Budapesti Hírlap, 1920. október(40. évfolyam, 232–257. szám)
1920-10-20 / 248. szám
t 1320 OKT. 10 Budapesti 1420L. Ara 1 korona. XL. évfolyam, 248. szám Szerda október 20. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: .Egészz évra 230 kor., felávra 140 kor., negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám ára mindenütt 1 kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési irodák. Ausztria részére: Sock és Herzfeld Wien, X., Adlergassé 6. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: VII. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vil. ker., József körút 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. ..Hiszek egy istenben, Hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni árok igazságban, Hiszek magyar ország feltámadásában. Ámen." ailöfli topnia. A Budapest, okt. 19. A fiatal görzföldmély, a kit, mikor a talpig(mb.) öreget az antant katonai asszisztenciája mellett kitettek a görög határon, bábnak hagytak meg a trónon: ez a fiatal király vakvan titokzatos betegségben napok óta élet és halál közt van. Olvastuk táviratban, hogy szerencsésen meg is operálták, ie hogy az operációba alkalmasint bele fog halni. Még nem halt bele, de egy kis világosság hatol bele a misztikus esetbe. Azt mondják, majom harapta meg ő felségét, ettől beteg. Egész Görögország keresi a bolond majmot, akinek fejedelmi húsra fájt a foga. Nem találják sehol és a legveszettebbhírek futkosnák (mintha azokat is majonj, harapta volna meg) a főváros utcáin, terein, kávéházaiban, klubjaiban és magántársaságaiban. Végre akadt egy újságíró, aki világgá kiáltotta azt, hogy megvan! És megtáviratoztaLondonba, Parisba, Rómába, sőt már Budapestre is ezt a nevet: Venizelosz. Tehát Venizelosz harapta meg a királyt. Nem közvetetlenül, hanem felbérelt emberek általi, akik mérget kevertek a szerencsétlen uralkodó italába vagy eledelébe. Ettől beteg, ettől hal meg, ha meg kell halnia. Tehát Venizelosz, , a pánhesrenista, aki Krétából indult nevezetes szerepére s kinek kasimdorlempói kezére játszuak a görög népsorsai. Tudvalevő dolog, hogy az öreg király mindenáron kívül akarta hagyni Görögországot a háború bonyodalmainak s veszedelmeinek keretén. Mindenáron ragaszkodott a semlegességéhez. Ez azonban nagyon kelletlen volt az antantnak, amelynek balkáni expedícióját a bolgárság német csapatok segítségével súlyosanszorongatta. Meg is kísértették a nyugati hatalmak a szelíd és durva nyomás minden eszközét,hogy megtörjék a hellén fejedelem makacsságát. Ebbe az időbe esik az a kísérlet, amikor Ia. királyi családra Venizelosz rágyújtotta ő fele méga nyaralóját. Merész véletlenség volt, hogykimenekültek a tűzből. De a király vasakarata ,úgy járt a tüzzel, mint a közönséges vas, ha tűzben edzik, csak annál lajthatatlanabb volt.Végül már odáig jutott szegény királyi feje,hogy fogoly volt, az antant s Venizelosz pártja foglya fővárosi, kastélyában. Ilii katonáit elvezényelték és eltávolították távol eső vidékekre, ellenben Venizelosz külön hadseregei sorozta- Jott s elküldte az antant balkán-seregeinek megerősítésére.Ezek a katonák csináltak is,ott egy •kis hés:-Görögországot s gondolom, próbálták kikiáltani a köztársaságot is. Mind nem használt semmit, az öreg király, s meg nem ijedt, se meg nem hajolt. Ekkor az antant bevezényelt (rendcsinálás T • •: alatt) kién kikötőibe, két hadihajót, partra szállított egy pár ezer katonát és ezek kitessékelték a királyt saját országából. Azóta Sándor — a másodszülött — az uralkodó, Veri-viasz a zsarnok és a király csendes, visszagyomlítságban él Svájcban. De ima a hitszegésre, zendülésre, erőszakosságra, gyújtogatásra és majmokra épített országok egyensúlyat hamar felborul. Verjiszelosz — nyilván kifogyván nem eszközeiből, hanem inkább hiteléből — kezdi veszíteni lába alatt a talajt. A közelgő követválasztás nem kecsegteti. A közvélemény ellene lázad és mind hangosabban és hangosabban kérik vissza az öreg királyt, mert igazi király volt: bölcs, mértéktartó, szilárd és igazságos. Máris olvassuk, hogy az öreg készül isvisszamenni országába. Most pedig akad egy majom, aki halálosan megmarja az utolsó királyi sarjai, aki még Görögországban van. Ha imarás sikerül, a trón megüresedik, mielőtt az öreg király megtalálná útját haza, akkor Aténben nagy felfordulás lesz. Venizelosz a maga elszánt híveivel felülkerekedik, talán Tokiáltatja a köztársaságot és esetleg, ha a helléneknek jobban tetszik, megalkuszik egy európai kóbor trónkeresővé, akit ő tesz meg görög királlyá és egy darabig ismét ő lesz az úr, így járnak a nemzetek, amelyek a mámor óráiban kalandorok kezére adják a hatalmat. Venizelosz kezdettől fogva legtöbbet ígért a népnek. Mi is áldozata lettünk a legtöbbet ígérőknek. Pedig egy becsületes cselekedet százannyit ér, mint ezer ígéret. A politikusok ígérgetése a szirénének, amely a Szkilla és Karibdísz örvényeiben csalja a népeket. Két év óta a mi hajónk is ott hányódik ez örvények körül, és a szirének fújják dalaikat az egyedül üdvözítő politikáról, de tán a kegyetlen iskola, amelyen keresztül mentünk, megedzett bennünket annyira, hogy el tudjunk kajókázni a veszedelmes örvények bűvköréből a nélkül, hogy az árbochoz köttessük magunkat tehetetlenül és viaszkot öntessünk a fülünkre, mint Odüszszeusz, hogy ne halljuk a csábító éneklést. IS pápai iHiBitus ti hit igazságról. A Magyar Távirati Iroda munkatársa díszélhetett Lorenzo Schioppa tábornokkal, a pápa meghatalmazott követével. A nuneius a következőket mondotta: — A világháborúnak vége van. Az emberiség remegve és az utolsó étkek borzalmas csapásaitól elgyengülve vár, de mégis uoir,a kezdi lassan,kint a normális életet. Reméljük, hogy újból elkövetkezik az a lelki folyamat, amely a történelem folyamán nagy összeomlások után szokott lejátszódni az emberi lelkekben, reméljük, hogy a lelkek undorral fognak elfordulni a rideg materializmustól, mely a világot ebbe, a nagy katasztrófáiba sodorta, reméljük, hogy az emleerió k újból fel fogják fedezni, hogy a sors változó forgatagában van valami állandó, ami nem mozdul meg a legnagyobb világesemények közepette sem, a mi nem rendül meg századokon keresztül, a mi független mindentől és mindenkitől és ez az erkölcsi igazság. — A Szentszék mindig ápolja a hitet ebben az örök igazságban. A Szentszék kitartott e nagy eszmék mellett a világháborúbanis, midőn a művelt emberiség két nagy küzdő táborra oszlott és mindegyike azt hitte, hogy az igazság az ő oldalán van. A Szentszék azonban mindig fölötte maradt a pusztító szenvedélyeknek és közbevetette magát mindenütt, ahol az általános emberi érdek ilyen közbelépést megkívánt és megengedett. Azért panaszkodott a háború alatt mindkét hadviselővel, hogy a Szentszék a másikat támogatja, mert az igazság mindig a középen van. Ezért van az, hogy bár a világháború annyi tekintélyt lerombolt, a Szentszék magasan áll, rendütelenül és változatlanul századokon keresztül. Megértük azt a csudát, hogy a fegyverek tusájából egy hatalom emelkedett ki, az egyetlen hatalom, amelynek nincs fegyvere, nincs országa, nincs hadserege, amelynek nincs semmije, csak az erkölcsi erő és isteni igazság birtoka. Látjuk a csudát, hogy ez az egyetlen erkölcsi hatalom erősebb, mint valaha és a'gyógyulni akaró világ bizalommal fordul ehhez az erkölcsi hatalomhoz. — .A háború után újonnan alakult államok mind elküldötték követeiket a Vatikánba és kérték a Szentszéket, hogy küldje el képviselőjét hozzájuk. A Szent Atya követei Európa különböző fővárosaiban nem ismernek egyéb célt, mint hogy hirdessék az erkölcsi erők hatékonyságát és beleoltsák az emberi telkekbe, hogy az élet minden nehéz kérdésében ennek az erkölcsi eszmének parancsait kövessék. — Nekem, a Szentszék magyarországi követének, különösen nagy és szép hivatásom van. Magyarország, ez a nagy és szép nemzet most éli át történelmének legsúlyosabb korszakát. Szívem mélyéből örülök, hogy ez a nagy nép egy anyagi vereség, legtermékenyebb országrészeinek elvesztése, két forradalom és súlyos belső zavarok után nem csüggeszti le fejét. A hit, amelyet a magyar lelkekben találtam, a hit az isteni igazságban, a hit egy erkölcsi szükségszerűség megrendít keletien törvényeiben, ez a hit mély csodálatot keltett bennem. Csak pár nap óta vagyok Budapesten és még nem tudok véglegesen állást foglalni, mert előbb egész közelről akarom az összes kérdéseket, megismerni. Egyelőre csak ennyit mondhatok. A változó szerencse sok mindent elvehet egy országtól. De valami van, amitől századok szeszélyes forgan-dósága sem foszthat meg egy nagy nemzetet, és ez az erkölcsi erőbe, az igazság diadalába, a saját nemzeti küldetésébe vetett törhetetlen hit. Ezt a hitet sértetlenül találtam meg a marpjai lelkekben és ez a jobb jövőnek legbiztosabb záloga. 11 magyar cétamus francia előadja Mpestre élni. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Danidon francia képviselő, a magyar békeszerződés előadója a francia kamarában, szombat este Budapestre érkezett és érintkezésbe lépett Teleki Pál gróf miniszterelnökkel, Csákó Imre gróf külügyminiszter-llel, Bethlen István gróffal és Apponyi Albert gróffal, továbbá a kormány több tagjával, valamint a gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi világ ama személyiségeivel, akik a magyar ellenjavaslatok kidolgozásában közreműködtek. A kormányzó szerdán fogadja kihallgatáson. Ajövő hét folyamán néhány nagyobb gyártelepet és a demarkációs vonal bizonyos pontjait fogja megtekinteni. Magyarországi útjának célja nem tárgyalás, hanem kizáróan informatív tanácskozás. Politikai események. A nemzetgyűlés munkarendje. A nemzetgyűlés holnap a Lingauer-ügyben kiküldött bizottság jelentését tárgyalja. Alkalmasint rövid vita lesz. Ellenben egész sereg interpellációt fognak előterjeszteni. Vasadi-Balogh György az egyetemi beiratkozások dolgában, Schlachta Margit a cenzúráról, Nagy Pál a falusi botozásról fog interpellálni. Holnap terjeszti be ismeretes interpelációját Ruppert Rezső is. Ferdinándy Gyula belügyminiszter holnap terjeszti a Ház elé a községi éstörvényhatósági választásról szóló javaslatot. Tárgyalásra kész anyaga egyelőre nincs a nemzetgyűlésnek, ennélfogva a héten alkalmasint csak két kisebb javaslatot tárgyal a Ház és a benyújtott indítványokról fog határozni. A házszabályrevízióról szóló jelentést egyelőre nem tárgyalja a nemzetgyűlés, minthogy a bizottság némely szigorító javaslata dolgában ellentétek merültek föl. A földbirtokreforrl a nemzetgyűlés négyes bizottsága ma délelőtt tíz és fél órától négy óra hosszat tárgyalta a földbírtok erformja valahol s a harmincegyedik szakaszhoz jutott. Az egyes szakaszokat igen beható vitái után lényeges módosításokkal fogadta el a bizottság. A kormány részéről jelen voltak nagyatádi Szabó István, sokorópátkai Szabó István, Ferdinándy Gyula és Tomcsányi Vilmos Pál miniszterek.. A négyes bizottság legközelebbi ülését a Ház holnapi ülésére való tekintettel holnap délután 4 órakor tartja. Tízórás ülések. A nemzetgyűlés a földbirtok reformról szóló törvényjavaslat értesülésünk szerint, tíz órás üléseken fogja tárgyalni. Az ülések délelőtt tíz órától másfél órás ebédszünettel este kilencig fognak tar-