Budapesti Hírlap, 1920. március (40. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-06 / 57. szám

8 1920 március 6. feleiknek. Ezért Szeszler Hugó dr. rendőrtő­anácsos Adler Zsigm­ondot és Deák Miksát, a kinek házasság­­közvetítése már sok dolgot adott a rendőrhatóságok­nak és különben iparengedelemmel sem rendelke­zik, külön-kü­lön 30 napi elzárásra és ezer-ezer ko­rona pénzbüntetésre ítélte. Ezenkívül a rendőrfőta­­nácsos előterjesztést tett a belügyminiszternek, hogy a két árdrágító kereskedőt, mint alkalmatlan ide­ájul a főváros területéről távolítsák el és internál­ják. A belügyminiszter az előterjesztésnek finomban helyt adott és mind a két elítéltet föltebezésükre való tekintet nélkül már ma interná­kísi helyükre kísérik. Az árdrágítás ügyében hozott ítéletet csak a fölleb­­bezés eldöntése után hajtják végre.­­ (A halálra gázolt rendőr családja.) A vasúti összekötő hídon .Váttörőik Károly rendőrt, a­ki ott szolgálatot teljesített, mint már jelentettük, egy vonat elgázolta és a szerencsétlen ember­­a kerék alatt meghalt. Matternik huszonhat éve szolgált a rend­őrségen, mindig kötelességtudó, buzgó ember volt, a­ki­nek halálával családja most a legnagyobb nyomorú­ságban maradt, vissza. A szerencsétlenül járt rendőr családja, felesége és öt gyermek, kik közü­l a legfia­talabb négy éves, a Zugló­ utca 53. számú házban la­kik, m­a, kenyérkeresőjük hirtelen elhunytával minden támogatás nélkül a legszű­kösebb viszonyok közé ke­rült. A rendőrség körében mozgalom indult, hogy a család nyomorúságát valamiképpen enyhítsék, de min­den valószínűség szerint­­találkoznak jólelküs emberek, a­kiket a család szerencsétlensége megindít és jóté­konyságukat nem tagadják meg tőle.­­ (Alkalmatlan idegenek.) Tegnap az alkal­matlan idegenekre ismét razziát tartott a rendőrség I. VI. és VII. kerületekben és ez alkalommal előállí­tottak ötvennégy embert. Ezek közül tizenhét fiatal­korút a dunai kapitánysághoz, a VI. kerületi kapi­tánysághoz tizenhárom, a VII. kerületi kapitánysághoz tíz, a­ toloncházba pedig tizennégy személyt kisértek.­­— (Elfogott betörők.) Még december hónap­ban történt, hogy J­öhin Hugó Andráss,v-ut 61. számú házban levő ékszerüzletébe betörték és 150.000 korona értékű ékszert elloptak. Az­ •Emcsa-detektivcsoport nyo­mozásának akkor sikerült az ellopott ékszer egy részét az orgazdáknál megtalálni és a rendőrség le is tartóz­tatta ezeket a vevőket Holem­ann Aladár okleveles mér­nök és Blazsovits Mária személyében, a­kiknél 80.000 korona értékű ezüstneműt és ékszert találtak. Meg­állapította­­ a nyomozás akkor azt is, hogy a betörők egyike K­itzenburger József harmincegy éves díszlet­­festő, rovottraulta betörő, a­­ki faragó festőművész up­­.­ben is szerepel, csalásokat követett el és novemberben a gyűjtőfogházból, a­hová betörés miatt került, meg­­s­szökött. A betörőt azonban­­elfogni nem sikerült Feb­ruár 28-ról 29-re forduló éjszaka Böhmhöz újra betör­tek. Megírtuk akkor, hogy egy pince boltozatát tör­ték­ át a betörők és úgy hatoltak be az üzletbe, a kon­imén 300.000 korona értékű ezüstneműt­ű ékszert lop­tak el. A nyomozás újra az Emesz-csoporthoz került és most sikerült a tetteseket a keresett Litzenburrjar József, továbbá Kellovszky Gyula huszonkilenc éves péksegéd és Izöll Rezső harmincegy­­ éves pékségét­ sze­mélyében elfogni. De sikerült a Festetich-u­tca 7. számú ház első emelet 14. számú lakásában özvegy Kellovszky Lajosáénál, a­kinél Litzenbin­ger Lónvai Jenő álnéven lakott, az ellopott ezüstneműt csaknem hiánytalanul megtalálni. A még hiányzó részt pedig, a­melyet a betörők Laendler Sándor , Vas­ utca 15. számú házban levő ékszerésznek adtak el 30.000 koronáért, a detek­tívek ott találták meg. A rendőrség a három betörőt letartóztatta. Beismerték, hogy újabb betörésre is ké­szültek, még­pedig egy bankba akartak betörni, a­hol kasszafúrás útján óhajtottak pénzhez jutni. Ehhez már ■föl is készültek, oxygénes fúrógépeket és egyéb szer­számot szereztek be,­ a­melyet lakásukon megtaláltak. TÁVIRATOK. Besszarábia — Romániáé. Paris, márc. 5. Az Éclair jelenti London­ból. A miniszteri konferencia hír szerint — elhatározta, hogy Besszarábiát népszavazás nél­kül Romániának véli oda. (M. ?­. 1.) Orosz bizottság Berlinben. Bécs, márc. 5. (A­ll. T. I. margánjelen­­tése.) Berlinből táviratoztak. A Lokalanzolger értesülése szerint ma hattetyű bizottság érkezik Oroszországból Berlinbe, hogy összeköttetésbe lépjen a német­­munkássággal a gazdasági össze­köttetés megkezdése végett. Konstantinápoly sorsa. London, márc. 5. Lloyd George kijelen­tette az alsóházban, hogy az Egyesült­ Államok kormánya nem utasította vissza véglegesen a Konstantin­áp­oly­ra vonat­kozó mandátumot, csak ideiglenesen vonult vissza a török­ kérdés meg­oldásában való részvételétől. (M. T. I.) Balta úr képviseli Angliát Oroszországban. London, márc. 5. Az angol kormány Bal­­■fátírt küldi ki a szövetségeseknek Oroszországba kiküldendő politikai és gazdasági bizottságába Anglia képviseletében. (M. T. I.J TÜDOÍWY ÉS IRDBALAP1. * (Az Uránia Tudományos Társaság) ideig­lenes választmány tegnap délután Lukács György nyugalmazott miniszter elnöklésével ülést tartott a Munkácsy­ utcai főgimnáziumban. Az értekezlet célja a Társaság újjászervezésének megbeszélése és a közgyűlés előkészítése volt. Finály Gábor dr. fő­gimnáziumi igazgató, a Társaság főtitkára, beszá­molt a Társaság működéséről és előterjesztette az alapszabály módosítására vonatkozó indítványt, a­mely az eddig működött szűkkörű igazgatótanács helyett választmányra kívánja bízni a Társaság irányítását. Az ideiglenes választmány a­z indít­ványt, a mely a tagok nagyobb számának nyújt al­kalmat a Társaság kultúra is munkájában való ak­tív részvételre, elfogadta és elhatározta, hogy a hús­­vét után tartandó közgyűlés elé terjeszti. Elhatá­rozta az ideiglenes választmány azt is, hogy a Tár­­saság Uránia című folyóiratát az 1920. évben is kiadja. (A Szent István-Akadémia felolvasó­ülése.) A Magyar Kurír jelend: A Szent­­István- Akadémia I. osztálya pénteken délután ülést tar­tott a Szent István-Társulat kistermében,­­ melyen Hám Antal rendes tag tartotta meg székfoglalóját. Az előadó a gyászmise történetével foglalkozott. SZINHÁZ ÉS Zm.­ * (Ismét emelik az Operaház siígárait.) Az Operaház igazgatósága a színház fön­tási költ­ségeinek (úgy a személyi, miért a dologi* kiadások­nak) nagymértékű emelkedése következtében kény­telen a helyárakat ismét fölemelni. . Alf új helyárak kedden, március 9-én, lépnek életbe.# * (Hangversenyek.) Friedrigfin Ignác, mióta utoljára hallottuk, már kevésbbé modoros, játéka tiztultabb, komolyabb lett, külsőségek, olcsó hálá­sok keresése helyett inkább a művek szellemébe való elmélyedésre törekszik. Chopin puha, lágy tó­nusait, jellegzetes ritmusait, édesbús hangulatait valóban igen finoman tolmácsolta. Skrjábin mihez, balkézre írt proh­idjét és Debussy Granadát éjszaká­ját megkapóan érdekes pasz­tellben szólaltatta meg. Az egész est örvendetes bizonysága, hogy Friedmann Ignác művészete szolidabbá, tartalmasabbá vált. Míg a Vigadóban zsúfolt széksorok tapsoltak a népszerű lengyel zongorásnak, addig a Zeneakadémián Frie­­denthal István zongorázott. Nevezett ifjúnak semmi­féle jogcíme nincs még a nyilvános, szereplésre. * (A Madách Színház Ügye.) Ismeretes, hogy a Madách Színház kilakoltatásának ügyében azt a bírói ítéletet hozták, hogy a Madách Színház­nak március 31-én kell kiköltöznie a Zeneakadémia épületéből.- Ezt a határozatot most a lakásügyek miniszteri biztosa úgy változtatta meg, hogy a Ma­dách Színháznak három napon belül kell elhagynia a Zeneakadémia kistermét. A színház vasárnap este tartja utolsó előadását, a­mikor Korcsmáros Nándor Veszedelmes ember című darabja kerül színre. A társulat már talált egy másik színházi helyiséget, meg is kezdte a költözködést, de egy miniszteri ren­delet folytán egyetlen egy díszletet sem engednek el­vinni a színházból. A Zeneakadémia épületét rend­őrség tartja megszállva és megakadályozza a költöz­ködést. Ezért egy, a társaság tagjaiból alakult kül­döttség ment föl Haller miniszterhez és kérte, hogy tegye lehetővé a társulat elhelyezkedését és működé­sének megkezdését. * (A magyar színészet sorsa a Felvidéken.) Pozsonyból jelentik: a csehek eddig azt­ hangoztat­ták, hogy a megszállott területen az úgynevezett ki­sebbségek, tehát a magyarok is szabadon fejleszthe­­tik kultúrájukat. Ennek bizonyítására fölhozták, hogy a magyar színház­ Pozsonyban és Kassán aka­dálytalanul játszhat. Úgy látszik, hogy a csehek most már másként gondolkoznak. Megalakult ugyanis a cseh nemzeti színházegyesület, a­mely az egész Fel­vidék részére kizárólagos jogot kapott a kor­mánytól a színház­ügyek vezetésére és az összes kon­cessziókra, minden tekintet nélkül arra, hogy mi­lyen nyelven folynak valahol az előadások. Bella Melód dr. pozsonyi zsupánnál több felvidéki zsupán és polgármester, valamint a­­prágai kormány kép­viselőinek részvételével ebben az ügyben értekezlet volt, a­melyen elhatározták, hogy a magyar színielő­­adásokra az egész tólföld területén csak egy szín­igazgató kaphat játszási engedelmet, még­pedig vagy a pozsonyi, vagy a kassai igazgató. A rendel­kezés az egész Felvidéken nagy megdöbbenést kel­tett, mert nem tekintve a Sérelmes határozat kifeje­zett politikai tendenciáját, ismét egész sereg magyar színész marad kenyér nélkül. A pozsonyi színházra vonatkozóan úgy döntöttek, hogy a cseh-tót színház négy hónapra, a magyar és a német színház három hónapra kap játszási engedelmet és a magyar és né­met színészek működése csupán vendégszereplésnek minő­íthető. A határozat 1920. dec. 31-éig marad érvényben. A pozsonyi színház társulatára és igaz­gatójára vonatkozóan még nem döntöttek, de való­színűen rövid időn belül a pozs­onyi színházra is új pályázatot Hirdet a zsupán. Színház. * (Bemutató a Budaparti Színházban.) Szombaton, március 6-án, este nyolc órakor Veér Imre két drámája, a Röntgenszemü ember és a Titok kerülnek bemutatóra. Szinre kerül ezenkívül Mozart operája, a Bastien és Bastienne, továbbá Offenbach operája, a Varázshegedű. * (A Cigánygrófné szereplői.) Martos Fe­renc és Vincze Zsigmond Cigánygrófné című­, nagy érdeklődéssel várt operettjében a Király Színház népszerű gárdája kiváló szerephez jutott. Fedák Sári egy különcködő grófnőt, Lábass Juci egy mo­dern pesti cigányleányt játszik, Rátkai a cigány­­prímás érdekes szerepét, Nádor pedig a­ világfi ma­gyar gróf szerepét adja, Tamás Benő, a színház új tagja, a hitbizományra vadászó öreg grófot szemé­lyesig, Szirmai egy iszákos jogtanácsost, Latabár és Iliász jeszt cigányfigurákat játszanak. A darabhoz a­ Király Színház valóságos cigánybandát is szerződ­tetett, Karin­a Simi zenekarát. A partitúra hegedű­szólót a színház hangversenymestere, Pillitz Imre játsza. A darabot Stoll Károly rendezi, a zenei részt a szerző, Vincze Zsigmond tanítja be. Kabaré. * (Az Apolló-Kabaréban.) Fedák ,Sári és Rózsahetyyi Kálmán vendégfellépésével vasárnap délután fél 3 órakor mérsékelt helyárakkal előadás lesz. A nagysikerű új műsor a bemutatóel­őadás szereplőivel kerül szin­re. Jegy csekély számban még váltható. Varieté. * (A Télikert.) Pénz, pénz, pénz című ope­rettje e­stéről-estére fokozódó érdeklődés mellett ke­rül színre. A főszereplő Tisza Karola, Antal Erzsi, Harmos Kató­, Stella, Sugár, Ligeti, Latabár, Simai, és Sáfrány kitűnő játékáért zúgó tapsot kap a kö­zönségtől. A darab előadása pont 7 órakor kezdő­dik, az idejében való megjelenés kívánatos. Az ope­rett után három elősrendű varieté-szám következik. Film-színház. * (A Mozgókép-Otthon) Auguszta főher­cegnő és József Ferenc királyi herceg megnézte a Mozgókép-Otthonban a városszerte dicsért M.ni­­cholli filmet.­ A jeles filmművész ifj. Dumas Sándor Claudius mester felesége című­ regénye után ké­szült pompás filmen’ ragyogtatja művészetét, a­mely a hercegi vendégeket is elragadta. Jól mulattak az előkelő vendégek a Befagyott szeretem című víg­­játékon is. A nagysikerű Menichelii-film és a kí­sérő műsor már csak szombaton és vasárnap van a­ Mozgókép-Otthon műsorán. Az előadás fél 6, fél 7 és­­­él 9 órakor kezdődik. Hangverseny. * (Friedmann Ignác) második zongoraest­jét ma, szombaton, hat órakor, a harmadik cárnét (Chopin-est) pedig vasárnap, pontosan négy ember­­tartja meg. (Harmónia.).­I KÉPZŐMŰVÉSZE­ T (Vastag­h Géza kiállításának megnyi­tása.) Vastagh Géza kiállítása rendezetten várja a március 7-én, vasárnap délelőtt 11 órára kitűzött ünnepi megnyitást. A Műcsarnokban ehhez ha­sonló nagyarányú gyűjteményes kiállítás eddig csak a, Lotz Károlyté és Székely Bertalané volt. Az­­ el­hunyt művész művei az össze­termeket lefoglalják. A Képzőművészeti Társulat­ a magántulajdonban levő kiválóbb alkotásokat is­­bekérte, úgy, hogy 1350 kép tárja elénk Vastagh Géza kiválóságát. A nagy termekben a művész nagyobb vásznait, jelesebb ecsetműveit helyezték el. Kiegészítése ennek a gyűjteménynek körülbelül 400 darab pasztell, a­me­lyeket a művész a berlini, a steli ingen­ és a buda­pesti ádaskertben készített. Külön termet foglalnak le a művészi algíri tanulmányútjának tájjkép­ v­ázlatai és három termet a vegyes vázlatok tesznek elevenné. A kiállítás iránt rendkívül nagy­­az érdeklődés, a művész özvegye Angliából már két ajánlatot kapott az egész kiállítás megvételére. * (A Magyar Képzőművészek Nemzeti Szö­vetségének) vezetősége fölkéri az összes tagokat, hogy március 9-én, kedden, délután a Szövetség Gerlóczy-utca 11. szám alatti helyiségében saját ér­dekükben okvetellenül jelenjenek meg. FŐVÁROSI ÜGYEK. — Buláth János tanácsos visszaérkezett hadságáról és átvette hivatalát. — Az ellen-forradalmárok sírja. A fior­sós tanácsa tegnapi ülésében foglalkozott Sántor­yi István nemzetgyűlési képviselőnek azzal az interpellációjával, hogy a proletárdiktatúra alatt meghalt ellenforradal­­márok miért nem kapják meg az őket megillető sír­helyet. A tanács az­­interpellációval kapcsolatban meg­állapítja, hogy a november 5-én tartott ülésében fog­lalkozott, az ellenforradalmi vértanuk ügyével s a pro­letárdiktatúra alatt vértanúhalált haltak: Dobsa Mik­lós, Herczeg Géza, Lemberkocits Jenő, Nikolinyi De-

Next