Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)
1920-09-26 / 228. szám
3 Budapesti Hírlap (228. 82.) 1920 szeptember 26. tani ruházni, lakbért, orvost és patikát fizetni, a gyermekeket iskoláztatni. Ezek az okok kényszerűik parancsolólag a NYUKOSZ-, hogy továbbra is igyekezzék olyan vállalkozásokat létesíteni, illetve olyanokban résztvenni, amelyek nemcsak hogy a tagok elhelyezését elősegítik, hanem az arra rászorulók segélyezését is lehetővé teszik. A NYUKOSZ-nál nincsenek mellékcélok és más törekvések. Minden fillért arra fordítunk, hogy könnyet szárítsunk, nyomort enyhítsünk és megmentsük az országot és a társadalmat attól a szégyentől, hogy egész életüket a haza szolgálatában eltöltött katonatisztek és a haza védelmében elesett bajtársaink özvegyei és árvái éhen pusztuljanak. — így fogjuk megszerezni tagjainknak azt, amit az állami nem adhat és amit a társadalom eddig tőlük megtagadott. Örömmel látnánk, hogy Hegedűs Lóránt dr. emberszerető, nemes törekvés által sugall kezdeményezésének nagyobb eredménye lenne, mint a Szövetség hónapokon át tartó szakadatlan utánjárásának, hisz az ő céljai teljesen azonosak azokkal, melyeket a NYUKOSZ tűzött maga elé. Budapest,1920. szeptember 25. Lukachich Géza, a szerint, a mint egyik-másik munkakör elsajátítása több-kevesebb elméletet, vagy gyakorlatot kiván. Ezután következik csak a dolog nehezebb része, tudniillik a hallgatók elhelyezése a tanfolyamok befejezése után. Az államnak gondoskodnia kell arról, hogy például a mezőgazdasági pályára készülőket földhöz juttassa, vagy mezőgazdasági üzemekben alkalmazza, továbbá, hogy az ipari és kereskedelmi iskolát végzőket részint önállósítsa, részint ipari és kereskedelmi vállalatokban foglalkoztassa. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a produktív pályákon a keresztény intelligencia megfelelően elhelyezkedhessék és az államnak köteleznie kell az ipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalatokat, hogy keresztényeket alkalmazzanak. Bethlen István gróf elnöklete alatt sikerült az említett három akciót az Országos Menekültügyi Hivatal vezetése alatt egyesíteni, melyben képviselve vannak: a Menekültügyi Hivatal, a Műegyetem és a szövetkezetek. E bizottságot ki kellene egészíteni az OMGE, GyOSz, TÉBE és OMKE megbízottaival is. A szövetkezetek félmillió koronát, a Menekültügyi Hivatal 1 millió koronát bocsátott már az akció rendelkezésére Kívánatos volna, hogy a Hegedűs által megnevezett gazdasági testületek, különösen pedig a TÉBE, szintén hathatósan siessen e mozgalom segítségére. Bokor Ervin dr., a Hangya cégvezető főtitkára. ' A 'i i * A másik levél igy szól: —. Hegedűs Lorántnak a Budapesti Hírlap hasábjain fölvetett, javaslata élénk visszhangra talált az érdekelt körökben. Szükséges azonban mindenekelőtt az, hogy olyanok, akik nem bírnak semminemű előképzettséggel a produktív pályákra, — s ilyen a menekültek és állami alkalmazottak túlnyomó része — alkalmat találjanak, hogy bizonyos szakismereteket rövid úton és idő alatt elsajátíthassanak. Szükséges továbbá, hogy az ekként új pályára lépők számára az elhelyezkedés biztosítva legyen. Az Országos Menekültügyi Hivatal megszüntetése érdekében kisebb keretekben már régebben igen értékes akciót indított meg, amelynek eredményeképpen menekült szakemberek, főleg kisiparosok, különböző műhelyekben (pl. cipő, szabó stb. műhelyekben) nyernek alkalmazást és tisztességes keresethez jutnak. Nagyobbszabású tervet dolgozott ki a Műegyetem tanári kara Zselinszky Szilárd dr. műegyetemi tanár vezetése alatt, az állásnélküliek átképzésére, sajnálatos azonban, hogy kellő anyagi eszközök hiányában eredményt elérni nem tudtak. Balogh Elemérnek, a „Hangya" vezérigazgatójának javaslata szerint első és legfontosabb feladat számbavenni az állás- és munkanélkülieket. "A jelentkezők kor, nem, vagyoni viszonyok és munkaképességük szempontjából volnának csoportosítandók. Ezeket minden befolyás alkalmazása nélkül azon pálcára kell képezni, melyre hajlamaik vonzzák s a melyre önként jelentkeznek; azt azonban mindenesetre figyelembe kell venni, hogy rendelkeznek-e a választandó pályához esetleg szükséges tőkével, vagy tőkésíthető nyugdíjjal, életjáradékkal. Az elhelyezendők számának megállapításával párhuzamosan részletes tantervezet dolgozandó ki, melynek a termelés elágazódása szerint föl kellene ölelnie: a) a mezőgazdasági, b) az ipari, c) a kereskedelmi ismeretek szakcsoportjait. A szaktanfolyamok időtartama 1—1 évben volna megállapítandó.tam a fiumei lapokat. Mind teli volt a gyilkosság megrendítő véres részleteivel.. A gyilkosról azt írták, hogy elmenekült, de a rendőrség buzgón nyomozza. , r-A •' ,v^': \ A kalauz, noha megígérte volt, hogy magamat hagy a szakaszban, egyik állomáson bebocsátott hozzám egy utat. Az szembeült velem s kellemetlenül meredt rám. Kimentem a folyosóra s megkérdeztem a kalauzt, micsoda embert hozott a nyakamra. A kalauz megsúgta, hogy az detektív s a fiumei gyilkost nyomozza. Kénytelen volt őt hozzám is bebocsátani. De el ne áruljam a detektívnek, hogy ő ezt nekem megmondta. .Visszamentem a szakaszba, felvettem a lapokat s a gyilkosságról szóló hasábokra mutatva, odanyujtottam a detektívnek. Ez hamar tisztában volt vele, hogy én nem vagyok az, akit ő keres és kellemesen kezdett velem beszélgetni. A gyilkosság volt témánk s én — szokásomhoz híven — mielőbb rátértem a lelkiismereti kérdésre. A detektív nem sértően, de mégis olyan mosollyal hallgatta fejtegetéseimet, mintha azokat naivaknak tartaná. Aztán azt mondta, hogy bűnnyomozásoknál a lelkiismeret nem játszik szerepet. Az a költészethez tartozik. Ott nagyon szép. Kain, miután agyonütötte Ábelt, csak a versben szalad világgá és a végtelenbe, hol mindig ránéz egy szem. Kamut királyra is, aki apját ölte meg, csak a versben potyog véreső. E közben egy állomáson még egy utas szállt be hozzánk. Erős, „ közömbös arcú, jól adótörvény és Interpellációk. — A nemzetgyűlés ülése. — Megszavazták a vagyonátruházási illetéktörvényt. — Interpellációk. A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés legnanobb munkaadója. Min harmadszori olvasásban megszavazták az adócsalásról szóló törvényt és letárgyalták a vagyonátruházási illetékről szóló javaslatot. Még egy tucat pénzügyi javaslat vár sürgős elintézésre, legvégül marad ez öreg ágyú: a nagy vagyonadó. A mai ülés iránt csekély volt az érdeklődés. Meglátszott az üléstermen, hogy szombat van, a képviselőikoszlásának napja. A mai ülés: Rakovszky István elnök megnyitja az ülést és bemutatja Győrváros feliratát a zsidókérdés megoldásáról, továbbá Paks község feliratát, melyben azt kéri, hogy a kormány a közalkalmazottak ipari szükségleteit a kisiparosoknál rendelje meg. Gyömarey György előadó beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését az indemnitásról és az államszámviteli javaslatról. Hernman Miksa előadó bemutatja a népszámlálásról szóló bizottsági jelentést. Azután részleteiben is letárgyalták az adócsalásról szóló javaslatot, minden módosítás nélkül. A vagyonátruházási illeték. Következett a vagyonátruházási illetékről szóló javaslat tárgyalása. Őrffy Imre előadó rámutat a javaslat nagyfontosságú szociális jelentőségére- A javaslat mélyen belenyúl a magánjogba. Ez lesz az első modern illetéki törvényünk. A csak két év előtt hozott öltözött, de közönséges ember. Leült az egyik sarokba s igen kényelmesen és nyugodtan terpeszkedett el. A detektív rá sem nézett, csak folytatta kissé cinikus, tréfás beszédét a lelkiismeret megbízhatatlanságáról. Uj útitársunk egy darabig csöndes volt, egyszerre azonban horkolni kezdett. Összenevettünk a detektivvel s a horkolóra néztünk, úgy aludt ültében, mint a bunda. — No uram, monda a detektív, ennek aztán jó lelkiismerete van! De e miatt még lehet ám nagy gazember. Ettől fogva a detektív nem beszélt. Én is elhallgattam. Utitársunk pedig hortyogott tovább, oly igazán természetesen és hangosan, mint a jó lelkiismeret maga. Már ekkor éjjel volt. Egy nagyobb állomáson berobban az -ajtó s még egy polgári ruhás ember ugrik be s az ajtóban két fegyveres csendőr áll. A horkoló felriad, meghökken, — de az én detektivem s a most bejött már fogja, már megkötözi a kezét, s már lódítja a két csendőrhöz. — Ez az! ... — hallom a kisietősdetektív halk, de nyomatékos és örvendező szavát. A detektív még egyszer bedugja hozzám a fejét s bucsuzásul azt mondja: — Tetszik tudni, mi a lelkiismeret? . . . Az a kínos érzés, amit a becsületes ember érezne, ha valami nagy gazemberséget követne el. Csakhogy becsületes ember ezt nem teszi. illetéki törvény helyébe azért kellett arról gondoskodni, hogy egységet hozzunk az illetékeik rendszerébe. Voltaképpen forgalmi adóról van szó és nem illetékről. De oly gyors tempóban kell dolgoznunk, hogy nem érünk rá teoretizálni. Az illeték nemcsak az ingatlan, hanem az ingó vagyonra is kirovatik. A hagyatéki leltározást a pénzügyigazgatóság szigorúbban fogja ellenőrizni. A pénzintézeteknek be kell jelenteni, ház hagyatéki vagyon áll a kezelése alatt. Az adóalap természetéből következik, hogy az ingatlan illetéke valamivel nagyobb, mint az ingóé. A javaslat azonban távolról sem mondható antiagráriusnak. Illetéki alapnak a javaslat a hozadéki értéket fogadja el. Az értékpapírnál a forgalmi erük lesz az alap, ami ellen a merkantil körök erősen hadakoztak. Az illetéki kulcsot a bizottság az összes fokozatokban leszállította. A 25 millión felüli hagyatéknál a kulcs nem 80 százalék lesz, hanem 55százalék. A javaslat lényegesen fogja javítani pénzügyi helyzetünket a kis- és középvagyon lehető kímélésével. (Helyeslés.) Több felszólaló nem jelentkezett, mire a Ház a javaslatot általánosságban elfogadta és áttért a részletes tárgyalásra A 7. szakasznál Szilágyi Lajos kérdezi a pénzügyminisztert, hogy a vörös hadsereg támadó hadjáratát is az ország érdekében vívott hadjáratnak tartja-e, úgy hogy a vörös katonák e szakasz kedvezményében szintén részesülhetnének? Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a vé-é hadsereg hadműveleteit nem tekinti az ország édekében folytatott háborúnak. (Helyeslés.) A javaslatot ezután a Ház részleteiben is letárgyalta és Szilágyi Lajos módosításaival elfogadta. Következett a kérvények tárgyalása. Mátéffy Viktor, a kérvényt bizottság előadója több kérvényt ismertetett. A Ház az azokra vonatkozó bizottsági javaslatokat elfogadta. Következtek az interpellációk. Karafiáth Jenő a köztisztviselők beszerzési csoportjának további önállóságát kérte. Fölpanaszolta, hogy a csoportnak kevés a fiókja és mivel az ácsorgás tarthatatlan állapotot teremtett, kéri az áruknak házhoz való szállítását. Tasnádi Kovács József a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában előadta, hogy a főváros 32 keresztény temetkezési vállalatot elkommunizált. Kérdezi, hogy hajlandó-e a kormány a magántulajdont tiszteletben tartani és választott bíróságot kiküldeni az ügy rendezése végett. Hornyánszky Zoltán első interpellációjában azt panaszolta, hogy a váci fegyintézet ipari üzletében mind a három vállalkozó zsidó. Ezek csupán a meggazdagodásra törekszenek az állam minden haszna nélkül. A vállalatokat keresztényeknek kell kiadni. A másik interpellációjában az 1919. szeptember 4-ike óta, menekült tisztviselők fizetésrendezését követelte. Budavári László a lakásügyben interpellált. Követeli, hogy a nem magyar állampolgárokat sürgősen toloncolják ki. Azokat a zsidókat, akik szmleges üzlettársak, ellenőrizzék és visszaélés esetében szintén toloncolják ki. Egy lakásnál többet senki se tarthasson, az öt szobánál nagyobb lakásokat adóztassák meg. A vagonokok számára legkésőbb október 15-éig lakást adjanak. Hornyászky Zoltán egy Erdélyből menekült bírónak, Pless Györgynek lakásügyében interpellált. Janka Károly a folyamvidéki ármentesítés és a belső vizek levezetése, valamint a Bodrogköz számára szükséges vetőmag kiutalása dolgában terjesztett elő két interpellációt. Az interpellációkat kiadták az illetékes minisztereknek. Az ülés három óra után ért véget. Nufikal események. Csáky Imre gróf hivatalbalépése. Csáky Imre gróf külügyminiszter ma délelőtt vette át ünnepiesen hivatalának a vezetését s egyúttal fogadta a minisztérium tisztviselői karának együttes tisztelgését. A minisztert Ambrózy Lajos gróf meghatalmazott miniszter üdvözölte. A miniszter válaszában külpolitikai expozét nem mondott ugyan, de rövid beszédében is pregnánsul kifejezte azt a vezérgondolatot, mely működésében, irányítani fogja. Csáky mindenekifölött magyar szellemtől áthatott külpolitikát óhajt. Csáky ajkáról, aki a régi Ballhausplatzon kezdte megműködését és a ki a közös diplomáciai szolgálat terén vívta ki azt a nevet, mely nyugateurópai szempontból is értéket képvisel, kétszeres súllyal hangzott el az i a kijelentés, hogy a külügyminisztérium tisztviselői karának el kell hallgattatnia azt a vádat, hogy x x xxxxxx xxxx xxxx X azok, akik életük javarészét a külföldön töltötték — szellemükben nem olyan magyarok, mint azok, akik a hazai levegőben nőttek föl. A fiatal magyar külügyminisztérium tisztviselői kara van oly értékes, hogy ha a különböző ágazatokból összeválogatott munkatársak között kialakul a szükséges egyetértés és közszellem, a magyar közönség is teljes megnyugvással tekinthet a jövőnek ma még!