Budapesti Hírlap, 1920. február (40. évfolyam, 28–52. szám)
1920-02-21 / 45. szám
s vésse lehetne seuileni. Helyesebb és nagyobb zufláSU volna egy nagy föderáció megkísérlése. Ez Magyar-' országot gazdaságilag i’elsegitene.. A .cikk. hangoztat.ia. hosva: /■hitéIn uuloiU'mitánira in mnil. niagyar ólmi jogosát! és lenkönnliebber. volna in e átáit ásítható, mivel Érdélnek a lakosságnak csak atlil fele román nemzet ás seimntésébe sérti tartozik a szellemi ás gazdaságivezetők közé. —--a-ve Bernit Vicellát iliusitl vészi 3 tüjpr jepire. ■— A st germaini határozattal nem lehet szembehelyezkedni. — Nyugatmagyarországi birtokáról kereskedelmi kompenzációkért nem mondhat le Ausztria. — Bécs. febr. 20. Az osztrák külügyi hivatal ma, délelőtttól előzte meg válaszát a magyar kormány febrruár 1 lelki jegyzékére Gral. Gusztáv kr. tttajjival követnék. A alasz.ijg.szék, melyet A címer kancellár kir.lá. azzal a kijelentéssel kezdődik, hogy az osztrákkormány mivfejtekétől tisztázni úja. ozl. a. po*litikéi és jogi felfogást.' a mely Ausxtrid égés': népei rezeti.' belső és leiiísö■ politikájábana szabott állam mirjo.lapilása óta. Ezután kifejti, hogy az osztrák köztársaság fennnállásának első napjától kezdve elutazííotta azt az osztóét, hogy illegett nemzetiségű területet annektáljon, akáridegen, akár saját népének részeiről legyen szó. A jegyzék többi része így szól : " ........... . .. A sz.-aenuipini békeszerződés, mint tudvalevő, . sajnos., sok és fontos pontban nem számolt ezzel a ’s jogi felfogásaid, egy pontban azonban, a heide’ bauerek és hirmeck ősi .npót telepeire nézve aHfy- ' t mank keleti, szomszédságában,. a melyek az also,ausztr'iai és Stájerországi, tehát az egész német alpesi területtel, zárt. megszakitatlan .települési' -.egységet alkotnak,, alkalmazta azt.,-Nagyméltóságod jegyzéke sem kerülheti el, hogy elismerj* e.terület német jellegét. Annál kevésbé tagadhatja meg' a hn népünk jogi meggyödését ipost,. a mikor- az egész cailant igazolta és megerősítette azt, és nem teheti ezt soha többé. Hozzájárul ehhez az a történelmi tény, amely sajnos, de úgy látszik, Magyarországon teljesen feledésbe unni,hogy tudniillik ezek a vidékek régebbi időben gyakran,egereitek gazdát. ..hogy,csak háromszáz esztendő óta vannál állandóan magyar kézben és hogy a Maftyarcsrsztíghoz csak a Trabslkirgház egy dinasztikus aktusa következtében kapcsoltattak, míg az adóausztriai rendek ,egyetlen -kormány változás- alkalmával-- sem mulasztották el, hogy tiltakozzanak emez önkény ellen."Végül Bécs, Alsó, Anisztria és Grán, szempontjából földrajzi,. .gazdasági és forgalmi politikai,tokokból föltétlenül szükségesek, bár ez olyan szükségesség,amely eddig bem lépett, világosan előtérbe, mikor még a két állam egy és ugyanazon uralkodók alatt politikai és Vszpi közösségben állott. A térképre vetett, felületes pillantás is azonnal, megmutatja, hogy az erszligi határ ,a Lajta folyó, két szuverén állam között katonai és vészáhzításként elképzelhetetlen és elviselhetetlen. Gazdasági szempontból tekintve azonban ez"a terület mindenidők óta Bécs város zöldséges kertje és, felszájlető körlete volt és lakosai emberemlékezetét meghaladó idő óta járták"; bécsi vásárokat.Ezek a gazdasági és földrajzi okok lényegesen támogatják nemzeti felfogásunkat, ámbár nem ezekre kívánjuk vetni , a fősúlyt, így gondolkozik az osztrák nép túlnyomó többsége és így fog mindig gondolkodni. Sohasem fogja megérteni, hogy miért vetne súlyt a magyar nép arra, hogy ezt a nem is nagy, nem-magyar települési területet fővárosunk kapui előtt idegen nemzeti uralom alatt tartsa. .Népünk gondolatvilágában Német-Nyugatmagyarországnak Ausztriához való viszszatérése annyit jelent, hogy "fölszabadul ez az egy, habsburgi uralkodó hatalmi ténye által..jogtalanul annektált terület, tehát megszűnik egy önkényes bekebelezés. ,az osztrák köztársaság az e területért való viszály egyetlen fázisában sem gondol erőszakos megszállásra, háborús hódításra vagy leigázásra, hanem tisztán és kizáróan a nagyhatalmak döntését kérte és végtelen önmegtartóztatással várt arra, hogy a hatalmak egyszer kimondott döntésüket maguk végrehajtják, miközben gondos kíméletet tanúsított a magyarok gondolkodásmódja iránt, akikkel jövőre tartós barátságban óhajt együtédni. Az osztrák kormány ma sem adja föl a reményt arra, hogy a magyar nép maga fog meggyőződni magatartásunk igazságosságáról és szükségességéről. Akképpen Tisztázva a jogi felfogásokat, melyek Ausztria egész népét vezetik, legyen szabad áttérni a pillanatnyi jogi helyzetre. Reánk nézve államunk nemzetközi jogi alapja a st.-germaini békeszerződés, melyet az összes hatalmak aláírtak és mi, ifj., tehát Kémil-Niugdtmdeziaforkzáfi délurca már hozzánk tentőzik, bár ez a jogunk még nincs megvalósítva. Olyan országtól pedig, amely, a nemzetközi jog szerint a mienk, nem tárgyalhatunk és legkevésbb mondhatunk le hiuló lembszelű, vitás értékű (jozottsági eligedmény kért népünk rtj-J- részéről. Egyáltalán nem vindikáljuk magunknak azt a jogot, hogy inter párles rendelkezzünk egy országról, amelynek hovatartozását a nagyhatalmak és majdnem az egész világ fmnfepies nemzetközi jogi ténye határozta meg. Ez a rendezői, a mint a legfelsőbb tanács’ 1919 december' 11-i,“- minden kételyt kizáttó- jegyzéke mondja,:ienkcsak a Mi akaratunk, hanem Minden hatalom akarata, a melyet meg- a mi egyoldalú’ elhatározásunk' ténye- -sem tehát meg nem történtté. Az osztrák kiztársaság a maga rénszérűl ,tiszteletben szándékozik meetni e ■terület önrestdlelkezőjogát és ennek kifejezésére jobb lehetőséget nyújtani, mint a minő az álmáhós'éűrzavat idején egyoldalú nyomás alatt megtartandó egyszeri szavazás lenne. Ismételt kijelentések történtek arra, hogy Ausztriának szándéka ezt a területet külön országként megszervezni, a mely éppúgy mint Ausztria többi országai, maga nevezi ki hatóságait és önmagát,igazgatja. Ez az önvormányzat Minden felnőttünk,pl . általános régszente, közvetetten és aránylelgos válétsztójogán fog alapulni. Azok a szervek, a melyeket Német, Ausztria küld, hogy átvegyék az országot, arra lesznek hivatva, hogy tehetővé tégyék, hogy a nép magára eszmeljen és teljes szabadságban’ tudjon a maga skánjár'a kösigfizgálta;; alkottál kezdettől fogva világos lábát, hogy a dolgok ilyen megoldása egészen más, mint egy másik nemzet teljesen centralisztikus államunk kereténbelül ígért autonómia. .1 szabad Burgenlaigsban természetesen a németen kívüli inas nyelvű polgár is teljes, szabadságot fog élvezni és úgy az ország mindért' időkre. hi’stokában lesz önrendelkező jogának, a midőn a lobbi német alpesi országokka együtt svájci mintára szövetségi államot atkor. Il.vén alakban: Vemtdjilla néni , tesz többé vita tárgya a két szomszédos dunai ét’lám közte hanem inkább értékes öszekötő kapocs lgsz és marad köztük -Ezt a rendkívül kivánatos fejlődést sepimi sep mozdulhatná elő, u.uimira,miit az, ha a magyar kormány spontán módon elhatárolná, hogy haladéktalanul véget vet a német lakosság elnyomásának, a mely a hala mindkét oldalán nagyon kedvezőtlen hangulatot kell. Ezen az'alapon az osztrák köztársa-ág szivesbűl hajlandó azonnal tárgyalásokra lépni a magyar kamlánnyal a sl.-gerutaini béke vágre'hajtásáról és jó barátsággal meg*valósítani azt, a mi a világiradalmak döntésének megfelel. . . német „heidbauerek és .hipncek'" sorsa természetesen nem lehet.,kereskedelempolitikai, kompenzációk tárgyáé A iagyar -korpi.ái^v Nagy méllpság.od jegyzéke 'szerint hajlasztó Ausztria és Magyarország gazdasági visznnya kiső teresen szabált kereskedelmi forgalom alapján berendezni. Erre -tízosztrák kormány is épp hajlandó. A bék'eszesződés megengedi nekükk ilyen megállapodás kötését ötéves, időszakra, ami annál inkább megfelel a gyakorlati szükségletnek, mert ez idő szerint amúgy-sem, volna lehetséges kereskedelempolitikai megállapodásokat hosszabb időre kötni. A kölcsönös árucserét a most kiviteli és beviteli tilalmak' és'kórlfi'fozások igázól'járv. A útig e tilalmak jönni'írakaik, a vértnek, amelyek egyébként a fönnálló viszonyok mellett nem hátráltatnák a forgalmat, nem bírnak jelentőséggel. • Tapasztalás szerint a szabadkereskedelmi forgalomnak innepies szerződésekben lefektetett, elvi kikötése nem nyújt teljes biztosítékot annak megakadályozásával szemben. Ezt a biztosítékot sokkalinkább megteremtheti az, ha a tilalmakat béig meg érvényen kívülhelyezik. Az osztrák kormány erre úgy a Magyarországgal mint minden más, ártalammal szemben szívesen hajlandó és kéri a magyar kormányt annak az időpontnak a közlésére, amelyben az erre vonatkozó alkudozások megkezdődhetnek- E mellett természetesen az osztrák köztársaság súlyt vet arra, hogy a lehető legnagyobb forgalmi szabadságot és a legbensőbb gazdasági kapcsolatot minden határán és minden szomszédos állammal szemben "Visszaállítsa. Legőszintébb nagyrabecsülésem kifejezése mellett: maradok Xagyiné Hóságod készséges hive, Renner s. k. adó annak szükségességét hangoztatta, hogy Franciaország nyújtson segítő kezet egy dunai szövetség mygidaicitásához. • A vita, különben, s a következő főkérdések körül mozgott. Megj..tud-e élni az az Ausztria. .ataelyen a s.t.-permaini szerződés teremtett a maga erejéből, és alig nem,- mely államhoz vagy állami Sisporihoz -fog csatlakozni". Lehetséges-e a cseh köztársasággal és a délszláv állammal való kibékülés ! r*e88f6 e*k*e Ausztria Olaszországgal, vagy pedig Szémetország harolmi köréhez vonzódik és ebben az esetben a német birodalomhoz vagy pedig valamelyik katolikus déli államhoz, esetleg Bajorországhoz fog csatlakozni? A bizottság ezután a Lengyelországi Csehország és Jugoszlávia szövetkezésének kérdéséről tanácskozón, amelyben Ausztria is részt vehetne. (M. T. 1A Budapesti Hírlap 145..* •)•■ _____.1921 február 21. aÜliBymffflster Magyarország esterr. kormány illojálisan járt el a csecsenben..11 — JBenes a népszavazás ellen. —, Prága, febr. 19. tCseh sajtőirodaA nemzetgyűlés mai ülésére Unta képviselő és társai interpellációt intéztek a külügyminiszterhez arról, hogy milőn stádiumban van a magyarokkal való békeárgyalás és miképp tövekszik aminiszter és a cseh békedelegáció meg*óvni*a cseh köztársaság érdekeit a magyar propagandával szemben. Roncs dr. külügyminiszter elmondta, hogy a Szent István koronája egykori területének előkelő uralkodóosztályai által képviselt magyar népet az összes szövetségesek egyértelműen a legfőbb bűni sígérbnek, ha nem is főbűnösnek, mondották ki. .Is egész világ felfogta, hogy valójában a háborút sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő. A miniszter azt hiszi, hogy azt a történelem igazolni fogja. Ma, mikor már nem lehet a megtörtént dolgokat megváltoztatni, szükséges, hogy a magyar nép és különösen annak demokratikus rétegei tisztán lássák a háború előtti helyzetet; a háború sorsán történt eseményeket és azt a büntetést, amelyazoknak elkerülhetetlen következménye. A miniszter megállapítja, hogy különösen az a propaganda, amelyet ma folytatnak, úgy a szövetségesek országaiban, mint egyes semleges államokban, ugyanazokat, az irányzatokat és célokat szolgálja, mert a háború jelöli és a háború folyamán a tét néppel szemben követett egész propaganda és az egész magyar politika. .A miniszter határozottan megáll az pitin, hogy ar fótfők és magyaroknak egyáltalán nincs okuk palai,szia. A magyar titkosság illik, amely a Tótfühlön nagy előjogokkal bírt, az átalakulás után is meghagyták minden jogát. Megállapítja továbbá író miniszter, hogy a magyar kormány a csehekkel szepiben nem járt el lojálisan és most sem járt el lojálisan, mikorCsehország és Magyarország közti határ meg van állapítva, mikor kötelezettséget vállalt, hogymindazt, ami a béke aláírásáig történt, mindenben respektálni fogják és mert ezenkívül olyan cselekményeket követett el, amelyek ellenkeznek az elvállalt kötelezettségekkel és amelyeket orálisnak lehet mondani. A cseh kormánynak bízón,,i, técok’ vannak a 'kezében arra, hogy úgynevezett tál légiót állítottak föl. A cseh kormány hajlandó és bajkindő is marad Budapesttel megállapodásra lépni, ha a magyarok elismerik és átallják a Páriísi békét-A minniszter ezután szembeszállott a magyar békedetegálió Parisban előadott statisztikai adataival és megállapítja, hogy az az állítás, hogy Tótföldön egy millió magyar ember él...teljesen téves. A miniszter hangoztatja, hogy a párisi béketárgyalásokon a csehek is fájó áldozatot hoztak és hogy több mint 6OO.OOO lós testvér maradt magyar területen. Ezzel a magyar lakosságban való veszteséget a tó lakosság elvesztése nagyjában, ha nem is egészen, kiegyenlíti. A magyar kormánynak azzal a követelésével szemben, honit a Magyarországtól elszakítandó területen népszavazást rendezzenek, kijelenti a miniszter, hogy ennek a követelésnek csak az a célja, hogy zavart, bizonytalanságot, visszavonást és anarkiát okozzon egész Középeurópában, különösen pedig a cseh köztársaságban, Jugoszláviában és Romániában. A magyarok azt hiszik, hogy ezzel fokozzák a nemzeti helyzet mai bizonytalanságát, ezzel javítanak a magyarok helyzetén és esetleges válság esetén az új népszavazási agitáció általános katasztrófára vezethet. Ezt a taktikázást nyilvánosan le kell lepleznünk és határozottan vissza kell utasítanunk. A magyar propagandának azt a követelését, hogy Pozsony város Magyarországé legyen, a miniszter nyomatékkal visszautasítja, hangoztatva, hogy Pozsony nem magyar város, sohasem is volt az és hogy ott csak jelentéktelen magyar , kisebbség él. A magyarokkal való tárgyalások miatt szükségesnek tartjakijelenteni, hogy a csehek, amint azt már gyakran hangoztatták, a külügyekben békeszeszérzett politikát kivetnek és hogy ilyen politikát akarnak’ követni a j jövőben a"magyarokkal"szemben is. A cseh kormány hajlandó a magyar kormánnyal ! Repner a Németországhoz való csatlakozás lehetőségéről. ., Bécs, febr. 20 // Kenner' dr. kanadár Purkersdorffban beszédet mondott, melyben azokról a nagy nehézségekről szól, melyek megnehezítik, hogy Ausztria szorosabb összeköttetésbe lépjen a szomszédos államokkal. — Teljesen tehetetlen állam vagyunk, mondotta — nem élhetünk meg a szomszédaitokkal való együttműködés nélkül. Számítok az. antant segítse* írére, ha azonban ez elmarad, megtörténhetik, hogy a nép rlfi(igyafjpftnek érzi, magát cs cpyu lát maga előtt •»).!*-. utal., -fsak azt. ' a .méla Berlinbe cisz. ■M. T- l-¡/ Az osztrák kérdés a francia külügyi bizottságban Páris. febr. 20. A kamara külügyi bizottságának tegnapi ülésén az új Ausztria életképességéről volt vita. Az elp