Budapesti Hírlap, 1920. május (40. évfolyam, 105–129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

s Az államtitkárok és kormánybiztosok. A kormány tagjai ma foglalkoztak az állam­titkárok és kormánybiztosok kinevezésének ügyével­ Az államtitkárokra nézve nem történt megállapodás és a tanácskozást a hétfői miniszteri tanácskozáson folytatják. A kormánybiztosok, illetve miniszteri biztosok kinevezése ügyében a megegyezés meg­­ történt.­­A kisgazdapárt jelöltjei. A kisgazdapárt a battonyai kerületben Székács Elemért, Kisvárdán Móser Ernőt, Nagykaposon Horthy Bélát, a debreceni II. kerületben Nagy Gábor altábornagyot és Mezőhegyesen Szilassy Zol­tánt jelölte. A pártnak Szentesen Négyesy László dr., a kiváló tudós. Nagyszalontán pedig Ulain Fe­renc dr., a jeles publicista a hivatalos jelöltje. Batthyány Tivadar nyilatkozata. Batthyány Tivadar gróf a következő nyilatko­zatot teszi közzé­:­­ Az utóbbi napokban ellenem megjelent laptá­­m­adásokkal szemben, tekintettel a hely szűkére, mindössze a következők kijelentésére szorítkozom: Tény, hogy a keresztényszocialista néppárt 1918. november havában a legteljesebb mértékben támogatta az október 31-ikén kinevezett Károlyi­kormány politikáját, sokan , vezetőik közül csatla­koztak a Nemzeti Tanácshoz, többen — a legneve­sebbek közül — ennek tagjai sorába léptek és le­tették az esküt, a párt összessége november 20-iki üléséből­­kiadott manifesztumával nyíltan a novem­ber 16-iki politika álláspontjára helyezkedett, sőt e párt Károlyinak 1918. december 22-iki Lovászy és ellenem irányuló zászlóbontásán résztvett és szó­nokuk, Staller István miniszter ur utján neki támo­gatásukat biztosították. Tény, hogy a katolikus klé­rus, élén a püspöki kar nagy részével, csatlakozott a novemberi „forradalmi alakulathoz", vagyis tá­mogatta a kormányt. Tény, hogy a mostani keresztény nemzeti egyesülés pártjának számos korifeusa (névsorral is szolgálhatok) tőlem és a Károlyi-kormány összessé­gétől is politikai bizalmi állásokat fogadott el s ezek az urak politikánkat nyíltan és hangosan tá­mogatták és tény, hogy a pártnak mai számos ki­válósága a Károlyi-kormány kinevezése után lépett be a függetlenségi pártba és demonstrált politikánk mellett. E tények megállapítása után minden épelméjű ember kell, hogy elismerje, hogy a fönti hivatalt hi a keresztény nemzeti egyesülési párti politikus urak a Károlyi-kormány politikájáért a felelősség­ben épp úgy részesek, mint én s igy legkevésbbé is­merhetem el jogosultságukat arra, hogy fölöttem pálcát törjenek. Félreállani pedig annál kevésbbé fogok, mert hisz az események a háború előtt, alatt és után jobbra és balra egyaránt az én és barátaim politikáját igazolták és mert a Kossuth Lajos elveire alapított függetlenségi politika soha aktuálisabb nem volt, mint mostanában, a­midőn állami önálló­ságunk megalapozása és biztosítása a pragmatika szankció és a 67-es törvényekre alapított politika csődje után az ország minden polgárának legna­gyobb gondját képezi. Batthyány Tivadar. * Kiadjuk Batthyány Tivadar gróf nyilatkozatát a benne foglalt históriai adatokért, a­melyek jellem­zőek az emberekre és a korra, a­melyben élünk. De nem tagadhatjuk meg sem a kortól, sem a históriá­tól azt a megjegyzésünket, hogy Batthyány Tivadar téved, ha azt hiszi, hogy másokat bemázolva, önma­gát fehérre moshatja attól az irtóztató felelősségtől, a­mely az elkövetkezett szomorú eseményekért, mind­ a­ két forradalom borzalmaiért s az ország iszonyú katasztrófájáért az ő vállát és az ő lelkiismeretét terheli. Mert bármily rövid ,legyen is a mai generá­ció emlékező tehetsége, azt mégsem felejthette el, hogy az összeomlást a legnagyobb buzgó­sággal az a társaság készítette elő, a­melynek oszlopos és egyik vezérlő tagja volt Batthyány Tivadar gróf. Hogy má­sok is felelősek, mint Batthyány állítja, sok min­denért, a­mi történt, az mindenesetre gyászos járu­léka a nemzeti szerencsétlenségnek,­ de bármilyen gyászos is, semmiképp nem szolgálhat mentségéül annak a dúló politikai munkának, a­melyet Batthyány Tivadar végzett a forradalom előtt és a forradalomban viselt hivatalos állásában. Az az állí­tása pedig, hogy őt az események igazolták, olyképp hangzik, mintha valaki, a­ki felgyújtotta a házát, utólag azzal dicsekednék, hogy lám, a ház leégett. N­a­ a leégett ház igazolja a gyújtogatót, akkor Batthyány Tivadar is igazolva érezheti magát, de máskülönben erről szó sem lehet, mert a lesújtó férfiek minden vonása, a­mely ma hazánkról sze­münk elé mered, mind megannyi vádlója lehet a Batthyány Tivadar és barátai heresztrateszi politi­kájának,.­ de belőle semmi sem igazolhatja őt. Taier Pál gróf nyilatkozata, A flollandsch Nieuwsbureau különtudósítója hosszasan beszélgetett Teleki Pál gróf külügymi­niszterrel, a­ki a többi közt azt mondotta, hogy külső politikánkra nézve nem egyes államok felé orientálódunk, hanem arra az irány felé, mely a teljes békéhez vezet és lehetővé teszi a konszolidá­ Busapesti hírlap (105. sz.) "*~rrint- 1920 május 1. d­ót. A szomszédos államokkal való viszonyunkról megismételte régebbi nyilatkozatait. Megcáfolta az­után a külügyminiszter a magyar hadsereg mozgó­sításáról szóló híreket­. Németországgal barátságos politikát követünk, különösen gazdasági vonatko­zásban. Azután azon­ való örömét fejezte ki, hogy Anglia már most akar kereskedelmi összeköttetésbe lépni Magyarországgal. Nagy hálával emlékezett meg az amerikai magyarokról, a­kiknek támogatá­sára főképp a megszállott területeken levő honfi­társaink érdekében és a szibériai magyar foglyok hazaszállítása dolgában számít. Végül hálával és el­ismeréssel szólott a külügyminiszter a holland nép nemes áldozatkészségéről. Melói a iBásbér fölemeléséről. — A közalkalmazottak nagyobb lakásbért kapnak. — A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap közölni fogja az uj lakbérrendeletet, a­mely Bu­dapestre nézve különválasztja a tulajdonképpeni béremelés kérdését attól az összegtől, a­mit a bér­lők a víz- és a szemétluvarozási díjak fölemelése folytán kötelesek a fővárosnak a háztulajdonos útján fizetni. Ezen a címen a fővárosban kivétel nélkül minden bérlő a jelenlegi házbér 20 százalékát kitevő külön közüzem pótlékot tartozik a háztulajdonos kezéhez 1920. május 1-től kezdve fizetni és pedig az első negyedévi részletet legkésőbb május végéig. A közüzemi pótléktól függetlenül és csak 1920. augusztus 1-től kezdve béremelést is enged a ren­delet, de 4000 koronát meg nem haladó évi bérösz­­szegű kis lakásoknál csak 30 százalék erejéig és ebbe is bele kell számítani az 1917. november 1-e óta esetleg történt emeléseket. 4000 koronánál nagyobb évi bérösszegű nagy lakásoknál, üzlethelyiségeknél a felek a házbérre nézve szabadon állapodhatnak meg, de ha a bérlő a béremelést túl magasnak tartja, bérleszállítást kérhet a lakásügyi hatóságtól. Vidéken, ahová a közüzemi pótlékra vonat­­­kozó rendelkezés egyelőre nem terjed ki, a legfeljebb 4 szobából álló lakásokat kell kis lakásoknak tekin­teni, ezenkívül augusztus, vagy esetleg már július elsejétől kezdve 35 százalékos béremelésnek van helye, míg nagy lakásoknál és üzlethelyiségeknél a béremelés itt is úgy van szabályozva, mint a fővá­rosban. Egyáltalán ki van zárva a béremelés az olyan kis lakásoknak a­mit polgári vagy katonai nyugdí­jas, vagy polgári vagy katonai közalkalmazott öz­­vegye bérel,­­de a fővárosban 20 százalékos köz­­üzemi pótlékot ezek is kötelesek fizetni. A rendelet ezenkívül részletesen szabályozza a bútorozott szobák bérét. A bérbeadó a béremelést a bérlővel előre írásban köteles közölni és pedig, ha augusztus 1-ére, vagy vidéken esetleg már július 4-ére akarja a bért emelni, akkor a közlésnek május 14-ig­­meg kell történnie. A köztisztviselők helyze­tére való tekintettel a kormány elhatározta, hogy az állami, vármegyei, állam­vasú­ti és katonai köz­­alkalmazottak lakáspénzét Budapesten 1920. május 1-től kezdve 20 százalékkal és 1920. augusztus 1-től kezdve összesen 50 százalékkal, vidéken 1920. augusztus 1-től kezdve 35 százalékkal fölemeli. Az említett közalkalmazottak özvegyeinek és a nyugdí­jas közalkalmazottaknak lakásbérnyugdíját — mint­hogy ezeknek házbére nem emelhető — Budapes­ten 1920. május 1-től kezdve 20 százalékkal emelik, hogy a fővárosi 20 százalékos közüzemi pótlék ter­­hét könnyebben viselhessék, meg hosszú kígyózó sorokban az Erzsébet-hídon ke­resztül a budai oldalra. Fledderus főkonzul gellért­hegyi villája elé. Három órára már vagy tizenötezer gyermek sorakozott az Orom­ utca 10. számú villa előtt, a­melyről hollandi és magyar lobogó lengett alá. A villa bejáróját és rácsozatát pedig zöld gá­lyákkal díszítették. Az ünnepségre, mely négy óra­kor kezdődött, elsőnek Raffay Sándor evangélikus püspök érkezett meg feleségével, majd egymásután érkeztek: Huszár Károly, volt miniszterelnök és felesége, Bódy Tivadar polgármester, Haller István és Benárd Ágoston miniszterek, Hooxstraten hol­landi attasé feleségével, Mészáros dr. budapesti ér­seki helytartó, Nemes címzetes püspök és Schlachta Margit nemzetgyűlési képviselő, végül négy órakor Horthy Miklós kormányzó felesége jött a leányával. Az ünnepség azzal kezdődött, hogy Zengő László és Oláh Melinda iskolásgyermekek német nyelven üdvözölték a konzult, köszönetüket fejezték ki Hollandiának jótéteményeiért, a­melyekkel a ma­gyar gyermekeket elhalmozzák, azután a magyar gyermekiek szerencsekívonatait fejezték ki a holland királyleány születésenapja alkalmából, majd Antal Imréné a magyar anyák nevében mondott kö­szönetet a holland anyáknak. Ezután Huszár Károly volt miniszterelnök szólt a főkonzuli­hoz, a­ki az elhangzott beszédek után megha­tot­tan köszönte meg a gyermekek felvonulását és a szerencsekívánatokat. Ezután a­ papnövelde­ utcai leányiskolának magyar nemzeti viseletbe öltözött tizenhat növendéke Fricsau Rikárd katonazenekará­nak hangjai mellett nemzeti táncokat lejtett a villa kertjében, a­mit az emeleti erkélyről Fledderus fő­konzul feleségével és a vendégekkel látható élvezet­tel nézett végig. A táncoló leányokat a felvonulás végeztével a főkonzul ozsonnája vendégül látta ma­gánál. Ezalatt pedig az Orom­ utcán fehérruhás kis iskolásleányok lelkesen éljenző sora vonult végig, a­kiket a konzul felesége kendőr­obogtatással köszön­tött- Az óriás gyermekhad felvonulása körülbelül hét óráig tartott. A fel­vonuláshoz a mentő is kivonult­ Karikát József dr­., Ruszwurm Rezső dr. és Adler dr. mentő­­orvosokkal, a­kik a tömegben a hőség miatt elájult néhány gyermeket vették kezelésbe. Komolyabb sé­rülése csak Geiringer Brélának támadt, a­ki a nagy hőségben és tolongásban gyermektársai közül kidőlt a sorból és arcát nagyon megütötte. , , ------------- ---------------------------------------- --------- —- . ■ — . _ || L _ - GpnM a Miamii Monzáinál. Ma van Julianna hollandi királyi hercegnő­nek születésenapja s ebből az alkalomból azok a gyermekek, a­kik ma születnek, csecsemőkelengyét kapnak ajándékba Hollandiától. Egyúttal a születés­nap alkalmából megajándékozták a Julianna her­cegnővel egykorú budapesti kisl­ányokat. Huszon­négy ilyen kislány jelentkezett. A magyar társa­dalom ebből az alkalomból melegen ünnepelte ma Fledderus hollandi főkonzult és feleségét, a­kik már hónapok óta meleg szívvel karolják föl a szű­kölködő magyar gyermekek ügyét. A megajándékozásra kijelölt leánykákkal nagy­számú közönség gyűlt össze a főkonzul orom­ utcai lakásán. Éberhardt Antalné üdvözölte a magyar társadalom nevében a főkonzult és feleségét és kérte, hogy adják tudtul a hollandi királyi család­nak a magyarság jókívánságait. Majd a kis tízéves Kretnyai Irma német verset szavalt s hatalmas tuli­pán-bokrétát nyújtott át. Egy másik kislány pedig a Deák-téri elemi és polgári iskola ajándékát, egy kalotaszegi szobát nyújtott át ajándékul a királyi hercegnőnek. Végül a megjelent hölgyek nyújtottak át egy-egy bokréta virágot a főkonzulnak és felesé­gének. Az üdvözlés után huszonnégy kislánynak szétosztották a hollandiai ajándékcsomagokat, a melyekben alsó- és felsőruha, cipő és csokoládé volt. A leánykák boldogan köszönték meg az aján­dékot s ezzel a délelőtti ünneplés véget ért. Délután két órakor a fővárosi iskolák és in­terné­tesok hat—tizenhatéves növ­endékei indultat­­ napihírek. A latin iskoláid. A­­Humanisztikus Gimnázium Híveinek T­gye­­sülete ma Berzeviczy Albert elnökletével évi közgyű­lését tartotta, a­melyen Győry Tibor titkári jelenté­sét terjesztette elő. Az elmúlt két esztendő védeke­­zésre szorította az egyesületet. A Károlyi-kormány közoktatásügyi programjában halálra ítélte a klasz­­szikus oktatást E program ellenhatásaként az egye­temi ifjúság­i miniszterhez felterjesztéssel fordult, a­melyben a latin-görög tanítás szükségességét fejte­gette, s az egyesület is memorandumot intézett a kormányhoz; a tagok száma különben váratlanul gyarapodott abban az időben. A bolosevizmus ter­rorja az elnököt túszul ejtette, a titkárt bebörtö­nözte, az egyesület pénzecskéjére rátette a kezét. Új életbre csak az augusztusi átalakulás keltette a régi iskola híveinek munkásságát. Az egyesület most ér­tékes előadások sorozatával fordul a kö­zvélemény­­hez és programjába vette, hogy az új Pintér-féle tanterv-javaslatot ez előadások kapcsán alapos meg­vitatás alá veti. De a humanisztikus gimnázium vé­delmét még hathatósabbá kell tenni, ehez pedig a tagok számának gyarapodása szükséges. Az egyesü­let mementoként áll a magyar kulturális életben: a’ régi iskolára utal, mint a nemzet kulturális megúj­hodásának forrására. Győry az klasszikus műveltség­’­ben nagy békéltetőt lát, a mely az emberiség eszmei egységét diadalra segítheti. A közgyűlés után Pauler Ákos egyetemi tanár tartotta meg a ciklus harmadik előadását. A modern műveltség — úgymond — tulajdonképpen epigonok műveltsége, mert két ősi forrásból táplálkozik: a görög gondolatból és a keresztény hitből. Maj­d a görög gondolkodásnak alapvető sajátosságait fejte­gette. Korlátlan fejlődésképességét, racionalizmusát, — a­mely nagy szabatosságban nyilvánul — objek­tivitását és optimizmusát. Ilyként a klasszikus kul­túra — gimnaziális oktatásunknak alapja —­ a mo­dern nyugati ember szellemi életét sokban gazda­gíthatja; aktivitását éleszti, szüntelen igazságkere­sésre serkenti és derűvel, életkedvvel táplálja, (b. j.) k­mmmmmtmm OHfasainkhoz. Miután a munkások május 1-én munkaszü­­netet tartanak és e kényszer hatása alatt a lapok nem jelenhetnek meg, az elmaradó lappéldány ré­vén megtakarított váiságpapirosból az esti lapok pénteken és hétfőn­ délben és a reggeli lapok szom­baton, illetve kedden reggel két-két oldalt felhasz­nálnak, tehát hat oldalon jelennek­ meg. Vala­mennyi budapesti napilap közös megegyezésével

Next