Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

1920 szeptember 17. Budapesti Hbup (220. ss.)3 >­ . Párisi r.gturalávtrat jelenti: A gazdasági világ- JiOteressz’jsin a következő öt tudós véleményét kér­ték kh Pstjou, cambridgei tanár; Pantaleoni, olasz tanár; tlovábbá Gide, francia tanár; Druins, a rotter­dami eS5*c­em rektora és Tasséi Gusztáv, stockholmi tanár.­­Az öt tudós egységes válászt adott a feltett kérdésekre. Szerintük­ a világ gazdasági helyzetén főképp egy módon lehet segíteni: a munka és pro­dukció által, a­mely újból a munkát és reprodukciót segítené elő. Véleményük szerint a világ­gazdaság­nak három stádiumon kellene átmennie. Elsősorban mindenütt és minden eszközzel meg kellene szün­tetni a hitel- és papncén­­inflációt, a kormányok­nak le kelene sz­állítaniuk az állami kiadásokat, a nélkülözhetetlen kiadásokat pedig sűket­ adókból kel­lene megszerezniük. Az adókat lehetőleg bankokba kellene gyűjteni, hogy elérjék legalább azt az ösz­­­szeget, mely a piac tőkeszükségletének felel meg, hogy ennek következtében ne kelljen papírpénzt ki­bocsátani. Végü­l f­i­gfée adósságokat mielőbb kon­szolidálni kellene. A második stádium a valuták megszilárdítása volna. E célból a kormányoknak külföldi függő adósságaikat konszol­lálniok kellene, valamint meg kellene szüntetni a bankjegyeknek külföldre, viteléből származó eladósodásokat és azon­kívül oly gyorsan, mint csaló leheséges, helyre kel­­lene állítani az országok között a rendes kereske­delmi valutamrányt. Harmadsorban a pénzügyi szak­értők nemzetközi hitelek megnyitását ajánlják és pedig elsősorban a jobb pénzügyi viszonyok között lévő országok javára.­­Ezeket a kölcsönöket csakis olyan gazdasági és szociális célokra kellene fordítani, melyek azok rögtöni haszno­slás­t tennék lehetővé, így például a munkások számára szükséges élelmiszerek szállí­­­tása. Azonkívül a kölcsönadó országoknak biztosí­­­térkot kellene nyújtani arra, hogy teljes erejükből közreműködn­n­ek a kölcsönvevő ország gazdaságá­nak föllendítésében­ A szabadkereskedelemnek azokat az akadályait, melyeket főként ú jr gazdasági nacionalizmus sugall, mielőbb meg­­­ell szerelelni, mert a tőkések csak akkor lopnak szíücsönt adni, ha a béke igazán helyreáll és a zenéses gazdasági for­galmat a nemzetek újból fölvarszik. (M. T. L. Terist, a teái lyatás. (Bécsi tudósitónk telefontelem­lése.) Zágrábból jelentik: parasztok ,fegyveres fölkelése mind nagyobb és nagyobb nrk­léket ölt. A jugo­szláv kormány ’ nagy cs­apírfokat küldött Horvátor­szágba a fölkelés elnyomását'-" Számos helyen véres összeütközésre kerül"- jó sor­­ já vállalja az Missi i Gertfót Jelentik, hogy Millerand határozottan élutckijotor­­ kattáretov­gi elnökké való jelölést *és kijelentette: — Hogy ha valóban tettem ezekben a nehéz időkben szolgálatot hazámnak, ez csak azért tör­tént, mert azon a helyen állok, a­melyen maradni szeretnék mindaddig, ha a parlament bizalmát bí­rom. Másként ezt­ sohasem végezhettem volna­ el. Jelöltetni semmi szín alatt nem kívánom magam. Az elnöki méltóságra a legtöbb kilátása Jen­áért szenát­ornők van. Parisból jelentik**Az elnökjelöltek élén Jonnart a jóvátételi bizottság volt elnöke áll. Az ő személyé­nek hátránya az, hogy özvegy, viszont ő Mitterand­­nak a jelöltje, a­ki hír szerint, kijelentette nyíltan, hogy Jormartot tartja az elnökségre alkalmas férfiú­nak. Jonnart­ mellett legnagyobb kilátása Perel kamarai elnöknek van, a ki azonban csak akkor vál­lalja a jelöltséget,­­fia a/szavazatok e-d­leges szélfor­­oncsolódása után az e/személyében állapodnak meg. tar. t. i.) / zők és az alkalmazottak, a hivatalnokok, a tank­pír, a szabadfoglalkozást űzök, valamint a gazd­asági szövetkezetek képviselőiből áll s a gazdasági ügyekre és a munkarendre vonatkozó törvényeket előkészíti és meghozza. A végrehajtó f tilalom év­­ről-évre választandó hat rektor kezéből van. (MTI.) - 7 ■' ' ' ... A brüsszeli konfereneia.­ ­ írta Kreufjfer Idpót. Úgy véli, hogy július végén megtartják­, de azután őszre halaszották a brüsszeli nemzetközi pénzügyi konferenciát, a­melyről most új hírt ka­punk, szeptember 24-ike a konferencia új termi­nusa és a nevezetes pénzügyi nagytanácson, melyre ez lső terv szerint csupán a győztes és a semte­­ges államok voltak­ hivatalosak, most már részt vesz­­nek legyőzött országok képviselői is: meghívják a konferenciára, így szól a hír, Németországot és Ausztriát is. Magyarország meghívását nem említik az eddigi híradások, pedig ez a nemzetközi nagy­tanács bennünket is közelről érdekel. .A brüsszeli konferenciát a Népszövetség hívta össze, az első meghívó .26 államot szólított a konfe­renciára, most már 28 a­ meghívott országok száma, európai államok és államok túl a tengeren egyfor­mán elküldik a pagysúlyú tanácskozásra a megbí­zottaikat. A háború nagy pusztításai között ott van­ a gazdasági pusztulás, a pénzügyi leromlás, Brü­sz­­szelben együtt lesznek különböző országok­ pénzügyi kiválóságai, hogy a nagy bajokra orvoslást keres­senek. A nagytanácsnak, a­melyet a belga fővárosban tartanak, ott vannak­ a napirendjén a valutaproblé­­mák, a bankjegyek fedezetének kérdései, a­melyek a nemzetközi összeköttetés útjai­t megnyitják, ott vannak a programján a vámkérdések, a nemzetközi közlekedés megjavításának a föltételei, és ott van a konferencia napirendjén az a fontos kérdés is, hogy milyen föltételekkel kapjanak valutakölcsönöket az ilyen kölcsönökre rászoruló országok. A föltételek megállapításában nemcsak a kamatfizetés módjaira, nem csupán a tőketörlesztés részleteire terjednek ki, hanem r­s kivonják a kölcsönre szoruló országtól, hogy rendben legyen államháztartásának az egyen­súlya. Értsük meg jól, Magyarországnak, ha kül­földi kölcsönt akar, akként kell a költségvetését megszerkesztenie, hogy­ az állami bevételek fedezzék az állam kiadásait. Erre a fontos mozzanatra rámu­tattak azon a tanácskozáson­­ is, mmmelyet az ország pénzügyeiről április végén indított meg a Magyar Közgazdasági Társaság és ezt a momentumot újra meg újra hangsúlyoznia kell mindenkinek, a­ki érzi, hogy az ország újjászületésének, a gazdasági te­remtő munkának egyik sarkalatos feltétele az állam­­háztartás pénzügyi egyensúlyának a sürgős megte­rem­tése. A háború alatt ro­sszul gazdálkodtunk, bankjegyeket nyomattunk és hadikölcsönöket bocsá­tottunk ki a kelleténél nagyobb mértékben, és a he­lyett hogy a háborús kiadásokat részben legalább aj adókból fedeztük volna, a helyett hogy a hadi­szállításokért járó követelések egy részét hadiköl­­csön-kötvényekkel egyenlítettük volna ki, megindí­tottuk a papírpénzkibocsátás árját, ennek a mind jobban növekedő áradatnak a nyomában járt a drá­gaság, a pénzérték roppant sülyedése, a középosz­tály, a megszabad fizetésn­ek­­életszínvonalának­ teljes leromlása, az álamháztartás egyensúlyának a fölborulása. Más boldogabb és bölcsebb országok a háború alatt jobb adópolitikát folytattak, nekünk most kell a súlyos hibákat orvosolnunk és a mulasz­tásokat helyrepótolnun­k. Az orvoslásnak sokféle módját­ emlegetik, a sor­rendre nézve hallottunk nem egy olyan véleményt, hogy elsőbbed a termelő munkát kell megin­fit­anunk és azután terhelünk csak rá az új alapokon szervizett nagyszabású és gyökeres adópolitikára. E veten­é­­nyekkel legyen szabad szembeszögeznem azt a hely­­zetet, hogy a nagy be­teg ország nem várhatja meg egyetlen orvosságnak a hatását, hogy azután térjen át­ a gyógyítás más médjáira, ha éred­nénytelennek mutatkozik az él­­ő szer, a m­ellvel próbálkozik. A ■pénzérték leromlásának elvan állapoti hir­a a mely­ben most vasmur­k. az igazi termelő munka nem tud megindulni. A teremtett valuta korszakában roppant pénzt kell fizetnünk a külföldről behozott­ nyers­anyagárt, élekrvszerekért­ vagy ipari cikkekért, a valuta-diszparitás mind jobban fokozza a drágaságot idebenn az országban, a drágaság nyomán járnak a nagy munkabérek, t­isztv­iselő-sze­lések, a melyek azonban lépést rém tudnak a drágasággal tartani,és állandó, ,-őt fokozódó nyomorúságot jelenlevő­- a fix­­fizc-tér-nek rétegeinek, vagyis a nag­y számok világában­­— és mennél inkább rendik a valuta, annál nagyobb számokkal dolgozunk­­— nem tudjuk, hiába akarjuk a termelést a gazdasági élet rendes formái között megindítani. A magyar pénz értés­ét kell tehát meg­­javítanun­k, hogy végi­g­vessük a sokféle nyomorúság­nak-és hogy herskype­-oljuk az ország gazdasági éle­tét a t­emz­etközi­ fo­galomba. A pénzérték megjavítá­sának m­ódjn­: először is az adópolitika, a­melynek természetesen sok fejezete van. A pénzügyi kormány­nak mindenekfölötti be kell hajtania az adóhátraléko­­kat, a­melyek tetemes összegűek, mert az elmúlt for­radalmi korszakokban az adófizetés eltűnt az állam­­polgári kötelességek sorából. Azután a pénzérték le­romlásának és a jövedelem többletének arány-­­ sze­rint a pénzügyi kormánynak emelnie kell az adókat. A iparosnak, kereskedőnek, gazdának egyaránt a régi tétel többszörösét kell adóban fizetnie. Ne feledjük, a pénzügyi tudomány régen megállapította, a Közgaz­dasági Társaság ankétjén ugyancsak megemlíteték, hogy a fedezetlen bankjegykibocsátás, a­mely a pénz értékét mindegyre csökkenti, a legsúlyosabb és leg­­igrázlástalanabb adó és hogy az általános és hivata­los devalváció az igazságtalan adóztatásnak a tető­pontja lenne. Sokszor hallottuk azt a szentenciát, hogy Magyarországon sok kívánnivalót hagy az adó­fizetés erkölcse. Nekem az a véleményem, hogy az adózás erkölcsei körülbelü­l egyformák az eg­z vilá­gon, egyformán rosszak, és hogy a tisztességre kény­­szeríteni kell az állami hatalom ere­i­vel és bölcs el­lenőrző berendezésekkel az adózó polgárokat. Az adó­­­hátralékok behajtásán és a régi adók összegér-­ ará­nyost és adótételekben való megállapításán kívül a pénzügyi kormánynak át kell térnie újszerű adópoli­tikára. Az államnak aktívvá kell tennie minden üze­mét, minden vállalkozását, aktívvá kell tennie min­den hivatalt az állami közigazgatás különféle terüle­tén. E Nsigírtam már egyik korábbi tanulmányoik­­ban, h­oggy a keresked­elmi szellemnek kell valamennyi közhivatalba, bevonulnia. Ezeknek a pénzügyi lei■­slatoknak gyors és he­­ves­ megoldásával — a megoldásuk egyébként nagy és kemény munkát jelent — visszatér majd, a­mi annyira kívánatos, az állam háztartásának az egyen­­súlya. Megállunk a lejtőn és nem kell majd útj papi­­rospénzt­­gyártanunk. Azután kell a vagyondézsmá­­n­ak elkövetkeznie, hogy a papirospénz, a­mely a maga nagy áradatával a gazdasági életet annyira elbontotta és pusztítóba, nagy tömegekben vissza­kerül­jön az állam pénztárába, hogy megsemmisüljön és mindörökre eltűnjék a" forgalomból. ''Akkor azután — az infláció alapos csökkentésével — a ter­melő munkának az útlíából eltávolították a nagy aka­dályokat. Akkor a zürichi árjegyző lapnak reánk nézve barátságosak lesznek a jelentései. Akkor a külföld szívesen szóba áll majd velünk, hogy arany­­kölcsönt kapjunk az ú­i valutarendezésre. A brüsszeli konferencia programja intezem és üzenet nekünk, hogy az államháztartás egyensúlyának a megterem­tése sürgős feladat. Fontos és sürgős. ., és Magyar­­ország pénzügyi­ megújhodásának az első állomása. ................................­­.­­. . 1 Dimma aalteMsei fölagtt­­ v Fiuméból jelentik, hogy a Fenice- szin­ház­ba a tegnap­ tartott és több ezer emberfől látogatóit nép­­ívüSfcSon yAtrauizio viharos tetszés közben jelen­tette ki. Hogy a kvarnerei szabadállam már csak­ az Olaszországhoz való csatlakozás kikiáltására vár. Hogy Fiume gyászos gazdasági helyzeten javason, eltökélt szándéka, hogy a Cozne nevű bérelt gőzöst nem adja ki. Kapcin száz millió értékű rakományá­val csak akkor engedi szabadon, ha az olasz bari­­kok finanszírozzák a Fiumének már megszavazott kölcsönt. Ha­ ez nem történik meg, akkor­ újból ki­tűzi a régi kalózlobogót s a régi romantikus mesék ideje fog fölújulni. Fiuméból jelentik: A kvarnevti régensség né­hány nap elött kihirdetett alkotmánya értelmében, a kormányzat Fiume városra és az annak idején a velencei uralom alá­­tartozó szigetekre terjed ki. Az alkotmányt ki lehet terjeszteni a szomszédos szige­teire, a­mennyiben ezek ezt óhajtják. Fiume zs­­trácsa a szakszervezetek, a tengerészek, a várialko- * Kepiiii!! az aurán iráni. — A­ litvánok mozgósítanak.­­ Az ukrán sajtóiroda jelentése szerint szeptem­ber 14-ére megindult a Boszovec és Mzinov közt hú­zódó arcvonalon az ukránok offenzívája. Bo­rov­kot és Michaelovkát kemény harc után elfoglalták. Odébb keletre az ukrán lovaság döntően beavatko­­zott a harcba. Eddig több mint kétezer foglyot szál­lítottak be és hadianyagot is. A hadifoglyok -­ mond­ják, hogy a felkelés Ukrajnában a termés betakarí­tása után akkora terjedelmet öltött, hogy magát ■Kiéinél is veszedelem fenyegeti s a Moszkvából kül­dött megerősítést mind az ukrán felkelők ellen irá­nyítják. A lengyel vezérkar szeptember 15-iki jelen­tése szerint a déli frontsza­kaszon a lengyel csapatok az ukrán hadsereggel egyesülten a Dnyeszter-vonalat Jegermani, Jezupol és Husicsnál átlépték és a Halié­­tól keletre lévő magaslatokat, továbbá Michalovkát és líeosamat nehéz harcokban elfoglalták. Ezekben a harcokban háromszáz hadifoglyot ejtettek és négy gépfegyvert zsákmányoltak. Ettől északra Gnila I­pa és Zv­ersz közt elérték a Martinov—Koniu— Zagorce—Pofi komién-von­a­lat. Wladi­mi­r-W­ili­nsz ki­tilt­ó-életre győztesen nyomulnak előre és megszál­lották Berezavát . Korosztovok Koroltól északke­­­letre Bala-hovic tábornok alakulatai elfoglalták Kam­irn-K­a­szí­rs­z­kit, ezer­­foglyot ejtve és el­leijei üteget, i.­e.i eok -lövedéket és négyszáz trónkocsit Z­­ákm­án­yolva. Kobrintól kdetre az ellenséges ellen­­tám­adások visszaverése­ után átlépték a Ba­s-Dnye­per csatornáknál ál. Svis­ocnál az ellenség a keleti partra vonult vissza. Szuvalki környékén az élővé­­dő­k bevezető csatározásokat kezdettek. A lengyel békedelegáció ma délelőtt a külügy­­minisztériumi államtitkár vezetésével Danciába érke­zett, a­honnét egy angol torpedótom­feg­ón tovább utazod Rigáim. A műsodrminiszter egy interjú kap­­­c­sán a­ következő kijelentéseket lelte: A Moszkvából eddig folytatott tárgyalásoknak semmi komolyabb akadályuk nem volt, úgy hogy remélhető, hogy a rigai tárgyalásoknak, ha csak előre nem látott meglepetés közbe nem jön, s sima le­folyásuk lesz. A béketárgyalások tartama egyelőre három hétben van megállapítva é­s tekintve, hogy mi az Oroszországgal való békét őszintén akarjuk, a tárgyalások befejezésére ez az idő, ha kompliká­ciók közbe nem lépnek — elegendő is lesz. Mi Oroszországgal a megértés békéjére törekszünk, hogy ez­által a jövőben minden háború el­­egyen kerülhető. Ez okból ugy­ani, mint Oroszország le­mondunk minden hadikár­pótlásról. " Varsói hírek szerint a béketárgyalás szeptember 1- án kezdődik.

Next