Budapesti Hírlap, 1920. június(40. évfolyam, 130–154. szám)
1920-06-04 / 133. szám
2 A magyar meghatalmazottak Versaillesbe érkeztek. Budapest, iun. 3. A Magyar Tármati Iroda jelenti Versaillesből: Benárd Igoston dr. miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a békeszerződés aláírásával megbízott két magyar meghatalmazott, junius 3-án délelőtt ideérkezett. (Havas.) A hit ünnepe. M Budapest, iun. 3. ünnepére gyülekeztek magan s a templomok körül az ájtatos hívek s ugyancsak Úrnapjára esett agyászos békeszerződés elleni néma tüntetés első napja is. Gondoljunk vissza az egy esztendő előtti szomorú Űrnapjára, mikor elvetemült szájak és istentelen kezek a Várban megtartott békés körmenetet maggyarázták s idézzük visszaemlékezetünkbe az egy esztendővel ezelőtti időt, makor a tagadás szelleme ülte itt tobzódó orgiáik.tA hitünk adott akkor nekünk erőtt a szenvedés elviselésére, hitünk táplálta bennünk a reményt. S ma is, amikor nagy szomorúság tölti el sok sebből vérző szívünket, ismét csak a hit uralkodott az emberek lelkén. "Az idei Űrnapja az igazi Iliinek az ünnepe volt. Miként a várbeli „üreg emberek" mondják, talán még sohasem vett részt ilyen nagy tömeg az úrnapi körmenetben, mint ma. Csupa néma pompa, ájtatosság, meghatottság a tömegben mindenfelé. És a hit táplálta valamennyiünk reményét a régi, nagy Magyarország jövendőjének biztosságában. A várbeli ünneppel egyidőben a pesti oldalon ezrekre menő tömegek zarándokoltak el Vörösmarty és Petőfi szobrához s megkoszorúzták a két szobrot. A liga virágárus hölgyei serényen kinálgatták a falombot, virágot. És hullt a rózsa, a cser ága a magyarok kezéből a szobrok lába elé s a virághalom, bár folyton növekedett, nem lepte el, hanem mintha még magasabbra emelte volna nemzeti nagyjaink ércemlékét: Hozzátok méltóak akarunk lenni! Esküszünk! Esküszünk! A délutáni órákban Budapest szomorú népe Kossuth Lajos mauzóleumát kereste föl, hogy acélos erőt merítsen lángszavú prófétánk szelleméből. Az ünnepségekről az alábbi tudósítás szól: Az űrnapi körmenet a Várban. A főváros hivatalos világa régi szokás szerintBuda várában ünnepelte az Úrnapját. Már a kora reggeli órákban gyülekeztek a Mátyás-templom előtti Szentháromság-téren a körmenetben résztvevő különböző Társadalmi és egyéb egyesületek, zászlóik alatt. A térség közepén a nemzet hadsereg egy díszszázada állott föl, az érkező előkelőségek fogadására pedig Madgasovszki György rendőrfőkapitány és Beniczky Tamás rendőrfőparancsnokjelentek meg. Fél 9 után egymás után érkeztek meg a templom elé az előkelőségek: Horthy Miklós kormányzó feleslege és Pauleszte leánya, a kormányzó képviseletében Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök. Kevéssel később érkezett meg Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, Huszár Károly volt miniszterelnök, Zichy János gróf, majd feltűnt Avvonni Albert gróf hatalmas, tiszteletet keltő alakja. József királyi herceg képviseletében Álgya Sándor ezredes jött el. A nemzetgyűlést Rakovszky István, a Ház elnöke képviselte, kívüle ott voltak még Ruffy Pál és Patacsi Dénes államtitkárok, valamint a nemzetgyűlés számos tagja. A főváros nevében Bódy Tivadar dr. polgármester, Perczel Jenő és Buzáth Jánostanácsnokok jöttek el. A Tudomány Egyetem és azÁllatorvosi Főiskola képviseletében az intézetek rektorai, dékánjai és a tanári kar több tagja volt jelen.A helyőrség tisztikara Sávoly János vezérőrnaggyá az élén jelent meg az ünnepségen. Az előkelőségek megérkezése után a Mátyástemplomiban 9 órakor kezdődött az ünnepi szentmise, melyet Mészáros János érseki helytartó celebrált. Ugyanekkor a Szentháromság-téren felállított és lombsátorral körülvett oltárnál Nemes Antal c. püspök mondott misét fényes segédlettel- A Mátyás-templomban celebrált mise alatt Sudár Viktor karnagy vezetésével és Pusztít Sándor operaházi tag közreműködésével az egyházi ének- és zenekar Vavrinecz Emil miséjét és a BoldogasszonyAnyánk c. régi egyházi éneket adta elő, a Szentháromság-téren mondott mise alatt pedig a helyőrség zenekara játszott, a mise kezdetén felvonult a pompás díszruhába öltözött koronaőrség Halász Gyula alezredes parancsnok vezetésével és sorfalat állott. Az ünnepies nagymise végeztével megkezdődött a körmenet. A menet elején a helyőrségi zenekar vonult fel Fricsay Rikárd karmester vezetésével, utána a díszes templomi zászló nyomálján a fehérruhás iskoláslányok hosszú sora, majd a női és férfiegyesületek, köztük a Szociális Missziótársulat Farkas Ildit főnöknő vezetésével, a kongregációk, Szent Ferenc harmadrendje, a plébániák, az egyházközségi képviselőtestületek és egy díszszázad katonaság. Ekkor csatlakozott a menethez a nagyszámban megjelent papság, a ciszterciták, s az irgalmasrendiek. A testőrség sorfala közben Mészáros János érseki helynök lépett ki a templomiból az Oltáriszentségtel kezében. A baldakin mögött a miniszterek, a kormány és a nemzetgyűlés elnöke, a hatóságok fejei, az egyetemek, és főiskolák rektorai s a már em Ütetteken kívül számos nemzetgyűlési képviselő, köztük Giesswehrt Sándor pápai prelátus, Schlachta Margit jöttek. A legnagyobbrészt díszmagyarban megjelent polgári méltóságok után a tisztikar vonult föl, közöttük Willerding báró gyalogsági főfelügyelő, Csáky Zsigmond gr. csendőrségi főfelügyelő, majd Csiszárik János c. püspök, követségi tanácsos és még számosan. A menetet bezáró diszszázad után csatlakozott a sok ezerfőnyi közönség, mely a Verbőczi-utcán át a Nándor-teren felállított oltárhoz vonult, onnan az Úri-utcában a Sztáray-palota előtti oltárhoz. Innen visszakanyarodva a Disz téren át a tárnok utcai Sztankovszky-palotánál állott meg innét a menet, majd visszaérkezve a Szenháromságszobor nyugati oldalán felállított oltár körül, ahonnan i utoljára adtak áldást a Szentséggel. A Templomba visszatérve, végül Te Devan ott tartottak. A Vörösmarty-, Petőfi- és Honvéd-szobor megkoszorúzása Déllelőtt 11 órakor jelent meg a Területvédő Liga küldöttsége a Vörösmarty-szobornál. A küldöttséggel együtt érkezett a Magyar-Székely Szövetség, a régi Unió zászlója alatt. Ajtay József, a Tevéi ügyvezető alelnöke rövid beszédet mondott, mellyel a Tevés koszorúját letette. „Leteszem a koszorút a Területvédői Liga nevében a hazafiság halhatatlan költőjének szobrára, hódolva lánglelkű szellemének.A szétszakított ország minden részében a meggyötört lelkek millióinak ajkáról elemi erővel tör elő a mi könnyüs imánk. A mi szent fogadalmunk: a Szózat. Énekli a magyar, a német, a tót, rutén, vend és horvát-testvér láncba összefonva. Üzenjük Parisba feleletül ezeréves hazánk szétszakításának gonosz merényletére. Üzenjük azt,, a mi e koszorús szalagján írva áll: „Húsz- millió ajkon tseszemtül: Hazádnak rendületlenül." Utána Rákóczy Imre dr., az Erdélyi Magyar- Székely Szövetség főtitkára tette le koszorúját, ezzel az egy szó felirattal: „Rendületlenül" s rövid beszédben azt mondotta, hogy a székelyek s érdéselvnek már eleget tettek e jelszónak, a mikor inkább, eltűrték a szenvedést, de az idegen előtt meg nem hajoltak. Még Balogh Györgyné, szepsiszentgyörgyi úrnő, magyar gyászruhában a székely nők nevében mondott lelkes beszédet, s az utána nyomban felhangzó Szószai, melyet mindent jelenlévő énekelt, zárta be a koszorút letevő ünnepségeit. Előreindult az Unió zászlója és annak nyomában indult a küldöttség a Petőfi-szoborhoz. Ott Okorcsányi László dr. tette le a Tevés koszorúját,a melyen igy szólt a felirat: Esküszünk, rabok soha nem leszünk. — „Leteszem a koszorút a szabadság halhatatlan költője szobrára, a ki odazúgta a múlt, arak és a közeljövőnek: Talpra magyar!" — Utána itt is az Erdélyi Magyar Székely Szövetség helyezett koszorút a szoborra azzal a fogadalommal, hogy nem fajult el még a hős székéig vér. Végül Balogh Györgyné saját irredenta költeményét szavalta el gyűjtő hatással: „Ne sírjatok hazátlan székelyek." Utána a közönség a Himnuszt énekelte. A budai honvédszobornál az úrnapi körmenet befejezésével sokan gyülekeztek, hogy megvárják a Területvédő Liga koszorújának letételét. A szobor talapzatánál mindenki zöld gályát tett le. Fél egy óra felé érkezett meg Ajtay József, a Területvédő Liga elnöke és Karafiáth Jenő ny. államtitkár, akik elhozták magukkal a liga koszorúját, ezzel a fölírással: Szent határainkat honvéderény szerzi vissza. Karafiáth Jenő államtitkár mondotta a megható ünnepi beszédet, amelyben kifejtette a liga programját, amely a magyar nemzetmentő politikát, az összetartást és a testvériességet tűzte zászlajára. Honvéderényünk — igy fejezte be hatásos beszédét — ne hagyja nyugton területrabló ellenségeinket és honvéderényünk fogja a Magyarország szent testétől elszakított részeket visszaszerezni. Utána Somló Emma, a Nemzeti Színház tagja szavalt gyönyörűen két irredenta székely költeményt, majd a közönség a Himnuszt énekelte és áhitatos ünnepi csendben szétoszlott. Délután Kossuth hamvainál Márai kora, délutáni órákban megindult a zarándoklat Kossuth Lajos mauzóleumához. Este fél hat órakor érkeznek egymásután az egyesületek küldöttségei. LA Területvédő Liga hatalmas koszorúját hozzák Aitay József dr.. Szntágh - dífonás , fd. Krisztics Sándor dr. A mauzóleum előtti térségen feketélik a néma tömeg és vádolan hangzik Szontagh Tamás beszéde, amelyben Kossuth Lajos szavai harsognak: „Az örök igazság és mindennek nevében, ami drága és szent, kinyilatkoztatom, hogy a mióta az emberiség történetét ismerjük, igazabb ügy nem volt, mint Magyarország ügye" Az Erdélyi Magyar Székely, Szövetség nevében Rákóczi Imre dr. tett fogadalmat az örök magyar egység mellett. Azután jött a //. Rákóczi Ferenc Társaság, a Felvidéki és Délvidéki Ligák, a Felsőmagyarországi Magyarbarát Németek Szövetsége és tették le Kossuth szarkofágjánál koszorúikat. És a tömeg mint végnélküli folyam hömpölygött a sirhoz és hét óra felé csodálatosan gyönyörű virághalmot emelt Kossuth Lajos sírja fölé. Budapest népének kegyelete. A néma menet lelkéből hatalmas zúgással áradt ki a mennydörgő tiltakozás: Nem! nem! soha! Holnap, mikor aláírják a békét. A Budapesten tartpaktidó menekültek szerdán délután Pestvánmatyi’ székházának tanácstermében Persay Fparhalispán elnöklésével gyűlést tartottak, amelyen a megszállott területek törvényhatóságainak vezetői teljes számban vettek részt. Az értekezlet egyhangúan nagy lelkesedéssel elfogadta. Hankó Elemér dr. kolozsmegyei alispán indítványát, hogy a békeszerződés aláírásának napján, június 4-én hangtalan tüntető felvonulást rendeznek az összes menekültek részvételével. A vezetőség ez után is felkéri a fővárosban tartózkodó összes menekülteket, hogy ebben a tüntető felvonulásban kivétel nélkül mindenki vegyen részt. A gyülekezés pénteken reggel fél kilenc órakor az Árpád szobor előtt van, ahonnan Erdély, Észak- és Délmagyarország jelzőtáblák alatt a,Bazilikába vonulnak, ahol istentiszteletet hallgatnak végig, ezután a tömeg a Vilmos császár után és Kossuth Lajos utcán át a, Petőfi-szobor elé vonul és ott minden szónoklat mellőzésével csupán a Himnuszt éneklik el. ABaross Szövetség kezdésére az összes budapesti kereskedelmi testületek elhatározták, hogy a békeszerződés aláírása elleni tiltakozásuknak kifejezést adandó, pénteken délelőtt 10 órakor bezáróan délután 2 óráig Budapest összes üzletei , kávéházai is zárva maradnak. A Kálvin-téri református Templomban pénteken délelőtt 10 órakor a béke aláírásának idejében istentisztelet lesz, mely alkalomból Barabás Samu, kolozsvári esperes mond beszédet. "Az evangélikus istentisztelet holnap, pénteken, nem mint előre jelezve volt 11, hanem 10 órakor lesz. Az istentiszteletet Raffay Sándor püspök tartja.A Budapesti Kávésipartársulat elnöksége felhívja abudapesti kávésázak tulajdonosait, hogy holnap, pénteken délelőtt 1002-ig üzleteiket tartják zárva, a zenés kávéházak pedig este a zenélést is mellőzték. Vm Budapesti Hírlap (m 1920 junius 4. Küllöld. Az osztrák keresztényszocialista párt kerületi szervezete tegnap nagygyűlést tartott Döblingben. Kunschaka a keresztényszocializmus mai föladatairól beszélt, de az elméleti vitáim időt szakított, valamivel prózaibb okfejtéseivre is. Beszédének ez a témája a magyar' gabona-és szarvasmarha körül forgott és a többi kíggly’a következőket mondotta: — Budapesten máris tárgyalnak x x x x x xxxxxxxxxxxx Magyarország gabonafölöslegének megvásárlásáról, csak az osztrák kormány nem tett még semmi intézkedést ez irányban. Megeshetik tehát, hogy Magyarországból Ausztrián keresztül Németországba viszik a gabonát, mi pedig szaladhatunk ismét Németországba koldulni, hogy nekünk is juttassanak valamit a fölöslegből. . . Mint a Reuter Irodának jelentik Konstantinápolyból, a török hadsereget mozgósítják Drinápolyban. A mozgósítás nyilvánvaló célja, hogy megakadályozzák a városnak a görögök által való, megszállását. Mivel a szomszédos államok fenyegető magatartása izgalommal tölti el Görögország lakosságát is. Venizelosz kérelmére a kamara felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy Aténben az ostromállapotot kihirdethesse. A miniszterelnök kijelen,tette még, hogy az ellenzék az új választásokon követelni fogja Konstantin király visszahívását. Ezt a nyilatkozatot élénk tetszéssel fogadták. * Lloyd George és Kraszin tárgyalásait mindinkább fokozódó idegességgel szemlélik a franciák. A londoni francia nagykövet azt a határozott utasítást kapta, hogy kerülje a Kraszinnal való találkozást. A mai jelentésekből megállapítható, hogy a tárgyalásoknak politikai célja van és Anglia inkább tárgyalásba bocsátkozik a bolusevikokkal, semhogy megengedje, hogy Perzsiában levő érdekei veszedelembe kerüljenek, összefügg ezzel Firum herceg, perzsa külügyminiszternek Londonba való érkezése is, aki a népszövetség oltalmát kérte a bolusevikok előrenyomulásával szemben. A francia kormány elhatározta, hogy ezt az ügyet a Londonban, Párisban és Szan-Remóban a forma szerint elvállalt kötelezettséglekthez képest megvizsgálja. "