Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
8 Bisapisti Kmup (220. *7.) 1920 szeptember 17. dolog és hatástalan, mert a tehtetségesr#" és"*tanulni vágyóbb zsidó megtalálja a módját annak, hogy tanulhasson, ha itt nem, hát a külföldön. És aztán vagy ott marad, s akkor esetleg értékes embert vesztettünk benne; vagy hazajön, ami még rosszabb, mert nem kellene embernek lenni, ha az idegen kultúra szellemével együtt vissza nem hozná azt a keserűséget is, amelyet éreznie kellett, mikor kénytelen volt tanulni idegenbe menni. Itthon pedig maradni fog minden zsidó, akinek nincs módjában külföldre menni diplomáért, és ha választanom kell, én bizony mégis inkább választom a tanult zsidót, mint a tanulatlant. Ha itt az ideje annak, hogy megpróbálkozzunk a zsidókérdés megoldásával, azt másképp kell megfogni, nem a numerusz klauzusszal. És meg kell hozzá kérdezni a Sándor Pálokat is. Nem liberális vagy antiliberális politikáról van a szó, Prohászka püspök azt igen szépen mondotta, hogy a szellemet az idő diktálja. Egyszer meg kell ereszteni a gyeplőt, aztán meg szorosan kell fogni a fekszárt az ország helyzete, a nemzet érdeke szerint. Olyan helyzete pedig az országnak és olyan érdeke a nemzetnek nem lehet, hogy a magyar — akár zsidó, akár pogány, akár keresztény, ha csak magyar — kizárassék abból, hogy tanulhasson, ha tanulni akar. A közkormányzat és a magánvállalkozás dolga aztán, hogy állásba, kenyérhez, befolyáshoz ne juthasson csak a java-magyar, akár jellem, akár tudás, akár érzület dolgában. Biztosítsátok azt, hogy, fiaink az egyetemen ••komolyan tanuljanak, irtsátok ki a protekciót — az iskolától kezdve a minisztériumokig, — pusztítsátok el a korrupció forrásait, kergessétek el a közéletiből a tudatlanságot és a henyeséget, — akkor a társadalom maga meg fogja tudni oldani tán még az ötezeréves zsidó-kérdést is. ■-.......-tf-------------------------Prohászky Ottokár a zsidóit ró!. — A nemzetgyűlés ülése. — Az illeték-javaslatot részleteiben is megszavazták. — Folytatták az egyetemi javaslat tárgyalását. — Indítvány az ülések meghosszabbításáról. — Prohászka Ottokár mai beszédéről, melyet a lumerusz klauzusz mellett mondott, akképpen nyilatkozott a nemzetgyűlés egyik oszlopos tagja, hogy megszületettMagyarországon az antiszemitizmus. Ez a beállítás azonban nem felel meg sem a valóságnak, sem Prohászka Ottokár szándékának. Prohászka az érvek sokaságával azt akarta kimutatni, hogy a magyar ifjúság kenyere, jövője, a magyar kultúra nemzetibélyege forognak veszélyben, ha a zsidó ifjúság ezentúl is korlátlanul tódulhat a főiskolákba. Ismételtn hangoztatta, hogy a magyar nép nem antiszemita, a nemzetgyűlés is kényszerből, nem pedig gyűlöletből nyúl a numerusz klauzuszhoz. Állásfoglalásában nem feszélyezi a liberalizmus, amikor a magyar ifjúság boldogulását kell biztosítanunk. Amit csinál, nem antiszemitizmus, hanem faji önvédelem és ,a zsidóságnak vele gyűlik meg a baja, ha a magyar faj hegemóniája ellen tör. .A nemzetgyűlés lelkesen ünnepelte a székesfehérvári püspököt, a beszéde végéin az egész Ház fölállt, percekig tapsolt és éljenzett. ,,A beszéd lelket öntött a keresztény kurzusba és a legnagyobb mértékben fölfokozta a keresztény öntudatot", — ezzel Jelemeaiék" a volt kereszténypártiak a beszéd hatását. Ikszeltek még a javaslat mellett Schandl Károly és Hermann Miksa, utóbbi a lelkes pedagógus melegesensőségével nyilatkozott a műegyetemi hallgatókról, kiknek magatartását A beiratások dolgában sokan nem értették meg ,és igazságtalanul megtámadták. Részletes tudósításunk a következő: A mai Ülés. Rakovszky István bemutatja a vagonlakók kérvényét, mely csek.a l'akáskérdés sürgős rendezését kérik. Aztán folytatták az illetékjavaslat részletes tárgyalását. Budavári László a kártyailletékeket 10, illetve 20 koronáról egységes 25 koronára kívánja emelni. Gyál Gaszton Piatnik így is kétségbe van esve. Korányi pénzügyminiszter: Az eredeti javaslat mellett érvel, ne nyissunk utat az idegen gyártmánynak A szavazásnál kiderült, hogy a Ház nem határozatképes. Az elnök az ülést felfüggesztette. Az ülés éjből való megnyitása után mellőzték Budavári módosítását és az egész javaslatot részleteiben is elfogadták. Az egyetemi javaslat. Áttérnél az egyetemi beiratkozásokról szóló javaslat tárgyalására--' Schandle Károlé: Egyetemeink a szellemi proletárok tömegét-'nevelték. A budapesti egyetem valóságos diplomagyár volt. A kommunista kolomposok a Pázmán-egyetemből kerültek ki, akikhez csatlakoztak a galíciai bevándorlottak, ,a galileisták, a szabadkőműves páholyok erkölcsi támogatása mellett. Nagyon sok magyar tanuló az öszszeköttetésük biztosítása céljából lépett a galileisták közé. Az egyetemi tanárok nem igyekeztek az ifjúságot társadalmi úton magukhoz kötni. Az egyetemi élet bomlását igyekszik a javaslat megállítani, ezért fogadja el. (Helyeslés.) A numerusz klauzusz dolgában csatlakozik Bernolák Nándor indítványához. A keresztény társadalom végzetes hibát követett el azzal, hogy nem segítette az egyetemi ifjúságot tanulmányaiban. Ne csak a törvényhozás, de a társadalom is tegye meg kötelességét és szaporítsa az i iternátusokat. Nem érzi magát hivatottnak eldönteni, hogy a zsidóság felekezet-e, vagy nemzetiség A budapesti cionisták a zsidóságnak, mint nemzetnek elismerését kérték a tanácskormánytól, sőt zsidó népbiztos kinevezését is kérték, amit a tanácskormány megtagadott azon a címen, hogy a vidéken úgyis felekezeti jellegűnek tartják a tanácskormányt. Andrássy Gyula megállapította, hogy a zsidósí nem asszimilálódott a remélt mértékben. Az utóbbi évek eseményei is intenek, hogy törvényes uton, a jogegyenlőség alapján biztosítsák a magyar faj jogállását és jövőjét Idézi Andrássy Gyulát, aki azt írta, hogy az elmúlt évtizedek szabadelvű irányát, mely a zsidóknak monopóliumot biztosított csaknem minden téren, nem lehet viszszahozni. A jobbértelmű zsidók befolyást gyakorolhatnának azokra a hitsorsosaikra, a fák itt benn, meg a külföldön e fölforgatást szolgálják. (Bródy Ernő: Semmi közünk hozzájuk! Nem is férünk hozzájuk!) Lengyelországban könnyen el lehet helyezni a magyar intelligencia fölöslegét, ezt számba kellene venni a numerusz klauzusz végrehajtásában. (Közbekiáltás! Engedjük át Lengyelországnak a zsidókat!) Csakhogy nem kellenek neki. A közgazdasági vállalatokat rá kellene szorítani, hogy az egyetemi tanulók támogatásában gszt vegyenek. (Helyeslés.) Az elnök jelenti, hogy sztnlítványt adtak be a tárgyalás idejének egy omnál való megtoldásáró. Az indítvány dolgában Holnap szavaznak. Prohászka Ottokár beszéde. pl Prohászka Ötökár. Felvettetett a kérdés, hogy voltaképpen mit akarunk aféle javaslatokkal? Hogyan gondoskozizünk nagyszabású szociális intézményekről, amit mor nincspénzünk? Nos, ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani a lefelé zuhanó magyar középosztályt. A javaslat tehát speciális problémát igyekszik megoldani, tehát elfogadja Bernolák Nándor indítványával együtt. (Éljenzés és lap?.) Az egyetem a géniusz műhelye, ott tanulni kell. Nem helyesli az erőszakosságokat, de meg kell érteni azokat, akik a lövőárokban szenvedtek s inkább van joguk a boldogulásra, mint azoknak, akik a front elől menekültek. A magyar ifjúság félti ajövőjét. -Am Jilazirt, nincs megfertőzve a nemzetköziség és a hazafiatlanság bacilusaitól. örüljünk az olyan ifjúságnak, mely reszket a nemzetért és jövőjéért. A numerusz klauzusz egy nagy nemzeti érdeket hangsúlyoz: kenyeret akar biztosítani a magyar ifjúságnak. A numerusz klaususzból önként folyik a kiválasztás, a szelekció elve. A tehetségek szerint való kiválasztást már a középiskolai tanári karok bevonásával kellene megejteni. Törvényt kellette hozni, mely a szelekció terén eltiltja a protekciót. (Élénk helyeslés.) A miniszter úr azt mondta, hogy a jogfosztásnak helye nincs. Az ő véleménye szerint a jog megszűnt azzal szemben, akire rá lehet sütni a hazafiatlanság, a destruktív szellem bélyegét az igazoló bizottság előtt. (Helyeslés.) Jól tudja, hogy a magyar nemzetet numerusz klauzuszszal nem lehet talpra állítani, de igenis a numerusz klauzusz keretében gondosabban lehet ápolni a munkaszeretet tüzét, egy szebb lelkivilágot. Kényszerből és nem gyűlölségből nyúlunk ehez az eszközhöz. Nem látja veszedelmeztetve a tanszabadságot, minden szabadság korlátozott. A sajtószabadságot elsősorban a kiadóivatalok szorítják meg. (Igaz! Úgy van!) A tanszabadságot, a kulturális szabadságot mindnyájan akarjuk, de a kenyér keretében, vagyis úgy, hogy biztosítsuk az egyetemi diploma számára az ezisztenciát. A kiegyezés óta az ország gazdasága óriásit fejlődött és az a zsidók érdeme. (Közbekiáltás: No nem egészen!) A magyar bizonyos pályákról egészen leszorult. De nem a dzsentrit akarjuk feltámasztani, hanem azt sajnáljuk, hogy nem a magyar paraszt gyermekei léptek a dzsentrik nyomába, hanem a zsidók. (Élénk helyeslés. Ez nem antiszemitizmus, a magyar nép nem antiszemita. Az nem volna baj, ha a zsidó integráló része lenne a nemzetnek, a baj az, hogy a zsidó febbe kerekedett a magyarnak (Élénk helyeslés és taps ) Elv társadalom, melynek kötelessége a saját gyermekeiről gondoskodni, nem hallgathat a liberalizmusra, mikor azt látja, hogy rémely értelmiségűi pályán már több a zsidó, mint a magyar feljenzés és taps. Annak illusztrálására, hogy a zsidó szellem mennyire megrontja a magyar lelket, hogy a zsidóság nem lett integráló részévé a magyarságnak, hanem szellemi fölényénél fogva az eltespedt magyarságot leszorító elem. Nem antiszemitizmus az, amit ő most elmond, hanem tisztára fájt önvédelem (Nagy tabs.) Rá kell mutatnia arra, milyen csudálatos a hasonlóság Heine és Ady között. Sokan Adyt Rákosi Jenőhöz hasonlítják. Ez nem igaz. Heine és Ady hasonlítanak föltűnően egymáshoz. Heine karrikaturának lát mindent, ami német, Ady karrikaturának lát mindent, ami magyar nemzeti. Ez is fényes bizonyítéka annak, hogy a zsidó szellem milyen károsan tudja befolyásolni a magyar pszichét. A zsidó megváltoztatta a magyar kultúrát. Sándor Pál: Alkotó részei vagyunk a magyar kultúrának. Prohászka Ottokár: Kegyetek, igen tisztelt zsidó képviselőtársaim, igenis megváltoztatják a kultúrát. A magyar géniusznak föl kell ébredni, hogy védekezzen. A liberalizmus a szónokot nem feszélyezi A liberalizmus valamikor nagy szolgálatot tett, de túlélte magát. Ahogy a gazdasági liberalizmus nyomán föltámadt a szociális reakció, azokképpen védekeznünk kell szellemi és erkölcsi téren a szabadelvűség káros visszahatásai ellen. Az amerikai szociáldemokraták védekeznek a bulik bevándorlása ellen, a német egyetemek csak bizonyos aránytban tűrik meg az idegeneket. Csak mi ne védekezszünk a liberalizmus kedvéért. (Helyeslés és taps.): Azzal, hogy az antant Palesztinát oda adta a zsidóknak nemzeti államul, megindult a zsidó nemzeti eszme fejlődése. Sándor Pál: Ostobaság, nem kérünk belőle! Prohászka Ottokár: Nem kételkedem Sándor Pálszavaiban, tudom és elismerem, hogy ő jó magyar zsidó polgára ennek az országnak, és nem cionista. De a cionizmus fejlődése nem egyesektől függ, az egyén itt nem tehet semmit, ez ma a szellem, a zsidóság fejlődésének szellemi iránya. Ezzel számolni kell. És nem szabad komolyan venni, mikor liberális zsidóink azt mondják, hogy ők nem cionisták, ők nem gravitálnak sehová. Ezzel a lehetséges jövendő fejlődéssel szemben is biztosítanunk kell a magyar jövőt. A liberalizmus bűne a galíciai beszüremkedés. (Éljenzés és taps.) .Márki engedte meg, akár a Tiszák, akár mások, bűnt követtek el. (Taps és éljenzés.) A zsidó ifjúság memorandumának aláírói közül 82-en tettek frontszolgálatot. Ezektől senki sem tagadhatja meg az elismerést. Statisztikai adatokat sorol föl egy német könyvből, mely az osztrák-magyar hadseregről szól. E szerint a harctéren 100 keresztény egyetemi hallgató közül meghalt 48. 100 zsidó közül 7. (Közbekiáltások: Hallatlan!) a legénységből az arányszám a következő: keresztény 17 százalék halt meg, zsidó 1 százalék. (Közbekiáltások: Szörnyűség! Óriási zaj.) A német vaskeresztből 29 százalékot mégis a zsidók vittek el. (Nagy zaj.) Németországban ez okból zsidó kitüntetésnek nevezték el a vaskeresztet. Szavait Shakespeare felséges drámájának Brutusával zárja, aki azt mondja Cézár holtteste fölött: Szerettem Cézárt, mert atyám volt. Örülök neki, hogy szerencsés volt, De ledöftem őt, mert nagyravágyó volt. Hát én is azt mondom: a zsidó nép szerencse a faj, örülök neki, de ha az én fajom ellen tör, velem gyűlik meg a baja! (Az egész Ház föláll, percekig tapsol és éljenez.) Hermán Miksa különösen a műegyetemi oktatás szempontjából kívánja megvilágítani a kérdést. A szakoktatást áldozatok nélkül nem lehet biztosítani. Egy angol folyóirat, mely a háború előtt 60 koronába került, ma 4000 korona. De kikapcsolódunk a fejlődésből, ha áldozatot nem hozunk az anyagfelszerelés dolgában. A műegyetemen a laboratóriumi munka eredményességét a numerusz klauzusz elő fogja mozdítani. A numerusz klauzusz nem a tudományos képzés ellen, irányul, hanem a felesleges számi diploma ellen. Franciaország nemcsak a szabadság, hanem a legszigorúbb numerusz klauzusz hazája. Elsőrendű technikai intézeteikben a felvétel a legszigorúbb felvételi vizsgálathoz van kötve. Ott a szelekció alapja kizárólag a szellemi képesség, de nekünk, akik keresztülmentünk a Jásziék korszakán, ez nem elég. Nálunk a nemzethűiségre is súlyt kell vetnünk. Ez a védekezés pedagógiai szempontból is kifogástalan. Azután azt fejtegeti, hogy gazdasági fejlődésünket nem lehet kizárólag a gazdasági liberalizmus javára irni. A szabadelvűség eszméjét nálunk a politikai kizsákmányolási rontotta meg. A választásokra a zsidóság adta a pénzt, ezzel a politikában is döntő befolyást szerzett magának. A vasipar és a bányászat fejlődése nem a zsidók érdeme; a tulajdonképpeni munkát mindenütt a keresztények végezték és végzik ma is. A bankókban azonban zsidók ülnek, akik magukhoz ragadták a vezetést. Még néhány szót akar mondani a műegyetemi hallgatók magatartásáról a beiratások körül. A műegyetemre a proletárdiktatúra alatt a zsidó hallgatók hozták a terrorfiukat, akiktől a keresztény hallgatóknak végtelen sokat kellett szenvedniük. Lehet-e azon csodálkozni, hogy ezek a fiúk most zsidó társaik ellen fordulnak és generalizálnak? A szónok figyelmeztette a fiatalságot, hogy a törvénytehetise sohasem végződik áldásosan és megígérte a kérdés törvényes rendelését. Most itt nap a javaslat. Elfogadja Bernolák indítványával együtt. (Élénk helyeslés ). A Ház holnap folytatja a tárgyalást.