Budapesti Hírlap, 1919. december (39. évfolyam, 128–152. szám)

1919-12-03 / 129. szám

valahogy bekeverték magukat a komm­u­nistákkal: igazgatóikat, főbb hivatalno­kaikat, a mestereket kitessékelik a válla­latból s ők veszik át az igazgatást. Itt-ott még ki is lakoltatják őket. Szeretném a szocialista munkásügyi minisztert és ke­resztényszocialista államtitkárát megkér­dezni, hogy mi ez ?­ek azt fogják felelni, hogy egyéni­­akció. Lehet. De nem azoknak a munká­soknak az egyéni akciója. Én inkább azt hiszem,­­hogy ez már készülődés az első igazi választásra.­­ Mert ezt a kis komm­unistaszagú egyéni akciót ezúttal a keresztényszo­cimlista munkások csinálják. A­kik őket erre inspirálják vagy elnézéssel bátorít­ják, azok ma nem szállhatnak nyíltan szembe a szociáldemokrata munkásokkal. Az ilyen egyéni akció pedig igen alkal­mas arra, hogy a kis nemzetköziek so­raiba belevigye a bomlás bacillusait, s megesik, hogy­ a választáson már csak fél erővel fog dolgozni a munkásminisz­ter, a fél erőt addigra elszedi tőle a munkás-államtitkár. De mi lesz addig­ a gyávákkal? És mi lesz azután a­­ munkásokkal? Erre senki sem gondol? Nem. Mert mos­t csak az első igazi választásra gondolnak. Az nem­ lesz (ta­lán) pálinkás, de egy múló bepálinkázás­­nál sokkal vészesebb mámorban szédül meg a választók e részének a feje, s én merem állítani, hogy az általános titkos e kortéseszközé vétkesebb­ és­ rombolóbb korteseszköz, mint­ valaha volt a­­ marhavásár. kedjek továbbítani Clémenceau úrnak, a békekonfe­rencia elnökének, következő üzenetét, szószerinti szövegben Huszár Károly úrhoz, a magyar minisz­tertanács elnökének. A szövetséges és csatlakozott hatalmak legfőbb tanácsa Sir George Clerknek — a budapesti kiküldöttnek — meghallgatása után elha­tározta, hogy felhívja a magyar kormányt arra, hogy küldje ki Neuillybe (Chateau de Madrid) a szükséges meghatalmazásokkal ellátott megbízottait, hogy a békét a szövetséges és csatlakozott hatalmak­kal megkössék. A magyar kormányt ennélfogva fel­hívjuk, hogy megbízottait a legrövidebb időn belül Neuillybe küldje ki. G. Clémenceau 122. Polk, A. Mission.“ NI. N­. Bandholtz, az Amerikai Egyesült­államok tábornoka. A miniszterelnök a jegyzék vétele után a következő levelet intézte Bandholtz amerikai tábornokhoz: — Volt szerencsém kézhez venni tábor­nok úrnak a szövetségközi katonai bizottság nevében a mai napon hozzám intézett szíves értesítését, a­melyben (­lémenceau urnak, a békekonferencia elnökének megbízása alap­ján közli velem azt, hogy a vezetésem alatt álló magyar kormány felkéretik arra, hogy a békekonferenciára küldje ki a legrövidebb időn belül a szükséges meghatalmazásokkal ellátott képviselőit, hogy azok a szövetséges és társult hatalmaktól átvegyék Magyarország békefeltételeit." Van szerencsém közölni, hogy ennélfogva ma délutánra minisztertanácsot hívtam egybe, a­melynek elé fogom terjeszteni Clémenceau úr ezen üzenetét, őszintén kö­szönve tábornok úr szíves értesítését, marad­tam, stb. A mit este, taltolt miniszteri tanácskozás — mint félhivatalosan jelentik —, foglalkozott a béketárgyalásra való meghívással és az ennek kapcsán szükségessé vált további lépésekkel. Magyarországot megintál a b­ékekonferer­ciára. A magyar béked­elegációt Neuillybe várják. Budapest, dec. 2. A Huszár-kornyény hivatalos elismerésé­n­ek eredményeképp a szövetségesek legfelsőbb tanácsa elhatározta, hogy meghívja a magyar kormányt a béketárgyalásra és Clémenceau uta­sítására való hivatkozással felszólítja, nevezze meg békedelegáltsait és küldje ki őket­ mihama­rább Neuillybe. A legfelsőbb tanács határozatá­ról a következő távirat számol be: Paris, dec. 2. (A H. T.­­. szikratávlata a budapesti rádió­állomás útján.) A szövetségesek legfőbb tanácsa hétfőn délelőtt a francia külügyminisztériumban ülést tartott, a­melyen Clémenceau miniszter­elnök elnökölt. A legfőbb tanács meghallgatta­­ Sir George Clerket, a­ki részletesen beszámolt budapesti missziójáról és azokról a feltételek­ről, a­melyek mellett sikerült neki olyan kor­mányt megalakítani, a­mely Magyarország népének akaratát képviseli. E beszámoló fo­lyamán a szövetségesek legfőbb tanácsa elha­tározta, hogy a Huszár-kormányt értesíti arról, hogy a lehető leghamarabb küldjön ki Neuillybe magyar békedelegációt, a­mely az antant megbízottaival a békeszerződés tár­gyában megkezdi a tárgyalásokat. A béketárgyalásra való meghívást Clémen­ Veau, mint a békekonferencia elnöke levélben közölte a magyar kormánnyal. Clémen Veau leve­lét a szövetségközi katonai misszió nevében Bindholtz amerikai tábornok, a misszió vezetője adta át Huszár miniszterelnöknek. A levél a következő: Budapest, 1919 december 2. Huszár Károly Önagyméltóságának, a magyar minisztertanács Elnökének! A misszióhoz a következő távirat érkezett: 1­122. számú rendelet, távirat, december 1. Szives­ fl pila­ista eseményei. Budapest, dfc. A kormány, ma meghívót kapott em­éke­­konferenciára, ez a mai nap, legnevezetesebb eseménye, a­miről más helyen teszünk említést. A konferenciával és a nemzetgyűlés választá­sival kapcsolatos ügyek fogják foglalkoztatni m­ost jó ideig az egész magyar közönséget. A politikai pártokban is ezek a kérdések izgatják a lelkeket, nagyon érthetően, mert a békekonferencián dől el Magyarország legköze­­lebbi jövője és a nemzetgyűlési választás fog dönteni arról a rendszerről, a­mely Magyaror­szág sorsát, belső és külső politikáját hosszú időkig irányítani fogja. A középpártok folytatják a fúzióról meg­indított tárgyalást és azt hiszik, hogy a­ meg­egyezés most már csak napok kérdése. Miniszteri tanácskozás. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma este a miniszterelnökség budavári palotájában miniszteri tanácskozás volt, a­melyen a kormány tagjain kiinl Horthy Miklós fővezér, Bethlen István gróf és Te­leki Pál dr., valamint Lezs­­Vilmos báró külügyi ál­lamtitkár is résztvettek. Más minisztertanács hat órakor kezdődött és mindenekelőtt a békejegyzékkel és az ennek foly­­tán szükségessé vált további lépésekkel foglalko­zott. Ezután a folyó ügyekre tért át, a melyek közül elsősorban az élelmezési ügyeket tárgyalta. Foglalkozott ezenkívül­­s a választások tisztasága­ink és zavartalanságának biztosításával is, a­melyre nézve Huszár Károly miniszterelnök egy kormány­rendelet-tervezetet terjesztett a miniszteri tanács­kozás elé. A miniszteri tanácskozás ezt a terveze­tt elfogadta. A miniszteri tanácskozás este kilenc órakor félbeszakították, mire Huszár Károly miniszterel­­nök a minisztertanács tagjait vacsorára vendégül atta. Vacsora után folytatták a miniszteri tanács­kozást, mely a késő éjjeli órákig tartott. A miniszterelnök a keresztény­­ demokráciáról. /­s Huszár Károly miniszterelnök egyik bécsi új­­ságban a keresztény demokráciáról így nyilat­kozott : Az új Magyarország ne legyen a régi osztály­­harcok és osztályuralom országa. Szigorúan demo­krata, a haladó korszellem követelményeinek megfe­­elő állami épületnek kell lennie, a­mely egyenlő ér­­ékű tényezőként kapcsolódik bele a népek és nem,­ ,­zetek szövetségébe. Bárminő államformát választ is a nép, a jövőben csakis a közjónak lehetnek kínált c sáfjai, senki másnak. A keresztemi szellem minden­kor demokrata volt. Ennek a szellemnek, a­melyben semmi türelmetlenség sincs, uralkodóvá kell lennie az országban. Mi hiszünk jövőnkben, mert érezzük magunkban azt az erőt, a­mellyel becsületes munka útján, ismét fölemelkedhetünk. Az új választás, a­melynek tisztaságáért kezeskedünk, olyan törvény­­hozótestü­lettel ajándékoz meg bennünket, a­mely valóban a harcban, kipróbált tömegeket képviseli s a­mely teljesen megérti az új Magyarország szükség­leteit és céljait. A középpártok fúziója. Az országos nemzeti párt és a nemzeti egység pártja között megindult fúziós tárgyalás még fo­lyik. A nemzeti párt néhány küldöttje tegnap meg­jelent a nemzeti egység pártjában, melynek vezető­ségével hosszasan beszélgettek a megegyezés mód­jairól. A megállapodás értelmében a nemzeti párt ma írásban küldötte el a volt munkapártiaknak a megegyezés pontozatát, melyekre ugyancsak írásos választ fognak kapni. Szó esett ugyan arról, hogy a fúzióban a Ká­rolyi-forradalomban szereplő politikusok ne vegye­nek részt, de, mint nekünk­ a nemzeti egység pártjá­nak több tagja mondotta, a fúziót mindenekfölött és elsősorban tárgyi alapon készíik elő. Lényeges eltérés jóformán nincs is a két párt programút­ja kö­zött, mindazonáltal némely személyes vonatkozású kérdést is el kell intézniük a Tárgyaló feleknak, mi­előtt a megegyezést formálisan kimondják. A Keresztény nemzeti egyesülés pártjáról. Szó esett ma a keresztény nemzeti egyesülés pártjában egy­ esti lapnak arról a híréről, hogy a párt vezetőségében állítóan ellentét mutat­kozott. A pártban erről csak az újságból értesültek, senki ellentétről nem tud és a leghatározottabban megcáfoltak minden erről szóló híresztelést. Erekn Károly volt közélelmező miniszter munkatársunknak erről ezeket mondotta: -­ Semmiféle ellentétről sem tudok. Mi a kor­mányt és a koncentrációt most támogatjuk rendü­letlenül mindaddig, míg a kormány, illetve a kor­mányzati rendszer balra nem tér. a­ hadügyi államtitkár. A koncentrációs kabinet, megalakításakor had­­ügyminiszteri államtitkárnak Meskó Zoltán volt kép­viselőt, a kisgazdák egyik fővezérét jelölték. Fried­­rich István hadügyminiszterségével kapcsolatban ka­tonai részről az az óhajtás merült föl, hogy a pol­gárminiszter mellett katona legyen az államtitkár. Ezt a méltányos kívánságot az egész kormány hono­rálta és már a mai miniszteri tanácskozásban Soós Károly tábornokot, Horthy Miklós vezérkari főnö­két nevezték ki hadügyi államtitkárnak, Garami Svájcban. Garami Ernő, volt kereskedelmi miniszter, egy híradás szerint, a feleségével Svájcba utazott és hosszabb ideig ott fog maradni. Mint a bécsi Neues Wiener Journal jelenti, Garami Ernő ma Budapestről feleségével együtt ha­jón Bécsbe érkezett. Az üdvözlésére megjelent párt­­híveinek azt mondta,­ hogy Svájcba utazik és nem szándékozik Magyarországra visszatérni. Választási mozgalom. / ^ A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 111. választókerületi (hegyvidéki) intézőbizottsága hét­főn tartott jelölőgyűlésén nagy szótöbbséggel Victor László dr. ügyvédet jelölték a nemzetgyűlés tagjául. A II. választókerületben Benard Ágoston államtit­kár, a III. kerületben Malter István kultuszminiszter, a IV-ben Eze­n Dezső, a XIX-ben Avar­ff­y Elek a ke­resztény blokk jelöltje. Korányi Frigyes pénzügyminiszter Komárom­­kijvárosban vasárnap mond programbeszédet. — Meskó Zoltán a kiskőrösi kerületben lép föl. A keresztény nemzeti párt belvárosi csoportja tegnap tartotta alakuló gyűlését a Sas-körben. A gyűlést Krammer-Kászonyi Károly, a Sas-kör alel­­nöke, nyitotta meg, a­kinek javaslatára Förster Aurél dr.-t választották pártelnökké. Az elnök ind­­ítványozta, hogy jelöljék Friedrich István­ hadügy­minisztert. Indítványozta továbbá, hogy vasárnap délelőtt 11 órakor a Sas-kör dísztermében tartsanak nagygyűlést, a­hol a hadügyminiszter jelölését el­fogadásra ajánlják. A gyűlés az elnök indítványait tagadta­ , Horvátország autonómiát kíván. Bécsből jelentik a Magyar Kurírnak: Zágráb? Jelentések szerint Horvátország titkos szavazással megnyilvánult akarata az, hogy kiváljon SHS-ből. A­ lakosság több mint négyötöde szavazott a Szer­dával való unió ellen. A szavazás eredményét elküldt­­ék Párisba is. Érdekes, hogy a horvátok beérnék t­eljes autonómiával is és ilyen feltételekkel szívesen épnének unióba Magyarországgal Budapest: Hírlap cm­l 1919 december 3.

Next