Budapesti Hírlap, 1920. május (40. évfolyam, 105–129. szám)
1920-05-28 / 127. szám
az inkompatibilitás szorosabb körülírására vonatkozóan előterjesztett. Ezt abelügyminiszter hozzájárulása után elfogadta a nemzetgyűlés. Különösen élénk vita fejlődött a tizenegyedik szakasznál, mely a kerületi beosztásról intézkedik. Bárczsi István felszólalván, abbeli nézetének adott kifejezést, hogy csak a pártérdek sugalmazhatta azt az egyenlőtlen elbánást, amelyben ez a szakasz a főváros polgárságát részesíti. Mert másképp érthetetlen, úgymond, hogy például a Károly-körút egyik oldalán miért legyen a választóknak több joguk, mint a Károly-körút másik oldalán s miért válasszon az egyik kerületben 15.000 polgár ugyanannyi bizottsági tagot, mint 80.000 a másik kerületben. Bárczy kétrendbeli módosítást terjesztett elő, amelyeknek végső célja az, hogy minden kerület a választóik számarányához képest megfelelő számú bizottsági taelot válasszon. Ehhez a szakaszhoz hozzászóltak azután Pető Sándor, Ernszt Sándor és Kassay Károly s a vitát holnap folytatják. K /H béke. A szerbek kiürítik Új Szegedet. Szegedről jeleneik: Ön informált és teljesen megbízható foriálból értesülünk, hogy a szerbek a beszerződésnek most már véglegesen megállapíott szövegéhez képest foglalkoznak Új-Szegednek és azoknak a további területeknek kiürítésével, amelyeket a békeszerződés a Tisza túlsó partján meghagyott Magyarországnak. Ezeknek a területeknek kiürítése egiyeőnaponbelül megtörténik s igy Uj-Szeged legkésőbb június vége felé fölszabadul a szerb megszállás alól és végleg visszakerül a magyar impérium alá. Gazdák a békeszerződés ellen. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya ülést tartott, amelyen Somssich László gróf elnök indítványára tiltakozását fejezte ki a békeszerződés ellen. A szakesztő úr Szab J rattal Tisztelt szerkesztő ma különös levelet kaptam özvös Jávier dr. egyetemi magántanár úrtól, a sztoffológiai klinika 1. megbízott vezetőjétől. A levél így szól: Mélyen tisztelt uram! A budapesti tudományegyetem fogászati klinikájának 50 miligram rádiumra volna szüksége. Ez körüelül 200.000 koronába kerül. Ezt az összeget a mai viszonyok között az államtól nem kérhetjük és nem várhatjuk. De a tuberkulotikus, rákos szájbetegek kezeléséről mégsem mondhatunk le. Azon a nézeten vagyunk ellenben, hogy Magyarországon még mindig van . . . ! Arra kérjük uram, alkalmas formában, alkalmas módon, bölcs belátásához képest intézzen felszólítást b. lapjában ez irányban, hogy klinikánknak a jelzett összeg a jelzett célokra rendelkezésre álljon. T. szerkesztő úr, mit csináljak ezzel a megható levéllel? Mert bizony nagyon megható, hogy az egyetemi klinika, egy országos intézmény kétszázezer korona miatt tehetetlenül áll a legborzalmasabb betegséggel sújtott embertársainkkal szemben. A tisztelt tanár úr azt tartja, hogy még mindig van Magyarországon ..... Én tettem oda a pontokat. Én törültem ki azt, hogy mi van még mindig Magyarországon. Nem szív, nem jótékonyság, nem emberszeretet. Istenem, hiszen egy jóízű ötlet, egy elmés személy összeterelheti ezt a 200.000 koronát, amely manapság csak pénz, ha nincs meg és ha nagyon kellene egy emberséges célra. Nézze, tisztelt szerkesztő úr, azt olvasom, hogy a börzén ma nagy árzuhanás volt. A börzén rendesen van vagy hossz, vagy hossz. És akár egyik van, akár másik van, a dolog mindig csak azt jelenti, hogy sok millió korona vándorol az egyik embercsoport zsebéből a másik embercsoport zsebébe. Mit szólna tisztelt szerkesztő úr hozzá, ha a börzén egy jókedvű és természetesen jószívű úr — persze abból az embercsoportból, amelyik éppen felül van — egy kis bizottságot rögtönözne , kezébe venné a sztomatológiai klinika baját. Meg vagyok róla győződve, hogy két-három nap alatt megcsinálná azt, amit sem az állam nem tud, sem én nem tudok a szomorú napokban megcsinálni. Mert nem rémes-e a gondolat, tisztelt Brinkszi Hírlap ,m. 1920 május 28. szerkesztő úr, hogy azok a boldogtalanok, akik a professzor úr soraiban megnevezett embertelen betegségek rabjai, még attól a szerény vigasztalástól is elesnek, amit az ad, hogy legalább orvosilag kezeltetnek a tudomány legújabb vívmányai szerint. Szerkesztő ur hive Dunántúli. AMagyar Történelmi Társulat közgyűlése. Károlyi Mihaili grófot kizárták a távok sorából. — Csütörtökön, délután az Akadémia kistermében közgyűlést tartott a Magyar Történelni Hársulat. A lemondó fol tisztikart újra megválaszta punk siv elnök lett. Aze6dlsorh»*4i^gió&róftai^^^i alelnök pedig Csánka Dezső dr. és Jetervenaky László dr. Az elnök elfoglalta a helyét s tartalmas beszédben bizonyította, hogy optimizmusunk jogosult, mert a rajtunk osztozkodó államok nem a saját erejükből kerekedtek felül s igy nincs meg bennük az a tudat, hogy ők erősebbek. Majd áttért Tisza Istvánról szóló megemlékezésére. Lélekrajzot festett Tisza Istvánnak a háború előtti és háború alatti idejéből. Magyarázta jelleméből folyó magatartását és cselekvéseit. „Mint minden mártírvér, — fejezte be a megemlékezést.•— az ő vére is, a magyar erő feltámadásának magva lesz akkor, ha mi hátramaradottak az áldott magyar földet és a magyar kultúra mezejét arcunk verejtékével megmunkáljuk. Ne keressünk valami csodaszert, valami egészen újat, szokatlan politikai metódust ahhoz, hogy lábraállhassunk, hanem dolgozzunk becsületesen, szakszerűen minden téren. Ezután ismertette a társulatnak legközelebb megjelenő három kötetét. Két kötetben Széchenyi István grófnak Döblingbeni lefoglalt naplóit és iratait. Karolni.Árpád bevezetésével, továbbá Kossuth és Czörgey levelezését 1848-ból, melyet Ammal Dávid kitűnő terénestudósunk szerencsés kézzel megtalált a bécsi udvari levéltárban. Az elnöki megnyitót lelkes ováció követte. Ezután Mályusz Elemér fölolvasta „Turóc vármegye kialakulása és betelepítései" című történeti dolgozatát. A közgyűlés ezután kizárta tagjai sorából Károlyi Mihály grófot, továbbá a proletárdiktatúra alatt magyar történettudóshoz méltatlan magatartása miatt Obál Bélát, -- - - Massarykot Elnökké választották A német képviselők elhagyták az üléstermet. Prága, máj. 27. (Cseh sajtóiroda.) A nemzetgyűlés két kamarájának együttes ülésén Massarykot köztársasági elnökké választották. Mikor a szavazócédulákat beadták, a német képviselők, akiknek keresztnevét cseh nyelven olvasták, élénk közbekiáltásokban törtek ki és, éles megjegyzéseket tettek. A választás után az elnök félbeszakította az ülést és felkérte a miniszterelnököt és a szenátus elnökét, hogy menjenek együtt Massaryk elnökhöz és kérjék fel őt, hogy a nemzetgyűlés előtt tegye le a fogadalmat az alkotmányra. Ekkor tumultus keletkezett. Ugyanis Lodgemannn képviselő szót kért, amit az elnök azzal a megokolással tagadott meg, hogy az ülést már félbeszakították. Mikor Massaryk elnök a terembe lépett, a német képviselők és szenátorok Lodgemann vezetésével kivonultak az ülés ateremből, a német szociáldemokraták azonban helyükön maradtak, Tomasek elnök üdvözölte az elnököt és szerencsét kvánt új megválasztásához, amire Massaryk elnöki fogadalmat letette. (MTI.) Az asztrák báfenfenedás francia kamarában. A Lancia kamara lajpiap elfogadta az osztrák békeszerelőtést. A vita flyamán többen fölszólaltak és a szólájtok a szerződésnek több pontját élénk kritika tárgyálákák. Ha végigolvassuk a felszólalásokat, különösnek tűnik föl, hogy most, amikor a legyőzött államokkal már sorra aláíratták a békét, az antant-államok parlamentjei egymásután rájönnek arra, mennyire életképtelenek e szerződések és mennyire életképtelenek azok az államok, amelyeket e szerződések alapján életre hívtak. S ha bizonyos keserűséggel olvassuk is a józan belátásnak ezt az utólagos megnyilvánulását, legalább reménységünk lehet arra, hogy a szerződések végrehajtása alkalmával már a tisztultabb fölfogás fogja irányítani cselekezetben az antantot. A szónokok egyöntetűen hangoztatták, hogy Franciaországnak az új Ausztriával szemben könyörületesnek kell lennie és segítségére kell sietni ennek az államnak, mert csak így indulhat újravirágzásnak. Margin előadó maga sem hallgatta el Azokat az aggodalmakat, amelyeket a békeszerződés kelt s megokolásának egyik érdekes része, amikor arról szól, hogy az új Ausztriát nem lehet felelőssé tenni a régi monarkia bűneiért. Tardieu védelmébe vette a szerződést. Csodálkozik, hogy az előtte szólók közül egyiknek sem tűnt fel az a különbség, hogy 1914. előtt Ausztria és Magyarország ötvenmillió lakosa Németország egy intésére készen állott arra, hogy a szövetségesek ellen hadbaszálljon, most pedig e birodalom helyére olyan államok kerültek, melyeknek hadseregei részben francia főparancsnokság alatt állnak, s melyek Franciaországgal szimpatizálnak- Megfeledkeznek azokról az érdemekről, amelyeket a háborúban a csehek és lengyelek a szövetségesek mellett szereztek, s amelyeket meg kellett jutalmazni. Ő maga büszke arra, hogy az utolsó órában sikerült neki a cseheknek még két olyan vasutat juttatnia, amelyekre azoknak sürgős szükségük van. NAPIHIREK. gtZ (Miniszteri tanácskozás a kormányzónállf A Magyar Távirati Iroda jelenti. Ma délután 15 órakor a kormányzói palotáiban Horthy Miklós úr örömés jósága elnöklésével miniszteri tanácskozás volt, amelyen a kabinet minden tagja részt vett. A miniszteri tanácskozás, amelynek jegyzőkönyvét bárcziházi Bárczy István miniszteri tanácsos vezette, este fél 9 órakor ért véget. —, A kabinet tagjai a kormányzónál tartott tanácskozás után a miniszterelnöki palotában rendes miniszteri tanácskozásra ültek össze. A miniszteri tanácskozás kizáróan folyó ügyeket tárgyalt és éjfél után,fél 2 órakor ért véget. -I (A hercegprímás Dorogon.) Esztergom* Kőt jelen'd hétfőjén a dorogi bányatelepeken ünnepség keretében osztotta ki Csernoch János dr. hercegprímás a bányamüvek és a környék lakosságának a bérmálás szentségét* — (Prohászka püspök jótékony célra adta képviselői fizetését.) Székesfehérvárról táviratoztak: Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári megyéspüspök levélben tudatta Zavaros Aladár dr. székesfehérvári polgármesterrel, hogy nemzetgyűlési tagságáért járó fizetését felerészben székesfehérvári és fejérmegyei iskolák, felerészben pedig a hadiárvákat gondozó napközi otthon javára engedi át. Az eddig kapott 18.000 korona képviselői fizetését mindjárt mellékelte is leveléhez. (Zadravecz István püspökké szentelése.) Szegediül jelenítik: A közeli napokban P. Zadravecz István, a nemzetihadsereg tábori főpapját Szegeden fényes künneplés kíséretében püspökké szentelik. Az ünneplész vezérkarával Horthy Miklós kormányzó, a kormány több tagja és a nemzetgyűlés képviseletében a Ház elnöke. A püspökavató szertartást Csernoch János hercegprímás fogja végezni. — (Falu Tamás: Küszöb.) Ebben a kis regényben egy olyan becses erény van, a melyet ritkán észlvünk: hídr van benne. Alapjában véve nagyon szontírum gyermektörténet: elvált, megbékélt szülők gyermekének kis,lelki élete, éledő öntudata, megfigyelései. De annyi kedves közvetlenség, humor és finomság sugárzik ki ezekből a sorokból, hogy megragadja és fogva is tartja az olvasót. A szerzőnek vannak ötletei, van ép komikai érzése, realizmusában az élet valóságai tükröződnek. Stílje pedig az egészen kiforrott, művészi irályai íróié. Egyszóval finom elbeszélés. Ára 29 korona 04 fillér. — (A/ Nyugdíjas ^Katonatisztek Országos Szövetsége)/tagjai részére isigyenes kereskedelmi tanfolyamot szervez. A tplfolyam tartama 3 hónap, oktatás az esti úri «ban. Jelentkezni személyesen vagy írásban a szövetség Vu#h*fyező csoportjánál. Özvegyek és árvák is jelentkezhetnek. — A Nyugdíjas katonatisztek Országos Szövetségének azok a budapesti tagjai, akik gyermekeiket az Országos Gyermekvédő Liga által rendezett nyaraltatásban részesíteni óhajtják, a ligához címzett s fölszerelt,folyamodványaikat a „Nyukosz női osztály" Budapest, Alkotás utca 31. szám, II. emelet ajtó 0. küldjék be. (Az amerikai n gohes kereszt ruhakiállitása.) Maj délután 4-r órakor nyitották meg ünneplésén azt a kiállitást, amelyet az amerikai vörös kereszt Magyahws£ág]a küldött bizottsága rendezett, Mrs. Thompson vezetésével, a Múzeum utca 5. szám alatti Károlyi-palotáiban. Az ünnepséget, amelyen Auguszta királyi hercegasszony és leánya, Zsófia királyi hercegnő is megjelentek, Kricsay Rikárd katonazenekara nyitotta meg a Himnusszal. A fellobogózott, felvirágozott udvaron a kiállított hatalmas tömegű ruhaneműt tekintették meg azután a fenséges vendégek, Mrs. Thompson, Pedrou amerikai kapitány és az amerikai misszió több tagjának kíséretében. A ruhák a szegény, nyomorgó középosztály számára készültek „az amerikai nemzet kegyes ajándékából a magyar nők hálás szorgalma által." Az amerikai gyapjú nagyszerű feldolgozásában a Move nőtagjai, a fővárosi tanítónők, az Angol kisasszonyok stb. vetteti részt és nagy gyönyörűséggel láttuk Horthy Miklós kormányzó nejének kezemunkáját is a kiállított ruhanemű között. A középen egy asztalon levő összes ruhák, harisnyák, kabátok a ma született gyermekeknek osztatnak ki. A K/o/ízd-szeretetház növendékei közben hálás szívvel dalokat énekeltek és a lélek-