Budapesti Hírlap, 1920. július (40. évfolyam, 155–181. szám)
1920-07-01 / 155. szám
mnt a tábornok elé, akinek Wallenstein Széchenyi Ernőné grófné tolmácsolta panaszaikat és kérelmüket. A tábornok kijelentette, hogy a határmegálapító bizottság oly széles hatáskört kapott, hogy jogában lesz Magyarország határait az igazságnak és a határmenti lakosság és városok gazdasági érdekeinek megfelelően rendezni. Türelemre és kitartásra intette az elkeseredett l közönséget és különösen a menekülteket kérte, hogy türtőztessék magukat. A tábornok és kísérete Sátoraljaújhelyről gépkocsikkal folytatta útját Ungvár felé, Ungváron a város egész lakossága kivonult eléje, ezrével állt Sorfalat, a merre a menet elhaladt és tüntetően éljenezve Magyarországot, követelte a rutén területek visszacsatolását. A magyar Kormány nem tárgyal az amszterdami szövetséggel. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A szakszervezetek szövetsége által Magyarország ellen, elrendelt bojkott ügyében különböző híresztelések keltek szárnyra s főleg az osztrák sajtó neves orgánumai ••teljesen tévesen úgy tüntették fel a dolgot, mintha a magyarkormány a szakszervezetek szövetségének ••képviselőivel Belesben tárgyalásokat folytatna. Ezzel szemben illetékeshelyről nyert értesülés alapján Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy a magyar kormány a szakszervezetek nemzetközi srővetségével semmi néven nevezendő tárgyalásokat sem nem folytat, sem nem kezdeményezett. A bojkott által elsősorban sújtott Ausztria érdekében Renner kancellár felajánlotta közvetítését a magyar kormánynak. A magyar kormány Renner kancellárhozintézett válaszában kijelentette, hogy a szakszervezetek nemzetközi szövetségesei tárgyalni nem hajlandó, ellenben minden magyar külképviseleti hatóság készséggel ad mind idegen állampolgárnak, mind pedig társadalmi és egyéb szervezetek képviselőinek információkat a magyarországi helyzetről, mert súlyt vet arra, hogy a Magyarországról terjesztett alaptalan vádak lehetőleg eloszlattassanak és mert nem lévén titkolni valója, szívesen enged betekintést bárkinek a magyar ügyekbe. A magyar kormány egyben kijelentette azt is, hogy a magyar belügyekbe beavatkozást semmi szinkut meg nem engedhet, egyébként azonban nincs észrevétele az ellen, hogy a bojkott által elsősorban érintett Ausztria annak elhárítása érdekében Bécsben a nemzetközi szakszervezetek képviselőivel megbeszéléseket folytasson. Ez elvi álláspontjának teljes figyelembevételével június 28-án Gratz Gusztáv bécsi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a szakszervezeteik nemzetközi szövetsége által Bécsbe küldött meghatalmazottaknak megadta mindazokat a felvilágosításokat, amelyeket a magyar ügy helyes megismerése érdekében szükségesnek tartott. Június 30-án pedig pótlólag megadta még azokat az információkat, amelyeknek beszerzése szükségesnek látszott. Ezzel magyar részről az ügyet befejezettnek tekintik, tekintet nélkül arra, hogy a szakszervezetek nemzetközi szövetesége a kapott felvilágosítás alapján a bojkottot beszünteti-e vagy sem. A magyar felvilágosítás hatása b écsből jelentik: "A Deutsches Volksblatt estilapja a Telegraf a bojkottról ezeket írja: Az eddigi tanácskozások a nemzetközi szakszervezeti szövetséggel kielégítően folytak, s teljesen a magyar részről felállított keretek között maradtak. Eddig csupán felvilágosításokat adtak. Világosan lehet érezni, hogy a szakszervezeti szövetség a felvilágosítások , utáni a magyarországi helyzetre vonatkozó ítéletét, amely a bojkotthatározat alapjául szolgált, lényegesen módosította. (MTI.) Két nap múlva megszüntetik a bojkottot ? Királyhidáról jelentik a Búd. Tudnak: Bécsi információ szerint az amszterdami szakszervezeti iroda kiküldöttei és a bécsi bojkottrendezőség több napi tárgyalás után elhatározták a bojkott megszüntetését. Ezt a határozatot állólag két nap múlva végrehajtják. Az ebben a kérdésben döntő tényezők éppen úgy, mint az osztrák kormánykörök, nagyon tartózkodóan nyilatkoznak, de a bevezetésben említett információt nem cáfolják meg kéke é sűrűsíthető össze. Amit Németország aláírt, azt akija ás, az emberi teljesítőképesség határáig. A második rész az új kormány belpolitikáját szögezi le. Ebben a tekintetben minden magyarázatál többet mond a kancellár idevonatkozó beszéde: — Külügyi politikánk céljaihoz alkalmazzuk belpolitikánkat is. Fő gondunk az összeomlott haza felépítése, a fennálló köztársasági államforma alapján. Valamennyi német politikai egyenjogúságának talaján állunk és elutasítunk minden kísérletet, amely osztályuralom felállítására, vagy arra irányul, hogy egy osztálynak előjogokat adjon. A mi célunk a kiengesztelődés politikája. Mi küzdünk minden osztálygyűlölet és faji gyűlölet ellen, minden szociális és vallási erőszak ellen- Ma mindenekelőtt nyugalomra és rendre van szükség. A kormány az egész néphez appellál, tartozzék bár az egyes ember akármelyik pártirányzathoz, ne folytassuk a borzalmas háborút idebent, niután a birodalom határain már megszűnt. A politikai véleményeknek szély leüli fegyverekkel vívott harcát a kormány nem fogja gátolni, az erőszakhoz való appellálással szemben minden oldalon pártatlanul és erélyesen fog fellépni s az erőszakos átalakulás kísérletét le fogja gyűrni, bárhonnan jöjjön is. (Megújuló tetszés a többségben.) • A beszéd harmadik része végül az ország gazdasági helyzetét ecsetelte. Sötét, szomorú ez a kép, de nem reménytelen. A kancellár bízik is a jövőben, csak a német nép értse meg őt és kormányát, s Fehrenbach hatalmas beszéde bizonyíték arra, hogy a német nép a maga sorsát ezúttal nem egy ad hoc politikus kezébe tette le, hanem egy államférfiúéba, kit csak az a vágy hevít, hogy minden tudásának egész erejével nemzete javát szolgálja. Fehrenbachtól mást nem is várhatott senki és mégis győzelmét tulajdonképpen csak az utána fölszólaló Scheidemann tette teljessé. Mikor a többségi szociáldemokraták vezére egynémely ellenvetés éskifogás után biztosította a kancellárt a koalícióból kimaradt pártjának teljes támogatásáról, akkor Fehrenbachnak éreznie kellett, hogy most már erősen tartja kezében az ország gyeplőit. Sebeidemami ezúttal ismét államférfim kvalitásait csillogtatta, példát adva arról, hogy egy ország szorongatott helyzetében a szocialista vezér is bizalmat szavazhat egy tiszta polgári kormánynak. Közérdek a pártérdekek fölé, mondotta Fehrenbach és Scheidemann megtoldotta azzal, hogy közérdek az osztályérdek fölé. Ez lehet csak igazi módja egy, országos válság megoldásának a járás ideiglenes szabályozásáról. Ennek a törvénynek 16. paragrafusa úgy szól, hogy a jelen törvény, rendelkezései irányadók a legfőbb állami számvevőszék elnökének felelősségrevonása esetében követendő eljárásra. A törvény megjelenése után való napon az ügyészség vádirata alapján, a vádlottat letartóztatták. A védő így fejezte be: A számvevőszék függetlenségével áll, vagy bukik az államháztartásnak isdész parlamentáris rendje. Eddigi törvényeink a számvevőszék elnökét egyedül és kizárólag a parlamenti bíróság elé utalják, de kifejezetten odautalja őt az 1920. évi X. törvénycikk is. Kéri ennélfogva, hogy a bíróság szállítsa le a maga illetékességét. Szilassy Pál dr. államügyész röviden válaszolt a védő előterjesztésére. Kijelentette, hogy Strausz István elnöki kinevezését szabályszerűen megsemmisítették, de különben is az a bűncselekmény, amelyért vád alatt áll, nem hivatali cselekvőségéből való s ezért a büntetőbíróságot illeti meg az ítélkezés. A biróság közel másfélórai tanácskozás után ugy döntött, hogy hatáskörét leszállítja és az iratokat visszaszármaztatja a királyi ügyészségnek. A ■végzés. megokolása hivatkozik az 1870. évi XVIII., az 1848. évi HI.és az 1920. évi X. törvénycikkekre. Az utóbbi kimondja, hogy a nem alkotmányos utón kinevezett miniszterek, továbbá a számvevőszéki elnök hivatali hatáskörben elkövetett cselekményeiig fölött nem a büntető-, hanem a kivételes bíróság határozhat A bíróság e határozata folytán az ügyészség elrendelte Strausz István azonnali szabadon bocsátását. Fehrenbach bemutatkozása. Budapest, jan. 30. Fehrenbach, az új német kancellár, kabinetje élén hétfőn mutatkozott be a nemzetgyűlésnek. Óriási várakozással tekintett az egész német nép ez ünnepies aktus elé, amelynek sikerétől vagy balsikerétől függ az ország legközelebbi jövőjének sorsa. És Fehrenbach jött, látott és győzött. A sikere teljes volt. Németország így előreláthatóan megint nyugodtabb napoknak nézhet elébe, mert le-fujtottságában is olyan erőpróbáról tett újból tanúbizonyságot, amely nemcsak befelé, de ellenségei felé sem maradhat hatás nélkül. Fehrenbach székfoglaló beszéde három részre bontható. Az első rész a külpolitikának volt szentelve és egész tartalma e két szóba: „Versailles! * ------- ...........-tt, Strausz István! szabadonbocsátották. A bíróság illetéktelennek nyilvánítottak magát. A legfőbb állami számvevőszék elnöke, Strausz István ellen a királyi ügyészség tudvalévően a múlt héten izgatásért vádiratot adott, s ugyanakkor Strausz Istvánt letartóztatta. A vádirat alapján ma álították az ítélőtanács elé Strausz Istvánt. A tárgyalás meglepetéssel végződött, amennyiben a bíróság kimondotta, hogy nem illetékes a legfőbb számvevőszék elnöke fölött ítélni, mert ez a jog egyedül a parlamenti bíróságot illeti meg. Az ítélőtanácsban Szenyi Antal táblabíró elnökölt. A vádhatóságot Szilassy Pál kírsági ügyész képviselte, a védelmet Lengyel Zoltán dr. látta el. Strausz István, minekutána az általános kérdésekre megfelelt, óvást jelentett be a törvényszék hatásköre ellen. Hangoztatta, hogy őt három évtizedet meghaladó állami szolgálat után Károly király nevezte ki alelnöknek. TuróczyVilmos elnöknek 1918. évben bekövetkezett távozása óta előbb mint a leültek, s mint ilyen az 1907. évi XXIII. törvénycikk értelmében az elnök helyettese, 1919. évi március 10-ike óta pedig, mint a magyar népköztársaság elnöke által kinevezett elnök vezette a számvevőszék ügyeit. Ezután kifejtette, hogy a számvevőszék elnökét csakis parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Lengyel Zoltán dr. védő harmadfél órán át tartok (beszédben fejtegette, hogy Strausz Istvánnak a büntetőbíróság által való felelősségrevonása törvénytelen. Elmondotta a védő, hogy Strausz István a kommunizmus uralomrajutása után megmaradt felelősséggel teljes állásában, mert úgy vélte, hogy a törvényes rend helyreálltával számot kell adnia mindenről, amit tett, vagy amit elmulasztott. A kommunizmus bukása után a Friedrich-kormány egy öttagú döntőbíróság összeállítását határozta el. Ez a bíróság kimondotta egyhangúlag, hogy az ítélkezésre magát illetékesnek nem tekinti és csupán a bizonyítási anyag összegyűjtésére szorítkozhatik. Ezek után indult meg a vizsgálat Ennek folyama alatt azonban ez évi március hónapban az akkori igazságügyminiszter arról értesítette a vádlottat, hogy a minisztertanács elnökké történt kinevezését az 1920. évi I. törvénycikk 9. paragrafusa alapján érvénytelenítette. A vizsgálat ezután újra megindult és a zsűri az egész anyagot az igazságügyminiszterihez be is terjesztette. E hónap 24-én jelent meg a hivatalos lapban az 1920. évi X. törvénycikk a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő el ! . Budapesti Hirlap (165. sz.) 1920 július 1. ÚJJAPIHIREK: Az Ifjúság nemzeti sportünnepe. Tegnap, Péter és Pál napján délelőtt tryera, lélekemelő ünnepség helye volt az ügetőversenypálya. A fővárosi középfokú iskolák (polgári iskolák, reáliskolák, gimnáziumok) tanulói, fiuk és leányok vonultak ki a hatalmas térségre, hogy az Isten szabad ege alatt a jövő nemzedék nevében tiltakozzanak az erőszak ellen, amely megfosztja őket fejlődésüknek, boldogulásuknak a lehetőségétől. Hatezer diák, az ország szívének életkedvtől buzogó ifjúsága tett lelkes hitvallást Magyarország épsége mellett és hatezer reményt sugárzó szempárból villgott a kormányzó felé a tettrekészség tüze, a megcsonkított haza visszaszerzésének, naggyá, erőssé való fejlesztésének az akarása. A szivet-lelket gyönyörködtető ünnepség, amelyet a Védő Ligák Szövetsége a társadalmi egyesületek és a sportegyesületek bevonásával rendezett, tíz órakor kezdődött. Eddig a példás rendben felvonuló ifjúság már elhelyezkedett a térségen, a két nagy tribün megtelt díszes közönséggel és a díszemelvényt is elfoglalták az ünnepségre meghívott előkelőségek. A térségen fölállított emelvényekről és a tribünök előtt Király Aladár főispán, Persay Ferenc alispán, Ráth Endre volt országgyűlési képviselő és Temanovits Zoltán dr. délvidéki ügyvéd intézett buzdító beszédet az ifjúsághoz és a közönséghez. Negyed tizenegy órakor megérkezett József királyi herceg, majd harminckét ágyúlövés jelezte a kormányzó érkezését, aki Magasházy százados kíséretében, a közönség és a diákság lelkes éljenzése közepette, a Himnusz hangjai mellett helyezkedett el a díszpáholyban, amelynek lépcsőjén kétoldalt Magyarország különböző vidékeinek népviseletében tizennégy leányka állott sorfalat. Urmánczy Nándor üdvözlő beszéde után, amelyet a védőligák nevében intézett a kormányzóhoz, Mészáros János prelátus, érseki helynök a díszemedvénnyel szemközt felállított tábori oltárnál misét celebrált, amelyet akatonai zenekar régi magyar egyházi énekekkel kísért. A mise után a diákság és a közönség ajkairól fölhangzott a Himnusz, majd Raffay Sándor evangélikus püspök, Takaró Géza református lelkész és Boros György dr. unitárius teológiai dékán rövid imát mondott. Ezután az ifjúság szebbnél szebb szabíadgyakoriátokát mutatott be, a melyeknek utolsó ütemeinél az esküre emelt kézzel, térdelő helyzetben levő hatezer diák ajkáról harsogva hangzott el a fogadalom: Nem, nem soha! A szabadgyakorlatok után az iskoláikat képviselő diákok egy-egy tanár kíséretével a kormányzó elé léptek, aki buzdító szavakat intézett hozzájuk, melyben a többi közt ezt mondta: Hamisfogakatn kmmSSm *"* Brilliánst s jgacm T" ni Ékszert p Sjggig Platinát Jgjj——J M Antik tárgyakat ■g *5 Régi olajfestményt3 CSS3 s OJ 0 « —" DísztárgyakatEa mm nőj — ® mmmam "