Budapesti Hírlap, 1919. december (39. évfolyam, 128–152. szám)
1919-12-25 / 148. szám
1919 december 25. BMAttsn Rirup 1i48.kj - --—»««■........... i __ _ J ... Magyaroszágnak is bizonyos mennyiségű gabonája és marhája marad kiviteli célokra. A hazai magyar ipart az erős, különösért Csehországból való bevitel ellen ugyanazokkal az eszközökkel lehetne megvédeni, mint eddig?, különösen az állami szállításoknak az ipar részére való fentartásával és talán közbenső vámvonallal is, esetleges preferenciáiig vámokkal. Magyarország az államadósságok szelvényszol-gálatát bizonyos mértékben már a legközelebbi hónapokban újra meg akarja kezdeni. A további a jövőbeli fejlődéstől függ. Azokra a hírekre vonatkozóan, hogy Icnoud-magyar külön szövetsége terveznek, amelynek ele Csehország ellen irányul, a következőket jelentette ki: Magyarország valamennyi szomszédjával békességben akar élni és nem óhajtja szövetséges politikáját oly irányba terelni, mint ahogy régebben terelték, aminek az volt a hatása, hogy végül valamennyi állam két ellenséges laborra oszlott. Annak a bizonyára nagyon barátságos viszonynak, amely hagyományos régi rokonérzés alapján áll fenn Magyarország és Lengyelország között, bizonyára nincsen semmiféle ellenségeséle bármilyen harmadik állammal szemben. (MTI.) Clémenceau nyilatkozata a külügyi politikáról. .— Franciaország nem áll szében Szovjetoroszországnal. — • Páris, dec. 23. Clémenceau a kamarában nyilatkozott a külügyi politikáról és elsősorban azAngliával és az Egyesült Államokkal megkötendő katonai egyezményekről nyilatkozott. A miniszterelnök hangoztatta az Angliával való szoros szövesség szükségét és érintette a fiumei kérdést is, amelyről általában azt hiszik, hogy mindenkit kielégítő módon lehet majd megoldani. Az orosz, kérdésre áttérve, Clémenceau heves kifejezésekkel bélyegezte meg a szovjet kormányt. Clémenceau ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: Mi nemcsak, hogy nem kötünk békét SzovjetutoSZországgal, de nem is állunk vele szóba. A miniszterelnök megemlékezett ezután azokról a súlyos áldozatokról, amelyeket Frnciaország és Anglia hozott az orosz hazafiak támogatása érdekében, akikről fel lehetett tételezni, hogy országukat ismét föl akarják építeni. Hangoztatta, hogy ezek az angol és francia áldozatok nem tarthatnak örökké. Xémeország titokban hozzákezd ahhoz, hog Oroszországnak egy részét kolonizálta, ennek következtében Oroszország körül drótsörét ei kell ■ ) vonni. Ezután Cachin szóvátette azt a kérdést, vájjon igaz-e az a kósza hír, hogy egyes nemzetek a Dardanellákban és Konstantinápolyban megvetették lábukat. Clémenceau tagadta a hírek valóságát. Cachin képviselő szemére vetette a kormánynak, hogy Oroszországgal föntartja a háborús állapotot és Oroszország belügyibe beleavatkozik. Végül a kamara 148 szóval 71 ellenében a következő napirendet fogadta el: A kamara helyeslően tudomásul veszi a kormány nyilatkozatát és iránta érzett bizalmának ad kifejezést. (MTI ) ~ —-1------ 1 ' ■■■ T-— Előfizetőink szíves figyelmébe! Előfizetőinknek ,szíves tudomásukra hozzuk, hogy a postatakarékpénztári, postautalvány- és csekkforgalom úgy Budapesten, mint a Dunántúl meg nem szállott területein újra megindult. Kérjük tehát azokat a t. olvasóinkat, akik az előfizetést még nem újították meg, hogy az előfizetési díjat hozzánk haladéktalanul eljuttatni szíveskedjenek. Ahol ez a posta utján nem lehetséges, kérjük az összeget valamely bank utján átutaltatni. Előfilgzési árak: Egy hónapra . . , «20.— kor. Negyedévre , , . , 56..— „ I* élévre T10.—• Égé?? évre , , ■ 220— ., * . A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HAPIHIREK. Karácsonyi elmélkedés. A - Irta Szent-Imrey György. '' A karácsony hevít és csillapít, örömvéren örökbecsű hirt oszt, dús színárnyalatú Ujkes hajnalba visz. Szabadságról beszél a végterhegből, a régiség recés távolából. Ez a’ szabadságrobjektiv öröm, tartalma az öröm fölötti örvndözés. Ünnepeljünk azé,hiszen nekünk örülni jogunk van. Mi élünk újra hatásunk is él, ameddig az örökkévalóság taat. Sorsunk nem a szomorú hanyatlás. Jianeffra mindenen győző önkitértés, a halálból az életbe való átjutás, a múló világból való kiemelkedés, a belesodródás az örökkévalóságba. Nem árnyak, hanem szellemek vagyunk. Utunk nehéz de égfelé vivő, melynek minden határköve jelzi: közelebb az atyai házhoz. El is érünk oda, hazavezet az az örökhajnalcsillag, melyből a karácsony öröme sugárzik. Fenséges csillag ez! Fényében minden fájdalom megenyhül. Isten és ember közt minden korlát lehull, az ég kapcsolódik össze a földdel, a végtelenség néz át az időit... A világ vészes forgatagjai, sötét élmények sodró árjai, mint ai napokkal jöttek, úgy a napokkal ismét elmennek. Csak a karácsony öröme örök. De azért mégsem ő az értékes, hanem a mi bennünk előidézi. Mint minden öröm, ez is kísérő, csak jelző,de nem a jelzett. Az öröm csak a mi lelkünk izgalma, s ha ő maga nem volna értékes, az ő egész öröme semmit sem érne. A karácsony becse máshol van, abban, ami benne örömet kelt, a mi ezt » kiséret ■létesíti. Mi ez? Az a tény, hogy a ki megszületett, uj tüzet hozott életünk szívébe, uj erőket helyezett a világba. Jézus egy uj értékelést tankolt. A törvény külsőségével szemben az öntudat belsőségét hirdette egyedül értékesnek. Hozta az abszolút őr-érték tudatát, a kévély kizárólagossággal szemben a mindent átölelő testvéri szerelmet, a zsidó törvényvallással szemben a szabad Istenfiuság szellemét, a szenvedés szent jelentőségét, a világtól és időtől,ügyelten,a tisztám Istenben kiegyvuavó elme boldogságát. Jézus az'örökkévalóság-1-■számára ültetett, az' ember mély, végtelen képességeibe, teremtő és alakiló telkébe és nem üres felületes képességeibe, önszeretetébe és számitó érleléjébe. Mindenembernek értékét az Isten fenségének kritériumával ‘állapította' meg. ..Legyetek tökéletesei, mint a ti mennyei Atyáok.“ 'Elsősorban ezt a szellemiséget követelte, minden más ennek folyománya csak. ..Törekedtetek azért először az Isten országára s a többi mind osztályrészül fát ítéltek '* Nem az élv és nem a haszon a fő, hanem a léteknek önmagában örökké becses, tulajdonságai a természete. ..Mi haszna volna az embernek, ha az egész világot nyerné is el s kárt szenvedne lelkében?!' Jézus tehát a testieket nem Intésülte, rá nézve értékkel egyedül csak az. Dii. a mi az ..atyához hasonló 1 volt. vagyis. a ki az élvet érzi, a hasznot megérti s önmagát becsüli, a szellem. 'Ez az élmény a legfelsőbbrendű, az abszolutokba vezet egyenesen. Az Istent ’ önmagában kell megélnem, fia megéltem, bírom és szerelem. Isten szellem s a kik imádják, azoknak szellemben s igazságrw'.i', azaz reális megélésben, nem szavak áradatában kell őtonádnnak. Csak az lehet igazán naiy s gazdag, aki lelkét megmentette, balatonmá lelte, a világlentartó szeretet öntudatos megélésére alkalmassá alakította. Az ilyen ember vidám és nyugodt ha a véges világban szenved is. Övé a végtelen, mit megnyerhetnea végestől? Nem törekszik a múló jó után, ki az örökkévalót rejtegeti kebelében, öleli kebelére, így tárta föl Jézus létezésünk célját, a szent és vevsétes világrendet, és azt, hogy e rendet helyesen fölismerni és híven szolgálni, azegyedül értelmes isteni tisztelet. A karácsonyi élmény nem egyéb, mint a lélek keresése és megtalálása, a végtelen lehetőségek öntudatos macabitásra emelése, a megélt Istennek egységes működése a kedély belsejében, egyszóval: Istenfiúság. Aki ezt az örök élményt megéli, üdvözöl. De Jézusra ez is gyermekes volt. Ő nem a boldogságra nézett, hanem arra, aki benne okozta. Korunk ezt nem érti. Csak külsőleg ünnepli a karácsonyt. Nem ítél, csak megszokásból örvend, mi örömünk indotudtuk''a karácsonyi élmény egyetlenségében és minőségében feltárni. A Budapesti Hírlap legközelebbi száma a karácsonyi ünnep következtében szombaton reggel jelenik meg, a rendes időben. (Vesztes.) Ez a címe Bárd Miklós versének, mely mai tárcánkban olvasható. Címe e csodálatos költeménynek az is lehetne, hogy Egy év története. Mert Magyarország kálváriája van benne tömören, misztikus képírással gránitba vésve. Vesztes lett a sorsunk a nagy háborúban. De az csak az indulás. Azután jött csak, a mi jött: megcsúfoltatásunk, megostoroztatásunk, a köntösünkön való kockavetés és a kálvária sok stációja. A vers dereka fantasztikus sirbatétele Hungáriának, akit eltemetnek aDunába. A költő erre a groteszk gyászszertartásra kiszólítja sírjából évszázadok halottait. Ekivel vannak nyilván köztük, a kik érette adták életüket, kinek temetésére sirjukból idézi őket a költő. A ki pedig él, de alszik — mert hiszen oly sokan voltunk, akik’ nem vigyáztunk jól, hanem elaludtunk, mi jajgatok, nyögök —, lapuljunk' meg, mert hiszen „ágyról-ágyra jár a vesztő .—- és keresi a kés alá valókat" — mi lapuljunk' meg gyapjas takarónk alatt, mert az alvó sokaság mellett ott vannak a kevesek, elhik, az éberek, és eljönnek és csodát tesznek. A harmadnap hitével a szivekben: — Csitt alva élők! Velük tart az Isten! Egy epopea ez a remek költemény — dióshéjban. Fel lehet tömör anyagot osztani énekekre. Címe alá lehetne írni: a sokak vesztik el, a kevesek mentik meg a nemzetet. Nem tudtuk volna semmivel se szebben feldíszíteni a Budai síi Hírlap karácsonyi számát, mint ezzel a hatalmas alkotásával egy nagy költői léleknek. Ha az idei karácsonyi dísz ily sötét, ily szivet marcangoló és gyászos, nem a költőn múlik, akinek a szivén keresztül viharzik a nemzet minden buja, öröme, hanem a viszonyokon, a melyek könytől és vértől ázoltak s honfijaitól hangosak. . . (Ma egy éve . . .) Ma emléke forrongott már és kavargott minden, regöscs-ropogás hallatszott, de akkor magának bevárnám nem merve, csak sejtette, ám igazában fárul bale a becsületes emberek közül bárki is,hogr n néhány hónap múlva mily gyászosan meglepőfonalat lesz a zavarnak a következménye. Ma éve nagy volt már az elege, delyenség a Kácem- pártban. Az elégedetlenség a radikális és a sociáldemokrata párt követelőzése ét gyakran témája miatt terjedt. Kiderült, hogy ai, mitau ésnTorntán.v összetételével szemben nagyfokú animozitással viseltetik’. Szó volt arról, hogy tisztára polgári kabinetet kell alakítani, ám a fölforgatást óhajtók már sokkal erősebbek voltak, semhogy a teljesen szervezetlen, polgárság szembe tudott volna velük szállani. A Károlyi-kormány új és új tervekkel állott elő: a választással, a földbirtokreformmal és tűrte, nyílt diktálnak a kaszárnyákban a bizalmi férfiak és mennyire be tudnak furakodni a legénység sorába a szocialisták. Ma egy éve vonultak be a románok Kolozsvárra. Négyezren jöttek, két főleg tüzérséggel és a szükséges Irénnel. Ma egy éve, megbízható helyről szerzett információnk szerint, megírhattuk, hogy két hónap alatt három milliárd koronát pocsékol el a Károlyi-kormány. November hónapban 1,8 milliárd, december hónapban ide csak karácsonyig) 1,2 milliárd korona volt a köztársasági kormány kiadása. Ez az összeg jóval felülmúlta a háborús büdzsét is és sokkal több volt ennét hónap kiadása a legutolsó békeesztendő egy évi teljes költségvetési összegénél. Ma egy teve kezdődött meg a panasz és a siránkozás az erdőpusztítás miatt. Az erszébetfalvai erdőt például ekkorra egészen letarolták. Terjedt az új szakszervezetek alakulása, amelyek erőszakkal de sajnos, egyszersmind hatósági támogatással préseltek be a maguk körébe mindenkit. A szétzükó bizalm rendszeres és imámatanácsi katonáknak erőszakossága, a rendőrséggel való öszszetűzés egyre gyakoribb lett. Ma egy éve ijesztette meg Berlinben az embereket az a nagy matróz-tejj. 9