Budapesti Hírlap, 1920. március (40. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

1920 március 26. Budapesti Hírlap (7­4. sz.) pénzintézetek a tisztviselőket érintő összes kérdése­ket közvetetlenü­l intézik el.­­ (Miniszteri tanácskozás.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai ma dél­­u­tán 5 órakor a miniszterelnökségi palotában mi­niszteri tanácskozásra gyűltek össze. A miniszteri tanácskozáson Simonyi-Semadam Sándor miniszter­ü­llök elnökölt. A miniszteri tanácskozás folyó ügyekkel foglalkozott és éjfél utáni egy órakor ért véget.­­ (Magyarok a francia idegen­légióban.) A súlyos megélhetési viszonyok és a jövő bizonyta­lanságától való félelem az utóbbi időben több ma­gyar ifjút birt arra, hogy belépjen az idegen lé­giókba. Kékebben is megtörtént, hogy kétes exisz­­tenciák, kalandvágyó ifjak és az igazságszolgáltatás elől menekülni akarók a francia gyarmatokon el­helyezett idegen légiókban kerestek menekülést. Most azonban nemcsak ilyen elemekről van szó, hanem becsületes, morális épségüket megőrzött, munkaerős fiatalemberekről, a világháborút végigharcolt kato­nákról, a­kik erre a szerencsétlen lépésre szánták el magukat. Szomorú jelenség, a­me­lyet csak a sötét időknek reménytelen és túlfűtött elkeseredéstől izzó hangulata magyarázhat írteg A­kiknek nincs különös okuk arra, hogy kivándorolja­nak s környezetük elől elrejtőzzenek, attól való félel­mükben léptek erre a végzetes útra, hogy hazájuk­ban nem fognak képességeiknek megfelelő keresetet találni, sőt talán nem is fognak megélni tudni. A leg­több ilyen fiatalember nemcsak nem érti tettének­­jelentőségét, hanem egyáltalában nincs tisztában azzal, hogy mily sors vár reá a híres idegen légió soraiban. Azt képzelik, hogy az idegenben világot láthatnak, tapasztalatokat szereznek és mint a fran­cia állam katonái oly ellátásban fognak részesülni, hogy nemcsak pillanatnyi megélhetésüket biztosít­ják, hanem zsoldjuk­ból idegen valutában vagyont is gyűjthetnek. Sajnos, ezek­ a fiatal honfitársak nem ismerik azokat a keserves küzdelmeket, viszontagsá­gokat és keserűségeket, a­melyek rájuk leselkednek. Az úgynevezett idegen légió (Légion d‘E­t­rangére) francia gyarmatokon állomásozik, a­melyeknek kri­­tikája a mi éghajlatunkhoz szokott embernek nem­­­csak egészségtelen, hanem legtöbbször elviselhetet­­­■ len. A légiók soraiban főként az igazságszolgáltatás isajló kezei elől elmenekült bűnösök szolgálnak s így természetes, hogy a rendet drákói szigorral tartják­­ fönn. A francia hadsereg tisztjeire és legénységére im­ert legnagyobb büntetés az, ha az idegen légióba­­ osztják­ őket. Azokra a fiatal honfitársakra, a­kiket­­a jelenlegi súlyos megélhetési viszonyok vagy a ka­landvágy hajtanak erre, hogy kellemes és szép jövő reményében hátat fordítsanak hazájuknak, a legna­­i­yobb kiábrándulás és hallatlan testi és erkölcsi­­ megpróbáltatások várnak. Megtörve ébrednek majd­­annak tudatára, hogy embervásáron adták el énjü­­ket, a­mely felé kevés kitartással idehaza boldogabb­­jövő integet. (Megszűnt a spanyol betegség­.) A spa­nyoljárvány már­ most nem csak járványjellegét vesztette el, hanem, mint betegség is teljesen szünő­­ben DuranDonvolbetegeket csak a Gellért-kórházban ápolnak, onnan is napról-napra többet bocsátanak el gyógyultan. A tiszti főorvosi hivatal nem is készít­­már semmiféle kimutatást a megbetegedésekről, még a sajtó számára sem.­­ (Erdészeti államvizsgálat.) A tavaszi erdé­szeti állatpvizsgálatokat május 3-án és a rákövetkező napokon tartják meg. A vizsgálatra a mai kivételes helyzetben ■ azok is jelentkezhetnek, a­kiknek a háború-­­ val kapcsolható—valamely méltánylást érdemlő ok miatt n nincs meg a két évi gyakorlati szolgálati idejük. __(A kereszt védelme Ausztriában.) Bécs­iből jelentik: Az első bécsi egyházmegye katolikus nagygyűlése tegnap tartotta alakuló ülését. Elnökké Wallerskirchich Ferenc Xavért választották meg, a­­­­ki megnyitó beszédében a többi közt ezt mondta: — A mi közös, nagy hazánk összeomlott, mi­­után szembeszállt minden poklokkal. Egy jámbor, kötelességtudó és dicsőséges uralkodó családot el­űztek otthonából. Nem is csodálom, hogy a pokol­iban hatalmak haragos gyűlölettel üldözik ezt az or­­­­szágot, a mely még ma is a keresztény kultúra tüz­­ihelye és a világháborúban megmentette a keresztény­­kultúrát a keleti barbárságtól. Nem is csodálom,­­ hogy ezek az ellenségek hazugságokkal és rágni­­­l­maikkal árasztották el és a sárba rántották ezt az­­ uralkodóházat. A zsidók által vezetett hatalmas párt­­ éveken át büntetlenül folytatott lazításával aláak­názta népünk legszélesebb rétegeit és kiölte belőlük­­ a­ kötelességérzést, a­­melynek pusztulása után or­giákat ült a kapzsiság és a paráznalás, a korrupció­­ pedig kivirágzott. Szabad-e most, a trón összehii­­lása után, az oltárnak is összeomlani? Nem, nem,­­ soha! Mi megvédjük a keresztet, mi ismét kereszt­é­­­­nyek akarunk lenni. Pifil dr. bíboros-hercegérsek ezt mondta:­­• Az utóbbi hónapok radikális fölforgató­i mozgalmai nem ingathatták meg a katolikusok so­­r­sait. Mi a szabad osztrák államban is követeljük,­­ mint katolikusok jogainkat és szabadságunkat. • Ettől a követeléstől semmiféle fenyegetés és sem­mi­­­­féle megfélemlítés nem téríthet el bennünket. A hercegérsek­­után a pápai ügyvivő, Malaja képviselő és mások szólaltak föl. (MTI.)­­ (A csendőrségi utasítások és szabályok átdolgozása.) A MOVE jelenti, hogy a csendőrség felügyelőinek javaslata alapján a belügyminiszter k­­er­dörte, hogy a csendőrség szolgálati utasításai és egyéb e­­skatályzatai a haladó kor követelményei­nek és az évtizedes tapasztalatoknak megfelelően át­­dolgoztassanak. E rendelkezéshez a hadügyminisz­térium is hozzájárult és bizottságot jelölt ki, a­melynek feladata lesz e munkát elvégezni. A bizott­ság tagjai Kiss László, felsőasguthi Körtvélyessy Árpád, polyáni Boldizsár Andor nyugalmazott ezre­desek és Ziegler Emil alezredes. A bizottságba be­hívták nemesszeghi Nemesszeghy László n­yugalma­­zott ezredes számvivőtisztet és Ambrus Gyula szá­zados gazdászati tisztet, a legénység részéről pedig Szilágyi József és Nagy Ambrus tiszthelyetteseket.­­ (Nyíregyházáról kilakoltatják az ide­geneket. iségh­egy­házáról táviratoztak. A nyíregy­házai államrerrdőrség nagy energiává'!' fogott hozzá az árdrágító alkalmatlan idegenek kilakoltatásához. Eddig több mint 50 idegent lakoltattak és utasítot­tak ki a városból, a­ki­k valamennyien galíciai ille­tőségűek. Az államrendőrség a kilakoltatást a zsidó hitközséggel karöltve intézi.­­ (Est az elesett hősök emlékére.) A Ma­gyar Jogász Sportegyesület tegnap tartotta az Or­szágos Kaszinó földszinti termében szokásos emlék­estjét az elesett hősök emlékére. Az ünnepi beszédet as­ro Patria serleggel kezében Tasnády-Nagy András dr. mondotta. — (Éhes emberek az utcán.) Ha mostaná­ban végigsétálsz felebarátom az utcán, vájjon meg­tudod-e mondani, hogy azok közül, a kikkel talál­kozol, ki lakott jól és ki nem, kinnek hallgatna meg a Mindenható a könyörgését: add meg mindennapi kenyerünket. Aligha hisszük, hogy a találgatás ered­ményes lesz. A mi világunk fölfordult és a külső után ma már nem lehet olyan, csaknem biztos ítéle­tet mondani, mint azelőtt. A jobb ruha ma már nem jelent teli gyomrot is és az állatában szegény em­bernek tarlott szurtos alak nem mindig éhes ember. A­kinek még adnia kell a külszínre, az csúszott le legjobban és éppen ezért több ma az éhes ember az utcán, mint bármikor volt. A mentők tudnak erre végre bizonyítékkal szolgálni, a­kiket mostanában naponta kizavarnak az utcán összeesett emberekhez. Ezeknek az összeesetteknek a mentőorvosok szerint az éhség, a hiányos táplálkozás az oka. Van eset arra is, hogy egyik-másik csak szimulálja ezt az összeesést, mert kórházba akar jutni, a­hol a meg­élhetés rettenetessége elől rövid időre biztosítottnak érzi magát.­­ (Levelezés a romás­ok által megszállott területekre.) A Magyar Vöröskereszt egylet hadi­foglyokat gyámolitó és tudósítói hivatalában (Nagy­ko­róna­ utca 13.E­ levelezőlapok kaphatók, melyek ki­zárólag­­családi érdekű tartalommal, akár magyar nyelven is, ugyanott átadandók és a nemzetközi Vö­röskereszt-bizottság kijuttatja Bukaresten át a ro­mánok által megszállott területekre. A levelezőlapok román cenzúra alá kerülnek. Kizárólag levelezőlapo­kat lehet használni. Ugyanilyen módon fognak a vá­lasz levelezőlapok onnan is érkezni. — (Ausztria, lisztet kap.) Bécsből jelentik: Az amerikai gabonabizottság, a­mely Európa ínsé­get szenvedő áramainak gabonával és liszttel való kisegítését irányitja,rusz­riának 200.000 tonna ke­ny­érti­szt Hai­tejfki, a­melyet angol hajókon fognak elszállítani. E küldemények megérkezése előtt Fran­ciaország 30.000, Olaszország pedig 20­ 000 tonna kenyérlisztet bocsát Ausztria rendelkezésére. Ilyen módon biztosítják az osztrák szükséglet ellátását arra az öt hónapra, a­mely az új termésig hátra van. (MTI.)­­ — (A szera­jevói merénylet értelmi szer­zője.) Somborból jelentik a Magyar Kurír­nak. A Bács-Bodrog című újság közli a város egyik nagy­­állású szerb tisztviselőjének nyilatkozatát, a­mely­ben azzal dicsekedett, hogy valójában ő a szerajevói merénylet szedője. Ez a Krstonovics nevű tisztvi­selő kijelenti, hogy ő dolgozta ki a merénylet tér-'** veit. ő adott céldökö-oktatást Principnek, a midőn a gyilkosság végrehajtására alkalom kínálkozott. Vé­gül azt hangoztatja, hogy bárkivel szembeszáll, a­ki tőle e dicsőséget elvitatni merészelné. — (Táviratoknak telefonon való díjtalan közvetítése.) A táviratkézbesítő szolgálat ellátása körül fölmerült nehézségeket (villamosközlekedés lassúsága, kerékpárok hiánya, stb.) mérlegelve, a telefonigazgatóság a kereskedelmi miniszter enge­delme alapján lehetővé akarja tenni a budapesti helyi telefonhálózat előfizetőinek címére érkező táv­iratoknak próbaképpen telefonon való díjtalan köz­lését, amitől a kézbesítőszolgálat javulását várja. Ez a díjtalan közlés egyelőre csak a délután 2 óra és este 9 óra között érkező táviratoknál lehetséges. Azok helyi előfizetők, a­kik ezt a kedvezményt óhajtják, kérjék bélyegtelen írásos beadványban köz­­vetsenyk a középponti táviróhivataltól (Koronaher­ceg­ utca). A táviratokat, a­mennyiben telefonon való bemondásuk egy órán belül nem sikerülne, rendes uton, az telefonon bemondott táviratokat pedig utó­lagosan tevésként kézbesítik.­­ (A nyugalmazott ezredes nyomora.) Pozsonyból jelen­ik: Vozári László nyugalmazott ezredes szombaton délután felesége távollétében borotvájával, legkisebb gyermeke jelenlétében, a balkezén felvágta az ereket és mire felesége hazajött, halott volt. A szerencsétlen beteg katonatiszt, a­ki négy gyermeket hagyott árván, végzetes tettét ki­mondhatatlan nyomora miatt követte el, a­melyet elviselni nem tudott.­­ (Robbanás a Szkoda-gyárban.) Pilsenből táviratoztak. A S­zkoda-féle muníciógyárban tegnap eddig ismeretlen okból robbanás történt. Egy ember meghalt, öten súlyosan, nyolcan pedig könnyebben megsebesültek. A súlyosan sebesültek egyike a kór­házba való szállítás közben meghalt. Részleteket a katasztrófa körülményeiről eddig nem tettek közzé. (M. T. I.) — (Az amerikai élelmiszer.) A Magyar Táv­irati Iroda közli: Az Amerikából csomagokban küldött élelmiszer első szállítmánya március 6-án érkezett Bu­dapestre és füstölt marhahús, liszt és kondenzált tej volt. A hátralevő élelmiszer szállítása késik és április előtt nem várható. Ez okból az utalványok tulajdono­sainak, hogy ne kelljen az ígért csomagok teljessé té­telére várniok, a meglevő élelmiszerekből további meny­­nyiségeket ajánlottak föl, azonban egyáltalában nem kell az ilyen csomagokat elfogadniok, hanem várhat­nak, a­míg minden élelmiszer megérkezik. A tervet a­ magyar sajtóban több oldalról kritikával illették, egy­részt az áruknak a csomagokban történt helyettesítése, másrészt amiatt, hogy az élelmiszer piaci értéke a meg­felelő dollárösszeg koronában számított értékénél kisebb. Az első panaszra a felelet az, hogy senki sem kénysze­rült a helyettesítések elfogadására; a másodikra az, hogy mióta az akció megindult, a magyar korona ér­téke körülbelül száz százalékkal csökkent. Ezenfelül a terv arra irányul, hogy Magyarországra élelmet és nem pénzt hozzanak be. Az is fontos körülmény, hogy a szervezet minden hasznát a gyermeksegítő munka ja­vára fordítják. Arra is föl kell hívnunk a figyelmet, hogy 1020 június elsejéig az amerikai bizottság a ma­­gyar gyermekek részére adományképpen 230.000.000 ko­rona értékű élelmiszert és ruhát importált. — (Az ének tanításéra képesítő vizsgáló­bizottság. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az éneknek a középiskolákban és a felsőbb leányiskolák­ban való tanítására képesítő országos vizsgálóbizottság elnökévé Zluhay Jenő drt, az Országos Magyar Zene­művészeti Főiskola igazgatóját, tagjaivá pedig Morac­­csik Gézát, az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanárát, továbbá Antalffy-Zsiross Dezsőt, Bottykay Ákost, Siklós Albertet, Szabados Bélát, Tár­nát­ Alajost, Várkonyi Béla drt és Weiner Leót, az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskola tanárait, vé­gül Kacsák Pongrácz dr. székesfővárosi főigazgatót ne­vezte ki az 1920. év január elsejétől 1926 június 30-ig terjedő időtartamra.­­ (A proletárdiktatúra butorügye.) A hi­vatalos lap mai száma a kormány rendeletét közli, a proletárdiktatúra alatt kiosztott bútor sorsa felől. A tanácsköztársaság a magánfeleket a bútor átvételére nem kényszerítette, a felek a bútort kérelemre kap­ták, az ügylet tehát vételügyleti viszonynak tekintendő,­ melyből kifolyóan a jogszerű tulajdonosokat kártérí­tési igény illeti meg. Az országos lakásbiztosság bútor-, elosztó-hivatalának felszámoló-bizottsága minden, bútor­­ügyletet hivatalból vizsgálat tárgyává tesz, a kötött ügyletet utólag változatlanul érvényre emeli, ha a ki-, utak­ bútor­ mennyisége és minősége a vevő szükség­leteinek, egyéni viszonyainak megfelel, vagy pedig a vevő a vételárat teljesen megfizette. A felszámoló-bi­zottság azonban a törlesztés határidejét belátása sze­rint megrövidítheti és a vételár-részleteket ennek meg­felelően fölemelheti. Joga van a felszámoló-bizottság­nak arra is, hogy az ügyletet érvénytelennek nyilvá­nítsa, mely esetben a vevő a bútor megrongálása miatt­ bekövetkezett értékcsökkenésért felelősl A tulajdonos térítés címén az bútor elvételekor megállapított térítés összegét igényelheti. Ha ezt az összeget még nem álla-­­pították meg, akkor a fölszámoló-bizottság fogja meg­állapítani.­­ (Ag­yonlőtta a rendőr.) A Ceglédi-utón egy építkezésnél Szabó János és Andrédesz István napszámosok véresre verték Major Pál és Tiszolczi István iskolaszolgákat Följelentésükre a két vere­kedőt bevitték a 72. számú rendőrőrszobára, a­honnan Szabó XVI. Ferenc és Fehér Imre rendőrök állították őket elő a főkapitányságra. A Gyáli-úti vasúti átjárónál azonban Szabó János a rendőrök elől megszaladt. A rendőrök utánakiabáltak, sőt Szabó Ferenc rendőr a levegőbe is lőtt, majd mivel Szabó János nem állt meg, utána lőtt. A golyó talált , Szabó holtan rogyott össze. A rendőrség a vizsgá­latot megindította.­­ (Megbüntetett m­űházigugstó.) A VI. ke­rületi kapitányságon az Andrássy-uti Színház helyet­,­tes­ igazgatóját 100 korona pénzbírságra ítélték, mert két darabban egy tizenhárom éves fiút engedelem nél­kül felléptetért. .. (Tolvaj városi hivatalnoktul.) Scholt Mid huszonnégy éves városi­­hivatalnoknől, a­ki a középponti liszthivatalnál körülbelül egy év óta van alkalmazásban és a kereskedők által beküldött cu­­korjegyekből állandóan elvett, a rendőrség letartóz­tatta. Az ellopott cukorjegyeket összegyűjtötte és eladta. Beismerte, hogy Tarján Andor nevű erdélyi kereskedőtől ezer kilogramról szóló cukorjegyért hatezer koronát kapott. A­mikor a pénze elfogyott, elm­ent Babcsányi Mátyás fűszerkereskedőhöz a Vistitöző­ utca. 4. számú házba, a kiadó többizben

Next