Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)
1920-09-22 / 224. szám
1920 szeptember 22. Budapesti Hírlap (224 ).H a házszabályba ütközik, akkor ezért az elnök rendreutasította volna. Először is tegnap akkor nem én elnököltem. De elnöktársam is helyesen járt el, mert úgy viselkedett, ahogy kellett. Az elnöki székből ugyanis nem lehet megállapítani, váljon egy képviselő úr igazat mondott-e. (Általános helyeslés és taps. Felkiáltások balfelöl: Éljen Bortuk!) Az elnöknek kötelessége minden kijelentést, amelyet egy képviselő úr tesz a Házban, bonn fidetett kijelentésnek és igaznak tartani mindaddig, amíg annak az ellenkezője bebizonyítást nem nyert. (Általános helyeslés.) Így tehát ezen a címen elnöki beavatkozásra nem volt szükség. Egy másik tételt is állított fel a t. képviselő úr, amelyet nem akceptálhatok a parlamentarizmus szempontjából. Ez az, hogy itt szabad bármit is állítani s a bizonyítás terhe a megtámadott képviselő urat illeti. Ez sohasem volt így a múltban. Mindent el lehet mondani itt a Házban, (Igaz! úgy van!) Kellő formákban a legsúlyosabb vádat is el lehet mondani, feltéve hogy az illető képes helyt állani és bizonyítani képes állítását. (Igaz! Úgy van!) A bizonyítás terhe azonban nem a megtámadottat, hanem a támadót, az állítót terheli. (Igaz! Úgy van!) Ezt a két dolgot kellett megállapítanom. (Általános élénk helyeslés és taps.).. Etek] Károly: Sándor Pál. képviselőtársam azt mondotta, hogy tévedett abban a Berényi-féle ügyben. Én azt mondom, hogy vizsgáljuk meg előbb azt az ügyet, mert végeredményben, amikor Keszthelyen lent voltam Huszár Károly, Haller István és több minisztertársammal együtt. (Mozgás.), csak említem, hogy együtt voltunk, akkor hozták azt oda és hivatalosan tálalták elénk. S akkor mi ezt, mint tényállást láttuk, hogy hogyan van megindítva ellene a vád. Végeredményben, ha a bíróság ítéletet hozott, hogy egy vád nem alapos, ezt respektálnunk kell. Én azonban fogok önnek ide a nemzetgyűlés elé olyan adatokat hozni, amelyek igazolják azt, hogy a románok ittlétekor a zsidóság tényleg sok vesztegetést és atrocitást követett el. Usetty Ferenc: Tegnap, amikor Sándor Pál Erekyre azt állította, hogy soha a fronton nem volt, rögtön kötelességemnek tartottam, hogy ez ellen tiltakozzam és közbekiáltottam, hogy ez nem áll, nem igaz egyetlen egy szava sem. Sándor Pál ezekre nem reflektált.Azt kérdezem most Sándor Pál igen, képviselőtársamtól, hogy akkor, amikor újólag kijelentem, hogy én Ereky Károllyal 8 hónapon keresztül forró tűzben és csatákban együtt voltam és amikor én barátaimtól, akikkel ő később még másfelé együtt volt, ezt hallottam, hogy ő még tovább is az első frontban harcolt, tisztelettel kérdem, hisz-e szavaimnak, inén, vagy nem? (Napo zaj.) Ha szavaimnak nem hisz, akkor úgy Sándor Pál igen t, képviselőtársamat, mint azt, aki neki ezt mondotta, rágalmazónak jelentem ki, és szavait visszautasítom. (Zaj. Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Sándor Pál: T. nemzetgyűlés! Tegnapi beszédem közben én csak azt hallottam, hogy igenis ott volt a fronton. Én erre feleltem, annyira emlékszem. .Usetty képviselőtársamnak ama határozott kijelentésére, hogy Ereky Károly t. képviselőtársával együtt volt a fronton pergő tűzben, erre a határozott kijelentésére nekem semmi jogom és okom nincs abban kételkedni, hogy engem félrevezettek és ezennel úgy Ereky Károlytól, — eltekintve attól, amit mondott és amire még visszatérek — mint a Háztól bocsánatot kérek. Kijelentem ismételten, hogy ha nem kaptam volna ezt az információt előkelő helyről, amelyet meg fogok nevezni, akkor ezt az információt föl nem használhattam volna. Méltóztassék tehát elfogadni tőlem ezt a bocsánatkérést. (Helyeslés.) Az elnök szünetet ad. A szünet után Jrakovszky István elnök tett egy kijelentést. A nagy zajban nem hallotta Ereky Károlynak azt a kifejezését, hogy Sándor Pálék provokáló magatartása arra fogja bírni a tömegeket, hogy a zsidóságot legyilkolják. Ha hallotta volna, akkor rendreutasította volna a szónokot. Mielőtt ezt megtenné, alkalmat ad Erekynek, hogy szavait megmagyarázza. Ereky Károly: Ő és barátai elítélik az atrocitásokat, de a zsidó képviselők se viselkedjenek provokálóan. Egyébként sajnálkozását fejezi a miatt a kifejezés miatt. Thoerz Sándor Pál hazudott. (Helyeslés.) Haller István kultuszminiszter záróbeszéde. Az elnök az egyetemi javaslatról szóló általános vitáját bezárja és átadja a szót a kultuszminiszternek. Haller István kultuszminiszter: Szakítani kell a liberalizmussal, mely Magyarországot tönkretette. Az ország ellen a világ valamennyi szabadkőművese összeesküdött. Erőt kell mutatni és nem kell engedelmeskednünk a börzék titkos parancsainak (Éljenzés és taps); a tőke a hasznot nézi és ha meg nem hagászkodunk, a tőke a markát fogja tartani. Ruppert Rezső azt mondta (Közbekiáltás: Nem számit!) hogy ez a javaslat rossz színben fog bennünket feltüntetni a nemzetközi szolidaritás előtt, Vasadi Balogh képviselő pedig . . Egy hang: Nem számit. (Derültség.) Az elnök: Vasadi Balogh képviselő úr.. szava épp annyit szájait, mint a képviselő úré. (Derültség.) Haller István kultuszminiszter, Vasadi azt mondta, hogy nem ezzel a javaslattal kell kezdeni a konszolidációt és védekezést. Nekünk szükségünk megfelelő intelligencia teremtésére, azért kezdte a főiskoláknál. Ruppertnek azt feleli, hogy ne játszunk a szavakkal. Az igazi liberalizmus: a kereszténység. (Taps.) Ezt a keresztény liberalizmust ne féltse tőlünk senki. Az a liberalizmus, mely nálunk dúlt, százrétű köpenyeg volt. Ez indította nyakunkra a forradalmat, a romlást. A gyárosnak mindent megadott, a munkás nem szervezkedhetett. A Galilei-kör megalakulhatott, a Mária-kongregációkat üldözték. (Taps.) Ez a liberalizmus nem kell sem a felvilágosodott intelligenciának, sem a munkásnak. Ne a szép teóriákat nézzük,hanem az ország romjait. Két millió magyar vándorolt Amerikába, és ezért a múlt liberalizmusának kárpótlás volt a félmillió galiciai. (Taps.) Azt is mondták, hogy a javaslat a szabadság ellen irányul. Csak az a szabadság kell, mondja a miniszter, mely a nemzetnek használ. Esze ágában sincs a tanítás szabadságát korlátozni, de ez is csak addig számíthat kiméletre, míg nem mérgezik meg az ifjúságot a katedráról. (Élénk helyeslés.) Azt sohasem állította, hogy Arany Jánossal véget ért a magyar irodalom. A bűnbakot nem kell keresni, a sok bűnbak elég hangosan viselkedik. Több tekintélyt idéz annak bizonyítására, hogy zsidóság külön nemzetiség. Karn Lipót, volt bécsi főrabbi nyíltan hirdette, hogy a zsidóság sohasem fog asszimillálódni. Elhiszi Sándor Pálnak, hogy a magyar zsidók, akik itt édent alapítottak maguknak, nem vágyódnak a Palesztinai sivár homokra. A cionizmus terjedni fog abban a mértékben, amily mértékben meg fog nehezedni a zsidók sorsa az idegen népek közt. A miniszter aztán a részletekre tér át. A kötelező feckelátogatás volna az ideális állapot, de nem vette bele a javaslatba, éppen a szegény tanulókra való tekintettel, akiken e pillanatban még nem segíthetünk a megkívánt mértékben. Hónapok óta foglalkozik a szegény diákok megsegítésének problémájával. Talán már legközelebb tehetünk valamit érettük. Fölszólít mindenkit, hogy adakozzon erre a célra. A nemzet jövője függ a tanult, művelt, nlkobizott értelmiségtől. Már ez a javaslat is gondoskodik diák szociális alapról. (Taps.) Sándor Pál célozgatására válaszolva, azt feleli, hogy ő és pártja mindig szöges ellentétben állott Károlyi Mihály, gróf politikájával, de bevallja, hogy nem hitte volna, hogy egy előkelő magyar főnri család sarja hazudjon, mindig és mindenkinek hazudjon. Elhitte neki, hogy az antant segítségével megmentheti az országot. Mikor hire terjedt, hogy a vidéken a nép lázong, rabol és fosztogat, akkor elment a Nemzeti Tanácsba, hogy segítsen a rend helyreállításán, föltéve, hogy a szocialisták felfüggesztik az osztályharcot. De csakhamar észrevette, hogy mindinkább balra fordulnak. Erre ő és politikai barátai a választásra kezdtek szervezkedni, de a Károlyi-kormány nem mert választani. Kérdést intéztek hozzá, hogy mit szólna ahhoz, ha Magyarországon zsidó egyetemet állítanának fel. Azt felelte, hogy míg ő lesz miniszter, addig nem lesz zsidó egyetem. A keresztény gondolatot csak az iskola útján lehet realizálni, de ezt, végezte szavait a szónok, megcsináljunk magunk, ha kell, a zsidók nélkül és a zsidók ellenére is. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps. A minisztert minden oldalról üdvözlik.) A nemzetgyűlés azután megszavazta általánosságban a javaslatot. Sándor Pálnak a háborús statisztikára vonatkozó indítványát elvetette. .. A részletes tárgyalás, Csetty Ferenc előadó zárószavában hangoztatta, hogy a mostani javaslatot még sok hasonló szellemű javaslat fogja követni és a javaslatot elfogadásra ajánlotta. (Tetszés.) A címnél Pröhle Vilmos indítványt terjesztett elő, hogy a Ház utasítsa a honvédelmi minisztert, hogy terjesszen be sürgős kimutatást arról, hogy miképp oszlottak meg az ország területén fajok és nemzetiségek szerint a világháborúban a) a rajvonalban, hadtápszolgálatban, mögöttes országrészekben szolgáló katonák; b) fölmentettek; c) hősi halottak; d) rokkantak; e) kitüntetettek". Utasítsa a nemzetgyűlés a belügyminisztert, hogy ugyancsak ezekre az adatokra nézve kérdő pontokat illesszen bele az 1920. évi népszámlálási lapok rovatába. Utasítsa a nemzetgyűlés a honvédelmi minisztert, hogy terjesszen a nemzetgyűlés elé sürgős jelentést, miként oszlottak meg a hadiszállítások a világháború alatt az ország területén lakó népfajok és nemzetiségek között. Utasítsák végül az igazságügyminisztert, terjeszen sürgős jelentést a nemzetgyűlés elé a hadiszállítások terén elkövetett visszaélésekről és a tettesek faj- és nemzetiségi arányszámáról. A nemzetgyűlés a javaslat címével együtt elfogadta Pröhle indítványát. A második szakasznál Pető Sándor az érettségi után bevonult diákokkal szemben méltányos eljárást kiván. Haller István kultuszminiszter kijelentene, hogy a háborús veszteséget a tanári bizottság tekintetbe fogja venni. Bernolák Nándor módosítást nyújt be, hogy a nemzethűség és erkölcs tekintetében megbízhatók szavakat illesszék bele a szakaszba. A' Ház a szakaszt Bernolák' módosításával fogadta el. A harmadik szakasznál Bernolák Nándor újra benyújtja az általános vita során beterjesztett indítványát, hogy az ország területén lakó nemzetiségek országos arányszáma szerint, vagy legalább kilenctized részében kapjanak helyet az egyetemen. A kérvényt hetvenöt képviselő írta alá. Hornyánszky Zoltán Bernolák indítványához kiegészítést ajánl, hogy a zsidók nemzetiségi arányszámát meg ne haladhassa az egyetemen való beiratkozások arányszáma. Az elnök a vitát berekesztettnek jelenti ki. Pető Sándor szólásra jelentkezik. Fölkiáltások. A vita be van zárva. Bernolák Nándor a házszabályokhoz kér szót. Huszár Károly is jelentkezik, de a nagy zajban senkinek sem hallani a szavát. Nem lehet megérteni az elnök szavát sem, csak annyit lehet hallani, hogy a jegyzők névsort olvasnak. Az elnök megállapítja, hogy a Ház határozatkéntes. Bernolák Nándor, a házszabályokhoz szól. Tanúja annak, hogy Pető Sándor a vita bezárása előtt jelentkezett szólásra. Ilyen fontos kérdésnél nem lehet senkit elülni a szólás jogától. Meskó Zoltán: A vita be volt zárva. Pető Sándor: Eláll a szótól. Az elnök: Velem szemben a szólásszabadságát senkinek sem kell megvédeni. A tumultus azonban olyan nagy, a zaj olyan óriás, hogy saját szavamat sem hallom. Miután Pető képviselő úr nem volt feliratkozva, nem lehet rossz néven venni, hogy nem tudtam, hogy szólni ki van. Az elnök szavazásra tette föl a kérdést. Huszár Károly javaslatával szemben a Ház az elnök javaslatát fogadta el a szavazásra. Bernolák indítványára a Ház név szerinti szavazást rendelt el. Ötven képviselő igennel szavazott, hét ellene. A negyedik szakasznál Pető Sándor intézkedést kér, hogy az ifjúság tiltosjék el a felvételi vizsgálatnál való közreműködéstől. Haller István, kultuszminiszter kijelentette, hogy a rendelet kész és az igazolást kizáróan a tanári kar végzi. Az elnök a javaslatot részleteiben is elfogadottnak jelentette ki. A Ház holnap a gazdasági és ipari szövetkezetekről, valamint a közgazdasági fakultásról szóló javaslatokat fogja tárgyalni. , Az ülés délután négy óra előtt ért véget. Politikai események. Három törvényjavaslat. — Háromhavi indemnitás. — Házhelyek kiutalása és kisbérletek létesítése. — A szeszadó emelése. — A nemzetgyűlés elé ma három törvényjavaslat került: az indemnitásról, házhelyek kiutalásáról és kisbérletek létesítéséről és a szeszadó emeléséről. Az indemnitásról szóló törvényjavaslatban a pénzügyminiszter a költségvetési fölhatalmazás érvényének december hónap végéig való meghosszabbítását kéri. A javaslat ötödik szakaszában a miniszter felhatalmazást kér még arra, hogy a minisztériumok külföldi devizaszükségletét ezentúl kizáróan a pénzügyminiszter fedezze, mert a valuta romlásának egyik oka az volt, hogy a minisztériumok különkülön léptek föl mint vásárlók a piacokon. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter a házhelyekről és kisbérletekről szóló törvényjavaslatát terjesztette be, mely következőképpen szól: 1. §. A földmivelésügyi miniszter fölhatalmaztatik, hogy a földbirtokreform alapelveinek figyelembevételével halasztást nem tűrő sürgős esetekben az alakítandó földbirtokrendező bizottság javaslata alapján házhelyek kijelölése és az erre a célra szükséges területek igénybevétele, továbbá kis haszonbérletek alakítása iránt intézkedhessék. Egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga, kizáróan közérdekből történhetik házhelyek kijelölése és a kis haszonbérletek alakítása. 2. §. A részletes szabályokat a földmivelés-■ ügyi miniszter által kiadandó rendelet fogja megállapítani. 3. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Aztán a pénzügyminiszter törvényjavaslatot tett a Ház asztalára a szesz megadóztatásáról. A javaslat az adótételeket a következőképpen óhajtja megváltoztatni: a termelési adót fölemeli 90 fillérről 160 fillérre, a fogyasztási adó kisebb tételét 90 fillérről 160 s a nagyobb tételét 110 fillérről 180 fillérre hektoliter fokonként. A miniszter még felhatalmazást kér arra, hogy a szabadforgalomban kivitt szesz minden hektoliterfoka után legfeljebb egy korona visszatérítést engedelmezhessen. A kormányzó és a miniszterelnök nyilatkozata, Horthy Miklós kormányzó az Associated Press egyik munkatársának nyilatkozott Kelet-Európa helyzetéről és a többi közt ezeket mondotta: — Bizonyos vagyok benne, hogy a régi Mgyarország vissza fog állni. Ezt az országot a természet alkotta és papírszerződéekkel nem lelhet szét 3