Budapesti Hírlap, 1920. április (40. évfolyam, 79–104. szám)
1920-04-20 / 95. szám
1920 április 20. Budapesti Hírlap os...) zeneiség sugárzik ki. Azt hisszük, hogy a fiatal hölgyre nem közönséges jövő várakozik. Kevesebb jót mondhatunk bura tatott h-moll szimfoniettájáról, amelyet az Operaház zenekara adott elő Kemer István vezetésével. Nagy orkeszterre készült, de bizony iskolás munka, formájában, harmóniájában és színeiben. Egy jó mester vezetése mellett ifjú talentuma — mert kétségtelenül van — kibontakoznék , közönség azonban nem olyan zord, mint a kritikus és a szimfoniettát is szívesen hallgatta, főképp, mert a kisasszony előtte és utána zongorázott, amit mindannyian igen élveztünk. * (A Nemzeti Zenede avatóünepe.) A Nemzeti Zenede állami kezelésbe vételének alkalmából az intézet vezetősége a Katolikus Körben avatóünnepet rendezett díszes, előkelő közönség jelenlétében. Az ünnepet a Himnusz nyitotta meg, melyet az intézet vegyeskara énekelt Noseda Károly vezetésével. Azután Haraszti Emil dr. igazgató üdvözölte Pekár Gyula államtitkárt, a kormány képviselőjét, aki Ffaller István kultuszminiszterrel együtt végrehajtotta a Nemzeti Zenede átszervezését. Az üdvözlő szavakra Pekár Gyula elmondotta, hogy a kormány éber figyelemmel őrködik ennek a nyolcvanéves intézetnek, egyik legrégibb értékünknek, a sorsán. A Nemzeti Zenede testvérintézete lesz a Zeneművészeti Főiskolának és a szakzenének képzése mellett hivatása lesz a zene iránt fogékony és a faji művészetet megértő és megszerető közönséget nevelni. A kormány az intézet egyik alapítójának, Liszt Ferencnek szellemében vélt eljárni, mikor a nagy mester tanítványát, Szendy Árpádot, a Liszt-hagyományok leghűbb magyar őrét állította a Nemzeti Zenede élére. Beszéde folyamán az államtitkár elismeréssel emlékezett meg Zichy Géza gróf önzetlen, lelkes munkásságáról. Végül Pekár Gyula bejelentette, hogy a kormány mindent el fog követni, hogy az intézet vagyonát gyümölcsöztesse és ez által a tanárokat tisztességes fizetéshez juttassa. Kéri a tanárokat, vegyék ki részüket abból a nagy munkából, mely Magyarországra várakozik, ha meg akarjuk tartani kulturális felsőbbségünket. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Szendy Árpád megköszönte a kormány bizalmát és részletesen vázolta nagyszabású székfoglalójában azokat az alapleveket, melyek szerint az intézetet a jövőben irányítani kívánja. Vezérgondolata lesz tanítómunkásságában, hogy muzsikára nevelje az ifjúságot. Végül KernAurél igazgató mondotta el érdekes és lendületes programbeszédét. A szép ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. * (A menyasszony főpróbája) csütörtököndélelőtt 11 órakor lesz a Belvárosi Színházban. Az arra jogosultak 5 és 3 koronáért kapják a nyugdíjintézet javára árusított főpróbajegyeket. Lakatos László mulatságos és elmés vígjátékának első előadására már negyobbrészt szétkapkodták a jegyeket. * Sstens. * (A Városi Színházban) holnap, kedden Mianont adják Adter Adelinával a címszerepben. Az operát Márkus Dezső vezényli. Szendán az Ezüstsirály kerül színre Kosára Emány, Király Ernő, Sziklay József és Palásthy Irón föllépésével. * (A Vígszínházban) minden este zsúfolt nézőtér előtt játszanak. A Cifra nyomorúság és a Taifan mellett megtartotta népszerűségét és vonzóerejét Szerelem vására is, amelyet szerdán adnak ötvedszer. Ezúttal is Varsányi Irén játsza Laviclát. Ezt a parádés szerepet a művésznő minden eddigi előadásban párját ritkító hatással alakította. Kabaré. * (Az Intim-Kabaré) mai bemutatója iránt általános az érdeklődés. Színre kerülnek a Lenest, a Kaland, Az őrült, a Blöff és a Vizsga előtt című pompás darabok. Szenzáció lesz Arányi Dezsőnek, az Operaház volt tagjának a föllépése. Jegy egész hétre előre váltható a pénztárnál, (Teréz körút 46.) és a jegyirodákban. Hangverseny. * (Jótékonyéért! hangverseny.) Hadifoglyaink javára sikerült hangversenyt tartottak szombaton este a Vigadóban Szigeti Dezső hegedűművész és Szigeti—Steiner Elvira zongoraművésznő művésznövendékei. Kiváló zenetudóssal és érett fölfogással játszott Kraus Rózsa és Kraus Miksa. Az utóbbinak nagy jövőt jósolunk. Nagy átérzéssel adta elő Beethoven f-dúr románcát. Jeles előadást hallottunk Schwarzmann Szabinától nemkülönben Mailemétől. Meglepetést keltett a hétéves Róna Edit- Sikerrel szerepelt még Neumann Lilli, valamint Roth Lilli, úgyszintén Gyárfás Lilli, Grünspan Szidi és Baumfern Irény *Hangvarseny Kőbányán./) A Magyar Nemzeti Szövetség kőbányai fiókja április 17-én a kőbányai kaszinó nagytermében sikerült hangversenyt rendezett.A terem zsúfolásig megtelt közönséggel, amely lelkesen tapsolt a jól összeválogatott művészi műsor előadóinak. Bradecz Sándorné éneke, Illés Margit zongorajátéka és Zipernovszky Mária hegedőszólója nagyon tetszett a hallgatóságnak. Kladivkó és Karácsonyi játéka, nemkülönben az operaházi fúvóskvintett előadása a legnagyobb művészi igényeket is kielégítette. A művészi részt Kacsák Pongrác dr. zeneszerző rendezte, a tőle megszokott ízléssel. Külön dicséretet érdemel a szövetség kőbányai helyi zenekara. Az est jövedelmét nemzeti célra fordítják. A hangversenyen a Magyar Nemzeti Szövetség középpontját Perényi Zsigmond báró országos elnök vezetésével küldöttség képviselte. • (Hangverseny ) A Postás Sport Egyesület e hónap 21-én este 6 órakor a Vigadó nagytermében müttészestet rendez, melyen közreműködnek: Bárány Sziszi hegedűsművésznő, Garay Jolán gordparkaművésznő, Csikváryné Grőber Sárika dalénekesnő, Fint Paula operaénekesnő, Sattler Józsefné zonggaraművésznő, Csikváry Ernő és McAhis Nándor zongoraművészek, Pogány György operaénekes a berlini opera v. tagja. Belépőjegyek 10, 15 és 20 koronás árban a főpostán kaphatók. FŐVÁROSI ÜGYEK, Budapest Iskolái. A főváros közoktatásügyének új vezetője, Buzáth János dr. ebő körlevelében megállapítja, hogy a nemzetrontók jelentékeny százaléka és vezetőinek igen nagy része a főváros oktató személyzetének a sorából került ki. Az a komoly, férfias hang, az a főváros iránt való rajongó szeretet, amely ezt a körlevelet jellemzi és a szokásos beköszöntők sorából kiemeli, de Buzáth János tanácsosnak eddigi igazán értékes munkássága is biztosítékot ígér abban a tekintetben, hogy Buzáth tanácsos nem fog megelégedni a szomorú igazság megállapításával, hanem ki fogja kutatni az okokat, amelyek a főváros iskoláit a mai színvonalra lesülyesztették, s gyökerében fog a hajón segíteni. A dolog megérdemli a fáradságot. Ha igazán nemzeti és keresztény kultúrát akarunk, az atányában kell a magot elhinteni, a palántát kinevelni. Sajnos, a főváros iskolái ma egyáltalán nem nevelnek, s a legtöbb iskolában alig tanítanak. Ajánljuk az ügyosztály új vezetőjének, érdeklődjék például a kereskedelmi iskolákban, hogy micsoda készültséggel kerülnek oda a növendékek. Csudaszámba megy, ha száz között akad egy kötő, akinek legalább fogalma van a magyar helyesírásról. Pedig valamennyi négy elemi és négy polgári osztályt végzett. S a nyolc esztendő alatt igen sok még azt sem tanulta meg, hogy a múlt idő két t-t követel meg. Tizenöt-húsz esztendővel ezelőtt még híresek voltak a főváros iskolái. Rózsavölgyi Gyula és Szabó Károly idejében becsülete volt az iskolának, tisztelete a tanítónak. Mind a kettő rohamosan levondorít. Sem Rózsavölgyi Gyula, sem Szabó Károly nem elégedett meg a papírkvalifikációval, biztotékort kerestek arra is, hogy az illető nemcsak tanítani, hanem nevelni is tud. Szabó Károly, aki köztudomásúlag erősen liberális gondolkodású ember volt, mondotta egy alkalommal, amikor a szárnyait bontogató destruktív irányzat támadta az ő tanügyi politikáját. „Engem támadhatnak, de amíg én tanügyi tanácsos leszek, elsősorban arra vigyázok, hogy azokra bízzam a budapesti gyermekek nevelését, akiknek már családi körülményeik is biztosítják, hogy hazafias és vallásért ölési alapon nevelik a fiatalságot. A tanítónői pálya a magyar intelligensközéposztály leányainak való pálya, mert azt a lelki nemességet, amit az illető családi körében kapott, s amire a nevelés szempontjából elsősorban szükség van, nem adhatja meg semmiféle képző.“ A demokratáknak uralomra jutásával megváltozott a helyzet. A városatyák intenzívebben foglalkoztak a tanítóválasztással. A közoktatási bizottság ki akarta sajátítani az egészet, s azt követelte, hogy a tanács csak a bizottság által első helyen jelöltet választhassa meg. A tanács lépésről lépésre hátrált. S a városatyák ismeretsége köréből tömegesen lepték el a növendékek a képzőket, olyanok kerültek be nagy számban a főváros iskoláiba, akiknek az írott kvalifikáción kívül hiányzott minden képességük és készségük a gyermeknevelésre. A főváros iskoláinak nívója olyan hirtelen esett alá, hogy az illftékes faktoroknak is észre kellett venniök. Bárczy István segíteni is akart rajta. De rosszul fogta meg. A papírkvalifikációt akarta nagyobbra szabni. És megépítette a pedagógiai szemináriumot, vagy amint nem minden célzás nélkül, köznyelven hívták. ..szanttóriumort‘‘. Nem segített, mert lehet, hogy növelte a hallgatók tudásét, de nem fejleszette lelki műveltségét. Csak természetes, hogy ez a sereg, amelynek sorsra nem volt otthona az iskola, amelynek azonkívül, hogy kenyeret topott az iskolátóli, s ezért leadta a kötelező óraszámot, semmiféle közössége az iskolával nem volt, a rombolók és pusztítók élén haladt. Így züllöttek a főváros iskolái évről-évre mélyebbre. A tantestületekbe, amelyek annak idején egy-egy magyar úri családot alkottak, a nemzetköziség, az egymás elleni gyűlölködés, az új, a modern szellem férkőzött be, amelynek maró cusigjai elől menekülnie kellett a nemzeti és valláserkölcsi ,,elavult" fogalmaknak. " És erre a munkára évenként sok-sok milliót költött a főváros. 1918-ban huszonkilenc és félmillió korona volt a főváros iskolaügyi kiadása, s ezzel szemben hamnadfélmillió korona az összes bevétel. Tehát huszonhétmilliót áldozott évenkint a főváros az iskolákra. Az erkölcsi érdekek mellett ez az anyagi áldozat is megérdemli, hogy a főváros alaposan megvizsgálja, kire bízza a budapesti gyermekeknek nemcsak a tanítását, hanem a nevelését is. — Tanácsosok új ügyköre. A tanács a színházak, házikönyvnyomda, hirdető vállalat és egyéb eddig az elnöki osztályhoz tartozó ügyeket ma áttette a XIV. (szociálpolitikai) ügyosztályba, amelynek résztetője ez idő szerintKemény Géza dr. tanácsos, viszont a Népjóléti Középpont ügyeit a XIV. ügyosztályból az elnöki ügyosztályba helyezte át. Nincs jelentkező a köztisztasági munkára. A köztisztasági hivatal nagy zavarral küzd. Nap-nap mellett hagyják ott a szolgálatot épp a leghasználhatóbb munkások, akik a tavaszi mezőgazdasági munkánál keresnek alkalmazást. A jelenlegi munkáslétszám a régi ezerkétszáz helyett már a hatszázat sem éri el. Ennek következtében a tanács az utcák tervbe vett nagyobb számú, mintegy nyolcvan kn lövőkocsival való locsolását sem tudja végrehajtani. A tanács ezen az úton is felhívja a munkaerőket, hogy a köztisztasági hivatalnál (Vill., Kun utca 6.) fölvételre jelentkezzenek. *(•• -.tu _________________________7J TESTEDZÉS. * Labdarúgás. A Ferencvárosi Torna Club vasárnap Bécsben revánsot adott a WAC-nak húsvéti budapesti látogatásáért. A mérkőzés a FTC 2:1 .(1:0) arányú vereségét hozta. Szűkszavú bécsi jelentés megállapítja, hogy a meccs nem állott magas nívón, mindik két csapat hanyagul játszott , csak ritkán leh, betett egységes teljesítményt osztni. A FTC kudarcért a magunk részéről hajlandók vagyunk betudni annak az újabb időben divatot öltött, módszernek, amellyel jobb csapatainkat a kelteténél többet forlalkoztatják. Mostanában nem érik már be a vasárnappal, hanem hétköznapokon is játszatják a csapatokat. Húsvétkor két napon egymás után játszott a FTC is, most hozzá jön ehhez a fárasztó utazás és már értjük és természetesnek is látták a vereséget is. A csapatoknak az üsztettesség érdekében való kitesz ,nuléját nem szabad megreégedni, mert káros eredményeket szül az eljárás. A napot egyébként a bajnoki mérkőzését dominálták. A MTK a Népszigeten is éreztetni tudta a legfelsőbbségét az UTE-val, amelyet 4 -6 (3:0) arányban győzött le. Az újpesti fcözönség dicséretes magatartást tanúsított, a vendégcsapatot nem szidalmazta, sőt inkább biztatta és buzdította a további szép és eredményes játékra. Ezzel szemben maguk az újpesti játékosok viselkedtek sportszerül sem. Nem, mindannyian, csak kettő: Priboj, aki adásig durváskodott, a míg a báró kiállította és Király, aki maga hagyta el a játék térséget, sorsára bízván csapatait. A M11K csapatából hiányzott Schlosszer, a csatázósor azonban nélküle is rendkívül aktív volt. Az újpesti csapatban kiemelkedett Vogl II. játéka.A „33“ FC nagy örömére nem csekély számú híveinek, 3:2 (1:2) arányban legyőzte a BTC-ot, amelynek csapatát alaposan megsilányították a húsvéti külföldi mérkőzések fáradalmai. A „33“ FC lényeges javulással jutott az értékes győzelemhez. Kellemes meglepetés volt a BAK szép játéka. Az igen jól képességű, de szeszélyes csapat a III. ker. TVE-et győzte le 3:0 (1:0) arányban. Nagy meglepetései szerint a MAC is, legyőzvén 1:0 (0:0) arányban a KAC-ot. Győzekém jutott osztályrészül a TTC-nek, amely az OTSE-et verte 2:0 (0:0), valamint a Törekvésnek is, amely a gyenge MAFC-on aratott sikert 10 (1:0) arányban. A második osztályú bajnokságért befolyt mérkőzések eredménye ez: ... Strbbe csoport: URAK—VÁC 2:0 (Oá)), V. tér. SG—Ékszerész SC 2:0 (1:0), VII. Ker. SC—Megyeri SC 2:0 (1:0), Testvériség—Előre TK 2:0 (1:0), Wekerletelepi SC—JAC 2:1 (1:1), EMTK—Pénzintézet 3:2 (0:2), Zuglói AC—Húsiparos 2:1 (1:1), FIÁK— Főv. TK 1:0 (0:0). IKárpáti csoport: BEAC—OTE 3:2 (2:0), ETC —BTK 3:1 (1:1), KiEW—FSC 2:1 (1:1), UMTE— Vérhalom 1:0 (OK)), BSE—JSC OK), Acél TE—MLK 1:0 (0:0), MÁV—ELAC OK), KACE—NTC 3:0 (2:0).. A bécsi mérkőzések eredménye: WAF—Rapwl, 2K) (1:0), Amatőr—Rudolfshapel 1:1 (1:0), WSC— .Wacker OK), Simmering—Frimidsdorf 1:0 (OK))/ Herta—Admira 3:1 (1:0). * Atlétika. A MűegyetemiAtlétikai és Futball Club vasárnap délelőtt a Lágymányoson mezei futó versenyt rendezett a következő eredménnyel: Szenior verseny. (II. osztályú versenyzőknek. Távolság 6.5 km.) 1. Garai Sándor (MTK) 23 p. 35.4 mp. 2. Garái Ferenc (MTE). 3. Csubay József (MTE),, 4. Steiner Pál (MTK). 5. Némethy Jenő (TTC). 6. Vatár István (FTC). 7. Loki József (FTC). 8. Kiss István (MAFC), 9. Vogel Antal (MTK), 10. S. Sorfád