Budapesti Hírlap, 1920. június(40. évfolyam, 130–154. szám)

1920-06-04 / 133. szám

2 A magyar meghatalmazottak Versaillesbe érkeztek. Budapest, iun. 3. A Magyar Tármati Iroda jelenti Versail­­lesből: Benárd Igoston dr. miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meg­hatalmazot­t miniszter, a békeszerződés aláírá­sával megbízott két magyar meghatalmazott, junius 3-án délelőtt ideérkezett. (Havas.) A hit ünnepe. M Budapest, iun. 3. ünnepére gyülekeztek ma­gan s a templomok körül az ájtatos hívek s ugyancsak Úrnapjára esett a­­gyá­szos békeszerződés elleni néma tüntetés első napja is. Gondoljunk vissza az egy esztendő előtti szomorú Űrnapjára, mikor elvetemült szájak és istentelen kezek a Várban megtartott bé­kés körmenetet maggyarázták s idézzük vissza­­emlékezetünkbe az egy esztendővel ezelőtti időt, m­akor a tagadás szelleme ülte itt tobzódó orgiáik.­tA hitünk adott akkor nekünk erőtt a szenvedés el­viselésére, hitünk táplálta bennünk a reményt. S ma is, a­mikor nagy szomorúság tölti el sok sebből vérző szívünket, ismét csak a hit uralkodott az emberek lelkén.­­ "Az idei Űrnapja az igazi Iliinek az ün­nepe volt. Miként a várbeli „üreg emberek" mondják, talán még sohasem vett részt ilyen nagy tömeg az úrnapi körmenetben, mint ma. Csupa néma pompa, ájtatosság, meghatottság a tömegben mindenfelé. És a hit táplálta valamennyiünk re­ményét a régi, nagy Magyarország jövendőjének biztosságában. A várbeli ünneppel egyidőben a pesti oldalon ezrekre menő tömegek zarándokol­tak el Vörösmarty és Petőfi szobrához s megko­szorúzták a két szobrot. A liga virágárus hölgyei serényen kinálgatták a falombot, virágot. És hullt a rózsa, a cser ága a magyarok kezéből a szobrok lába elé s a virághalom, bár folyton növekedett, nem lepte el, hanem mintha még magasabbra emelte volna nemzeti nagyjaink ércemlékét: Hoz­zátok méltóak akarunk lenni! Esküszünk! Eskü­szünk! A délutáni órákban Budapest szomorú népe Kossuth Lajos mauzóleumát kereste föl, hogy acé­los erőt merítsen lángszavú prófétánk szelleméből. Az ünnepségekről az alábbi tudósítás szól: Az űrnapi körmenet a Várban.­ ­ A főváros hivatalos világa régi szokás szerint­­Buda várában ünnepelte az Úrnapját. Már a kora reggeli órákban gyülekeztek a Mátyás-templom előtti Szentháromság-téren a körmenetben részt­vevő különböző Társadalmi és egyéb egyesületek, zászlóik alatt. A térség közepén a nemzet hadsereg egy díszszázada állott föl, az érkező előkelőségek fogadására pedig Mad­gasovszki­ György rendőrfő­kapitány és Beniczky Tamás rendőrfőparancsnok­­jelentek meg. Fél 9 után egymás után érkeztek meg a templom elé az előkelőségek: Horthy Miklós kor­mányzó feleslege és Pauleszte leánya, a kormányzó képviseletében Simonyi-Semadam Sándor minisz­terelnök. Kevéssel később érkezett meg F­erdinándy Gyula igazságügyminiszter. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, Huszár Károly volt miniszterel­nök, Zichy János gróf, majd feltűnt Avvonni Al­bert gróf hatalmas, tiszteletet keltő alakja. József királyi herceg képviseletében Álgya Sándor ezredes jött el. A nemzetgyűlést Rakovszky István, a Ház elnöke képviselte, kívüle ott voltak még Ruffy Pál és Patacsi Dénes államtitkárok, valamint a nemzet­gyűlés számos tagja. A főváros nevében Bódy Tiva­dar dr. polgármester, Perczel Jenő és Buzáth­ János­­tanácsnokok jöttek el. A Tudomány Egyetem és az­­Állatorvosi Főiskola képviseletében az intézetek rektorai, dékánjai és a tanári kar több tagja volt jelen.­­A helyőrség tisztikara Sávoly János vezérőr­naggyá­ az élén jelent meg az ünnepségen. Az előkelőségek megérkezése után a Mátyás­­templomiban 9 órakor kezdődött az ünnepi szent­mise, melyet Mészáros János érseki helytartó cele­brált. Ugyanekkor a Szentháromság-téren felállí­­tott­ és lombsátorral körülvett oltárnál Nemes An­tal c. püspök mondott misét fényes segédlettel- A Mátyás-templomban celebrált mise alatt Sudár Vik­tor karnagy vezetésével és Pusztít Sándor operaházi tag közreműködésével az egyházi ének- és zenekar Vavrinecz E­mil miséjét és a Boldogasszony­­Anyánk c. régi egyházi éneket adta elő, a Szenthá­romság-téren mondott mise alatt pedig a helyőrség zenekara játszott, a mise kezdetén felvonult a pom­pás díszruhába öltözött koronaőrség Halász Gyula alezredes parancsnok vezetésével és sorfalat állott. Az ünnepies nagymise végeztével megkezdő­dött a körmenet. A menet elején a helyőrségi zene­kar vonult fel Fricsay Rikárd karmester vezetésével, utána a díszes templomi zászló nyom­álján a fehér­­ruhás iskoláslányok hosszú sora, majd a női és férfiegyesü­letek, köztük a Szociális Missziótársulat Farkas Ildit főnöknő vezetésével, a kongregációk, Szent Ferenc harmadrendje, a plébániák, az egyház­­községi képviselőtestületek és egy díszszázad katona­ság. Ekkor csatlakozott a menethez a nagyszámban megjelent papság, a ciszterciták, s az irgalmasren­­diek. A testőrség sorfala közben Mészáros János ér­seki helynök lépett ki a templomiból az Oltáriszent­­ség­tel kezébe­n. A baldakin mögött a miniszterek, a kormány és a nemzetgyűlés elnöke, a hatóságok fe­jei, az egyetemek, és főiskolák rektorai s a már em­ Ütetteken kívül számos nemzetgyűlési képviselő, köztük Giesswehrt Sándor pápai prelátus, Schlach­ta Margit jöttek. A legnagyobbrészt díszm­agyarban megjelent polgári méltóságok után a tisztikar vo­nult föl, közöttük Willerding báró gyalogsági főfel­ügyelő, Csáky Zsigmond gr. csendőrségi főfelügyelő, majd Csiszárik János c. püspök, követségi tanácsos és még számosan. A menetet bezáró diszszázad után csatlakozott a sok ezerfőnyi közönség, mely a Ver­­bőczi-utcán át a Nándor-teren felállított oltárhoz vonult, onnan az Úri-utcában a Sztáray-palota előtti oltárhoz. Innen visszakanyarodva a Disz­ téren át a tárnok utcai Sztankovszky-palotánál állott meg i­­nnét a menet, majd visszaérkezve a Szen­­­háromság­­szobor nyugati oldalán felállított oltár körül, a­honnan i utolj­ára adtak áldást a Szentséggel. A Templomba visszatérve, végül Te Devan ott tartottak. A Vörösmarty-, Petőfi- és Honvéd-szobor megkoszorúzása Déllelőtt 11 órakor jelent meg a Területvédő­ Liga küldöttsége a Vörösmarty-szobornál. A kül­döttséggel együtt érkezett a Magyar-Székely Szövet­ség, a régi Unió zászlója alatt. Ajtay József, a Tevéi ügyvezető alelnöke rövid beszédet mondott, mellyel a Tevés koszorúját letette. „Leteszem a koszorút a Területvédői Liga nevében a hazafiság halha­tatlan költőjének szobrára, hódolva lánglel­kű szellemének.­­A szétszakított ország minden részé­ben a meggyötört lelkek millióinak ajkáról elemi erővel tör elő a mi könnyüs imánk. A mi szent fo­gadalmunk: a Szózat. Énekli a magyar, a német, a tót, rutén, vend és horvát-testvér láncba összefonva. Üzenjük Parisba feleletül ezeréves hazánk szét­szakításának gonosz merényletére. Üzenjük azt,, a mi e koszorús szalagján írva áll: „Húsz-­­ millió ajkon tseszemtül: Hazádnak rendületlenül.­" Utána Rákóczy Imre dr., az Erdélyi Magyar- Székely Szövetség főtitkára tette le koszorúját, ezzel az egy szó felirattal: „Rendületlenül" s rövid beszédben azt mondotta, hogy a székelyek s érdés­e­lvnek már eleget tettek e jelszónak, a mikor inkább, eltűrték a szenvedést, de az idegen előtt meg nem hajoltak. Még Balogh Györgyné, szepsiszentgyörgyi úrnő, magyar gyászruhában a székely nők nevében mondott lelkes beszédet, s az utána nyomban fel­hangzó Szószai, melyet mindent jelenlévő énekelt, zárta be a koszorút letevő ünnepségeit. Előreindult az Unió zászlója és annak nyomá­­­­ban indult a küldöttség a Petőfi-szoborhoz. Ott Okorcsányi László dr. tette le a Tevés koszorúját,a melyen igy szólt a felirat: Esküszünk, rabok soha nem leszünk. — „Leteszem a koszorút a szabadság halhatatlan költője szobrára, a ki odazúgta a múlt­­, arak és a közeljövőnek: Talpra magyar!" — Utána itt is az Erdélyi Magyar­ Székely Szövetség helyezett koszorút a szoborra azzal a fogadalommal, hogy nem fajult el még a hős székéig vér. Végül Balogh Györgyné saját irredenta költeményét szavalta el gyűjtő hatással: „Ne sírjatok hazátlan székelyek." Utána a közönség a Himnuszt énekelte. A budai honvédszobornál az úrnapi körmenet befejezésével sokan gyülekeztek, hogy megvárják a Területvédő Liga koszorújának letételét. A szobor talapzatánál mindenki zöld gályát tett le. Fél egy óra felé érkezett meg Ajtay József, a Területvédő Liga elnöke és Karafiáth Jenő ny. államtitkár, a­kik elhozták magukkal a liga koszorúját, ezzel a fölírással: Szent határainkat honvéderény szerzi vissza. Karafiáth Jenő államtitkár mondotta a meg­ható ünnepi beszédet, a­melyben kifejtette a liga programját, a­mely a magyar nemzetmentő politi­kát, az összetartást és a testvériességet tűzte zász­lajára. Honvéderényünk — igy fejez­te be hatásos beszédét — ne hagyja nyugton területrabló ellensé­geinket és honvéderényünk fogja a Magyarország szent testétől elszakított részeket visszaszerezni. Utána Somló Emma, a Nemzeti Színház tagja sza­valt gyönyörűen két irredenta székely költeményt, majd a közönség a Himnuszt énekelte és áhitatos ünnepi csendben szétoszlott. Délután Kossuth hamvainál Már­ai kora, délutáni órákban megindult a zarándoklat Kossuth Lajos mauzóleumához. Este fél hat órakor érkeznek egymásután az egyesületek küldöttségei. LA Területvédő Liga hatalmas koszorú­ját hozzák Aitay József dr.. Szntágh - dífonás , fd. Krisztics Sándor dr. A mauzóleum előtti térségen feketélik a néma tömeg és vádolan hangzik Szontagh Tamás beszéde­, a­melyben Kossuth Lajos szavai harsognak: „Az örök igazság és mindennek nevében, a­mi drága és szent, kinyilatkoztatom, hogy a mióta az emberiség történetét ismerjük, igazabb ügy nem volt, mint Magyarország ügye­" Az Erdélyi Magyar­ Székely, Szövetség nevében Rákóczi Imre dr. tett foga­dalmat az örök magyar egység mellett. Azután jött a //. Rákóczi Ferenc Társaság, a Felvidéki és Dél­vidéki Ligák, a F­elsőmag­yar­országi Magyarbarát Németek Szövetsége és tették le Kossuth szarkofág­jánál koszorúikat. És a tömeg mint végnélküli fo­lyam hömpölygött a sirhoz és hét óra felé csodála­tosan gyönyörű virághalmot emelt Kossuth Lajos sírja fölé. Budapest népének kegyelete. A néma menet lelkéből hatalmas zúgással áradt ki a menny­dörgő tiltakozás: Nem! nem! soha! Holnap, mikor aláírják a békét. A Budapesten tartpaktidó menekültek szerdán délután Pestvánmatyi’ székházának tanácstermé­ben Persay Fparh­alispán elnöklésével gyűlést tar­tottak, a­melyen a megszállott területek törvény­hatóságainak vezetői teljes számban vettek részt. Az értekezlet egyhangúan nagy lelkesedéssel elfogadta­. Hankó Elemér dr. kolozsmegyei alispán indítvá­nyát, hogy a békeszerződés aláírásának napján, jú­nius 4-én hangtalan tüntető felvonulást rendeznek az összes menekültek részvételével. A vezetőség ez után is felkéri a fővárosban tartózkodó összes me­nekülteket, hogy ebben a tüntető felvonulásban ki­vétel nélkül mindenki vegyen részt. A gyülekezés pénteken reggel fél kilenc órakor az Árpád szobor előtt van­, a­honnan Erdély, Észak- és Délmagyar­­ország jelzőtáblák alatt a,­­Bazilikába vonulnak, a­hol istentiszteletet hallgatnak végig, ezután a tömeg­ a Vilmos császár­ után és Kossuth Lajos­ utcán át a, Petőfi-szobor elé vonul és ott minden szónoklat mellőzésével­ csupán a Himnuszt éneklik el. A­­­Baross­ Szövets­é­g kezdésére az összes buda­pesti kereskedelmi testületek elhatározták, hogy a­ békeszerződés aláírása elleni tiltakozásuknak kife­jezést adandó, pénteken délelőtt 10 órakor bezáróan délután 2 óráig Budapest összes üzletei , kávéhá­­­zai is zárva maradnak. A­­ Kálvin-téri református Templomban péntek­­en délelőtt 10 órakor a béke aláírásának idejében istentisztelet lesz, mely alkalomból Barabás Samu, kolozsvári esperes mond beszédet. "Az evangélikus istentisztelet holnap, pénteken, nem mint előre jelezve volt 11, hanem 10 órakor lesz. Az istentiszteletet Raffay Sándor püspök tartja.­­A­ Budapesti Kávésipartársulat elnöksége fel­hívja a­­budapesti kávés­ázak tulajdonosait, hogy holnap, pénteken délelőtt 1002-ig üzleteiket tart­ják zárva, a zenés kávéházak pedig este a­ zenélést­ is mellőzték. Vm Budapesti Hírlap (m 1920 junius 4. Küllöld. Az osztrák keresztényszocialista párt kerületi­­ szervezete tegnap nagygyűlést tartott Döblingben. Kunschaka a keresztényszocializmus mai föladatairól­­ beszélt, de az elméleti vitáim időt szakított, vala­mivel prózaibb okfejtéseivre is. Beszédének ez a té­mája a magyar' gabona-és szarvasmarha körül for­gott és a többi kíggly’a­ következőket mondotta: — Budapesten máris tárgyalnak x x x x x xxxxxxxxxxxx Magyar­ország gabonafölöslegének megvásárlásáról, csak az­ osztrák kormány nem tett még semmi intézkedést ez irányban. Megeshetik tehát, hogy Magyarország­ból Ausztrián keresztül Németországba viszik a ga­bonát, mi pedig szaladhatunk ismét Németországba koldulni, h­ogy nekünk is juttassanak valamit a fö­löslegből. . . Mint a Reuter Irodá­nak jelentik Konstanti­nápolyból, a török hadsereget mozgósítják Driná­­polyban. A mozgósítás nyilvánvaló célja, hogy meg­akadályozzák a városnak a görögök által való, megszállását. Mivel a szomszédos államok fenyegető magatartása izgalommal tölti el Görögország lakos­ságát is. Venizelosz kérelmére a kamara felhatal­mazta a miniszterelnököt, hogy Aténben az ostrom­­állapotot kihirdethesse. A miniszterelnök kijelen­,­tette még, hogy az ellenzék az új választásokon kö­vetelni fogja Konstantin király visszahívását. Ezt a nyilatkozatot élénk tetszéssel fogadták. * Lloyd George és Kraszin tárgyalásait mindin­kább fokozódó idegességgel szemlélik a franciák. A­ londoni francia nagykövet azt a határozott utasí­tást kapta, hogy kerülje a Kraszinnal való találko­zást. A mai jelentésekből megállapítható, hogy a­ tárgyalásoknak politikai célja van és Anglia inkább tárgyalásba bocsátkozik a bolusevikokkal, semhogy megengedje, hogy Perzsiában levő érdekei veszede­lembe kerüljenek, összefügg ezzel Firum herceg, perzsa külügyminiszternek Londonba való érkezése is, a­ki a népszövetség oltalmát kérte a bolusevikok­ előrenyomulásával szemben. A francia kormány el­határozta, hogy ezt az ügyet a Londonban, Páris­­ban és Szan-Remóban a forma szerint elvállalt kö­­telezettséglekthez képest megvizsgálja. "

Next