Budapesti Hírlap, 1920. augusztus (40. évfolyam, 182–206. szám)
1920-08-07 / 187. szám
1920 auguszhu T. Budapesti Mia? aw. n.> Linder parancsőrtisztjének mondotta és Sas László névre kiállított szolgálati jegyet mutatott fel. A tüzérhadnagy azt mondta, hogy a hadügyminiszter és a kormány nevében jött részvétet kifejezni. A tárgyalást holnap folytatják. Isáry Albert dr. főügyész vádindítványa. . " Várii Albert dr. királyi főügyész a Tisza-gyikosság ügyében a polgári bíróság által annak idején folytatott bűnügyi vizsgálat iratait visszaküldte Marsialits Ede vizsgálóbírónak. Az iratokhoz huszonhat kopogtatott oldalra terjedő vádiratot csatolt. Az ügyész vádat emel gyilkosság bűntette miatt Kéri Pál, Csernyák Imre és Fényes László ellen, mint felbujtók ellen, Dobó István, Sztanykovszky Tibor, Horvát-Sanyovics Tivadar Sándor és Pogány József ellen, mint tettestársak ellen, végül Gaertner Marcell, Lemner László és Vágó-Wilheim Jenő ellen, mint bűnsegédek elen. A gyilkosságot azzal követték el, hogy Tisza Istvánsrófot a fönt említett felbujtókkal való előzetes megállapodás után s az ugyancsak fönt nevezett tettestársaik segítségével előre megfontolt szándékból együttesen megölték. A vádirat megalapítja, hogy Hüttnert, Hoffmarnn Györgyöt, Estefányi Jenőt, valamint bűnsegédséggel vádolt Heltai Viktort a katonai bíróság vette át s egyúttal elrendeli a szökésben levő terheltek körözését. A huszonnégy oldalra terjedő megokolás a gyilkosság történelmei előzményeinek oknyomozó ismertetése után, plasztikusan jellemzi egyenként a vádiratban megvádoltakat, valamint azt a forradalom napjaiban és utáni, vezetőszerepet játszott környezetet is, amely a forradalomnak gyilkos virágait termelte. A kenyérkérdés a nemüigyelésben. — Teleki erőt Kun Béla ■xabadonboosátisáról. — •A nemzetgyűlésben már napok óta különböző formában erős vita folyik a kenyérkérdésről. Ebben a kérdésben természetszerű ellentét van a termelők és a fogyasztók érdeke között s az a szabályozó rendelet, amelyet a kormány kiadott, sem az egyik, sem a másik felet nem tudja kielégíteni. Tegnap Huszár Elemér külön indítványban követelte a kormányrendelet megváltoztatását. Ezt az indítványt mára napirendre tűzték s ma a kormányt támogató többséghez tartozó képviselők széles alapon, számos hozzászólással világították meg a rendeletet. Az első szónok, Kerekes Mihály kisgazda azt bizonyította, hogy az ország nyugalma a gabonakérdés helyes megoldását követeli. Határozati javaslatában azt ajánlotta, hogy a búza maximális ára 500 korona legyen, az ellátatlanok azonban száz koronáért jussanak hozzá. A különbséget a hadinyertségek és a 60.000 koronát meghaladó jövedelem megadóztatásából kell fedezni. A fejkvóta tizenkét kilóban állapíttassék meg. Henczer István támogatta ezt a javaslatot. Temesvári Imre arra figyelmeztetett, hogy a malmok között kartel készül, amely a fogyasztók és a termelők ellen irányul. Azután Gaál Gaszton felszólalása következett, aki hevesen kikelt az ellen a követelés ellen, hogy ismét a gazdák hozzanak áldozatot. A rekvirálás a háború folyamán megtámadta a magántulajdont s magában foglalta a bolysevizmus csíráit. Az ipari munkásság és a főváros állami tisztviselői felelősek a bolysevizmusért. (Zajos közbeszólások a keresztényszocialisták részéről.) A szónok erre kijelenti, hogy őszinte tisztelője a tisztviselőknek, de azt tartja, itt az ideje, hogy a tisztviselőknek nemcsak jogairól, hanem kötelességeiről is szóljunk. A fegyelmetlenség és a dologkerülés páratlan. Tisztelet a kivételnek. De azután kérdi: lehet-e kényszeríteni a gazdát arra, hogy szántson és vessen, ha azt látja, hogy munkájára ráfizet? Ha az erőszakosságok meg nem szűnnek, akkor a mezőgazdasági munka egészen meg fog szűnni s egy szép napon a gazdák azt fogják mondani, hogy Budapest számára semmit sem adnak. (Zajos közbeszólások.) A kormány csak a saját gyöngeségének bizonyságát adná, ha felborítaná a már kiadott rendeletét, amely egyes részletekben lehet hibás, de alapelveiben, ami az árakat illeti, meg kell tartani, mert ha a kormány ezt megváltoztatná, akkor a kisgazdák levonnák ennek a konzekvenciáját. (Zaj.) Amin feltétlenül változtatni kellene, az a gabona-összegyűjtés költségének a rendeletben megállapított nagysága. Ez métermázsánként 240 koronára rúg . Gaál Gaszton részt értésén felsorolta, hogy az új gyűjtőszerv, az Áruforgalmi részvénytársaság hányféle kiadást szálít föl. Ez a fejtegetés nagy mozgást keltett az egész Házban. Elmondotta azután, hogy az Áruforgalminak egy kirendeltsége egy nagy vidéki városban, nyolc hónap alatt 500.000 koronát adott ki gumira és benzinre, holott a cséplőgépek benzin hiányában nem dolgoznak. Ha a kormány pályázatot hirdetett volna a gabona összegyűjtésére, akkor akadt volna akárhány vállalkozó, aki elvégezte volna a dolgot 100 koronáért méter mázsájáért 240 helyett. Így is az illető vállalkozó összehozott volna 450 millió koronát, holott most a gabonaösszegyűjtés 1100 milllléka fog kerülni. Ha a kormány ezen változtatna, akkor mindjárt 25 százalékkal le lehetne szállítani a kenyér árát. (Mozgás.) A szónok azután egy másik példával is illusztrálta az Áruforgalmi eljárását. Az Áruforgalmi kaszát vett egy gyártól, 30 koronával darabját s ahelyett, hogy közvetetlenül eljuttatta volna a kisgazdákhoz. 68 koronájával eladta a lánckereskedőknek s az eredmény az, hogy ma 120 koronán alul nem lehet kaszát kapni. (Mozgás.) Gaál Gaszton végezetül a keresztényszocialista képviselőkhöz intézte szavát, akiket arra kért, hogy népszerű jelszavak kedvéért ne veszélyeztessék a társadalmi békét. Fölszólaltak még ugyanebben a kérdésben Kuna András, Pál Amiitz György őrgróf, (aki azt hangoztatta, hogy jobb lett volna fentartani a régi szervezetet, vagyis a Haditerményt), Perlaky György, (aki az állami tisztviselők védelmére kelt), Berky Gyula, (aki megszólta azokat a képviselőket, akik szélsőséges állásfoglalással a társadalmi békét veszélyeztetik) és végül Szilágyi Lajos (aki mint volt bihari kormánybiztos ecsetelte azokat a visszásságokat, amelyeket a liszt elosztása körül tapasztalt). Az elnök itt félbeszakította a vitát, amelyet a nemzetgyűlés holnap folytat. Most Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszolt Tömöri Jenőnek minapi sürgős interpellációjára, amelyben azt kérdezte, nem terheli-e mulasztás a külügyminisztert abban, hogy a német kormány Kun Bélát szabadon engedte. A miniszterelnök erre azt felelte, hogy nem a magyar kurír állítólagos késedelme volt az oka a német kormány eljárásának, ő Kun Béla szökése után nyomban táviratilag kérte a bolsevik vezér letartóztatását, jelezte a kurír elindulását, s berlini megbízottunk is megtette a szükséges lépéseket a német kormánynál. Az állítólagos késedelem tehát csak kifogás a német külügyminiszter részéről. Magából a német külügyminiszter beszédéből bizonyítható — s erre vonatkozóan föl is olvas néhány passzust — hogy Kun Béla föltartóztatása nem volt kellemes a német kormánynak. Simon külügyminiszter ezért meg is szólta „néhány alantas közegnek ügyetlenségétA való ok, amiért a németek Kun Bélát szabadon bocsátották, az orosz szovjet hadsereg előnyomulása volt. A magyar külügyminisztériumot semmiféle mulasztás e dologban nem terheli. A nemzetgyűlés a miniszterelnök nyilatkozatát helyesléssel tudomásul vette. Az ülés elején az elnök bejelentette, hogy a MOVE-tól beadvány érkezett, amelyben azt kéri, hogy a nemzeti hadseregben zsidó ember ne lehessen tiszta nem hivatalnok. A miniszterel és a bojkottról és a természetötről Teleki Pál gróf miniszterelnök ma este munkatársunknak a bojkottról a következő felvilágosítást adta: — A bécsújhelyi bojkott-bizottság egyik tagja ma megjelent a határon Bécsújhely és Sopron közt egy magyar tisztviselőnél és megkérdezte, hogy mi történnék, ha a bojkott megszűnnék. Az illető tisztviselő telefonon fordult hozzám és jelentést tett erről, mire én azt válaszoltam, hogy a magyar állam csak állammal tárgyalhat, bojkott-bizottságokkal írem. Annyit azonban egyénileg is megmondhat, hogy a bojkott megszűnése esetében a retorzió is meg fog szűnni és ha ez az állapot beáll, akkor három nap múlva kölcsönösen megindulhat a forgalom. Nekünk azonban az osztrák kormánnyal van elintézni valónk és pedig a posta és a szén dolgában. A postánk ugyanis ott maradt, az ottlevő szenünk pedig fogyott. Ami a termési rendeletet illeti, hiszem, hogy megtaláljuk a kedvező megoldást, mert a dolog így nem maradhat. Hogy kenyéradóval segítünk-e, azt még pontosan nem tudom. A kenyéradónál mindenesetre súlyosabb dolog volna, ha maga az állam fedezné a költségeket. Ez az utóbbi állami szocializmus, illetve állami kommunizmus lenne. A teher így is óriás, mert az állami bevételünk egyenes adóból csak 260 millióra rúg, míg a lisztellátás maga 600 millióba kerül. A földbirtokrefom a hét közepén, vagy a végén a Ház elékerül és akkor megtörténik a miniszterváltozás is. Nagy harc Lengyelországban. — Az angolok támogatása. Varsóból jelentik hivatalosan augusztus 4-iki kelettel a harctéri helyzetről. A kelet-porosz határőrt az ellenség megszállta Kormo helységet. Osztrotenkánál visszaverték a lengyelek az ellenség valamennyi támadását. Tovább délre Osztrovig harcolnak az ellenséggel, amely Lomzánál átkelt a Narov folyón A folyó mentén lefelé Droghinnál heves harc volt az ellenséggel, amely átkelt a Bug folyón. Bresztatovszk és Ppihtki között a hegyi gyalogság vitéz osztagai a pomerániai csapatokkal együtt meghiúsították a bolusevikoknak azt a szándékát, hogy átkeljenek a Bug folyón. Az ellenségnek Breszt vasúti hídja rfsen intézett támadása után ötszáznál több holttest maradt a harctéren. Breszt és Luck között tervszerűen átcsoportosítjuk csapatainkat, amelyek nincsenek különös összeköttetésben az ellenséggel. Több súlyos harc után visszafoglalták Brody városát. Radzivilov környékén még áll a harc a makacsul védekező vörösek ellen. A lengyelek rohammal elfoglalták Mikulicst és ezzel véglegesen visszavetették az ellenséget a Szeret folyó túlsó partjára. Ebben az ütközetben nagy szerepük volt páncélos automobiloknak. 1600-nál több boluseviki katona holtteste maradt a csatatéren. Az angol kormány, mint Londonból jelentik, megígérte, hogy két hadosztály mozgósításán kívül önkéntes ezredek alakításával is segíti Lengyelországot. Azonkívül nagy hitelt nyit s fegyvereket és hadianyagokat szállít nekik. A Petit Journal értesülése szerint Currzon letét jegyzéke közli az oroszokkal, hogy a szövetségesek teljes egyetértéssel tesznek meg minden intézkedést Lengyelország védelmére. .. . A lengyel békedelegáció Minszkbe utazott. London, au®. 6. Az új lengyel békedelegáció augusztus negyedikén délután elutazott Minszkibe. (MTI.) Friedricc István mentelmi ingának fulliggeuláse — A mentelmi bizottság javaslata. — A mentelmi bizottság ma délben tizenkét órakor Ereky Károly elnöklésével tárgyalta a Friedrich István mentelmi ügyében beküldött ügyészségi megkeresést. A bizottságnak 21 tagja közül 16 jelent meg. Mikovényi Jenő előadó jelentette, hogy az ügyészség Friedrich Istvánt gyilkosságra való felbujtással vádolja. A megkeresés szerint a hadosztálybíróság előtt Tisza István gyilkosainak ügyében folyó tárgyalás során olyan vallomásokat tettek, amelyek alapján a királyi ügyészség indíttatva érzi magát Friedrich István ellen eljárni. Bizonyítóiratokat az ügyészség nem küldött. A mentelmi bizottság másfél óra hosszat tartott tanácskozás után kitertő szavazattal elhatározta, hogy Friedrich István mentelmi jogát felfüggeszti, illetve azt fogja javasolni a nemzetgyűlésnek, hogy a mentelmi jogot függessze föl. A bizottság öt tagja a kiadatás ellen szavazott, két tag nem szavazott. Somogyi István kisebbségi ellenvéleményt adott be, melyben formahibákra hivatkozik és a többi között arra is, hogy a házszabályok szerint senki a szavazástól nem tartózkodhatik, holott ma az egyik bizottsági tag nem szavazott. (Az elnöknek, minthogy a határozat szótöbbséggel történt, nem kellett szavaznia.) . A mentelmi bizottság holnap terjeszti jelentését a nemzetgyűlés elé. Alkalmasint kimondják a sürgősséget és ebben az esetben hétfőn tárgyalja a Ház Friedrich mentelmi ügyét. A bizottsági ülésről a Magyar Távirati Iroda ezt jelenti: A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma délben Ereky Károly elnöklésével ülést tartott, amelyen a Friedrich István mentelmi jogának felfügesztését kérő megkeresést tárgyalta A bizottság szótöbbséggel elhatározta, hogy Friedrich István mentelmi jogának felfüggesztését fogja javasolni a Háznak Ezzel a határozattal szemben Mikovényi Jenő előadó javaslatára Somogyi István dr. kisebbségi ellenvéleményt fog bejelenteni. A Friedrich-párt ma este Wein Dezső elnöklé* sével értekezletet tartott, a melyen Ereky Károly be*széde után a párt egyhangúan bizalmát fejezte ki ve* zére, Friedrich Istvárt iránt. / NAPIHIREK. / — (Tombor alezredes bünpöre.) Rácz Gábor vezérőrnagy elnök kilenc, órakor megnyitott* * tárgyalást. Szalai Károly főhadnagy tanu kijelöl)!!, hogy Tombortól hadseregelenes, fegyelembomlasztó, a proletárdiktatúra érdekében izgató van hasonló nyilatkozatot nem hallott. Szvoboda Lajos százados vallomása, után Debreczeni István alezredes a következő tanú. Vallomásában elmondta, hogy Tombor nem foglalt állást a tisztizászlóaljak felállítása ellen. Szünet után Holmok Sándor főhadnagy tanút hallgatják ki, aki Tombor, mint főcsoportvezető alatt szolgált. Tombor több alkalommal kíméletlenül felelősségre vonta az előadókat, így tanút is, szabotálás miatt. Egészben határozottan visszautasította, mikor tanúi rangjánál címezte. Ezután a tárgyalást szombaton délelőtt kilenc órára halasztották. (A Műegyetemi csendőr-Básilóalj jubileuma.) A műegyetemi csendőr-zászlóalj augusztus 8-iki jubiláris ünnepsége fényes közönség jelenlétében fog lefolyni a Műegyetemi előtti Shinaparton. A tábori mise délelőtt kilenc órakor kezdődik és ezalatt a helyőrségi zenekar és az egyetemi énekkar hangversenyez. Mise után Zadrovecs István tábori püspök, majd Bréter tábornok honvédelmi miniszter, végül Csáki Adolf műegyetemi rektor mondanak ünnepi beszédet. Este fél kilenc órakor a Gellért-szállóban társas vacsorán vesz részt a zászlóalj ifjúsága. Vacsora után kabaré és táncmulatság lesz. Jegy előre váltható a Műegyetemen, földszint 38*! szánt alatt. Csigtáni József 8