Budapesti Hírlap, 1920. október(40. évfolyam, 232–257. szám)
1920-10-01 / 232. szám
Budapest, 1920. 1 korona* XL. évfolyam, 232. szám Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Eliftiedal arak: Égése évre 300 koron., félévre 140 kor., esgyedérr. 70 kor, egy hónapra 35 kor. Egyed arám ára helykén, végen aa pályaudvarokon 1 korona. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szarlat Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Péntek, október 1. Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgtttság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József23—84. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hasában. Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.“ A Hungárián és a magyar. Budapest, szept. 30. Egy magyar operaénekesnő férjhez ment jó előkelő angol úrhoz s mostanában több évi távollét után hazajött atyafiságát meglátogatni. Elkísérte a hölgyet erre az útjára férje is, aki most járt először Budapesten s Magyarországon. Az Est megszólaltatja a házaspárt, amely szeretetreméltó nyíltsággal mondja el benyomásait. A férj Budapest fekvését gyönyörűnek, elragadónak találta s úgy véli, elsőrendű világfürdővé lehetne fejleszteni ezt a várost. Több jót nem tudott egyelőre — az első felületes benyomás után mondani. De ennyi vizsgálódás után is meglátta e kis fénynek nagy árnyékát. Tiz napig járta utcáinkat s nem látott egyetlenegy .— nem jól, — de csak rendesen öltözött embert. Budapest kétségbeejtőn — rongyos. Házainkon, építkezéseinken nem talált magyaros vonást. Se tradíciót, se eredetiséget. Csupa német másolat vagy utánzás. Mulatóhelyeinken nem hallott magyar nótát. A cigány csupa kozmopolita keringőt játszott. Csak egyet dicsér: a rendel. Az angol sajtó közlései nyomán tudniillik borzasztó dolgokra volt elkészülve. Most közbevágott az asszony, hogy a magyarság ügye szempontjából legelkeserítőbb dolog a külföld rossz informáltsága. A szép aszszonyra egy társaságban angol lexikonból rá is bizonyították, hogy ..a hungarian és a magyar az két különböző fogalom. Az előbbi a hunok leszármazottja s az i.Sen kevés van már, az utóbbi pedig szláv és minden egyéb nemzetiség keveréke, a mely hallatlan erőszakossággal tartja fenn egyeduralmát a többi, számarányban jóval nagyobb nemzetiségek fölült. A háború alatt Ausztria Magyarországról általános felfogás volt Londonban, hogy Ausztria tulajdonképpen csak cégét, a háborút Magyarország kezdte imperialisztikus céloktól vezetve és Németországgal karonfogva oktrojálta, a szerencsétlen monarkia népeire. Innen magyarázható, hogy még ma is nagyobb részvéttel vannak a német Ausztria, mint a szerencsétlen Magyarország iránt.“ Folytassam az idézetet? Minek? A szép asszony azt reméli, hogy amit eddig elmulasztottunk, rendszeres információval a bajt helyre lehet hozni. Nem tudom, olvasta-e hazánk leánya az angol propagandáról írott könyvet, Northclife és Wells urali sajtómunkáját. Tudva van s itt meg volt már írva, hogy ezek az urak az összes angol és amerikai lapokkal dolgoztak, sőt ők adták a direktívát az antant államférfiainak is, hogy mit beszéljenek. Ez egy áttörhetetlen sajtófront volt a háború alatt. De már hosszú évekkel a háború előtt szervezve volt ellenünk. Voltak Angliában nekünk is barátaink, akik könyveket adtak ki, felolvasásokat tartottak körutakon, vetített képekkel, újságokban is próbáltak hadakozni, de mindez elenyészett, mint a tengerbe ejtett néhány vízcsepp. Mert a propaganda ellenünk szervezve volt. Mert ez nem népismei működés volt, hanem politikai hadjárat. Egy nagy apparátus, amelynek célja pepi is az volt, hogy az angol nép ne ismerjen meg bennü plet, hanem hogy annak, a mi vagyunk, épp az ellenkezőjét lássa bennünk. Ezért járta be országunkat izgatva és hazugságokkal köteteket ,megtömve Scotus Viator, ezért levelezett ellenünk húsz éven át a Times tudósítója Bécsből és ezért ■mentek az angolok rólunk valóinformációért drágába, ahelyett, hogy Budapestre jöttek volna. Nekik a háborúban eszközül kellettek a csehek, a szerbek és a románok s tőlük került az angol lexikonokba a hungarian és a magyar közti megkülönböztetés. Hallottam egy adomát. Pályadíjat tűztek ki az oroszlánról írandó könyvre. A pályázó német tudós összeszedte az oroszlánról irt száz könyvet s megírta belőlük némes alapossággal a százegyediket. A francia tudós kiment a párisi Jardin d’acclimatization-ba s ott az oroszlán ketrece előtt tanulmányozta hónapokig a sivatag királyát s úgy írta meg a könyvét. Az angol tudós pedig elment Afrikába, felkereste az állatok királyát ott, ahol él, prédál, ordít és kölykezik. Persze, hogy az övé lett a pálma. Hja, ez akkor volt, még a háború előtt. Akkor az angol, aki bebarangolja az egész világot, ha oroszlánról irt a lexikonába, még elment az oroszlánhoz. Most az angol lexikon kiadója,ha a magyarokról irat, nem jön el Magyarországra, ahol állítólag hunok és magyarok laknak, hanem elmegy Massaryk úrhoz információért s mikor mégis elküldi Lgorus Viatort, annak azt mondja, hogy munkájához adatokat kérjen Belgrádban, Zágrábban, Turócszentmártonban Heinétől, Bukarestben és Prágában. Mert a leendő háborúhoz nem tudásra, nem igazságra, hanem ezeknek a helyeiknek és uraiknak a bemondására van Angliának, szüksége. Megköszönjük az angol házaspár látogatását és szeretetreméltó őszinteségét, de azt hiszem, ők is belátják, hogy ez a dolog, az információ, nem oly egyszerű dolog. Ha a világbirodalomnak az az érdeke, hogy népe rólunk hazugságot kapjon, erre olyan apparátusa van sajtójában, amely ellen mi tehetetlenek vagyunk. Ezt nekünk is meg kell értenünk. De ez ellen is van fegyver, bár ugyan csak egy. Ha mi mindezekkel szemben itthon egyetértő, önzetlen, verejtékes, hazafias munkával fel tudunk emelkedni, ahova a becsületes munka mindig eljut, ha kitart, akkor kiderül, hogy amit rólunk angol lexikonok tanítanak, az merő hazugság. itt Európa keletén mégis csak mi hunok és magyarok vagyunk a legkülönb és lekulturáltabb nép, akik ezer évig rendet tartottak és a világtörténeti hivatásukhoz ezentúl is ragaszkodnak, mert máris kitűnik, hogy a pogányok, akiket örökünkbe tétettek az antant által, erre sem katonai, sem kultúrái, sem politikai, sem humanisztikus kvalifikációval nem bírnak , eljő az idő, amikor az angol lexikonkiadók meg fogják korrigálni rólunk való meséiket, velkét megnyugtatni. Az értekezlet Haller István kultuszminisztert bíztameg, hogy a sérelmek orvoslása végett a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel tárgyaljon. A kultuszminiszternek az a meggyőződése, hogy a fölmerült kívánságokat hamarosan kedvezően, mindenesetre megnyugtatóan fogják elintézni. A fölébredt magyarok politikai pártja. Az V. Sajtót adásító Iroda közlése szerint a Ferencvárosban tegnap alakult meg a fölébredt, magyarok politikai pártja. A gyűlésből hattagú bizottságot küldöttek ki párt szervezésére. Fosifikai események. A nemzetgyűlés bizottságai, földbirtokreform dolgában kiküldött négyesbizottság, mint megírtuk, csak október 14-én kezdi meg a javaslat részletes tárgyalását. A képviselők nagy része ugyanis a parlamenti szüret miatt, vidékre utazott. A vakáció után azonban hosszabb menetben tárgyalja a bizottság a reformot. Naponta kétszer is tart majd ülést, nemely főispánt kinevezés ellen. A volt keresztény nemzeti egyesülés pártjának több tagja tegnap ele a Károlyi-palotában lévő ,klubhelyiségben értekezletet tartott. Az értekezleten bizonyos, sérelmek megvitatásáról volt szó. Különösen néhány főispán kinevezésig keltet aggodalmat. Panaszolták, hogy elvan vármegyékben, ahol a keresztény nemzetiek valttnak többségben, volt kisgazdapárti képviselőket neveztek...ki, mint legutóbb Veszprém megyében is. E kinevezések visszavonását fogják kérnia belügyminisztertől. További panaszuk, hogy a münkisürtyek intézésére kevés befolyásuk van. Az értekezleten részt vettek HáttérIstván és Foss József miniszterek is, akiknek sikerült hí It rigai béketárgyalás. — A bolgáévikok sem akarnak leszerelni. A legújabb hírek szerint biztosra veszít, hogy az orosz-lengyel fegyverszünetet október évfödikét megkötik. Kopenhágából pedig azt jelentik, hol^^i szovjetek Moszkvában . székelő középpontit *^grehajtóbizottsága kétharmad szótöbbséggel elhatározta, hogy mindent el kell követni, hogy Lengyelországgal békét kössenek. Ezt a hírt fedi a Havasügynökségnek az az értesülése, mely szerint Joffe azt az utasítást kapta, hogy a lengyel feltételeket, bármily kemények legyenek is, el kell fogadni. Mindazáltal a békekötésig messze itt van még hátra. Mert bár a szovjetek középponti bizottsága elhatározását azzal okolja meg, hogy félnek a téli háborútól, a Havas-ügynökség értesülésének másik fele viszont úgy szól, hogy Joffénak vissza kell utasítania minden oly feltételt, mely Szovjet-Oroszországot a vörös hadseregnek akár részben, akár egészben való leszerelésére akarná kötelezni. Ez a körülmény újra bizonyítja, hogy helyesen ítéltük meg a helyzetet, amikor ismételten rámutattunk e helyen arra, hogy a bolysevikokat kizáróan a Wrangelkormánytól való félelem sürgeti a békekötésre. A rigai tárgyalás során különben egyéb differenciák is mutatkoznak. Az orosz fegyverszüneti és békeföllételek abból indulnak ki, hogy Ukrajna és a bolasevista Fehér-Oroszország fenyetlen országoknak ismertessenek el. Kelet-Galiciában népszavazás legyen, a határ pedig Grodnótól induljon ki, egyenes vonalban Breszt-Litovszkig, (amely Lengyelországé marad), onnan a Bug mentén Bródyn át a Zbrucig húzódjék. Wladimir Litovszk orosz kézre jutna. Lengyelország a határvonalnak ezt a nyugat felé való kitolását nem fogja elfogadni. Domszki, a lengyelek vezetője, kijelentette, hogy az orosz nyilatkozat olyan ügyeket is érint amelyek kisülésnek a béketárgyalás komplexumán, mint például a keletgaliciai kérdés. E mellett az orosz nyilatkozat első része elméleti fejtegetéseket tartalmaz és ha erre "a részre válaszolnak, akkor ez hosszadalmas teoretikus vitára vezetne. Ezzel szemben az orosz nyilatkozat második része gyakorlati alapelveket tartalmaz, amelyeket megfontolás tárgyává kell tenni. A lengyel küldöttség azonban megjegyzi, hogy amikor a lengyel válasz megadására tíznapos határidőt tűztek ki, ezzel olyan ultimátumszerű kikötést tettek, ami a béketárgyalást bizonyára nem fogja megkönnyíteni. Ifjabb komplikációt jelent, az is, hogy a kektvaliciai nemzeti taács küldöttsége Rigába érke nt A közélelmező miniszter Szegeden. Vass József közélelmező miniszter Pártot ad tábornagy és Tér fi a helyettes államtitkár kíséretében ma Szegedre érkezett, hogy itt az érdekeltek bevonásával értekezletet tartson az ország ellátása tárgyában. Az értekezleten résztvett : Igner főispán, "Somogyi dr. polgárester 'és számos érdekelt. Vass miniszter hangsúlyozta a közétéhezés problémáinak nehézségeit. Utána férfin helyettes államtitkár adatokat sorolt fel az ország gabonaszükségletérevonatkozóan. Szegednek háromszáz agyon gabonát kell koszolgáltatnia. A felsorolt, adatokra Somogyi Szilveszter dr. polgármester válaszolt. Vass miniszter ezután kijelentette, hog. az egész, ország területén nyolcszázezer illetéktelen látatlan szerepel a kataszterben, akiket, onnan mindenáron ki kell dobni. Ő nem akarja tavasszal a gazdáktól szuronnyal elszedni az olráratlanok részére ,okvetellenül szükséges gabonát. (M. T. I.)