alatt a leg­szégyenletesebb rabságba, melyet eddig ez a nemzet viselt. Pedig általánosnak, egyenlőnek és titkosnak az volt a legideá­lisabb választójog mindazok előtt, a­kik­nek elve az általános és egyenlő. Mert an­nál se általánosabbat, se egyenlőbbet már képzelni­­sem lehet. Vagy nyolc-tíz helyről kaptam érte­sítést arról, hogy vállalatokban, gyárak­ban (a­hol még­ tudnak valamelyest dol­gozni) a munkások különböző ürügyek alatt, legtöbbször azzal, hogy­ az illetők A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal

Next