Budapesti Hírlap, 1920. október(40. évfolyam, 232–257. szám)

1920-10-20 / 248. szám

t 1320 OKT. 10 Budapesti 1420L. Ara 1 korona. XL. évfolyam, 248. szám Szerda október 20. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: .Egészz évra 230 kor., felávra 140 kor., negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám ára mindenütt 1 kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési irodák. Ausztria részére: Sock és Herzfeld Wien, X., Adlergassé 6. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: VII. ker., Rö­kk Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vil­. ker., József­ körút 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. ..Hiszek egy istenben, Hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni árok igazságban, Hiszek ma­gyar ország feltámadásában. Ámen."­ ailöfli topnia.­ ­ A Budapest, okt. 19. A fiatal görzföldm­ély, a kit, mikor a talpig­­(mb.) öreget az antant katonai asszisztenciája mellett kitettek a görög határon, bábnak hagy­tak meg a trónon: ez a fiatal király vakvan­ titokzatos betegségben napok­ óta élet és halál közt van. Olvastuk táviratban, hogy szerencsé­sen meg is operálták, i­e hogy az operációba alkalmasint bele fog halni. Még nem halt bele, de egy kis világosság hatol bele a misztikus esetbe. Azt mondják, majom harapta meg ő felségét, ettől beteg. Egész Görögország keresi a bolond majmot, a­kinek fejedelmi húsra fájt a foga. Nem találják sehol és a legveszettebb­­hírek futkosnák (mintha azokat is majonj, ha­rapta volna meg) a főváros utcáin, terein, kávé­házaiban, klubjaiban és magántársaságaiban. Végre akadt egy újságíró, a­ki világgá kiál­totta azt, hogy megvan! És megtáviratozta­­Londonba, Parisba, Rómába, sőt már Buda­pestre is ezt a nevet: Venizelosz. Tehát Venizelosz harapta meg a királyt. Nem közvetetlenül, hanem felbérelt emberek általi, a­kik mérget kever­tek­ a szerencsétlen ural­kodó italába vagy eledelébe. Ettől beteg, ettől hal meg, ha meg kell halnia. Tehát Venizelosz, , a pánhesrenista, a­ki Krétából indult nevezetes szerepére s kinek ka­­simdorlem­pói kezére játszuak a görög nép­­sorsai. Tudvalevő dolog, hogy az öreg király min­­­denáron kívül akarta hagyni Görögországot a háború bonyodalmainak s veszedelmeinek ke­retén. Mindenáron ragaszkodott a semlegesség­­éhez. Ez azonban nagyon kelletlen volt az an­­­tan­tnak, a­melynek balkáni expedícióját a bol­­­gárság német csapatok segítségével súlyosan­­szorongatta. Meg is kísértették a nyugati hatal­mak a szelíd és durva nyomás minden eszközét,­­hogy­ megtör­jék a hellén fejedelem makacsságát. Ebbe az időbe esik az a kísérlet, a­mikor Ia. királyi családra Venizelosz rágyújtotta ő fel­­e méga nyaralóját. Merész véletlenség volt, hogy­­kimenekültek a tűzből. De a király vasakarata ,úgy járt a tüz­ze­l, mint a közönséges vas, ha tűz­ben edzik, csak annál l­ajthatatlanabb volt.­­Végül már odáig jutott szegény királyi feje,­­hogy fogoly volt, az antant s Venizelosz pártja foglya fővárosi, kastélyában. Ilii katonáit elve­­­zényelték és­ eltávolították távol eső vidékekre, ellenben Venizelosz külön hadseregei sorozta- Jott s elküldte az antant balkán-seregeinek meg­erősítésére.­Ezek a katonák csináltak is,ott egy •kis h­és:-Görögországot s gondolom, próbálták kikiáltani a köztársaságot is. Mind nem használt semmit, az öreg király, s­ meg nem ijedt, se meg nem hajolt. Ekkor az antant bevezényelt (rendcsiná­lás T • •: alatt) kién kikötőibe, két­ hadihajót, partra szállított egy pár ezer katonát és ezek ki­tessékelték a királyt saját országából. Azóta Sándor — a másod­szülött — az uralkodó, Ve­ri­-viasz a zsarnok és a király csendes, visszag­yomlít­ságban él Svájcban. De ima a hitszegésre, zendülésre, erősza­kosságra, gyújtogatásra és majmokra épített országok egyensúlyat hamar felborul. Verjisze­­losz — nyilván kifogyván nem eszközeiből, ha­nem inkább hiteléből — kezdi veszíteni lába alatt a talajt. A közelgő követválasztás nem­­ kecsegteti. A közvélemény ellene lázad és mind­­ hangosabban és hangosabban kérik vissza az öreg királyt, mert igazi király volt: bölcs, mér­téktartó, szilárd és igazságos. Máris olvassuk, hogy az öreg készül is­­visszamenni országába. Most pedig akad egy majom, a­ki halálosan megmarja az utolsó ki­rályi sarjai, a­ki még Görögországban van. Ha i­marás sikerül, a trón megüresedik, mielőtt az­­ öreg király megtalálná útját haza,­­ akkor­­ Aténben nagy felfordulás lesz. Venizelosz a maga elszánt híveivel felülkerekedik, talán To­­kiáltatja a köztársaságot és esetleg, ha a hellé­neknek jobban tetszik, megalkuszik egy európai kóbor trónkeresővé­, a­kit ő tesz meg görög ki­rállyá és egy darabig ismét ő lesz az úr, így járnak a nemzetek, a­melyek a má­mor óráiban kalandorok kezére adják a hatal­mat. Venizelosz kezdettől fogva legtöbbet ígért a népnek. Mi is áldozata lettünk a legtöbbet ígé­rőknek. Pedig egy becsületes cselekedet száz­annyit ér, mint ezer ígéret. A politikusok ígér­getése a szirén­ének, a­mely a Szkilla és Karib­­dísz örvényeiben csalja a népeket. Két év óta a mi hajónk is ott hányódik ez örvények körül, és a szirének fújják dalaikat az egyedül ü­dvö­­zítő politikáról, de tán a kegyetlen iskola, a­­melyen keresztül mentünk, megedzett bennün­ket annyira, hogy el tudjunk k­ajókázni a vesze­delmes örvények bűvköréből a nélkül, hogy az árbochoz köttessük magunkat tehetetlenül és viaszkot öntessünk a fülünkre, mint Odüsz­­szeusz, hogy ne halljuk a csábító éneklést. IS pápai iHiBitus ti h­it igazságról. A Magyar Távirati Iroda munkatársa d­íszél­hetett Lorenzo Schioppa tábornokkal, a pápa meg­hatalmazott követével. A nuneius a következőket mondotta: — A világháborúnak vége van. Az emberiség remegve és az utolsó étkek borzalmas csapásaitól elgyengülve vár, de mégis uoir,a kezdi lassan,kint a normális életet. Reméljük, hogy újból elkövetkezik az a lelki folyamat, a­mely a történelem folyamán nagy összeomlások után szokott lejátszódni az em­beri lelkekben, reméljük, hogy a lelkek undorral fognak elfordulni a rideg materializmustól, mely a világot ebbe,­­ a nagy katasztrófáiba sodorta, remél­jük, hogy az emleerió k újból fel fogják fedezni, hogy a sors változó forgatagában van valami állandó, a­mi nem mozdul meg a legnagyobb világesemények közepette sem, a mi nem rendül meg századokon keresztül, a mi független mindentől és mindenki­től és ez az erkölcsi­ igazság. — A Szentszék mindig ápolja a hitet ebben az örök igazságban. A Szentszék kitartott e nagy eszmék mellett a világháborúban­­is, midőn a mű­velt emberiség két nagy küzdő táborra oszlott és mindegyike azt hitte, hogy az igazság az ő oldalán van. A Szentszék azonban mindig fölötte maradt a pusztító szenvedélyeknek és közbevetette magát mindenütt, a­hol az általános emberi érdek ilyen közbelépést megkívánt és megengedett. Azért pa­naszkodott a háború alatt mindkét hadviselő­vel, hogy a Szentszék a másikat támogatja, mert az igazság mindig a középen van.­­ Ezért van az, hogy bár a világháború annyi tekintélyt lerombolt­, a Szentszék magasan áll, ren­­dütel­enül és változatlanul századokon keresztül. Megértük azt a csudát, hogy a fegyverek tusájából egy hatalom emelkedett ki, az egyetlen hatalom, a­melynek nincs fegyvere, nincs országa, nincs had­serege, a­melynek nincs semmije, csak az erkölcsi erő és isteni igazság birtoka. Látjuk a csudát, hogy ez az egyetlen erkölcsi hatalom erősebb, mint va­laha és a­­'gyógyulni akaró világ bizalommal fordul ehhez az erkölcsi hatalomhoz. — .A háború után újonnan alakult államok mind elküldötték követeiket a Vatikánba és kérték a Szentszéket, hogy küldje el képviselőjét hozzájuk. A­ Szent Atya követei Európa különböző fővárosai­ban nem ismernek egyéb célt, mint hogy hirdessék az erkölcsi erők hatékonyságát és beleoltsák az em­beri telkekbe, hogy az élet minden nehéz kérdésében ennek az erkölcsi eszmének parancsait kövessék. — Nekem, a Szentszék magyarországi követé­nek, különösen nagy és szép hivatásom van. Ma­gyarország, ez a nagy és szép nemzet most éli át történelmének legsúlyosabb korszakát. Szívem mé­lyéből örülök, hogy ez a nagy nép egy anyagi ve­reség, legtermékenyebb országrészeinek elvesztése, két forradalom és súlyos belső zavarok után nem csü­ggeszti le fejét. A hit, a­melyet a magyar lelkek­ben találtam, a hit az isteni igazságban, a hit egy erkölcsi szükségszerűség megrendít keletien törvé­nyeiben, ez a hit mély csodálatot keltett bennem­. Csak pár nap óta vagyok Budapesten és­ még nem tudok véglegesen állást foglalni, mert­ előbb egész közelről akarom az összes kérdéseket, megismerni. Egyelőre csak ennyit mondhatok. A változó szerencse sok mindent elvehet egy országtól. De valami van, a­mitől századok szeszélyes forgan-­­dósága sem foszthat meg egy nagy nemzetet, és ez az erkölcsi erőbe, az igazság diadalába, a saját nemzeti küldetésébe vetett törhetetlen hit. Ezt a hi­tet sértetlenül találtam meg a marpjai lelkekben és ez a jobb jövőnek legbiztosabb záloga. 11 magyar cétamu­s francia előadja Mpestre élni. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Danidon francia képviselő, a magyar békeszerződés előadója a francia kamarában, szombat este Budapestre ér­kezett és érintkezésbe lépett Teleki Pál gróf mi­niszterelnökkel, Csákó Imre gróf külügyminiszter-­l­lel, Bethlen István gróffal és Apponyi Albert gróf­­­fal, továbbá a kormány több tagjával, valamint a gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi világ ama sze­mélyiségeivel, a­kik a magyar ellenjavaslato­k ki­dolgozásában közreműködtek. A kormányzó szerdán­ fogadja kihallgatáson. A­­jövő hét folyamán néhány nagyobb gyártelepet és a demarkációs vonal bizo­nyos pontjait fogja megtekinteni. Magyarországi­ útjának célja nem tárgyalás, hanem kizáróan infor­matív tanácskozás. Politikai események. A nemzetgyűlés munkarendje. A nemzetgyűlés holnap a Lingauer-ügyben kiküldött bizottság jelentését tárgyalja. Alkalma­sint rövid vita lesz. Ellenben egész sereg interpellá­ciót fognak előterjeszteni. Vasadi-Balogh György az egyetemi beiratkozások dolgában, Schlachta Margit a cenzúráról, Nagy Pál a falusi botozásról fog in­terpellálni. Holnap terjeszti be ismeretes interpelá­­­cióját Ruppert Rezső is. Ferdinándy Gyula belügy­­miniszter holnap terjeszti a Ház elé a községi és­­törvényhatósági választásról szóló javaslatot. Tár­gyalásra kész anyaga egyelőre nincs a nemzetgyűlés­nek, ennélfogva a héten alkalmasint csak két kisebb javaslatot tárgyal a Ház és a benyújtott indítvá­nyokról fog határozni. A házszabályrevízióról szóló jelentést egyelőre nem tárgyalja a nemzetgyűlés, minthogy a bizottság némely szigorító javaslata dol­gában ellentétek merültek föl. A földbirtokreforr­l a nemzetgyűlés négyes bizottsága ma délelőtt tíz és fél órától négy óra hosszat tárgyalta a föld­­­bírt­ok erfor­m­­­ja va­­­la­hol s a harmincegyedik szakasz­hoz jutott. Az egyes szakaszokat igen beható vitái­­ után lényeges módosításokkal fogadta el a bizott­­ság. A kormány részéről jelen voltak nagyatádi Szabó­ István, sokorópátkai Szabó István, Ferdi­­nándy Gyula és Tomcsányi Vilmos Pál miniszterek.. A négyes bizottság legközelebbi ülését a Ház holnapi ülésére való tekintettel holnap délután 4 órakor tartja.­ ­ Tízórás ülések. A nemzetgyűlés a földbirtok reformról szóló törvényjava­slat értesülésünk szerint, tíz órás ülé­seken fogja tárgyalni. Az­ ülések délelőtt tíz órától másfél órás ebédszünettel este kilencig fognak tar-

Next