Budapesti Hírlap, 1920. március (40. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-02 / 53. szám

­ A nemzetgyűlés munkarendje. . A nemzetgyűlés holnap délelőtt tíz órakor ülést tart, ell­én a közjogi bizottság beterjeszti a kor­mányzó megválasztásáról szóló javaslatra vonatkozó jelentését. A javaslatot a Ház a sürgősség kimondá­sával szerdán napirendre tűzi. A harmadszori sza­vazás után a nemzetgyűlés az új kormány bemutat­kozásáig ülést nem tart. A kisgazdapárt értekezlete. A Pol. Tud. jelenti: Az országos kisgazda- és földművespárt ma este Rubinek Gyula föld­nivelés­­ügyi miniszter elnöklésével értekezletet tartott, a­­­­melyen­ a pártvezetőséget bizalmáról biztosí­totta a párt Rubinér. Gyula földmivelésügyi miniszter beje­len­tette, hogy a birtokreformról szóló törvényjavas­­lat elkészült és a szakkörök meghallgatása után a tö­rvényhozás elé kerül. A párt megbízta Schandl Károly képviselőt, hogy a Mackensen-hadseregtől megvett lovak ügyében a nemzetgyűlésen interpel­láljon. Az első törvény kihirdetése. A hivatalos lap mai száma közli az alkotmá­­nyosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1970. évi tör­énycikket. A törvénycikket az Országos Tör­vénytárban február 29-én hirdették ki és azonnal életbe lépett. Két mandátum. A főváros első kerületben tudvalévően új vá­lasztás lesz. A kerület tisztviselői elhatározták, hogy Kerkápolyi Zoltán dömsödi főjegyzőt, közigazgatási bírót, az Orv­á­sos Keresztény Tisztviselőpárt elnö­két jelölik képviselőnek tisztviselői programmal. A jelölt néhai Réliápolyi Károly pénzügyminiszter unokaöccse. A dakotai kerületben Wein Dezső dr. keresz­té­ny nemzeti egyesüléspárti jelölttel szemben ma Balla Aladár volt miniszter is föllépett képviselő­nek kisgazdapárti programmal- A kerületben eddig négy jelölt lépett föl. Megszűnt Szegeden a francia parancsnoklás. Szeged, márc. 1. (A Magyar Távirati Iroda.) De Tournadre tábornok szegedi városkormányzó a városon és te­rületén való imperiumot március elseji érvénnyel a magyar polgári és katonai hatóságnak adta át. Ez alkalommal hirdetményt tett közzé, a­melyben töb­bek között ezt mondja: Köszönetet mondok azoknak, a­kik parancs­nokságom gyakorlásában támogattak és különösen a két kormánybiztos-főispánnak, a polgármester­nek, a városi­ tanácsosoknak, az aélőtábla elnöké­nek, a körletparancsnok-ezredesnek és vezérkari főnökének. Ugyancsak külön elismeréssel adózik az összekötő tiszteknek és alkalmazottaknak, a­kik mellette dolgoztak. E szerény munkások segítettek abban, hogy a lakossággal érintkezzék, megismerje annak szükségeit, hogy a szegények nyomorát eny­hítse, hogy a pártok izgatottságát lecsillapítsa és a zavargásokat megakadályozza. Ők így hozzájárultak ahhoz, hogy­ Európa Magyarországot józannak, mér­sékeltnek, humánusnak és igazságosnak lássa. Mindegyikük elmondhatja magáról, hogy hazájáért dolgozott, a­mikor a franciákkal együttműködött. Franciaország nem érdekelt fél Magyarországon, soha sem kívánt egyebet, csak azt, hogy Szegedet a bolosevizmussal szemben megvédje. Ugyanúgy meg akarta kímélni a várost oly megszállástól, a meh­ bizonyosan súlyosabb lett volna a francia meg­szállásnál, ha oly nemzetek hajtották volna végre, a melyeknek a magyar érdekekkel és aspirációkkal közvetetlenebbül ellentétes érdekeik és aspirációik vannak. Midőn a városkormányzó tábornok elhagyja a várost, a­melyhez ragaszkodott, éppen Magyarország érdekében kívánja, hogy a franciák távozása ne szol­gáltasson alkalmat erőszakosságokra. A magyar ha­tóságok, a mehet Európa és a történelem előtt fe­lelősek Magyarország méltósága és a m­elyeknek igazságérzetét és mérsékletes szellemét a városkor­­mányzó tábornoknak módjában volt megbecsülnie, bizonyára elejét fogják tudni venni néhány exaltált egyén bűnös üzelmeinek, a­kik nélkül, hogy használ­nának, hazájuk jó hírnevét kompromittálnák. A városkormányzó tábornok igen őszintén szerencsét kíván Magyarország talprnálatásához. Ez­­az ország még túlszerencsétlen­, semhogy hidegvérrel gondol­kodhatnék, de majdan idők múltán rá fog jönni arra, hogy mik voltak az elhibázott kezdő lépések és meg fogja szívlelni a nagy Deák Ferencnek Fe­renc Józsefhez intézett­e szavait: .Nem háborúsko­dásban, hanem alattvalóinak békés egyesülésében és megelégedettségében rejlik egy ország boldogu­lása." A francia tábornok Rgymond vezérkari őrnagy Budapesti Hírlap (53. sz.) 1912. március 2. kíséretében fölkereste Vasek Ernő dr. főispán-kor­­mánybiztost. Tudatta a kormány­biztossal, hogy az imperiumot a francia megszálló csapatok hétfőn dél­előtt adják át a­ magyar hatóságoknak. Ő néhány napig marad Szegeden,de csak mint magánember. A főispán Szeged város közönsége nevében­ megkéll szőnie a tábornok figyeletiességét­ és előzékenységét­e már a város közönségével szemben tanusított,­ben kérte De Tournadre tábornokot a jövőre nézve, hogy ha csakugyan Budapestre helyezik, gondoljon továbbra is Szeged lakosságára. A tábornok ti­szben érdeklődött a szegedi városi múzeum könyvtár iránt. Nyolcvanhét darab értékes francia műves ajándékozta meg a könyvtárat. A magyar béke. Sürgetik a választ a magyar­­ ellenjavaslatokra. Neuilly márc. 1. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata.) A Newyork Hérald korholja a békeértekezletet azért, hogy oly lassan adja meg válaszát a ma­gyar ellen­javaslatra és ezzel a versa­illesi béke­­szerződés egyes rendelkezéseinek, különösen a Dunára vonatkozó intézkedéseknek végrehajtá­sát késlelteti. Igaz, hogy a magyar válaszjegyzé­­kek hatalmas tömeget alkotnak, a­melyekre egy hónapig kellene kidolgozni a választ. A nagykövetek tanácsa az oláh halálos ítéletekről. Neuilly, márc. V* (.­ Magyar Távirati Iroda szikratávirata.) A Newyork Herald értesülése szerint a nagykö­vetek tanácsa elhatározta, hogy azoknak a ma­gyar tiszteknek és polgári egyéneknek ügyében, a­kiket a románok a megszállott területen ha­lálra ítéltek, mérsékletre hívják fel a román kormányt. Gént, febr­ 28. * (A M. T. 1. jelentése.) A’ Humanité február 21-iki száma borzalmas adatokat közöl a román reakció■ garázdálkodásáról. A lap szerinn­ a politikai elítéltek száma meghaladja a százezret. A haditör­vényszékek ezerszámra ítélnek el ártatlan embereket. Nesztrénen nyolc gyermeket ítéltek el összesen 96 esztendei fogházbüntetésre. A­ki nincs megelégedve a román okkupációval, egyszerűen beledobják a Dnyeszterbe. Inculet és Cingareanu miniszterek ki­jelentették a parlamentben, hogy büszkék ezekre az eseményekre. A magyar foglyok ezerszámra pusztul­nak el a hóban és fagyban. A kormányt rövid idő múlva katonai diktatúra váltja föl Averescu tábor­nok elnöklésével. Felsőbb körökben forradalom ki­törésétől tartanak. (MTI.) Deschanel üele az angol néphez. Anglia és Franciaország örökre egyesültek. Paris, márc. 1. (A M. T. 1. szikratávirata.) Deschanel, a francia köztársaság elnöke, a Morning Post ut­ján üzenetet küldött az angol népnek. A vesze­delemmel szemben — mondja többek között az üzenet — mindkét nép teljesítette kötelességét és a harcban Franciaország a maga oldalán egy olyan népet talált, a­mely épp oly nagy az eszé­­lyességben, mint a képzelőtehetségben, de talán még nagyobb a hóditó-akaratban. A háború épp olyan általános volt, mint a megoldandó pro­bléma. A fő cél nemcsak Franciaország megmen­tése és Elzász-Lotaringia fölszabadítása volt, hanem annak biztosítása is, hogy az emberi lelkiismeret szabad maradjon és ne kerüljön rabszolgaságba. Anglia, a­mikor belevesette ma­­gát a rettentő összetűzésbe, olyan csodát műveit, a­melynek sohasem volt párja. Óriási hadsere­geket teremtett a háború folyamán, K­ína, Kitche­­ner lord és Derny lord nagyszerű erőfeszítései­nek. Franciaors­zág és Anglia nemcsak égnek voltak, mint egy nép a háború alatt, de örökre egyesültek. Németországnak köszönhetjük, hogy a két ország között a politikai, katonai és gazda­sági szövetség összekovácsolódott. A mi össze­tartásunk szolgál pillérül a népek megalkotandó ligájának. Franciaország és Anglia elválaszt­ha­látlan egyesülése fogja biztosítani valamennyi európai ország függetlenségét és a világ nyugal­mát az örök békében. Egyesülten képesek va­gyunk a végsőkig levonni a háború logikus kö-­­­vetkezményeit: Németország lefegyverzését, a nemzetek ligájának megalkotását­ és Francia­­s­ág biztosságának megalapozását.­ A Tiszántúl felszabadulása. Budapest, márc. 1. Hivatalos jelentés a románok összavonulásáról. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar nemzeti hadsereg csapatrészei február 28-án Kun­­­vest és Etyeket szállották meg. Miután a román csapatok a Karcag-Körös torkolat vonaltól csak március 2-án vonulnak vissza, saját csapataink elő-renyom­ulása eddig a napig szünetel. A kivonuló oláhok x x x Törökszentniklós, márc. 1. A nemzeti hadsereg február 27-én tartotta Törökszentmiklósta ünnepies bevonulását. A lakos, sáfi nagy lelkesedéssel fogadta katonáinkat, s lovas­­bandériummal,­ ünnepi beszédekkel fogadták a be­­vonulókat. A községházát, melyben az állomás­­parancsnokság volt elhelyezve, teljesen kifosztották, berendezését feltüzelték. Az egész ház valóságos ra­­gályfészek maradt. Kisújszállás és Mezőtúr közsé­gekből a román katonaság február 29-én vonult ki. A megelőző pénteken és szombaton a románok ebben a két községben nagymennyiségű baromfit, tojást és malacot harácsoltak össze s nagy dinom­­dánomot rendeztek. A 12 éven felülieknek botbün­­tetés terhe alatt meg volt tiltva az utcára kilépés úgy éjjel, minit nappal. Ide érkezett jelentések szerint a románok Kis­újszállás kiürítései előtt xxxxxxxx x x x x a városban. A kisújszállásiak távira­tilag Szolnokra fordultak segítségért, a­honnan a ké­relmet azonnal Budapestre továbbították. Vasárnap reggel egy francia ezredes érkezett Dimitrescu ro­mán tábornok kíséretében, a­honnan sin-autón azon­nal Kisújszállásra mentek. A bizottság meg fogja állapítani a román x x x x x x károkat és­ megakadályozza a további erőszakoskodásokat. Szolnok, mára 1. Kenderesről ide érkezett emberek megerősítik azt a tűrt, hogy a távozó románok Horthy kor­mányzó kenderesi gazdaságát teljesen elpuszi­tálták x x x x x A románok, a­kik rettegnek Horthy nevétől­, tehetetlen bosszújukban vetemedtek erre az aljas merényletre. A magyar hatóságok munkája megindul. , Szolnok, márc. 1. , Lippick István kormánybiztos a következő nyilatkozatot telte az M. K. munkatársának: — A Tisztántúlon a románok letakarodásával kapcsolatban automatikusan helyreáll a rend­ A köz­ségekben a községi bírák újra elfoglalják hivatalu­kat, épp úgy a jegyzők is, a­kik dicséretes buzga­lommal a román megszállás alatt is helyükön marad­tak és ott a magyar érdekeket képviselték. Épp úgy helyreáll a vármegyék közigazgatási rendje is. A szolgabírák és főszolgabírók már kivétel nélkül he­lyükön vannak és mindent elkövetnek, hogy a köz­­igazgatás átvétele zökkenés nélkül történjék. A csendőrök fö­lfegyverzése is folyamatban van, a­kik a román uralom alatt csak karszalaggal és fegyver nélkül teljesíthettek szolgálatot. Lózsa őrnagy, a szolnoki csendőrkü­lönítmény parancsnoka, most járja végig a tiszántúli fölszabadult községeket, a csendőrség teljes helyreállítása céljából. Örömmel kell megállapítanom minden ellenkező híreszteléssel szemben, hogy odaát a legteljesebb rend és nyugalom uralkodik. A Tiszántúl hangulata, teljesen keresz­tény és ennek fő oka az, hogy néhány elstévelyedett zsidó polgártársunk mindent elkövetett arra vonatko­zóan, hogy a románok ott maradjanak. Egy Ernst Rezső nevű kereskedő Törökszentmiklóson annyira fölizgatta a románokat, hogy azok letartózkotásokra vetemednek és kérte őket, hogy maradjanak ot men­nél tovább, mert a magyarok kiirtják a zsidókat. Ernstet természetesen a nemzeti hadsereg feltartóz- . tatta. —­ A románok által okozott károkat e pilla- (, natban még pontosan megállapítani nem lehet. A vármegyei közigazgatás első kötelességének tekinti,­­ hogy összeírja azokat a károkat, melyeket x x x okoztak. A katonai parancsnoksággal együtt végre-­­ hallottam a Tisza lezárását. Sajnálatos körülmény azonban, hogy alulról Szeged felől még a megszál­lás megszűnése előtt a lánckereskedők egész özöne­­ lepte el a Tiszántúl községeit, a­kik felverik az árai­­­kat. Köztáviratban értesítettem az összes felszaba-­­ dult községeket, hogy idegent semmi körülmények­­ között ne engedjenek a faluba, ha idegen akar be- Bpr­iliánst, veszek­­­egfr­tat,es régiségét . Kertész ékszerész, Király­ u. 85. ,

Next