Budapesti Hírlap, 1920. március (40. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

1920 március 26. Budapesti Hírlap u­­. 1.­ * (A Magyar Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum) azzal a kéréssel fordul a magyar írókhoz és hírlapírókhoz, hogy történelmi, hadi,­­katonai, fegyvertani, közjogi, földrajzi,­­zereptanulmányi, közlekedésügyi munkáiknak, továbbá a hírlapokban vagy folyóiratokban megjelent háborús vonatkozású cikkeiknek nélkülözhető példányait adományozzák a "Magyar Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum könyv­­tárának. A­ki nem tudja postán vagy más után el­küldeni adományát, elég ha szándékát bejelenti, mert a levéltár parancsnoka elhozatja azt. Min­den küldemény, vagy közlemény így címzendő: Ma­gyar Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum, I. Bécsi kapu-tér 4. III. 2. (Telefon: 106—76.) * (Harangszó.) Változatos tartalommal jelent meg a Harangszó legújabb, hatodik száma is. Csyönyörül verset irt bele Végvári megint, valamint Ábrányi Emil és Pacsiés László. Első cikke Cholnoky Jenő tollából került ki, novellával pedig Hoppá Margit és Fejeregy­­házy Lehel gazdagította. Ezenkívül érdekes cikket írt Sólymos Bea a magyar divatról és a lap bemutatja olvasóinak Haugscshné Lamács Lujzát, a Svédországban élő nagyszerű p­agyar asszonyt, a­ki az egész Észak- Európában propagandát csinált a magyar névnek és érdekeknek. Lőrinczy György folytatja fantasztikus re­gényét, a Narkozerák­at, s több élénk rovatot is talá­lunk a lapban. * (Városfejlődés és lakás reform Ameriká­ban) címmel Neményi Bertalan érdekes könyvbe foglalta azokat a tanulmányai­t, melyeket a keres­kedelmi minisztérium megbízásából az Egyesült­ Ál­lamokban tett tanulmány útján szerzett. A könyv értékes lakáspolitikai javaslatok megoldásának kér­déseit véli­­föl, a­mik művészeti és szociális néző­pontból egyaránt fontosak és manapság igazán ak­tuálisak. A külső kiállításában is igen tetszetős mun­kát mű­nyomású mellékletek és tervrajzok díszítik. Kiadója Károlyi Sándor épitusz műszaki vállalata és ára 20 korona. * (Mistud­g'ed Hungary.) A félreismert Ma­gyarország. Angol -könyv Krécsy Béla dr. professzor tollából, a ki egyébként tényleges tagja az amerikai nemzeti nevelés egyesületének. Krécsy Béla dr. ne­velésügyi tanulmányai érdekében két évet töltött Amerikában s ez alatt temérdek jó emberre tett szert az amerikai közoktatásügyi intézmények vezetői közt. Ezek mind megkapják tőle most könyvét, a­mely lel­kes védőbeszéd hazánk barbár szétdara­bolása itten. A könyv derekát piros szalag fogja át, benne a ha­zánk tervezett földarabolásának térképe, a térkép két oldalán az ismert jelszó! No! No! Névért Nem, nem, soha! A lelkes könyv tartalma: 1. Hogy mint sodródott hazánk a nagy háborúba. 2. Magyarország­nak végzetes félreértése. 3. Az antant hatalmak, vég­zetes félreértése. 4. Magyarországra vonatkozó idé­zetek angol s amerikai írókból, Kossuth Lajoshoz in­téseit feliratokból és Kossuth Lajosnak Angliában és Amerikában mondott beszédeiből. 5. Magyaror­szág jövője. A szerző könyvét annak nevezi, hogy Feljebbtezés a rosszul in­fern­ált brit és amerikai kö­zönségtől egy jobban informált brit és amerikai köz­­véleményhez a letipott Magyarország érdekében. A könyv a budapesti magyar-amerikai egyesület auspi­­­ ciumai alatt jelent meg. Ara 20 korona. * (Az etikai nemzetgazdaság­tan és a szo­ciálpolitika.) Mai számunkban hírt adtunk arról, hogy Földes Béla dr. nyugalmazott miniszter, a nemzetgazdaságtan volt professzora, a fenti címen előadást tartott az Akai női Szent Tamás Társaság­­ban. Az érdekes előadás gondolatmenetét a követ­kezőkben ismertetjük: A tudós előadó bevezetőül azt fejtegette, hogy a gazdasági jelenségek minden korban vizsgálódás tárgyai voltak u­gyan, mégis fő­képpen azok alatt a nagy áramlatok alatt fejlődött a gazdasági tudomány, a­melyek az újkor elején ér­vényesültek. Az anyagi jólét utáni törekvés, az egyéni szabadság utáni vágyódás és a tőkének meg­erősödése vezetett ahhoz a fölfogáshoz, hogy a gaz­dasági élet állami szabályozása fölösleges, mindent a szabad versenyre kell bízni. Ebből azonban a munkásoknak olyan kizsákmányolása következett, a­mely azokat fizikailag, szellemileg és erkölcsileg ve­szélyeztette. Az akkori munkásnemzedék erkölcsi elvekről tudomást nem szerzett, családi életet nem élt, a nők erkölcsileg züllöttek voltak, a legkezdetle­­gesebb ismeretek hiányoztak. Ilyen viszonyok a leg­­erélyesebben rácáfoltak arra a tanra, hogy a gazda­sági életnek csak egy rugója van: az egoizmus. Carlyle és mások hatalmas szavára a társadalmi gazdaságtant erkölcsi alapon kezdték fölépíteni. He­lyesebb jövedelemmegoszlás, a gyengék védelme, az attm­isztikus motívumok erősítése, az állam messze­menő szabályozó munkája a munkafeltételek és a munkaszerződés körül, ezek a fő követelések. Ennek az etikai iránynak legértékesebb gyümölcse a szo­ciálpolitika, a­mely a társadalmi bajok orvoslását tűzi ki feladatul, és a magasabb igazságosság és e társadalmi egyetemesség érdekében. A szociálpoli­­tika valósítja meg az igazi szabadságot, az igazi egyenlőséget és az igaz testvériséget. A szociálpoliti­kának nem szabad a jövedelem megoszlására szorít­kozni, hanem helyesebb elvekre kell fektetnie a ter­melést és különösen a fogyasztást A szociálpolitika közébe kibe kell vonni a nevelésügyet, a közegészség­­ügyet, a népegészségi ügyet, az oktatásügyet. A szo­ciálpolitikának minden társadalmi osztályra ki kell terjednie. Egy magasabb morált kell terjesztenie, hogy az egoizmus helyébe az egyetemlegesség szem- 5 pontja lépjen. Az erkölcsnek legerősebb alapja és szankciója a vallás, miért is ezt ápolni, terjeszteni kell. — Az Akvinői Szent Tamás Társaság legköze­lebbi előadását április 7-én Heller Farkas dr. uill­­eg vei ém­i tanár tartja .A szociálpolitika rendszeréről. I SZÍNHÁZ és zene. Hangverseny. * (Jótékonycélú matiné.) Krausz Gusztáv és Bátor Szidor zeneiskolája ma._­,­csüt­­ör­tökön dél­előtt­ sikerült matinét a fővárosi Vigadó kisterméig,a salóság egészen megtöl­tött. A növendékek játéka elismerést érdemel. Mű­vészi élvezetet nyújtott a kis Szikra Ilona Mendels­sohn interpretálásával, továbbá Ledniczky Tibiké Cs Metzner E­rzsi. Érett fölfogás mutatkozott Ecsedy Tibor, azután Bezegh Erzsébet, Dévény Jenő és Feledi Kálmán játékában. A matinét a Huszár Ká­roly által megindított inségakció keretében az ínsé­ges gyermekek javára rendezték. * (Hangversenyek.) Komoly készültségű, szolid hegedűs! ismertünk meg Bognár Árpádban, a­ki ma délután hegedült a Zeneakadémiában. Hang­szerének kellemes a tónusa, vonóvezetése biztos, könnyed játéka kerüli a külső hatásokat és stílusra, egyszerűségre törekszik. Mozart dúr szonátáját és Beeth­ovan románcát sok muzikalitással és finom­sággal adta elő. Itubay Zefir-jében pedig üveg hang ifonikája igen jól érvényesült. A közönség a művész mindegyik számát melegen fogadta. Este a Zenemű­vészeti Főiskola rendezte negyedik nyilvános hang­versenyét. Z­aub, Kemény, Anthes, Székely, Schiffer, Szabados, Mambrini és Nagy tanárok növendékei szerepeltek a műsoron. * (A Kálvin-téri református templomban) tegnap délután zenés áhítatot rendeztek a reformá­tusok, a­melyen a XVI—XVIII. század kiválóbb egy­házi szerzőit mutatták be. A közreműködők: Szeke­res Fe­renc (orgona), Hűbéri Etel­­ének­ és Garay Erzsébet (hegedű) nagyszerűen bele tudtak illesz­kedni a templom hangulatába. Szabó Imre lelkész bibliát magyarázott, a mivel a hangverseny áhítat jellegét aolta. * (Jóték­onycélú hangverseny.) A VII. kerü­leti polgári kaszinó tegnap este hangversenyt rende­zett 1-i­ erdélyi menekültek javára. A hangversenyen Kálmán Oszkár, az Operaház tagja nagy tetszés mellett operaáriáikat énekelt. Fehér Ilonka hegedű­­­művésznő Mendelssohn hegedűkoncertjét adta elő, majd a közönség zajos tapsára még két darabot játszott el nagy hatással. Némethit Ella, az Operaház tagja énekével aratott nagy sikert. A hangversenyt az Ope­raház vadásziki­il-kvartette zárta be. HVN­TTÉR: Gyöngyököt és­ a szereket miedeeki­, hói drágábban veszek. IZ-TEMPLOMMAL SZÉKBEN. LE­FON: József 100—-15 vízvezetéket sürgősen javít BUDAPEST, VIII., RÖKK SZILÁRD-UTCA 30. SZÁK. Telefon: József 1-48. Brillián­sokat, platinát, aranyat, ezüstot legmagasabb árban Tesz: Sparn ékszerész, VII. kerület, Wesselényi-utca 6 szám.­­ Kereskedőktől és magánfelektől veszünk rilliáns, platina, gyöngy, arany és esüst ékszereket, min­ repÁD sí­.rály­­Senkinél magasabb árat fizetünk: fi u I ti n, utca SO Az Üröm és Vidéke Takarékpénztár Keszt­ény társaság trümben, a róm. kath. népiskola épületében 1920 április ki 11-én rt. u. 3 órakor tartja IX. évi rendes közgyűlését Brilliánsokat Székely Emil, Király­ utca 51. tk. FOGÁMY GAZ’, melynek tárgysorozata: 1. Az 1039. évi számadások és mér­leg megállapítása. 2. A nyereségfelosztás feletti határozathoza­tal. 3. Az Igazgatóság­ és felügyelő-bizottság felm­­ntvénye. 4. Az Igazgatóság­­ tagjának, a felfigyelő-bizottság é­s a választmány 7 tagjának megvá­lasztása. 5. Egyéb indítvá­­­nyok. A részvények az alapszabályok 17. értelmében leg­később 1920 ápr. -i-ig a társaság pénztáránál letétbe helye­­zendők. Mérlegfszámla. Vagyon: Pénztár 15.763 K 21 f. Más inté­zeteknél élbolyoiva 911.110 K. .Jelzálogkölcsönkötvények 1.415.773 K. Leszámítolt váltók 103.642 K. Értékpapír 466.722 K. Ingatlan 90.735 K 94 f. Adósok folyószámlán 68.370 K. Adó­sok kamatért 52.041 K­is­l. Főösszeg 3.127.809 K 56 f. Teher: Részvénytőke 100.OOO K. Tarta­lékalap 59.01­0 K. Árfolyamtarta­­lék 2000 K. Takarékbetét 2 S75.863 K 95 f. Betétek folyószám­lán 69.134 K 46 f. Átmeneti kamat, 22.447 K 52 f. Fel nem vett osztalék *72 K. Múlt évi áthozat 736 K 94 f. Nyereség 7.251 K 69 f. Főösz-szeg 3.T27.809 K *W /. ?*vere8?fi­ ón vesztesészgrántii. Tartozik: Tis­zti fizetések *20.577 K. KÖsszeg 3.110 K 1 f. Betéti kamat 35.491 K 16 f. Tőkekartmadó 5349 K 13 f. Adó 9860 K­­Egyenleg mint nyereség 7991 K 60 f. Főögsseg 103/282 I­­25 f. Jövetel: Kamatok 82.332 K 70 f. Idesen kamatok 19.133 K 50 f. Í­f egyeb bevételek 1079 K 05 f. Nyereség áthozat 736 K 90 f. Fe-­j Összeg 103.232 K 05 f. Az igazgatóság: Brit Miklós s. k. elnök, Schieszl Henrik a. k. ügyv. igazgató, Görz József e. k., Braun­­ Grifula b. k., Móricz Antal s. k., Schieszl József s. k­., Stampf Ferenc s. k., Szimat­ István ?. k., ifj. Weiszhar József s. k.­­ Felülvizsgáltuk, helyesnek találtuk és elfogadásra ajánljuk. .4 felvayeló hívott sár: fLovász Károlyi erttok. s. k., Scharer­­­ifuerui­­ s. !»­, S'an­yi Márton s. k­, vj. Bolter Károly t. k.­­ 7 Magántanulásra alkalmas nyelvtanok és szótárak: SCHIDLOF 1000 szó i Francia ... 3**50 K. m­od.SZP1*P I ^omo^ ................. 38­0 X módszere / olassz .................... 38.50 K SCHENK gyakorlati \ Francia. .......... 8. — X módszere / gy«* f Schenk: Német társalgó zsibkönyv .............................. 8. — X Schenk: Idegen szavak ás nevek szótora ............... 8. — X Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP könyvosztályánál. TÖRt­ÉNYSZÉKI CSARNOK. f — A Révay-féle hagyatéki per vége/ Rrévay Ferenc báró több mint száz millió koronát érő vagyonát tudvalévően inasának, Reichl János­nak és a feleségének hagyta. Ezt a végrendeletet a. bá«^^2lyi­­áft»e^,^7rnad,a és úgy a törvényszék, mint az ítélőtábla a végrendeletet hatálytalannak és érvénytelennek mondotta­­. A felülvizsgálati kére­lem folytán az ügy a magyar király Kúria elé kerül, a­hol 8 napon keresztül tárgyalták. A Kúria a felül­vizsgálati kérelmet elutasítota és a hagyatéki va­gyont végérvényesen a törvényes örökösöknek, dr. Zlubay Jenőné szüléséit J­ebrián Rózának, gróf Cebrián Máriának és Schaffkotsch Rudolf grófnak i­tél­te oda. — Elfogatóparancs." A budapesti kir. ügyészség elfogató parancsot adott ki Bergmann tiézs. 27 éves budapesti születésű térképrajzoló el­len, mert azzal gyanúsítható, hogy mint politikai megbízott a proletárdiktatúra érdekében széleskörű agitációt fejtett ki. Elfogató parancsot adott ki to­vábbá Fazekas József 25 éves fiumei születésű tiszt­viselő ellen, a­ki azzal gyanúsítható, hogy a cukor­­középpontban a kommunizmus mellett agitált. Mint­hogy a nevezett tartozkodó helye ismeretlen, a bu­dapesti kir. ügyészség megkeresi az összes hazai­­ha­tóságokat, hogy a fentnevezetteket nyomoztatni s elfogatás­uk esetén a budapesti kir. ügyészség soros ügyésze elé kísértetni szíveskedjenek• FŐVÁROSI ÜGYEK. — Külföldiek­éről»*tod黫 s menekültek helyzetéről. P. C. ilntfic, jelenleg Budapesten tar­­tózkodó előkelő. Jetsroni orvos, tegnap délelőtt Ámi­­strong Szafífi londoni orvossal együttesen, Parti Tiva­dar helyettes-kormánybiztos kalauzolása mellett megte­kintette a most már csekélyebb számú vagonlakókat, megnézte a menekültek egyik tömegszállását, azonkívül megnézett egy pár egészségtelen, zsúfolt magánlakást. Az angol vendégeket láthatóan mélyen meghatotta a menekültek és közalkalmazottak szomorú helyzete. Ki­jelentették, hogy Angliába visszatérve minden erejük­kel azon lesznek, hogy Magyarország helyzetéről a való­ságnak megfelelő képet tárjanak az angolok elé. Hogy Macn­é dr. mennyire ismeri ügyünk igazságát, arra nézve jellemző, hogy bár magyarul nem beszél, ezzel vált el a kormánybiztostól: Nem, nem soha! TESTEDZÉS. * Labdarúgás. Az üllői­ úti­­sporttelepen ma délután 6000 főnyi közönség előtt folyt le a FTC—F­TTC bajnoki mérkőzése. A terézvárosiak a nyolcadik, percben­­a balösszekötő beadásából gólhoz jutottak olyan módon, hogy a magas ívben haladó labda Sza­mosi kezei fölött a hálóba jutott. A 35-ik percben Pataki kiegyenlített, de hiáb­a dolgozott ezután a FTC teljes erejéből s hiába mnézett ostromot ostrom után a TTC kapuja ellen, a védelmire tömörült csa­pat minden kísérletét meghiúsította. A meccs ered­,­ménye így 1:0 (1:1) arányban döntetlen maradt. A bajnoki meccset barátságos mérkőzés előzte meg, a­melyben a BAK 1:0 (0:0) arányban legyőzte az Ékszerész SC csapatot.­­ A Hungária sporttelepen lefolyt barátságos mérkőzésben a Jó Zsif-nak jobbára ifjúsági játékosok­ból összeállított csapata­­:1 (1:0) arányban legyőzi* az Erzsébet­falvai Torna Clubot. * A Labdarúgó Szövetségből. A Labdarúgó Szövetségben idáig a közgyűlés választotta a főtit­kárt, az idén azonban megváltoztatták az erre vo­natkozó szabályt öleképpen, hogy a jövőben az ál­lást nyilvános pályázat útján a MLSz elnöksége tölti be. Most kerül sorra a főtitkár kinevezése és a fut­­ball körükben nagy érdeklődéssel várják, kire esik az elnökség választása. A főtitkárságra két pályázó akadt: Neuwett Emil és Kláteczki Román. Az előbbi a múlt esztendőben volt főtitkára a szövetségnek, Maleczki pedig a háború alatt huzamosabb időn át viselte a főtitkári tisztséget. A legutolsó napokig Neuwelt mellett szóba sem került más aspiráns, most azonban, hogy Maleczki Román is pályázott, a Lab­darúgó Szövetség elnöksége dilemmába került, hogy a két érdemes sportférfiú között melyikre bízza a

Next