Budapesti Hírlap, 1920. október(40. évfolyam, 232–257. szám)
1920-10-19 / 247. szám
korona. Budapest 1920.___________________ _ _______. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előzstérti árak: Égész évrft 280 kor., fálévrft, 140 kor., nagytérre 70 kor egy hónapra. 35 kor. Sgyec az ám ára mindenütt 1 kor. . Hírfietézetet Budapesten felvesznek az összes hirdetési irodák. Ausztria részére: Bock és Berzfeld Wien, I., Adlergasse 6. XL. évfolyam, 247. szám Kedd, október 19. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hasában. Ilisxek egtj isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Athen.u f-*— ’■ ' ' ------------------------/ Scofus !f lator, hol vagy? ^ . . Budapest, okt. 18. / Várakozások, ábrándok, vágyak, feszüly^^égek, remények és titkos tervek tanyája ma az emberi lélek Magyarországon. Mindenki a jövőbe néz, alig foglalkozik valaki a jelennel. A jelen, számára előkelő vándorainknak van csak intő szavuk, de mintha mindet az a szándék vezérelné,, hogy eltakarja a lelkeket mozgató s a jövőt kémlő vágyakat s a jelenbe kapcsolja bele az érdeklődést. A jövőről rendszerint csak annyit mondanak, hogy Magyarország ismét nagy és dicső lesz, ha ... fist Ez a ha egy hosszú és keservé*'skála. Röviden abba bírd összefoglalni, hogy: ha a jelenből valahogyan szerencsésen ki tudunk gázolni. Ilyen Horthy Miklós kormányzó lelkes beszéde, melyet Székesfehérvárott mondott tegnap: szárnyas, atyai és.katonás. Ilyen az az ellenzéki beszéd, melyet a képviselőház elnöke mondott Veszprémben, ahol ..szárnyai alá szedte a nemzetgyűlést, mint a jó tyúkanya csibéit és alaposan lekritizálta a kormányzatot, amely pedig végre is a nemzetgyűlés bizalmából, csinálja azt, amit csinál. De én most nem ezekről a mi kedves hazai vándorainkról, hogy, ne mondjam apostolainkról akarok beszélni, akiknek tiszteletreméltóbb része mind csak a nemesebb tüzeket éleszteni,ha veszedelmesebbeket rohasztani járja ai a kerületeket, s csak egy kis része jár csóvával, szítani és felgyújtatni az elégedetlen lelkeket: én más vándornak szántam e sorokat." Scotus Viator, hal vagy? Te az igazságosság szent palástjába burkoltad kétes testedet, a nemzetek szabadságának égő fáklyáját ráztad meg, hogy Európa■szserte hányta a sziporkát; te az elnyomottak szenvedéseiről mondottál dalt és ittál könyveket, a mikor a magyar alkotmányos szabadságszárnyaitól óva jártál közöttünk, hogy lazíts ellenünk és meggyűlöltess bennünket a nyugati nemzetekké!, melyek nyelvén egy világsajtó adta ki munkáidat. Hol vagy most? Mért nem jársz erre, mióta megszűnt a magyar zsarnokság? Miért nem fáradsz ide, megnézni munkád gyümölcsét? Hírül hozza a drót, hogy Magyarországnak a csehek által megszállt területén a besorozott újonckontingens megtagadta a bevonulást. Nemcsak a magyarok és németek, megtagadták a lótok is. Sőt átragadt ez a konokság a morva újoncokra is. Nem akarnak engedelmeskedni a cseh parancsnak. fingmegyében, Palócon cseh katonák letartóztattak negyven tót újoncot, aki nem akart bevonulni. Elvitték őket Ungvárra, de a város előtti hídon a letartóztatottak megrohanták kísérőiket, elszedték tőlük a fegyvert s magukat a katonákat beledobálták az láng vizébe. Egy másik távirat aztjelenti, hogy Léván összehívta a zsupán az iparosokat, kereskedőket és a falusi alüljárókat s felszólította őket lendületes beszédben, hogy szükségletüket ezentúl Prágában szerezzék be és nem másutt". Az 'összegyűltek egymásra néztek, aztán nekiestek a zsupánnak é,s addig verték, amíg meg nem ígérte,hogy elmegy az országból (amit Jalatt bizonyosan nem Csehországot kér érteni). A zsupán meg is ígérte, meg is tette nyomban. •Erre a gyülekezet utána kergette a többi eseti hivatalnokot is. Még egy távirat: Bártfán egy másik zsupán elfogatott, harmincnégy embert, mert hogy egy kiránduláson magyar dalokat énekeld. A prágai hóhér pedig diplomatikus miszszióban Felsőmagyarországra utazott.. Eddig három embert akasztott fel. Ellentrén Hlinka, a híres agitátor, a kinek a falujában zendülés volt valamikor, amelyen tudtommal Scotus Viator úr is szerepelt, (mert hogy Hlinka izgatásért,bírói ítélet allapján be volt, csukva és más papot akartak helyébe beiktatni), ez a Hlinka a minap írta egy cikkben, hogy amit a magyarok nem tudták megcsinálni ezer év alatt, azt alaposan megcsinálták a csehek két év alatt, mert most Szlovenszkóban mindenki — magyarul beszéd, így fest a felszabadított tótság Cseho- Szlovákiában. Hol bujdosik ön, Scotus Viktor, az igazság bajnoka, az elnyomottak pártfogója, a nyugati civilizáció fáklyatartója, hogy mindezt nem veszi észre, nem teszi máglyára piszkos könyveit és nem ír helyükbe újakat, tisztákat arról, hogy megcsalták, félrevezették, hazudtak önnek, rágalmazták a magyart, mert minden leszakasztott területünkön szegény és gazdag, új és paraszt, kereskedő és iparos, munkás és napszámos csak azóta tudja, mi a rabság és ekiromatás, mióta felszabadittatott és Magyarországtól elszakít latott. .TtfSW UU"'^X f›*› - -V j A kormányzó a királykérdésről. — A székesfehérvári ünnep. — Székesfehérvár szabad királyi város és Fejérin elyve hazafias közönsége fényes ünnep keretében ünnepelte meg a nemzeti hadsereg Székesfehérvárra történt bevonulásának évfordulóját. Az ünnepség kimagasló pontja a város és a vármegye közönségének áldozatkészségéből a nemzeti hadsereg, fogadtatása színhelyén emelt emlékoszlop felavatása volt. A kormányzó Magasházy László szárnysegéd kíséretében vasárnap délelőtt fél tíz órakor autón érkezett a vármegyeházára, ahol avármegyei, városi, egyházi és katonai hatóságok gyűltek egybe fogadtatására. A kormány részéről Sréter István honvédelmi miniszter jelent meg az ünnepségen. Szent István megyéje és városa nevében Havranek József alispán üdvözölte a kormányzót, akit az üdvözlés után Károlyi József gróf főispán látott villásreggelire. A vármegyeházáról tíz órakor indult el az ünnepi menet a szabadbattyáni országút negyedik kilométerénél lévő emlékoszlophoz, ahová elzarándokolt a környék és az egész ősi koronázó város közönsége. A menetet lovasbandérium nyitotta meg, majd a szebbnél szebb négyesfogatok hosszú sora következett. A megérkezés után a kormányzó az emlékoszlop mellett elterülő téren megszemlélte a felállított helyőrségi csapatokat és a székesfehérvári ifjúsági cserkészcsapatot. Majd megtekintette az emlékoszlopot, amelyen a következő sorok örökítik a nevezetes nemzeti hadsereg bevonulásának emlékét. ..Ezen a hetyen fogadta 1919 október 12-én délelőtt kilenc órakor Fejérmegye és Székesfehérvár város közönsége hazánk reményét, a nemzeti hadsereget s annak élén nagybányai Horthy Miklós fővezért. Kísérje áldás kezében nemzetünk viharvert ,zászlaját: Kárpátoktól az Adriáig visszhangozzék ,újra a magyar katona halhatalan dicsősége." Akormányzó elragadtatásának adott kifejezést, majd Károlyi József gróf főispán üdvözölte a kormányzót, kiemelve, hogy a város és vármegye a nemzeti hadsereg és a magyar katona halhatatlandicsőségének megörökítésére állította fel ,ezt azoszlopot. . .s A kormányzó, a következőkép válaszolt: — Egy évvel ezelőtt tulajdonképpen e’ helyen fejeződött'be egy sötét, szégyenteljes időszak és innen indult előre négyszázéves álmunk megvalósulása, a szebb magyar jövőnek záloga: a nemzeti hadsereg. " És Fehérvármegye hazafias közönsége szobrot emelt e történelmi helyen, oltárán" a haza-Szeretetnek, hadseregünkbe vetett bizalmának és reménységének és örök tilalomfául a destrukciónak, és a széthúzásnak. Ez az emlékszobor késztet az emlékezésre és ha visszagondolok az elmúlt esztén, döre, sok szép és nagy alkotás jelzi egy uj, szebb, dicsőbb korszak virradatát. Van megbízható hadseregünk, az alkotmányos élet helyreállt, a külföld kezd bennünket megismerni,' értékelni és megbe- esülni' s az épitő és termelő munka pedig már éledezik az egész vonalon. " —És ha én mégis ma hazánk egén nem is napfényt, hanem a fellegeket látom, annak oka az, hogy nem minden alakult úgy, ahogyan egy évvel ezelőtt Szent István városában elképzeltem és óhajtottam. Azt hittem, hogy a nemzet annyi megpróbáltatás, szégyen és megalázás után egészen eggyé -forradt a haza megmentésében. — Ez nem történt meg. Az emberek nem tudják levetkőzni a forradalmi mámort. Mindenki vezetni akar, de senki sem akar vezettetni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az összes kérdéseket megoldani, mégpedig azonnal, egy csapásra megoldani. Sorrend nélkül, meggondolatlanul, előkészítés nélkül vetik bele a közvéleménybe aletmányobb problémákat, ami nem vezethet megoldásra és megnyugvásra, csak izgalmakra s az alig visszaszerzett belső béke megrendítésére, még akkor is, haezek a törekvések különben jóhiszeműek és hazaiiságból erednek. 7T.70 jogállamban tömegek, felelőtlen elemek nem diktálhatnak, csak az alkotmáyos fórumok, melyeknek vezetését mindenki respektálni tartozik. Ezek a fórumok kell, hogy kibírjanak minden igazságos, pártatlan, főleg hivatott kritikát, de nem engedhetem meg, hogy a politizálást és hívatlan kritikát egyes oly mértékben űzzék, hogy az már a tömegek lázításába csapjon át. Elhatározott akaratom, hogy a magyar nép végleges megnyugvása érdekében a demagógiát egyszersmindenkorraelnémítsam... Újabban mind sűrűbben lehetett észlelni olyan törekvéseket, amelyek a király személyének kérdését igyekeztek előtérbe tolni. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ez az ország, meg nem tagadva ezeréves múltját, mint királyság folytassa életét a nemzetek nagy közösségében és mindnyájan szeretnék Szent István koronáját régi fényében tündökölve látni. Odáig azonban még nagy külpolitikai feladatok és a belső konszolidáció ítéltémunkáinak befejezése államik előttünk. Azok, akik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják, a nemzet egységét bontják meg, az ország polgárainak, lelkét forradalmasítják, megakasztják a belső konszolidációt és ezzel bénítjákkülpolitikai cselekvőképességünket is. Jól tudom, hogy vannak olyanok is, akiket nem a múlt hagyományaihoz való ragaszkodás vezet, hanem önző célokból, vagy egyenesen azzal a gonosz szándékkal tartják ébren az ily kérdéseket, hogy ezáltal megzavarják és megakasszák azt a gyógyulási folyamatot, amelyre a nemzetnek a háború és a forradalmak pusztításai után szüksége van, sőt akadnak, akik kölcsönös bizalmatlanság ébresztése és széthúzás előidézése végett a rágalmak és gyanúsítások piszkos eszközeivel dolgoznak, nem kímélve hol jó, hol rossz- jószemüleg az én személyemet sem. Holott mindenkinek tudnia kellene, hogy Magyarországnak a ki. rutai hatalom gyakorlása szünetelésének idejére a nemzetgyűlés által a legfőbb hatalom helytartójául megvilasztott kormányzója nem élhet vissza a hatalommal, nem nyúlhat a királyi hatalom, nem nyúlhat a királyi trón után. — Én így fogom föl kötelességemet. Értsék meg kötelességüket, mások is. Aki nem érti meg, azzal meg fogjuk érlelni. Kísérletezésre idő nincs, aki nem alkalmazkodika jogrendhez, az bűnhődni fog. Az első év küzdelmei után a második évet ,az imperativ megnyugtatás ■ jegyében óhajtom megkezdeni,amelynek Isten segítségével idővel gazdag és halálgyis Magyarország lesz,az eredménye, koronás királlyal az élen, a kit a nemzetlelkesedve fogad tárt karokkal, kormányzó hosszas tapssal és éljenzéssel !o