Budapesti Hírlap, 1920. június(40. évfolyam, 130–154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

/2 Budapesti Hírlap ,132. p.» 1920 ju­nius 3. fontosabb rendelkezéseket emeljük ki: A bornak,­­ sörnek és égetett szeszesitaloknak bárminemű el­adása dolgában az állam rendelkezik, az eladás közve­títésére a pénzügyi hatóság ad engedelmet. A tény­leges szolgálatban álló állami törvényhatósági és községi tisztviselők és alkalmazottak csak felettes hatóságaik beleegyezésével kaphatnak italmérési engedelmet. Lelkészek, tanítók és gyakorló szülész­nők, valamint ezek családtagjai csak saját termésű boraikat adhatják el. Az egyes községek területén engedélyezhető korlátlan kimérésű üzletek megha­tározott számhoz vannak kötve. A korlátlan kimé­­résű engedélyek kiadásánál elsőbbséget biztosít a javaslat a hazafias irányú fogyasztási szövetkeze­teknek, az önhibájukon kívül állásukat vesztett közszolgálati alkalmazottaknak, a rokkantaknak, hadiözvegyének, hadiárváknak, a hazafias munka-,­soknak, a közalkalmazottak özvegyeinek és árvái­nak, valamint azoknak is, a­kik a forradalmak alatt törvénytelen intézkedés folytán anyagi kárt szenvedtek. A törvény életbelépésének napján a meglevő engedelmeket az illetékes pénzügy igazga­tóságoknak hivatalból felül kell vizsgálniok. A felül-­­­vizsgál­ás során mindazoktól az engedélyesektől, a­kik állam- és társadalomellenes tanok terjesztését, illetve ilyen irányú politikai izgatást üzletükben le­hetővé tettek, vagy a törvényben megszabott felté­teleknek egyébként sem felelnek meg, az engedé­lyek elvonandók. A javaslat az illetékek fizetésénél progresszív kulcsot állapít meg, melynek alapja a szesz és pá­linka után hektoliterenként 40 filtér—­ korona, bor után 20—50 fillér és a sör után 10—25 fillér. Néma tiltakozás. — Az űrnapé tüntetés. — A béke aláírása alkalmával tüntetésképpen csütörtökön. Űrnapján délelőtt a különböző egyesü­letek küldöttségei .Megkoszorúzzák Vörösmarty és Petőfi szobrát, a budavári Honvédszobrot, a késő délutáni órákban pedig a Kossuth-síremléket. A szobrok talapzatára, illetve a mauzóleumra a kö­zönség virágot és zöld lombot fog szórni. A Terü­letvédő Liga koszorúját a Vörösmarty-szoborra dél­előtt tizenegy órakor, a Petőfi-szoborra féltizenket­­tőkor, a Honvéd-szoborra tizenkét órakor fogják el­helyezni, Kossuth síremlékét pedig délután hat óra­kor koszorúzzák meg. A Gizella-téren, a Petőfi­­téren, a Honvéd-szobor előtt és a Kossuth-mauzó­­leum körül a nőegyesületek bizottságai néhány fil­­lérért virágot és zöld lombot árusítanak a liga ja­vára. A liga kéri azokat is, a­kik nem vonulnak fel valamely egyesülettel, ráérő idejük szerint helyez-­ zenek zöld lombot a fent említett szobrok egyikére. Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség csü­törtökön délelőtt háromnegyed 11 órakor gyüleke­zik a József-téren, a nádor szobra előtt s innen vo­nul az Unió zászlaja alatt a Petőfi-szoborhoz, majd a Kossuth-itrémiekhez. A Délvidéki Liga tagjai június harmadikén délelőtt tíz órakor s délután öt órakor gyülekeznek a liga helyiségében. Amikor aláírják a békét.­ ­A békeszerződés aláírásának napján, pénteken délelőtt fél 9 órakor a menekültek és kiü­ldözöttek gyülekeznek az ezeréves emlékműnél. Árpád szobra előtt és onnan 9 órakor indulnak az Andrássy-úton át a Bazilikához, a­hol 10 órakor kezdődik a kö­nyörgő istentisztelet, a­melynek keretében fohászok szállnak az ég­­felé, hogy az egek ura a kiüldözöttek­nek adja vissza elrablóit­­hazáinkat. A Bazilikában Zadravecz István tábori püspök mond beszédet. Ugyancsak 10 órakor az aláírás, időpontjában kő- fiyörgő istentisztelet lesz a Deák-téri evangélikus, a Kálvin-téri­ református és a hold-utcai unitárius templomban is, a­melyeken, a főváros egész közön­sége résztvesz. Az istentiszteletek után a menekültek a Petőfi­ térre vonulnak és a Slimnusz elénekése után szétoszolnak. Az üzletek és a nyilvános helyi­ségek 10 órától kezdve zárva lesznek. A hivatalok­ban, a bankokérta a munka szünetel. A tőzsde szin­­­­tén zárva lesz. A­­ villamosok 10 órakor 10 percre megállanak. A vonatok az ország egész területén 5 percre megállanak. A harangok 10 órától kezdve fél órán keresztül zúgnak, figyelmeztetve a magyar­­ nemzetet arra a csapásra, a­melyet rá Fámban mérnek. Június hatodikén a vasárnapi istentiszte­lettel kapcsolatosan megemlékezés fog történni minden templomiban az aláírás tényéről de nem a gyász, hanem a hit diktálta törhetetlen bi­zalom formájában. Az egyetemi tanács elrendelte, hogy pénteken délelőtt fél 11—11-ig az egyetem szentegyházában a leküzdhetetlen kényszer okozta lelki megrázkód­tatásnak és a jobb jövőbe vetett hitnek kifejezé­séül ünnepies mise és szentbeszéd mondassék. A szentbeszédet Wolkenberrt Alajos dr. hittudomány­­kari dékán fogja mondani. Az összes egyetemi ta­nárokat és az ifjúságot felhívták, hogy ezen az ün­nepen miinél nagyobb számban jelenjenek meg. Az előadások ezen a napon szünetelnek. A T­isza-emlékbizotnáa június 4-én este 7 óra­kor a Nemzeti Társaskör h­elyiségében a nemzeti gyász alkalmával gyászülést tart, a­melyre a bi­zottság elnöksége ezennel meghívja a Nemzeti Tár­saskör tagjait. Somom­ vármegye tanfelügyelője elrendelte, hogy az iskolákban június 4-én az utolsó előadó órán figyelmeztessék a tanuló ifjúságot, hogy csak kényszerből írták alá a békét, de az elrabolt részek egészen visszakerülnek oda, a­hova tartoznak, az ez­eresz­tendős szent korona sérthetetlen testéhez. Szeged város tanácsa elhatározta, hogy a Szé­­chenyi-téren elhelyezett Deák-szoborra egy emlék­táblát illeszt, a­melyre a haza bölcsének következő szavait vésett: „A­mit erő és hatalom elvett, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de a­miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga le­mondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig két­séges." Waprorszapp! rosszih a népsz­erepire. A Berlingske Tidepole párisi forrásból jelenti, hogy Magyar­országnak a népszövetségbe való fel­­t­ételét közvetelenül a béke aláírása után biztosí­tani fogják. Az ,-antant részéről általában Magyar­­országgal szentiben nagyobb előzékenység mutatko­zik és könnyen meglehet, hogy Magyarországot nemsokára nem min­t legyőzött ellenségei, hanem mint barátot és érdekszövetségéit fogja tekinteni az antant. Ennek előfeltétele azonban Magyarországé belső konszolidálódása. Lloyd­-George tárgyal a szovjet küldöttjeivel Lloyd George, mint Londonból jelentik, teg­nap háromórás kihallgatáson fogadta Kraszint, az orosz szovjet kormány kiküldöttjét. A tanácskozás­ról a múlt héten értesítették Millerandot és Nittit, azzal a kéréssel, hogy küldjenek a tanácskozásra politikai meghatalmazottat. Millerand válaszában kijelentette, hogy Franciaország nem tér el eddigi politikáidtól és nem láván tárgyalni a bolusevikok­­kal. Hasonlóan tartózkodó magatartást tanúsít Olaszország is. Az angol kormány a tárgyalás fel­tételéül kikötötte, hogy Oroszországnak előbb haza kell küldenie valamennyi állam hadifogságban levő katonáját és hogy a kereskedelemmel kapcsolato­san a bolusevikok semmiféle propagandát nem fejthetnek ki. Viszont Kraszin im múl a­ti­ja ejtette az angol meghatalmazottakat azokkal a részletek­kel, a­melyeket Oroszország gazdag segítő forrásai­ról elmondott. A francia sajtó a legnagyobb fölhá­­borodással ír a tárgyalásról és azt mondja, hogy Lloyd George megszegte a szövetségesekkel kötött megállapodást. Megemlítjük még e helyütt, hogy az orosz szovj­etkor­mány tárgyalásokat kezdett a né­met kormánnyal, hogy Oroszország keleti vidékein­­százezer német gyarmatost helyezzenek el. RAPIHIREK. — (Az időjárás.) A meteorológiai intézet je­lenti: Hazánkban a hőség tegnap is csökkent ke­véssel és a felhőzet növekedett. Több helyről ziva­taros esőket is jelentettek, legtöbb esett a Dunántú­lon. (Tata 33 mm., Keszthely 18 mm.) — (A Kisfaludy-Társasási) szerdán délután ■a Tudományos Akadémia kis üléstermében tartotta rendes hónapi ülését. A folyó ügyek elintézése után Négyesy László rendes tag Szilády­ Áron tagságának félszázados fordulója emlékére Szilády Áron köszön­tése címen tas­stott fölolvasást. Csennery János ren­des tag­ri Horatius fordításaiból mutatott be­­szemel­vényeket. Beöthy Zsolt Rafael ma címen tartott fel­olvasást. — (A felsőmagyarországi magyarbarát németek szövetségre) ma az összes megszállott felvidéki megyék németajkú képviselőinek jelenlé­tében nagygyűlést tartott. A nagygyűlésen javasla­tot fogadtak el, melyben a felsőmagyarországi né­metajkú honfitársak tiltakoznak az ellen, hogy szü­lőföldjüket Magyarország testéből kihasítsák.­­ (A Magyar Irodalomtörténeti Társa­ság­) tegnap Viszota Gyula elnöklésével felolvasó­­ülést tartott a Tudományos Akadémia termében. Eckhard Sándor Balassa Bálintról, Zsigmond Fe­renc Jókai Mórról olvasott föl értékes irodalomtör­téneti dolgozatot. Pintér Jenő királyi főigazgató előterjesztette: A magyar irodalomtudomány című kétkötetes munkának a tervezetét, a­mely a kul­tuszminisztérium támogatásával fog megjelenni. — (Tanácskozás a közbiztosságról.)­­A Magyar Országos Tudósító jelenti: A budapesti ál­lamrendőrség főkapitánysága a következő hivatalos közlést adja fel­: „Ankét a közbiztosságról" címen a mai esti lapokban megjelent közlemény tartalma nem felel meg a valóságnak.­­ (A hadifoglyokért.) A Budapesti Ügető­­verseny Egyesület hadifoglyaink hazaszállításának költségeire ötvenezer koronát, küldött a MOVE hadi­­sogértymentő akciójának. Ezemfelül a versenyre szóló belépőjegyek árát is fölemelte s a befolyó ösz-­ szeget szintén a hazafias célra adja. Az ügető-egyesü­­­­let példája nyomán az összes sportegyesületek, to- t­­váibbá a színházak és mulatók is meg fogják adózi tatni csekély mértékben a szórakozó közönséget.­­ (Magyar írók Magyarországért.) Horthy Miklós kormányzó előszavával jelenik meg az első magyar irredenta könyv: a vérző és megcsonkított Magyarország legkiválóbb írói, tudósai, művészei egy porondon találkoznak és küzdenek a csorbítat­lan Magyarországért. Jövedelméből részesedik a Lukachich Géza báró altábornagy elnöklete alatt álló nyugdíjas tisztek országos szövetsége, a tisz­tek özvegyei és árvái is. Távol minden pártvillon­­gástól, a magyarság hosszú idő múltán, e könyvben jelentkezik majd hatalmas egységben, az élet aka­ratával és a szellemi, erkölcsi erejével. Elbeszélőn­­ek, versek, tudományos cikkek és értekezések har­colnak itt a magyarság igazáért. A könyvet Kosz­tolányi Dezső szerkeszti.­­ (Nyilvános tanácsülés.) A tanács ma a közgyűlést helyettesitő hatáskörében ülést tartott, a­melyen Sipőcz Jenő kormánybiztos elparentálta Lócz­­­ Lajost,és Ábrányi Emilt. A napirend során fölemelték 11 fogaskerekű vasút tarifáját, azonkívül fölemelték­­a víz árát köbméteren kint 2 koronára, a gázét­ 3 koronára és az elektromos áram árát 60 fillérre, hozzájárultak a tandíj megdrágításához, az állatvásári és köz­vágóhídi díjak emeléséhez, majd­ Csupor József dr. tanácsos előterjesztése után a két házi napi ápolási díjat 51 korona 66 fillérben álla-­­pították meg. A krisztinavárosi nyári színházat Ke­mény Géza dr. tanácsos előterjesztésére három évre Sebestyén Gézának adták bérbe. •­ (Tüntetés a cseh, román és osztrák kö­vetségek előtt.) Ma este 6 óra felé 150 főnyi tün­­tető csoport vonult a cseh követségnek Kun­ utcai helyisége elé, a­hol abcugolták Csehországot, Masarykot és a cseh követet. A tüntetők innen a román missziónak Andrássy­ út 114. számú helyi­sége elé vonultak, a­hol a tüntetést megismételték- Innen az osztrák követség akadémia-utcai helyiségei elé mentek, a­hol kővel néhány ablakot betörtek. A rendőrség a tüntetőket szétoszlatta és az idegen­ követségek f­elé őrségeket állított. — (A „MOVE“ Hadifogoly Mentő Mozga­lom) június 4-én délután fél hat órakor a belvá­rosi plébánia­templomban egyházi hangversenyt rendez a magyar hadifoglyok javára. Az egyházi szónoklatot Zárchányi Egon Albert mondja. — (A Nemzeti Hitelintézet R.-T.) (ideigle­nes helyisége Budapest, Vill., Ullai­ ut 2. 57.) az ala­kuló közgyűlésről kiadott jelentéssel kapcsolatosan ama­leves adat helyreigazítására kér bennünket,­ •hogy a folyó évi július 1-ig jegyzett és jegyzendői részvények nem január 1-től, hanem természeti sze­mten csak a megalapítás után való naptól június 1-től és a július 1 után jegyzendő részvények nem július 1-től, hanem 1921 január 1-től bírnak osztalékjogo­­sultsággal, azonban az utóbbi részvényjegyzők ez évi december 31-ig 6 százalék kama­tmegtérítésben része­sülnek. Részvények jegyezhetők Budapesten az inté­zet ideiglenes helyiségében és vidéken minden köz­­­ségi jegyzői irodában. Egy részvény ára 210 korona,’ Jegyzést elfogadnak levélbeli bejelentésre is.­­ (A Nemzeti Vagyon­mentő Vásár) harmat­­dik árverésének kiállítása június 3-án délelőtt tíz óra-­­­kor nyílik meg. A kiállítás ezenkívül megtekinthető­ 4-én és 5-én délután 3—6 óráig és 6-án, vasárnap dél-­­előtt 10—1-ig. A kiállított tárgyakat junius 8-tól min-' den nap délután 4 és 6 óra között árverezik. (Telefoni.­ József 105—27.) — (A pesti izr. hitközség: új főtitkára. A hitközség elöljárósága szerdán, junius 2-án megr­­arkott ülésében Gábor Gyula dr. budapesti ügyvé­det, eddigi főtitkárhelyettest főtitkárrá léptette előt. — (Megérkezett) a balatonendrédi csipke, kiállításra küldték fiát a kincses kezű end­rédi as­­­­szon­yok. A csodaszép holmi megtekinthető Kireti­­knopf és Ádám-refmnél, Budapest, IV., Ferenciek-­ tere 7. )­­ (Vasárnap és ünnepnap tíz óráig: járt a villamos.)­. A budapesti egyesített városi vasutak igazgatósága elhatározta, hogy egyelőre június hó­napban miniden vasárnap és ünnepnapon este tíz óráig tartja fönn a forgalmat. Azonban ugyanakkor, a szénállományra való tekintettel kénytelen a ko­csikat reggel egy órával később, tehát hat óra he­­­lyett hét órakor forgalomba bocsátani. Ez az in-j­­ézkedés nem vonatkozik Péter és Pál napjára, az Hamisfogakat N ÉBlSSI *"! w g Arany- és 3£ZÜSt-régiségeket 'f ” Ékszert Brilliánst Platinát Dísztárgyakat g -Fumtmá m ■m gyem s

Next